https://doi.org/10.59851/jk.80.01.5
Petrovics Zoltán A biztonság árnyékában - a munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelem alapkérdései és magyarországi története című könyve (amely az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg 2022-ben) minden kétséget kizáróan az utóbbi évek egyik legigényesebb hazai munkajogi tudományos monográfiája.
Rendkívül méltánylandó az a szerzői attitűd, amely nem csupán leírja és elemzi a szabályokat, de azok működésének, mindennapi hasznosságának, hatékonyságának kérdéseit is kutatja. E vonatkozásban a mű meggyőzően mutat rá, hogy bizonyos szempontból a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályrendszer fontosabbnak tekinthető magánál a megszüntetésre vonatkozó szabályanyagnál, hiszen ezen áll vagy bukik, hogy a sérelmet szenvedett félnek lehetősége van-e hatékony jogvédelemben részesülni.[1] Az elemzői attitűd további erénye nézetem szerint az ún. "law in context" jellegű megközelítés, nevezetesen, hogy a jogot és a jogi jelenségeket kontextuálisan, kulturális, társadalmi, politikai, technológiai, környezeti és gazdasági összefüggéseiben, kritikusan igyekszik elemezni. További jellegzetessége Petrovics kutatói alapállásának egyfajta rendkívül stabil értékrend, értékorientáltság.[2] Ez az értékrend ugyanakkor nincs oktrojálva, sem politikailag, ideológiailag, netán érdekalapon "bekötve". Bárki, aki elolvassa ezt a könyvet, nagy valószínűséggel mintegy magától értetődően fogja átérezni ezt szemléletet, és azt gondolom, igen komoly szellemi muníciókat kellene ahhoz mozgósítani, hogy esetleg - például merőben más értékrend felől - valaki netán érdemi vitába szálljon a szerző által levezetett értékalapú, ám mégis rendkívül tárgyszerű és feszes érvelésekkel.
Talán nem szükséges hosszan ecsetelni a téma jelentőségét.[3] Ahogyan Petrovics Hugh Collins-t idézve írja a munkaviszony megszüntetésének jogi szabályozásáról általánosságban: "kétségtelen azonban, hogy ez a farok az, ami csóválja a munkajogviszony egész kutyáját."[4] A munkajogi praxis szempontjából egyértelmű, hogy mindig is a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek domináltak a munkaügyi viták terén és a munkaügyi ítélkezésben. Gazdasági, versenyképességi, munkaerőpiaci szempontból a munkaviszony- létesítés és -megszüntetés (hiring and firing) rugalmassága (vagy éppen rigiditása) alapvető tényező. Az egyén szempontjából egy munkaviszony megszűnése, megszüntetése általában jelentős
- 42/43 -
egzisztenciális, szociális életesemény (még akkor is, ha a mai világban - ahol a job-hopperkedés sem ördögtől való jelenség - már nem feltétlenül mindig igazán tartósak a munkaviszonyok, illetve ezt nem is mindig tekintik értéknek). A téma alapjogi és munkajogi érzékenységéről e körben már említést sem teszünk, hiszen ezt maga a könyv elemzi, mintegy ötszáz oldalon. E ponton indokolt megemlíteni, hogy rendkívül impresszívek a kötet numerikus mutatói (a mintegy ötszáz oldal, illetve ezerhatszáz feletti jegyzet és hivatkozás, illetve a nagyon alapos és igényes hazai és nemzetközi forrásanyag). Egyébként mondhatni, hogy szakmailag kimondottan szerencsés idősávban végezte - egyébiránt "örökzöld" és időtálló - kutatását a szerző. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) ugyanis jelentős változásokat hozott e tekintetben is, és az azóta eltelt bő évtizedben igencsak dinamikusan gazdagodott a tárgykör jogirodalma, joggyakorlata, de a kapcsolódó közéleti, gazdasági turbulenciák (például "válságok",[5] munkaerőhiány stb.) is újra és újra reflektorfénybe helyezték, helyezik a témát.
