A romániai magyar nyelvű jogi oktatás jelenéről és jövőjéről nem lehet anélkül beszélni, hogy - legalább vázlatosan - át ne tekintenénk a múltját.1 A kolozsvári egyetemi fokú jogászképzés Magyarországon a másodikként, 1872-ben kezdődött,2 nagynevű professzorok részvételével.3 Az első világháború után az egyetem Szegedre kerül, és a magyar- nyelvű jogászképzés Romániában megszűnt. Kolozsváron az I. Ferdinánd Egyetemen kizárólag román nyelven folyt az oktatás. Ugyanígy az igazságszolgáltatás nyelve kizárólag a román lett (1921-től). A román nyelvű jogászképzésben viszont magyar anyanyelvű hallgatók is részt vettek. A második bécsi döntés után (1940) Szegedről az egyetem visszakerült Kolozsvárra, az I. Ferdinánd Egyetem pedig Dél-Erdélybe, Nagyszebenbe költözött. Kolozsváron újra elkezdődött a magyar nyelvű jogi képzés.4
A második világháborút követően 1945. június 28-án hivatalosan megalakult Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem, mint magyar előadási nyelvű állami intézmény. Működésére, és így a kereteiben folyó magyar nyelvű jogászképzésre is (a Jog- és Közgazdaságtudományi Karon), rányomta a bélyegét az államszocialista diktatúra eszmeisége5, ennek ellenére eredmények is születtek, és színvonalas munka is folyt.6 A Bolyai Tudományegyetemet, "pártunk és kormányunk nemzetiségi politikájának nagyszerű művét", 14 év fennállás után, 1959-ben "összevonták", vagyis kényszerűen egyesítették a román Babes Egyetemmel7, így jött létre a mai Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
Az egyetemegyesítést követően megszűnt a jogi szaktárgyak magyar nyelvű oktatása, csak az ideológiai, marxista tárgyak képeztek kivételt, kiegészítő jelleggel pedig magyar jogi szaknyelv oktatása folyt. Az 1959-1989 közötti időszakban BBTE általános (és nem csak a jogi kar) helyzetét a következők jellemezték: "A továbbiakban azonban a magyar nyelvű oktatást tudatosan sorvasztották, és a magyar nyelv és irodalom szak kivételével majdnem teljesen megszűnt. A diáklétszám állandóan csökkent, a magyar nyelvet ismerő tanárok fokozatosan kiöregedtek, az utánpótlás nagyon gyér volt."8 Ez a tudatos, a nacionál-kommunista politika által végrehajtott leépítés a jogi képzés esetében fokozottabban érvényesült (kisebb mértékben a természettudományi képzésben).
A rendszerváltozás ebben a helyzetben találta a romániai jogászképzést: minden tantárgy, még a korábban magyarul hallgatható ideológiai tárgyak oktatása kizárólag román nyelven folyt.
Az első kísérlet magyar nyelvű jogi oktatás elindítására 1991-ben kezdődött, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán. Vallástanár szakkal párosítva indult el a képzés9, amelyet azonban 1995-ben (politikai és akreditációs okok végett) letiltottak, a hallgatók (évvesztéssel) pedig más romániai magánegyetemeken vagy Magyarországon fejezték be tanulmányaikat.
1997-től a BBTE Jogtudományi karán (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség akkori kormányzati szerelvállalásának, lobbyjának köszönhetően), a román nyelvtanból és a románok történelméből folyó felvételi vizsga diszkriminatív jellege végett a nemzeti kisebbségek számára külön beiskolázási számot állapítottak meg. Ez az első években igen élénk tiltakozást váltott ki. Később a felvételi vizsgát az érettségi jegyek és a középiskolai jegyek átlaga helyettesítette (jelenleg is ilyen a felvételi rendszer), viszont a külön beiskolázási számok gyakorlata fennmaradt. A 2003/2004-es egyetemi tanévben 25 helyet biztosítottak magyar nemzetiségűek, 1 helyet roma nemzetiségűek és 4 helyet más (nem román) nemzetiségűek számára az államilag finanszírozott képzési formában; valamint 35 helyet magyar nemzetiségűeknek és 10 helyet más nemzetiségűeknek a költségtérítéses képzési formában. Ez a külön beiskolázási szám gyakran vezetett olyan félreértésekhez, hogy "magyar csoport" vagy "magyar oktatás" működik a Jogtudományi karon. Ez nem így van, a képzés egységesen román nyelvű. Az utóbbi években kezdődött el egyes szaktárgyak magyar nyelvű oktatása, de ez már a következő fejezet tárgya.
