A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 2/2003. (XI. 6.) számú ajánlásában véleményt nyilvánított abban a kérdésben, hogy milyen tartalmú határozatot hozzon a fellebbezési bíróság, ha helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben megyei bíróság járt el elsőfokú bíróságként.
Az ajánlás a Bírósági Döntések Tára 2004/1. számában közzétételre került azzal a szerkesztőbizottsági megjegyzéssel, hogy a kérdésben eltérő eljárásjogi felfogás és bírói gyakorlat is ismert.
A kérdés részletesebb vizsgálatának szükségességére az ajánlás hívta fel figyelmünket, ennek során áttekintettük a vonatkozó jogirodalmat és az általunk ismert bírósági gyakorlatot.
A vizsgálatot kiterjesztettük arra az esetre is, ha helyi bíróság jár el megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben, valamint az eljárás egész tartama alatt figyelembe veendő illetékességi szabályok megsértésének következményeire és a kapcsolódó járulékos jellegű kérdések véleményezésére.
Az ajánlás a következő tartalommal jelent meg:
"I. Amennyiben a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a megyei bíróság jár el elsőfokú bíróságként, a fellebbezés elbírálása során - a Pp. 28. §-ában szabályozott kivételtől eltekintve - azt kell megállapítani, hogy a megyei bíróság lényeges eljárási szabálysértést követett el, és az első fokon hozott határozatát hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyező végzésben a másodfokú bíróság elrendeli a keresetlevél (az ügy) áttételét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú bírósághoz, és ezt az elsőfokú bíróságot utasítja az eljárás lefolytatására.
II. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése mellett az áttételről a per megszüntetése nélkül kell rendelkezni."
A kollégiumi ajánlás indokolásának lényege, hogy az adott tényállás mellett a Pp. 251. § (1) bekezdése szerint irányadó Pp. 157. § a) pontja - a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjának felhívása mellett - nem alkalmazható, hanem az elsőfokú bíróság határozatát a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján kell hatályon kívül helyezni. "A hatályon kívül helyezés eljárásjogi következményei azonban részben sajátosan érvényesülnek. A per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára ugyanis a hatáskörrel nem rendelkező megyei bíróságot nem utasíthatja, hanem - mivel erre az eljárás bármely szakaszában törvényi lehetőség nyílik - rendelkezik a keresetlevél - az ügy - áttételéről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező helyi bírósághoz (Pp. 129. §) és ezt a helyi bíróságot - mint elsőfokú bíróságot - utasítja a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára... Az áttétel elrendelésével egyidejűleg azonban megszüntetésnek nincs helye, ilyet a Pp. hivatkozott 157. § a)-f) pontjainak egyike sem alapoz meg, de nem teszi lehetővé a Pp. 129. §-a, vagy más eljárásjogi rendelkezés sem. A pert megszüntetni - a másodfokú eljárásban is - a hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt akkor lehet, ha az áttételhez szükséges adatok nem állapíthatók meg, nem állnak rendelkezésre."
Ha áttekintjük a bírósági gyakorlatot, látjuk, hogy a másodfokú bíróságok olyan esetben, amikor azt észlelik, hogy az elsőfokú bíróság hatáskör, illetve illetékesség nélkül járt el és ezek hiánya a másodfokú eljárásban figyelembe vehető, az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezték, a pert a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés b) pontjára utalással a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntették és a Pp. 158. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a 129. §-a alapján elrendelték a kereset áttételét.
Ilyen határozatot hozott a Legfelsőbb Bíróság, amikor felülvizsgálati eljárásban (BH 1995. 520.), illetve másodfokú bíróságként (Pf.III.26046/2001/17.) eljárva észlelte, hogy munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a helyi, illetve a megyei bíróság járt el és az érdemében ítélettel döntött. Ugyanilyen indokolással hozott hatályon kívül helyező és pert megszüntető végzést a Pécsi Ítélőtábla is (Pf.III.20056/2003/5), azzal az eltéréssel, hogy negatív hatásköri ütközés miatt az áttételről nem rendelkezhetett, hanem arra utasította a megyei bíróságot, hogy az ügyet bíróság kijelölése végett terjessze fel a Legfelsőbb Bírósághoz.
Azonos tartalmú határozatot hozott a Veszprém Megyei Bíróság (2.Pf.20276/1984), amikor a megyei bíróság hatáskörébe tartozó perben a városi bíróság járt el, továbbá a Tolna Megyei Bíróság is (Pf.20275/2003) amiatt, mert az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy a perre más bíróságnak kizárólagos illetékessége van.
Ismertté váltak azonban az előbbiektől eltérő indokolással meghozott határozatok is.
A Fővárosi Bíróság 25947/1992. sz. alatt meghozott végzésében a következők szerint határozott:
"A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet felülvizsgálata során olyan lényeges eljárási szabálysértést észlelt, amely megakadályozta a fellebbezés érdemi elbírálását és újabb elsőfokú határozat hozatalát tette indokolttá. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte. E határozatát a Pp. 256/A. §-a (1) bekezdésének alpontja alapján tárgyaláson kívül hozta meg.
A Pp. 28. §-a előírja, hogy a bíróság hatásköre fennállását a per minden szakaszában vizsgálja, és annak hiányát hivatalból köteles figyelembe venni. A Pp. 239. §-ának utaló szabálya folytán e kötelezettség a másodfokú bíróságot is terheli...
A fent feltárt hiányosságot a másodfokú bíróság olyan lényeges eljárási szabálysértésként értékelte, amely álláspontja szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és újabb határozat hozatalát tette szükségessé. Ennek elrendelése mellett azért nem utasította az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, mert döntésének fogyatékosságát éppen annak lefolytatásában látta. Rámutat azonban, hogy a Pp. 252. §-a (2) bekezdésének alkalmazása nem teszi lehetővé, hogy a másodfokú bíróság az áttétel felől maga határozhasson."
A Pécsi Ítélőtábla Pf. I. 20153/2003. ügyszám alatt az előbbiekben ismertetett Pf.III.20056/2003/5. sz. végzésével azonos határozatot hozott, az indokoláshoz azonban hozzáfűzte a következőket:
"A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 11. §-ának (1) bekezdése értelmében senki sem vonható el törvényes bírajától. A (2) bekezdés kimondja, hogy a törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró. Azzal, hogy a megyei bíróság hatáskörébe nem tartozó ügyet tárgyalt, a felperest törvényes bírájától elvonta, hatáskör hiányában járt el, ami abszolút hatályon kívül helyezési ok."
A jogirodalmi állásfoglalások eltérnek egymástól abban, hogy a hatáskör hiányában meghozott ítéletet a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése, vagy 252. §-ának (2) bekezdése alapján kell-e hatályon kívül helyezni. A permegszüntetés kérdésében megegyeznek.
1. A Polgári perrendtartás magyarázata (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1975.) II. kötet 1162. oldala a fellebbezési eljárásra vonatkoztatva Hatáskör vagy illetékesség hiánya alcím alatt a következőket tartalmazza.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
