Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása óta az uniós jogot a magyar bíróságok előtt is figyelembe kell venni. Ez a változás a magyar jogalkalmazókat több szempontból is nehéz feladat elé állította. Az uniós jog alkalmazásának nincsenek hagyományai Magyarországon, és a tapasztaltabb bírók, ügyvédek egyetemi tanulmányaik alatt nem foglalkoztak uniós joggal. Ráadásul, bár több igényes áttekintő írás áll már rendelkezésre magyar nyelven is az EU jogáról, ezek az uniós jogot inkább elméleti, koncepcionális szempontból mutatják be.[1] Véleményem szerint, annak a kérdése, hogy hogyan kell az uniós jogot alkalmazni, más típusú megközelítést igényel.
Ez az írás egy, az uniós jog gyakorlati alkalmazásával foglalkozó tanulmánysorozat első része. Az írásokkal az a célom, hogy praktikus segítséget nyújtsak a magyar jogalkalmazók - és különösen a magyar bírák, ügyvédek - számára az uniós jog megértéséhez és alkalmazáshoz. A sorozat első része a luxemburgi bíróság ítélkezési gyakorlatának megismerési forrásait mutatja be. A második rész az uniós jog hivatalbóli alkalmazásainak kérdéseit tárgyalja, a harmadik pedig az előzetes döntéshozatali eljárás működési mechanizmusáról szól.[2]
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban EuB vagy luxemburgi bíróság)[3] ítélkezési gyakorlatának megismerésére több internetes forrás is rendelkezésre áll; ezek többsége a luxemburgi bíróság internetes honlapján - curia.europa.eu - a magyar nyelvet választva - hu - magyarul is elérhető. Ezek az adatbázisok változatos szempontok szerinti kereséseket tesznek lehetővé.
E tanulmányban bemutatom a különböző adatbázisokat, azok fő jellemzőivel együtt.[4] Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartom, hogy kitérjek az ítélkezési gyakorlat keresésével összefüggő egyéb gyakorlati kérdésekre is. Erre tekintettel az adatbázisok bemutatását megelőzően összefoglalom a legszükségesebb tudnivalókat az EuB határozatainak magyar nyelvű fordításáról, a határozatok megjelölésére szolgáló azonosítókról, valamint az ítélkezési gyakorlat hivatalos hivatkozási módjáról. Ezt követően a határozatok elemzésének szempontjait is bemutatom. Ez utóbbiak jelentősége a tanulmány szempontjából abban áll, hogy az adatbázisok működését a határozatok elemzése során rögzített információk és a döntések különféle szempontok szerinti osztályozása teszi lehetővé. A határozatok előzetes elemzése nélkül csak a teljes szöveg egyes szavaira, illetve kifejezéseire lehetne keresni, ami sokkal kevésbé hatékony, mint egy előzetes elemzés eredményeire támaszkodó célzott keresés.[5]
Minderre tekintettel a bevezetést tartalmazó I. részt követően a tanulmány II. részében a luxemburgi bíróság döntéseinek magyar nyelvű fordításáról, majd a határozatok megjelölésre szolgáló azonosítókról (az ügyszámról, a CELEX-számról és az ECLI-ről), végül pedig az határozatok hivatalos idézési módjáról szolgálok információkkal. A III. részben bemutatom az EuB joggyakorlat-elemző tevékenységét. A IV. részben áttekintem a határozatokhoz hozzáférést biztosító adatbázisokat és számba veszem az azok által biztosított keresési lehetőséget. Ennek keretében először azokat az internetes forrásokat mutatom be, amelyeken fellelhető a határozatok szövege. Ezt követően azokat az adatbázisokat veszem sorra, amelyek az ítélkezési gyakorlatra vonatkozó keresést is lehetővé tesznek. A V. részben táblázatszerűen összefoglalom az IV. részben bemutatott megismerési forrásokat és azok főbb jellemzőit.
