A polgári perrendtartást érintő, közel másfél évtized alatt bekövetkezett jogszabályváltozások az alperes eljárásjogi helyzetében is változást idézhetnek elő, anélkül, hogy a jogalkotónak kifejezetten ilyen törekvése lett volna. A kisértékű perekre vonatkozó szabályok megalkotása, a fizetési meghagyásos eljárás bírósági hatáskörből közjegyzői hatáskörbe történő integrálása, az új Pp., majd az első Pp. Novella hatálybalépése a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakuló eljárás alperesének helyzetét is érintették, az alperes eljárásjogi helyzetében a korábbi állandósághoz képest differenciálódást idéztek elő. Másfél évtized jogalkotási folyamatainak, azok eredményeinek tükrében is kiemelt jogalkotói érdek azonban az eljárási jogegyenlőség fenntartása, az eljárás alanyai közötti egyensúly megőrzése.
The changes in Hungarian legislation over the last fifteen years have affected the procedural situation of the defendant in various ways. The legislative changes that have not led to a conceptual or structural change in civil procedure have also not led to a change in the procedural position of the defendant. The starting points for examining the procedural position of the defendant are the rules of civil actions without a history of an order for payment and of civil actions relating to an order for payment. The rules of the different types of civil actions make a difference in the procedural status of the defendant, based on the time factor and the official information available on the statement of claim (the document containing the claim).
Tárgyszavak: alperes, fizetési meghagyás, kisértékű per, érdemi ellenkérelem
Az alperes eljárásjogi helyzete attól függ, hogy az eljárás fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem közjegyző előtti benyújtásával vagy ilyen előzmény nélkül, közvetlenül a bíróság előtt indult.[1] A témaválasztás célja és indoka, hogy a korábban felmerült kérdéskör a jogrendszeren belüli szabályozási szempontok és az időbeli aspektus által kínált cezúra alapján, különböző időintervallumok közé helyezve szélesebb körű megvilágításba kerülhessen. Az elemzésben négy különböző, egymást követő időszak került összehasonlításra a fizetési meghagyásos előzmény nélkül kezdeményezett polgári peres eljárás (I.) és a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult per (II.) alperesének eljárásjogi helyzete nézőpontjából. A második pertípuson belül, a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek három - később nevesített - altípusa (esetköre) határozható meg. Az első vizsgált időszak a kisértékű perek bevezetését megelőző, 2008. december 31-ig terjedő időszak (1). A második szakasz a 2009. január 1-jétől a kisértékű perek bevezetésétől - majd a fizetési meghagyásos eljárás 2010. június 1-jei hatállyal közjegyzői hatáskörbe telepítésével folytatódó - egészen a 2017. december 31-ig terjedő időszakot fogja át (2), a harmadik időintervallum a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálybalépésétől, 2018. január 1-jétől az első Pp. Novella hatálybalépéséig, 2020. december 31-ig (3), a negyedik vizsgált időtartam pedig az első Pp. Novella hatálybalépésétől, 2021. január 1-jétől kezdődően veti össze e kéttípusú polgári peres eljárás alpereseinek eljárásjogi helyzetét (4). Az elemzés célja, hogy a közel másfél évtized alatti, több jogterületet érintő jogalkotási szabá-
- 503/504 -
lyozási tendencia kereteibe megpróbálja beilleszteni a végkövetkeztetésként leszűrt megállapításokat.[2] Szándékaink szerint az idődimenzió szerinti megközelítés és a (szűk értelemben vett) rendszertani szemlélet egyidejű érvényre juttatása is megvalósulhat. A kutatási hipotézis szerint a Pp. hatálybalépése előtt a két pertípus alperesének eljárásjogi helyzete között a dolgozat által vizsgált területen nem volt számottevő különbség, a Pp. hatálybalépését követően ez az állítás az alperesek eljárási pozícióját érintően már nem jelenthető ki teljes bizonyossággal.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény 2009. január 1-jei hatállyal újraszabályozta az rPp. fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó XIX. Fejezetét (rPp. 313-323. §), bevezette a "kisértékű per" típusát és az azzal kapcsolatos szabályokat a törvény Ötödik része XXVI. Fejezeteként iktatta törvénybe (rPp. 387-394/A. §). Az ezt megelőző időszakban, 2008. december 31-ig a keresetlevéllel indult per alperese és a fizetési meghagyásos eljárást - az ellentmondás folytán történő perré alakulását - követően peres eljárásként folytatódó per alperese tekintetében is azonos eljárási szabályok voltak az irányadóak.[3]
A fizetési meghagyásos eljárásban 2009. január 1-je előtt a jelenlegi szabályozáshoz képest kevésbé volt előtérbe állítva a kis értékű, nem vitatott,[4] pénzkövetelések iránti igény érvényesítése, mint jelenleg, és az elektronikus ügyintézés is kevésbé volt akkor még széles körben elterjedt, mint napjainkban;[5] abban az időszakban a polgári peres eljárás és a fizetési meghagyásos eljárás is egységesen bírósági hatáskörbe tartozott. Lehetősége volt a bíróságnak a kettőszázezer forint összeghatárt meg nem haladó értékre benyújtott keresetlevél, illetve az olyan fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem esetében, amely követelésnek, ha nem volt jogalapja, a fennállása kétségesnek mutatkozott vagy a követelés jogszabály megkerülésére irányult, a fizetési meghagyás kibocsátása nélkül az eljárási illeték peres eljárás illetékére való kiegészítését követően, azonnal a tárgyalás kitűzésére.[6] Ez a jogszabályi lehetőség a 2008. évi XXX. törvénnyel átszabott fizetési meghagyásos eljárás szabályai között 2009. január 1-jétől már nem állt a jogalkalmazó rendelkezésére.[7]
A kötelezett fizetési meghagyással szembeni ellentmondását és az eljárási illeték peres eljárás illetékére való kiegészítését követően a bíróság az ügyben tárgyalást tűzött ki, amelyre a jogosultat felperesként, a kötelezettet alperesként megidézte.[8] Ennél a pontnál kapcsolódott össze a fizetési meghagyásos eljárás a polgári peres eljárással, mert az ügy tárgyalás kitűzésére való alkalmassága után már a peres eljárás szabályai voltak az irányadóak a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásra is,[9] de a keresetlevél hatályával bíró fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre vonatkoztak az rPp. általános szabályai (I-XIV. Fejezet) közül a keresetlevél (a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem) beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradására vonatkozó szabályok is,[10] valamint az rPp. 157. § a), b), c) pontjai szerinti permegszüntetés alkalmazásakor a keresetlevél (fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem) beadásának és a perindítás (a fizetési meghagyás szabályszerű kézbesítése) joghatályainak fennmaradására vonatkozó szabályok meghatározott törvényi feltételek fennállásakor.[11]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
