Az eddigi szovjet jogalkotási hagyományokkal szakítva, a legújabb, többször módosított ukrán Ptk.-ban, mely 2004-től van hatályban, az öröklési joggal immáron külön fejezet foglalkozik. Az új ukrán Ptk. elfogadásával sok új, az ukrán öröklési jogban ismeretlen fogalommal és jogi megoldással bővült az eddigi joggyakorlat: például kettőről ötre bővült az öröklési sávok száma; lehetővé vált a házastársak általi öröklés, a bizonyos feltételekhez kötött végrendelet, a házastársak általi végrendelet, tanúk részvételével készített végrendelet, titkos végrendelet, hagyatéki szerződés és sok más. Mivel eddig Magyarországon még nem készült átfogó, eme jogterületet bemutató cikk vagy tanulmány, ezért megpróbáljuk a legújabb változásokat a teljesség igénye nélkül bemutatni, bízva abban, hogy eme cikk segítségére lesz a hazai jogászoknak.
A régi 1964-től 2004-ig hatályban lévő állami és közvagyon támogatására alapuló, a magántulajdont annál hátrányosan megkülönböztető régi ukrán Ptk.-ban az öröklési jogra mindössze egyetlen negyven cikkelyből álló fejezetre futotta. Az új Ptk.-ban a tartalmilag bővebb cikkelyek száma már kilencvenkettőre nőtt, számtalan öröklési eset, melynek megoldására kizárólag a bírósági irányelvekben és a bírói gyakorlatban volt található válasz, immáron törvényi szinten lett szabályozva.
A jelenlegi ukrán öröklési törvény általános legfontosabb alapelvei a következők:
A mai ukrán jog az örökséget, mint a jogok és kötelezettségek az elhunyt természetes személytől (örökhagyótól) más személyekre (örökösökre) való átszállását határozza meg.
Az örökséghez tartozik minden jog és kötelesség, mely az örökség megnyílásának pillanatára az örökhagyó nevéhez fűződött és nem szűnt meg halálának következtében. Tehát az örökség az aktívumok és passzívumok összessége, amennyiben azok általában léteztek. Az örökség nemcsak örökölt tárgy, vagyon vagy örökölt vagyontömeg, hanem a jogok és kötelességek egysége. Ám az örökségi összetevő az örökhagyónak nem minden jogát és kötelességét foglalja magában.
Az örökséghez nem tartoznak azok a jogok és kötelességek, melyek elválaszthatatlanok az örökhagyó személyétől, például:
1. a személyhez fűződő nem vagyoni jogok;
2. társaságokban való részvételi jog, valamint egyesületi tagsági jog, amennyiben a törvény vagy az egyesületek alapszabálya másképp nem rendelkezik;
3. rokkantsággal vagy más egészségkárosodással járó kártérítési igény;
4. gyerektartási, szociális segély, nyugdíj és más járulékhoz való a törvény által megállapított jog;
5. a személyhez, mint adóshoz vagy hitelezőhöz fűződő jogok, amennyiben azok a személytől elválaszthatatlanok és a követelések mással szemben nem hajthatók végre.
Az örökség az örökhagyó halálának napján vagy annak holttá nyilvánítási napján nyílik meg. Amennyiben a személyek, akik jogszabály szerint öröklésre jogosultak, örökölhetnek egymás után, egyazon a napon haláloznak el, az örökség egy időben és külön-külön mindegyikük után nyílik meg.
Az örökség megnyílásának helye - az örökhagyó legutolsó bejelentett lakóhelye. Amennyiben az örökhagyó lakhelye ismeretlen, az örökség megnyílásának helyét aszerint határozzák meg, hol található az ingatlana vagy vagyonának nagyobb része. Amennyiben nincs ingatlana - a fennmaradt ingósága nagyobb részének helye szerint állapíttatik meg.
