A fogyasztó fogalmát a magyar polgári jogba - jogharmonizációs céllal - először az 1997. évi CXLIV. tv. vezette be. Fogyasztónak a Ptk. 685. §-ának d) pontja szerint a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerződést kötő személy minősül.
Jóval később, a 2002. évi XXXV. tv. rendelkezései honosították meg a Ptk. szabályrendszerében a fogyasztói szerződés fogalmát. A Ptk. 265. §-ának e) pontja szerint fogyasztói szerződésnek az a szerződés minősül, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) valamilyen szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenységének körében köt meg. A hozzá kapcsolódó szabályokat a 2003. július 1-je után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
Témánk kifejtését először is a használt fogalmak megvizsgálásával kell kezdenünk. A látszattal ellentétben a fogyasztó fogalma nem egy jogviszony alanyának, a fogyasztói szerződés fogalma pedig nem egy szerződéstípusnak a megjelölésére szolgál. Fogyasztónak sokféle jogviszony jogosultját nevezhetjük és ezzel azt fejezzük ki, hogy a jogosult az általános jogosultságain felül valamilyen kedvezményben, többletjogban részesül. A fogyasztói szerződés fogalmát ugyanígy sokféle, különböző tipikus vagy atipikus szerződésre vonatkoztathatjuk és azt jelezzük vele, hogy az adott szerződésre egyes kérdésekben az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmazni.
Annak érdekében, hogy a szabályozás lényegét jobban megismerjük, a fogyasztói szerződéseknek két esetét kell megkülönböztetnünk.
1. Az egyik eset: az általában vett fogyasztói szerződés. Ennek kritériuma egyedül az, hogy a jogosult a szerződést gazdasági - szakmai tevékenységének körén kívül, a kötelezett viszont azon belül köti meg.
Ezúttal a törvény a felek között létrejött szerződés tartalmának, tárgyának nem tulajdonít jelentőséget. Elvileg a fogyasztói szerződés bármilyen típusú szerződés jelzője lehetne, korlátot szab azonban ennek a jogviszony természete. Értelemszerű, hogy a fogyasztóinak jelzett szerződés célja rendszerint a személyi szükséglet kielégítése (pl. adásvétel, vállalkozás útján), de előfordul sok egyéb cél is, amelynek érdekében a fogyasztó pl. megbízási stb. szerződést köt.
Az általában vett fogyasztói szerződés a fogyasztót két vonatkozásban részesíti előnyben:
A Ptk. 205. §-ának (2), (5) és (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a felek egyike által használt általános szerződési feltétel miként válik a szerződés részévé. Ezek a szabályok egyetemes jellegűek. Igaz, hogy az általános szerződési feltételek használata csak a gazdasági vagy szakmai tevékenység körében képzelhető el, a szerződéskötés szempontjából azonban nincs jelentősége annak, hogy a felek bármelyike fogyasztónak minősül-e.
Más a helyzet az általános szerződési feltétel alkalmazásával megkötött szerződés értelmezésénél. A Ptk. 207. §-ának (2) bekezdése szerint: ha a fogyasztói szerződés tartalmát a felek feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel, a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint nem lehet egyértelműen megállapítani, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
Minthogy az általános szerződései feltételek alkalmazása a tömegesen megkötött jogügyletek: pl. bankhitel, biztosítási és fuvarozási szerződések, továbbá a széles körű áruforgalom és szolgáltatásnyújtás körében szokásos, ez az értelmezési szabály gyakorlata alkalmas lehet a fogyasztóvédelem érvényesítésére, különösen nehezen áttekinthető, túlbonyolított vagy a megszokottól eltérő feltételek vitatása esetén.
A Ptk. 209. §-a szintén általános jelleggel rendelkezik a tisztességtelen általános szerződési feltételen alapuló kikötés megtámadásáról. Az erre vonatkozó szabályok közül - témánk szempontjából - a sérelmet szenvedő szerződő félre vonatkozó szabályoknak van jelentősége.
A Ptk. 209. §-ának (1) bekezdése szerint: "ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja". A jogvita személyi köre tehát ezúttal az általános szerződési feltételt használó és a vele szerződő félre terjed ki. Nincsen tehát jelentősége annak, hogy a felek valamelyike fogyasztónak minősül-e. Nincs jelentősége a szerződés tárgyának sem.
Fogyasztóvédelmet célzó rendelkezést tartalmaz azonban a Ptk. 209/A. §-a. Eszerint a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet között létrejött szerződés tisztességtelen kikötését a fogyasztó akkor is megtámadhatja, ha az nem általános szerződési feltételen alapul. A törvénynek ez a rendelkezése tehát a megtámadás lehetőségét a személyi kör tekintetében szűkítette, az alapul szolgáló ok tekintetében viszont kitágította.
A törvény rendelkezése azzal ad külön kedvezményt a fogyasztónak, hogy a megtámadás lehetőségét nem korlátozza az általános szerződési feltételre, hanem a szerződés egyéb feltételeivel szemben is megengedi. Ezáltal a tisztességtelen kikötés megtámadásának lehetőségét a szerződés típusát és tárgyát illetően részére korlátlanná teszi.
A személyi kör a megtámadásra jogosult oldaláról tiszta: fogyasztónak az minősül, aki a szerződést nem gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében kötötte meg. A jogviszony másik oldalán ehhez képest annak kellene állnia, aki viszont a szerződés alapján gazdasági vagy szakmai tevékenységének körében kötelezte magát valamilyen szolgáltatás teljesítésére. Ellentmondásos ezért, hogy a törvény a megtámadást a gazdálkodó szervezet által megkötött szerződésre korlátozta. Annál is inkább így van ez, mert a gazdálkodó szervezetnek a Ptk. 685. § c) pontjában írt fogalma sem elég tiszta. Igaz, hogy itt a felsorolásban olyan természetes és jogi személyek szerepelnek, akik/amelyek kizárólag gazdasági tevékenység folytatására alakultak, illetve kiegészítő jelleggel gazdasági tevékenységet is folytathatnak, de van közöttük szakmai tevékenységet folytató jogi személy is (végrehajtói iroda). Indokolatlanul maradt tehát ki az egyéb szakmai tevékenységet folytató természetes és jogi személyek széles köre (pl. szakértők, földmérők, ügyvédek stb.).
A megtámadás alapja a fogyasztói szerződés tartalmához tartozó kikötés tisztességtelensége. A Ptk. 209/B. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint az olyan kikötés számít tisztességtelennek, amelyik a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait, illetve kötelezettségeiért egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. Ez az eset különösen akkor fordulhat elő, ha a kikötés
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
