Amikor a szakterület legjobbjai egy helyen gyűlnek össze, nemcsak a jelen sportjogi tendenciáira nyílik fény, hanem új perspektívák is születnek. Nem volt ez másként 2024. november 8. napján, a VI. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencián sem, melynek idén is a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem adott otthont. A színvonalas szervezésről a TF mellett a Károli Gáspár Református Egyetem, a Magyar Jogász Egylet, valamint hozzájuk első alkalommal csatlakozva a Magyar Jégkorong Szövetség gondoskodott. Nem maradtak tehát tudásanyag nélkül a rendezvényre kilátogatók, hiszen 24 előadás keretében nyílt lehetőségük a sportjog- és jégkorongtudomány legfrissebb irányvonalaival megismerkedni. A korábbi évekhez hasonlóan mind a joggyakorlat, mind az elmélet jeles szakemberei képviseltették magukat, hiszen a 10 egyetem oktatói és PhD-hallgatóinak egy része a gyakorlati jogi munkában is aktívan tevékenykedik. Ennek a széleskörűségnek az oka, hogy a sportjog, mint keresztülfekvő jogág területén az együttműködés alapján gyűjthető össze a szakértelem - emelte ki a korábban Sárközy Tamás professzor által mondottakat az eseményt megnyitó szavaiban Szekeres Diána egyetemi docens, a Sportjogi Tanszék vezetője.
A köszöntők sorát a helyszínt biztosító házigazda nevében Cserny Ákos oktatási rektorhelyettes nyitotta meg. Nem szobatudós, hanem innovatív gondolkodó - hangsúlyozta a konferencia 2020 februárjában elhunyt névadójának sokoldalúságát a rektorhelyettes, aki nem mulasztotta el felemlegetni Sárközy professzornak a magyar sportjog és a sportjogi konferencia megalapításában játszott szerepét, továbbá kivételes humorát sem. Id. Kovács Csaba a Magyar Jégkorong Szövetség képviseletében felidézte Sárközy professzor különleges munkamódszerét, miszerint nem igazán használt számítógépet, mindent észben tartott. Szórakoztató, nagy tudású ember lévén szerették diákjai is, előadásain tele voltak az előadótermek. A konferencia mindig piros betűs ünnep az egyetem életében - hangoztak el a méltató szavak Sárfalvi Péternek, a Károli Gáspár Református Egyetem sportigazgatójának beszédében, aki a Károli sportprogramjáról és az egyetem sportot érintő céljairól is beszélt. Végül, de nem utolsósorban Szabó Tünde országgyűlési képviselő felszólalására került sor, aki Sárközy Tamás személyében korábbi konzulensét tisztelheti. Köszöntőszavaiban kiemelte Sárközy professzor hűségét a sport és a tudomány területeihez. Beszéde nyomán egy olyan elméleti és gyakorlati szakember képe rajzolódott elénk, aki széles körű ismereteinek köszönhetően releváns véleményt tudott alkotni a sport szinte minden területéről, s akinek a célja volt a megszerzett tudás továbbadása is.
Az első előadó pulpitusra lépését megelőzően még a két levezető elnök felvezetőjét hallgathatta meg a jelen lévő, 150 főt is meghaladó érdeklődő közönség. A családot is képviselő Sárközy Szabolcs az előző napi válogatott-jégkorongmérkőzést felemlegetve a lengyelek elleni többgólos győzelemre utalt, melynek köszönhetően oldott hangulatban vehette kezdetét a konferencia plenáris szakasza. Bánáti János társlevezető elnökként Sárközy Tamás professzor sokszínűségét emelte ki, mely sokszínűséghez az előadások tematikája is igazodik.
Görög Márta: A mesterséges intelligencia sportelemzésben való alkalmazásával összefüggő egyes jogi kérdések[1]
A plenáris előadások sora rögtön egy rendkívül izgalmas és aktuális témával indult: hogyan kerül szabályozásra és milyen problémákat vet fel a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) sportban való térhódítása? A játékosok teljesítményének monitorozása, adatalapú döntéshozatal és a szurkolói elkötelezettség növelése terén jelenik meg különös súllyal a kérdés. Mint megtudhattuk, a NHL-ben szereplő San José Sharks jégkorongcsapata élen jár az MI széles körű használatában. Egy adott meccsre a csapatösszetétel meghatározása például egy olyan gyakorlati kérdés, amelyben segítséget nyújthat az algoritmusok igénybevétele. Akármelyik felhasználási területről is legyen szó, a szabályozás kétféle lehet: az egyik lehetőség, hogy előbb az innovációra kerül sor és csak aztán történik meg a szabályozás kialakítása. A másik eshetőség ennek fordítottja: a szabályozás megelőzi az innovációt.