Végrendelet és törvény szerinti örökösök lehetnek azok a természetes személyek, akik az örökség megnyíltakor életben vannak, valamint azok, akik az örökhagyó életében fogantak és az örökség megnyílása után élve megszülettek. Végrendelet szerinti örökös lehet természetes vagy jogi személy egyaránt.
A Ptk. cikkelye egy új imperatív normát tartalmaz: az állam ki van zárva a törvény szerinti örökségből. 2004-ig Ukrajnában az állam volt a harmadik fokú örökös, hisz végrendelet hiánya esetén nagynéni (nagybácsi) után az unokahúg (unokaöcs) és fordítva nem örökölhetett, az ilyen hagyatékot az állam "örökölte".
Az öröklésre a végrendeletben megnevezett személyek jogosultak. Végrendelet hiányában, vagy annak érvénytelenné nyilvánítása esetén, továbbá a hagyaték elfogadása hiányában, a végrendelet szerinti örökösök részéről, az örökségről való lemondás esetén, azonkívül, ha az örökhagyó nem az egész vagyonáról végrendelkezett, a törvény szerinti örökösök ötödízig örökölhetnek.
Az örökséghez való jogosultság az örökség megnyílásának napjától érvényes.
Az öröklési jogtól való eltaszítás (kitagadás) a következő személyeket érinti:
1. Akik szándékosan kioltották az örökhagyó vagy bármelyik esetleges örökös életét, vagy hasonló magatartást követtek el ellenük. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozik arra a személyre, aki elkövetett ilyen magatartást, amennyiben tudva erről, az örökhagyó ennek ellenére javára végrendelkezett.
2. Nem örökölhetnek azok a személyek, akik szándékosan akadályozták az örökhagyót a végrendelet elkészítésében, annak módosításában vagy érvényesítésében és ezzel elősegítették saját maguk, vagy más személyek örökséghez jutását valamint saját örökségük részarányának növelését.
3. Nem jogosultak törvény szerinti öröklésre a szülők gyermek után, akinek vonatkozásában szülői felügyeleti joga megszüntetésre került, amennyiben az örökség megnyíltáig az nem került visszaállításra. Nem örököl-
-119/120-
hetnek törvény szerinti alapon azok a szülők (örökbefogadók), valamint nagykorú gyermekek (örökbefogadottak) és más személyek, akik az örökhagyóval szembeni tartási kötelességüknek nem tettek eleget, azt megtagadták, amennyiben ezt a mulasztást bíróság megállapította.
4. Nem örökölhetnek törvény szerint egymás után azok a személyek, akik között érvénytelen volt a házasság vagy azt a bíróság érvénytelenné nyilvánította. Amennyiben a házasság érvénytelenségét az egyik házastárs halála után állapították meg, a másik túlélő házastárs iránt, aki nem tudott és nem tudhatott a házasság bejegyzésének akadályairól, a bíróság megállapíthatja az elhunyt házastárs utáni öröklési jogot arra a vagyonra, mely együttélésük ideje alatt közösen szereztek.
5. Bírósági úton megfosztható a törvény szerinti örökléstől az a személy, akire vonatkozóan bizonyítást nyer az örökhagyó iránti segítség megadásának megtagadása, amennyiben az örökhagyó idős kora vagy rokkantsága folytán magatehetetlen állapotban volt.
6. Az öröklés jogától való megfosztás mindegyik a fentiekben felsorolt személyre vonatkozik, többek között a köteles rész várományosára és a hagyományra jogosultra is.
A földtulajdonjog a föld célirányú felhasználásának megőrzési kötelezettségével általános feltételek mellett száll át az örökösökre.
A lakóházak, más épületek és egyéb objektumok örököseire átszáll azoknak a földterületeknek tulajdon- vagy használati joga, melyeken ezek az épületek állnak.
A lakóházak, más épületek és objektumok örököseire átszáll azoknak a földterületeknek tulajdon- vagy használati joga olyan mértékben, amilyenben ezekre a földterületekre szükség van az épületek használati (fenntartási) céljából kifolyólag, amennyiben a végrendeletben másképp nem határoztak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