Ezen írással az a célom, hogy praktikus információkat nyújtsak az EuB ítélkezési gyakorlata iránt érdeklődő gyakorló jogászok és elméleti szakemberek, valamint joghallgatók számára a határozatok megjelöléséről, kereséséről és megismerési forrásairól.
- 26/27 -
Az EU többnyelvűségi politikája védelmezi Európa gazdag nyelvi örökségét, valamint hangsúlyozza a kulturális diverzitás és a többnyelvűség jelentőségét az Unióban. Erre tekintettel minden tagállamnak joga van megjelölni egy hivatalos nyelvét, amelyet az EU-ban használni kíván; így az Uniónak huszonnégy hivatalos nyelve van. Ennek a bírósági határozatokra nézve az a jelentősége, hogy a hivatalos lapban (a továbbiakban EBHT)[6] közzétett határozatokat valamennyi nyelvre lefordítják. Következésképpen, azok magyarul is elérhetők.[7]
Ami az EuB által használt nyelvi rezsimet illeti, a luxemburgi bíróság munkanyelve a francia. Ettől a belső kommunikációban természetesen az igények szerint eltérnek, de az ítéletek meghozatala előtt megtartott bírói értekezleten (ahol a bírák közösen határoznak a döntés tartalmáról) a határozattervezeteket francia nyelven vitatják meg, és a határozattervezetek is francia nyelven készülnek.[8]
Függetlenül attól, hogy a munkanyelv a francia, az eljárás nyelve az EU bármely hivatalos nyelve lehet. Az eljárás nyelvének meghatározása az eljárás típusától és az eljárásban résztvevők személyétől függ, és közvetlen kereseteknél általában az alperes, előzetes döntéshozatali kérelemnél a kérelmet előterjesztő bíróság tagállamának hivatalos nyelvéhez igazodik.[9 ]Az adott ügyben kihirdetett határozat hivatalos nyelvi változata az eljárás nyelvén készült fordítás, és nem az eredeti, francia nyelven készült szöveg.
A többnyelvűség jegyében a franciául megfogalmazott határozatokat azonban nem csak az eljárás nyelvére fordítják le, hanem - amennyiben a határozatot közzéteszik a hivatalos lapban -, úgy az EU valamennyi hivatalos nyelvére, így magyar nyelvre is. Az EuB Fordítási Főigazgatósága gondoskodik arról, hogy a határozat szövege az ítélet kihirdetésének napján valamennyi hivatalos nyelven rendelkezésre álljon.
A magyar nyelvű fordításokat a főigazgatóság magyar jogász-nyelvészekből álló egysége készíti el, adott esetben külső fordítók bevonásával.[10] A jogász-nyelvészek jogi diplomával rendelkező, több nyelvet magas szinten beszélő szakemberek. Amennyiben külső fordítók is részt vesznek a fordítás elkészítésében, a jogász-nyelvészek lektorálják a szöveget. Ilyen módon a luxemburgi bíróság valamennyi határozatának magyar nyelvű fordítását magyar jogi egyetemet végzett jogászok készítik. Ez biztosítja a megfelelő magyar szakkifejezések szakszerű alkalmazását, az egységes terminológiát, és így végső soron a hazai olvasóközönség számára érthető, a magyar jogi kultúrába nyelvileg is illeszthető jogi szövegek létrejöttét.
Az EuB ügyszáma a "C-1/06" formátumot követi. E példaként hozott ügyszám arra utal, hogy az adott ügyben az eljárást megindító ügyiratot 2006-ban elsőként iktatta a bíróság Hivatala.[11]
Az ügyszámot nyilvántartásba vételi számnak is nevezik és az a következőképpen épül fel:
- egy betűjel, amely az ítélkezési fórumot jelöli ("C" a Bíróságot, a "T" a Törvényszéket, "F" a Közszolgálati Törvényszéket) és amelyet egy kötőjel "-" követ;
- egy (egy, két vagy háromjegyű) szám, amelyet az eljárást megindító irat érkezésének sorrendjében az EuB Hivatala határoz meg, és amelyet egy "/" jel követ;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
