Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Meghívottak!
Szeretettel köszöntök minden résztvevőt!
Igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárként fő feladatom, hogy biztosítsam az igazságügy területén működő szervezetek és a kormányzat közötti kapcsolattartást. Ez nem mindig könnyű feladat, hiszen a hatalmi ágak elválasztásának elve azt eredményezi, hogy a közigazgatásra egyébként jellemző közigazgatáson belüli kapcsolattartási módokat nem lehet alkalmazni. Az igazságügyi kapcsolatok körében a közigazgatás, partnerségi kapcsolatokat tart fenn az egyébként önigazgatással bíró és Alaptörvény által is védett szervezetekkel, hivatásrendekkel.
Jelen konferencia alkalmával a tiszta kétoldalú kapcsolattartás helyett a kapcsolatépítés magasabb szintjét valósítjuk meg, amikor az igazságügyi tárca segítőként lép fel, és azt is igyekszik előmozdítani, hogy a független szereplők között közvetlenül is alakuljanak ki szakmai kapcsolatok, a meglévők pedig erősödjenek. Mindennek végső soron az a tétje, az a jelentősége, hogy a jogkereső polgárok milyen minőségű jogvédelemben részesülnek, hiszen tágan értelmezve nem egy-egy szervezet, hanem a szervezetrendszer egésze határozza meg a jogok érvényesítésének hatékonyságát. Mindebből számomra természetesen az a legfontosabb, hogy megfelelőek-e, kellő színvonalúak-e a minisztérium által előterjesztett és véleményezett jogszabályok. Ennek megítélésében nem lehet kizárólag elméleti megközelítést alkalmazni, hiszen minden jogszabály végső mércéje a jogalkalmazás, a jogalkalmazás pedig eredendően gyakorlati tevékenység.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény (Jat.) 21. § (1) bekezdése értelmében a miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását. A Jat. 2. § (4) bekezdése és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Kormányrendelet 82. § (2) és (3) bekezdés alapján az igazságügyért felelős miniszter folyamatosan felülvizsgálja a jogrendszert, összehangolja a tartalmi és technikai deregulációt. Mindezeket figyelembe véve az Igazságügyi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság keretein belül az Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztálya és az ott működő Szakmai Elemző Osztály az igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulásának vizsgálata érdekében tudományos alapú elemzéseket végez, amelyek célja a jogalkalmazás révén kifejtett tényleges hatások és egyéb vizsgálati tapasztalatok bemutatása.
A jogalkotás olyan szakmai folyamat, melynek elkülöníthető szakaszai, mozzanatai vannak. Vladár Gábor meg-
- 22/23 -
fogalmazása szerint a jogalkotás előkészítő szakasszal kezdődik, melynek egyik mozzanata az elemző vizsgálódás: a jogszabályok, a bírói gyakorlat, napjainkban pedig az uniós jog, továbbá az Alkotmánybíróság határozatainak elemzése. Lényegében az elemző vizsgálódás körébe tartozik az, amit a jogalkotási törvény a jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kíséréseként fogalmaz meg. Van azonban egy jelentős különbség Vladár Gábor álláspontja és a hatályosulási vizsgálatok mai gyakorlata között. Míg Vladár megfogalmazásában az elemző vizsgálódás a jogalkotási folyamat előkészítő szakaszának része, a hatályosulási vizsgálat szükségképpen utólagos. E látszólagos ellentmondás úgy oldható fel, ha nem azt feltételezzük, hogy a jogalkotás lineáris folyamat, amely az életviszonyok észszerű elemzéséből szükségképpen elvezet a tökéletes szabályozásig. E helyett a jogalkotást fel lehet fogni a közpolitikai ciklus részeként, aminek lényege, hogy figyelemmel kell kísérni a megalkotott szabályok gyakorlati megvalósulását, és a tanulságokat figyelembe véve kell a következő szabályozást megtenni. Ez a felfogás nem azt feltételezi, hogy a mai életviszonyok között lehetséges maradandó szabályozás, mivel a mégoly tökéletesnek látszó jog is hamar elavul a mai korra jellemző változékony körülmények között.
A jogalkotás folyamatának ilyen jellegű felfogásán keresztül kell szemlélni az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában megfogalmazott azon feladatot, mely szerint az Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztálya elemzi a bíróságok ítélkezési gyakorlatát.