Magyar anyanyelvű hallgatók nagy számban vettek (és vesznek) részt a BBTE keretein kívül, magánegyetemek képzésében vagy kisebb számban más állami egyetemek román nyelvű képzésében. A magánegyetemek megjelenésének negatív velejárója a szakma felhígulása, a felületes képzési formák (levelező és távoktatásos képzés) elterjedése, a jogászok túl nagy száma a munkaerőpiac jelenlegi szükségleteihez képest.
A jelentős múlt és a hanyatlás korszaka után a romániai magyar nyelvű jogi oktatás az újraépítés korszakában van. Magyar nyelvű jogászképzés jelenleg nincs, csak jogi szaktárgyak magyar nyelvű oktatása, a kolozsvári állami jogi karon, és azon kívül más szakokon, ahol a ágazati jogtudományok oktatása szükséges (politikatudományok, közgazdaság, közigazgatás). Szervezeti szempontból jogi tárgyakat a következő intézmények keretében oktatnak:
- Babes-Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományi Kar;
- Babes-Bolyai Tudományegyetem, Politikai és Közigazgatási Tudományok Kar, ideértve karhoz tartozó, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben, kihelyezett képzési formaként működő Közigazgatási Főiskolákat is;
- Babes-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdasági Kar;
- Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Marosvásárhely és Csíkszereda helyszíneken).
A fenti intézményekben több tantárgy magyar nyelvű oktatása folyik (alkotmányjog, közigazgatási jog, nemzetközi közjog, közösségi jog, kereskedelmi jog, általános jogelmélet, polgári jog stb.), szinte teljesen lefedve a jogi szaktárgyak összességét.
2003-ban megjelent a Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny 1. és 2. száma, hogy az újjáéledésnek hátteret, a vitáknak fórumot, a kutatásoknak közlési lehetőséget biztosítson. A lap, kezdeti anyagi és szervezési nehézségei ellenére is, rendkívül kedvező fogadtatást kapott. Ez egyfelől a megjelenés tényének szól ("igen, erre is képesek vagyunk"). A szerkesztőség ennél is magasabb színvonalú, elméleti és gyakorlati jelentőségű szaklapot akar kiadni. A 2004-es esztendő célkitűzése a Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny folyamatos megjelentetése, és a jogászokat foglalkoztató alapvető problémák tudományos igényű, elméleti és gyakorlati szempontú feldolgozása. A lap intézményes háttere is kialakulóban van: a lap kiadását a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete (2002-ben bejegyzett egyesület), és a Kolozsváron most bejegyzés alatt álló jogász szervezet fogja felvállalni. 2004-ben Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Románia tervezett csatlakozási dátuma 2007. Ebben az időszakban a magyarországi jogászok integrációs tapasztalatainak is kiemelt teret kell adjon a Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny. Szeretnénk, ha a lapon keresztül tudástranszfert lehetne megvalósítani.
A 2003-as alkotmánymódosítás alkotmányos szintre emelte a helyi közigazgatással (önkormányzatokkal) való kapcsolatokban az anyanyelv használatának a jogát. Az alkotmány ugyanakkor ezeket a jogokat a területi (dekoncentrált) államigazgatásra is kiterjesztette. A módosított román alkotmány a következőképpen rendelkezik: "azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol az egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya jelentős, biztosítják az illető nemzeti kisebbség anyanyelvének használatát, szóban és írásban, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolatokban, az organikus törvény feltételei között." A közigazgatással kapcsolatos anyanyelv-használati jogok 2001-től organikus törvényi szinten pontosan szabályozva voltak. Organikus törvényi szintről az alkotmányos alapelv szintjére került a közigazgatási anyanyelvhasználat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
