Manapság egyre gyakrabban hallani arról, hogy egyes internetszolgáltatók a piaci helyzetüket kihasználva esetlegesen visszaélnek a hálózatok felett gyakorolt uralmukkal az által, hogy egyes adatforgalmak között különbséget tesznek. Ezeket a hangokat általában olyan esetek kapcsán hallani leginkább, mint pl. a fájlmegosztás (Torrent, DC) tiltása és lassítása, vagy a VOIP szolgáltatások (Skype, Viber) tiltása vagy magasabb árazása a mobilhálózatokon. Az adatforgalom-irányítási technikák a mai internetes hálózatok tekintetében általánosan használt, bevett és viszonylag régóta működő hálózatüzemeltetési megoldások.[1] Közgazdasági, jogi és társadalmi szempontból azonban hátrányos lehet, ha a minőségi és árazási feltételekkel, vagy egyes adatcsomagok vagy szolgáltatások előnyben részesítésével, tiltásával, korlátozásával a szolgáltatók a saját maguk vagy mások számára előnyösebb piaci helyzetek elérése érdekében visszaélnek.
A hálózatsemlegesség elsősorban az ilyen visszaélések kapcsán kialakult és azok megakadályozására szolgáló elv, amely szerint az internetszolgáltatónak alapvetően egyenlő elbánásban kell részesítenie hálózatokon továbbított adatcsomagokat. Sokan úgy gondolják, hogy az internetszolgáltatók által alkalmazott káros hálózatirányítási megoldások ellenőrzött keretek közé szorítása, és a megfelelő piaci verseny biztosítása érdekében a hálózatsemlegesség elvének érvényesülését jogi szabályozás segítségével kell kikényszeríteni. Azonban mint a legtöbb szabályozási kérdés, ez sem dönthető el ilyen egyszerűen. A kérdés egyaránt megosztja a tudományt, a szakmát és a jogalkotást. Ennek megfelelően az elmúlt pár évben az Európai Unióban és az egyes tagállamokban is elindult egy folyamat annak érdekében, hogy a hálózatsemlegesség kérdésében megvizsgálják a szabályozói fellépés szükségességének valódi megalapozottságát.
A vita kiemelt jelentőségét az adja, hogy a hálózatsemlegesség elvének, illetve az elv alapján megfogalmazott jogszabályoknak igen nagy hatása lehet az internet jövőjére. Ez az egyszerűnek látszó kérdés ugyanis alapjaiban változtathatja meg a jövő internetes hálózatainak működését és ez által magát az internetet is. Olyan, sokszor át nem gondolt kérdéseket vet fel a téma ugyanis, mint például, hogy mi az internetszolgáltató alapvető szerepe? Milyen módon és milyen mértékben szabályozzuk az interneten keresztül átmenő tartalmakat? Jogosult-e bárki, és ha igen milyen alapon megvizsgálni vagy megkülönböztetni az általunk küldött adatokat? Meddig terjednek az alapvető szabadságjogok? Hogyan és ki finanszírozza a hálózati fejlesztéseket? Milyen üzleti modellek mentén épül fel a jövő internete? Milyen szolgáltatásokat és milyen áron érhetünk el? A szabályozó szemszögéből ezek egyáltalán nem elhanyagolható szempontok. Ráadásul egy szabályozónak azt is mérlegelni kell, hogy a hálózatsemlegesség elvének alkalmazásával milyen gazdasági és társadalmi hatásokat érhetünk el. Elsősorban mindig azt kell mérlegre tenni, hogy mi lehet az eredménye a jövőre nézve annak, ha az internetes szolgáltatásokat nem szabályozzuk, vagy épp ellenkezőleg, ha azokat túlszabályozzuk. Nem véletlen, hogy sokan úgy gondolják, hogy a hálózatsemlegesség az internet "Pandora szelencéje" és a vita elindításának beláthatatlan következményei lehetnek.[2]
A cikk ezeket a dilemmákat mutatja be elsősorban jogi oldalról. Azonban az alábbi gondolatmenetnek nem célja, hogy a hálózatsemlegesség kérdésének valamennyi aspektusát megvizsgálja, vagy határozottan állást foglaljon a vita tekintetében. Épp ellenkezőleg, a hálózatsemlegesség főbb (elsősorban Európai Uniós) jogi vonatkozásainak bemutatása segítségével remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon is kezdetét vegye egy széles szakmai párbeszéd és vitasorozat. Mivel egy igen összetett kérdésről van szó, el kell kerülni, hogy a hálózatsemlegesség mellett vagy ellen túlságosan leegyszerűsített érvrendszer mentén foglaljunk állást. Ennek megfelelően a határozottabb vélemények kinyilvánításának az alábbiakban nem célja, hogy pontot tegyen a vita végére, hanem sokkal inkább, hogy "feldobja a labdát" az ellenvélemények és a más szemszögekből történő megvilágítások számára.