Egy olyan környezetben, ahol minden napról napra fejlődik, az MI és IoT sporttal való összekapcsolása révén új távlatok nyílnak a sportolás, edzés, tapasztalatszerzés és elemzés terén. Ez az innováció azonban kiemelten megköveteli az adatvédelem, az etikai normák, továbbá a sporttechnológiák pontosságának és megbízhatóságának folyamatos biztosítását. A helyzet SWAT-analízis alapján feltárt egyik gyengeségét az adja, hogy a jogban a lefektetett szabályok alapvetően etikai megfontolásból erednek, a felmerülő problémákra a jognak kell választ adnia. Az egyik ilyen nehézség az MI terén az adatok védelmének garantálása. Hiszen az új technológiák alkalmazásával rendkívül komoly, stratégiai előnyt biztosító adatvagyon keletkezik, ahogy az előadó is kiemelte: ez az új olaj. A sportszervezetnek mint adatkezelőnek informálnia kell sportolót az így begyűjtött személyes adatainak sorsáról, az adatkezelés céljáról. Az elsődlegesen alkalmazandó általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR) kapcsán az egyik fő kihívást annak meghatározása je-
- 35/36 -
lenti, mely és milyen körben begyűjtött adatok tekintetében engedjük meg mindezt? Például mit kezdhetünk az edzésen kívül eső időintervallumban, akár az alvásidőt monitorozva felhalmozódó információkkal? Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a magánjog nem vonja szabályozási körébe az adatvagyon sorsát, az adatok sorsát a szerződéses viszonyban érdemes rendezni. Kérdés, hogy mindez egy forgalomképes adathalmazt jelent-e, ami esetleg a játékjoggal együtt átruházásra kerülhet? Ami a felelősségi kérdést illeti, az MI esetén az osztott okozatosságról beszélhetünk, szemben a magyar jogban általánosan jellemző teljes kártérítés elvével. Megoldást jelenthet, ha ezen személyes adatok csoportját üzleti titokként kezeljük, illetve a know-how-védelem kerülhet még szóba. Két lényeglátó megállapításban foglalhatóak össze az elhangzottak: a mesterséges intelligencia már a jelen realitása, "Az igazi hatalom pedig az adat".
Neszmélyi Emil: Az amatőr sportszerződések kötelező jellegének megszüntetése, avagy az igazolt sportolói jogviszony mint új, korszerű jogintézmény[2]
A Neszmélyi Emil által bemutatásra kerülő téma a magyar szabályozást, különösen a Sporttörvény (a továbbiakban: Stv.) 2024. január 1. napjával hatályba lépett módosítását járta körül, kapcsolódott azonban az őt megelőző előadóhoz annyiban, hogy MI által generált képek színesítették prezentációját. Az előadó kezdésként a régi rendelkezések ismertetésével indított, a hátrányok bemutatásával bizonyítandó az új előírások szükségessé válását. A tény, miszerint kiskorú esetén a törvény régebben csak legfeljebb egyéves időtartamra biztosította amatőr szerződést megkötését, rengeteg szerződéskötést és ezzel együtt komoly adminisztrációs terhet rótt a sportszervezetekre. Az érdeklődők részletekbe menően rálátást nyerhettek a korábban hatályos sportolói jogviszonyok rendszerére, egyúttal azok versenyengedély kiadására gyakorolt hatására. Ezt követően került terítékre a jelenleg hatályos szabályozás, mely kiváltotta a tagsági alapú szisztémát. Bár az érintettek számára kiszabott 2024. szeptember 30. napjáig tartó moratórium időtartama lejárt, az új rendszerre való átállásban vegyesek a tapasztalatok. A sportszövetségeket azonban terheli a nem megfelelően kért versenyengedély elutasításának kötelezettsége. Ez a hivatásos sportolók esetén lehet különösen érdekes, hiszen esetükben a hivatásos munkaszerződés önmagában nem elegendő, kizárólag az igazolt sportolói jogviszonnyal, tehát a kettővel együtt állítható ki részükre a versenyengedély. Az előadó itt felhívta a figyelmet egy érdekes visszahatásra: a munkaszerződés megszüntetése az igazolt sportolói jogviszonyt is megszünteti. Ezt követően bemutatásra kerültek a sportolók leigazolásának lépései, kihangsúlyozva a korábbi és az új rendszer közötti különbözőségeket. Bár a módosításokra szükség volt, az új szabályozás sem mentes a - remélhetőleg csak időleges - anomáliáktól. Vannak sportszövetségek, amelyek gyorsan igazodtak az új követelményekhez és pontos értelmezésen alapuló új gyakorlatokat vezettek be. De az is előfordul, hogy a szövetségek az előírást félreértelmezve minden évben aláíratnák a sportolóval a dokumentumot. Ez azonban hibás értelmezésből fakad, hiszen erről évente csak nyilatkozniuk kell. Egy másik jelentős veszély a kiskorú sportolók kapcsán jelentkezik, mely egy hibás nyilatkozatmintához köthető. A kizárólagos szülői felügyelet fennállásától eltekintve ugyanis a két szülő együttes aláírása szükséges, mely követelményt a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) előírása (Ptk. 4:164. §) és a bírósági gyakorlat is alátámaszt. Az így megvalósuló jogellenes gyakorlat esetén olyan súlyos következményekkel kell számolni, amely végső soron a jogellenes versenyzést megvalósító kiskorú sportoló csapatának a versenyből vagy bajnokságból való kizárásához vezethet. Magát a kiskorú sportolót pedig versenyeredményeinek megsemmisítésével sújthatják. A tartalmas előadás legfontosabb konklúziója tehát: igazolt sportolói jogviszony nélkül nincs versenyengedély sem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