A "biztonság árnyékában" cím "zengéséből" a munkajogban jártas olvasó elsőre akár a neves brit munkajogász Brian Bercusson sokat idézett shadow of the law (a jog árnyékában) tételére is asszociálhat mintegy analógiakánt.[6] Bercusson teljesen más vonatkozásban használta e kifejezést: az Európai Szociális Párbeszédet jellemezte olyan folyamatként, amely a jog árnyékában működik (e helyütt nem kifejtendő okokból). Mégis van áthallás a két állítás között. Az Európai Szociális Párbeszéd alapvetően autonóm, önszabályozó folyamat, amely bizonyos mérvű jogi keretek "árnyékában", azok által terelgetve működik. Ehhez némileg hasonlóan a munkajogviszony megszüntetése is egy igen összetett jelenség (faktum), amelynek van, lehet gazdasági, humánpolitikai, szervezeti, kulturális, személyes, pszichológiai, egzisztenciális és még számos egyéb aspektusa, mégis a jog hivatott valamiféle alapvető biztonságot ("árnyékot") szolgáltatni a kiszolgáltatottabb fél (jellemzően a munkavállaló) számára e kritikus szituációban. A kutatás tulajdonképpen ennek a munkajogi biztonságnak az igényét, történetét, dogmatikáját, árnyalatait, szabályozását, gyakorlatát járja körül.
Egyébként egy hazai közvélemény-kutatás (a Tárki 2015. októberi Omnibusz-felmérése) még néhány éve is azt mutatta ki, hogy a biztonság az egyetlen olyan szempont, amelyre a megkérdezett magyarországi munkavállalóknak több mint a fele (egész pontosan 60 százaléka) mondta azt, hogy "nagyon fontos" egy állás, illetve általában a munka vonatkozásában.[7] A társadalmi megítélése ennek nyilván állandó változásban van. De a biztonság bizonyos fokú "árnyékéra" mindenképpen vágynak a munkavállalók. (Persze az "árnyék" azért is jó hasonlat, mert rámutat arra, hogy a strandon is van, aki az árnyékot keresi, és van aki kevéssé, vagy éppen a tűző napot - így van ez a munkaerőpiacon is, az emberek és a generációk eltérő fokú biztonságigénnyel bírnak, de az bizonyos, hogy némi árnyék "elkél a strandon".)
A kötet alapját a szerző doktori értekezése képezi ugyan, de a doktori védés és a kötet megjelenése közötti több évben a szöveg gazdagodott, átdolgozásra, bővítésre és "letisztításra" került. Ez a kiérlelés, aktualizálás bizonyosan jót tett a szövegnek (noha a PhD-dolgozat is rendkívül igényes munka volt, már eredeti formájában is). A munka a munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelem alapvető kérdéseire kíván válaszokat találni és középpontjában nem a hatályos magyar szabályozás áll - jóllehet, arra is alapos kitekintést ad -, hanem igyekszik általános érvényű következtetéseket megfogalmazni a vizsgálat tárgyáról.
A könyv célja alapvetően a szerző három tudományos hipotézisének igazolása, melyek az alábbiak:
1. Az önkényes és jogellenes megszüntetéssel szembeni védelem szükségszerűen a kontraktustól a státuszba tartó fejlődési folyamatot feltételez. A szerző szerint az önkényes és jogellenes megszüntetéssel szembeni védelem szempontjából a fejlődés szükségszerű útja a munkavállaló helyzetének olyan változása, amely a kontraktustól visszakanyarodik a státuszszerű szabályozáshoz.
2. Napjainkban az ember álláshoz való viszonyának megváltozása következtében az önkényes és jogellenes megszüntetéssel szembeni védelemhez való jog a munkához való jogból és az emberi méltósághoz való jogból levezethető emberi jognak minősül, amely alapjogi védelmet igényel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