A hálózatsemlegesség problémája az internet (és az elektronikus hírközlési hálózatok) működésének és működtetésének alapvető tulajdonságaiban rejlik. Egyrészt az internet soha nem látott fejlődésének egyik oka annak szabályozatlansága és egyenlősége volt. Ehhez a nyílt platformhoz ugyanis bárki csatlakozhatott és lényegében bármilyen tartalmat egyenlő elbánás alapján, szabadon megoszthatott bárkivel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az internet működésének elsődleges elve szerint az adatcsomagok továbbítása mindenféle megkülönböztetés nélkül, egyenlő feltételek alapján és érkezési sorrendben - semlegesen - történik. Ez a körülmény alapjaiban változtatta meg azt, ahogy ma egymással kommunikálunk. Természetessé vált számunkra, hogy a nekünk tetsző (jogszerű) tartalmakat bármikor elérjük és azokat egyenlő feltételek mellett bármikor meg tudjuk osztani. Sőt, manapság az internet és a szabadságjogok fogalma is összefonódott. Az internethez való nyílt és szabad hozzáférés a modern demokráciákban az ismert alapvető emberi szabadságjogok legfontosabb garanciája.
De az internet nem csupán a kommunikáció forradalma miatt vált nélkülözhetetlenné a mai világunkban. Az internetre épülő innováció, valamint az annak eredményeképpen létrejövő (szerencsés esetben versengő) szolgáltatások és az azokhoz kapcsolt üzleti modellek alapjaiban változtatták meg a gazdaságot is. Az internet egy olyan platform, ahol a verseny feltételei alapvetően ideálisak, szinte korlátok és határok nélkül lehet sikeres üzleti modelleket megvalósítani. A verseny pedig a mai legjobb tudomásunk szerint nagyobb választékot, olcsóbb árakat és jobb szolgáltatásokat eredményez a fogyasztók számára. Így természetessé vált az is számunkra, hogy a nekünk tetsző tartalmakat és szolgáltatásokat az általunk választott alkalmazások segítségével és sokszor a teljes ingyenesség látszata mellett érjük el. Az, hogy egy adott társadalom és gazdaság milyen az internethez és az információs technológiákhoz köthető mutatókkal (lefedettség, hozzáférés, sebesség, használati szokások stb.) rendelkezik, mára egyenesen a társadalmi és gazdasági fejlettség, valamint a versenyképesség indikátora lett.
Azonban az internet fenti társadalmi és gazdasági jellemzői egyáltalán nem alapvetőek és adott esetben egymással szemben is állhatnak. Az internet, amely mindenki számára elérhető, szabadon használható, és amely alapjaiban változtatta meg a mai kommunikációnkat, nem teljesen szabad. Sokszor észrevétlenül ugyan, de folyamatosan jellemző a hozzáférés valamilyen szintű korlátozása. Az internetért, pontosabban az internethez való hozzáférésért és így az interneten keresztül elérhető szolgáltatásokért ugyanis fizetni kell és mindenki más feltételek szerint juthat hozzá. Ennek több oka van.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