*
A szakmai elemzések elsősorban - de nem kizárólagosan - a tárgyul választott jogintézményre, jogkérdésre, jogszabályi rendelkezésre vonatkozó releváns bírósági határozatok összességének elemezése alapján készülnek el.
Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ez a tevékenység - céljából fakadóan - alapvetően eltér a Kúrián végzett bírósági joggyakorlat-elemzéstől, ugyanis nem a bírósági döntések kritikájára irányul, célja nem a jogegység vizsgálata. Elkerülhetetlen azonban, hogy a jogszabályok hatályosulását a jogalkalmazáson keresztül vizsgáljuk, amelynek legjobban hozzáférhető és egyben autentikus forrásai a bírósági határozatok, amelyeket mennyiségi és minőségi szempontból lehet vizsgálni. A bírósági határozatok tartalmi, minőségi elemzésével nem a bírósági gyakorlat értékelése, hanem a jogszabályok gyakorlatban való hatályosulásának feltárása a feladat, annak érdekében, hogy támogassuk, előkészítsük a további jogalkotást, amennyiben a vizsgálatok alapján erre szükség van. Meg kell említeni, hogy az elemzések általában egy-egy részproblémára, egy-egy jogintézményre fókuszálnak. Fontos hangsúlyozni, hogy azokból nem szükségképpen következik kodifikációs kényszer, hiszen a vizsgálati eredmények a tájékozódást segítik elő azzal, hogy szakmai támpontokat nyújtanak a későbbi jogszabályalkotás számára. Vizsgálatok eredményének birtokában könnyebben dönthet arról a kodifikátor, hogy egyáltalán szükség van-e jogalkotásra egy konkrét probléma kapcsán, illetve arról, hogy milyen megoldást választ több lehetőség közül.
A megalapozott vizsgálati munka módszere a bírósági ítéletek szövegének elemzése mellett alkalmanként az igazságügyi statisztikai adatok elemzése. Ezek a módszerek kiegészülnek a szakirodalom tanulmányozásával, adott esetben nemzetközi jog-összehasonlítás elvégzésével. Szükség esetén kutatóintézetek, egyetemek bevonásával kiegészítjük a vizsgálatokat olyan, a minisztérium által közvetlenül nem végezhető empirikus kutatási elemekkel, mint a közvetlen iratvizsgálat, tárgyaláslátogatás, mélyinterjúk készítése, kérdőíves felmérés alkalmazása. A szakmai elemzések a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok mellett az adott témában irányadó európai uniós rendelkezések áttekintésére és az EJEB határozataira is figyelemmel vannak.
*
A vizsgálati eredmények hasznosítása többféle módon történhet. Az elkészült elemzések a kodifikációért felelős szervezeti egységeken túl rendelkezésre állnak a meghatározott jogalkotási feladat céljából létrehozott kodifikációs bizottságok és jogalkotási feladattal megbízott miniszteri biztosok számára is. A kutatási, elemzési cél számos esetben az ő konkrét igényeikhez igazodva kerül megfogalmazásra.
Az egyes elemzések adatai alkalmasak lehetnek arra, hogy olyan szakmai konklúziót, támpontokat nyújtsanak, amelyek közvetlenül felhasználhatók arra, hogy elősegítsék a tájékozódást a kodifikáció számára. Arra is rámutathatnak, hogy további vizsgálódásra, elemző munkára van szükség, de a további vizsgálatok irányát segíthetik kijelölni. A kettő kombinációjára szintén lehet példa. Természetesen, ahogy ez korábban már szintén említésre került, a megállapítások és javaslatok nem kötik a jogalkotót, a kodifikációt.
A tudományos objektivitás fontos eleme, ha a kutatási, elemzési eredmények tudományos fórumokon: önálló kötetekben, tudományos folyóiratokban, konferenciákon, műhelybeszélgetéseken közlésre kerülnek. Ennek eredményeképpen érdemi párbeszéd alakulhat ki a jogtudomány képviselőivel. A visszajelzéseket pedig fel lehet használni a jogalkotói munkában. Ennek jegyében merült fel a jelen konferencia megszervezésének igénye, valamint a szakmai elemzések idén könyv formájában megjelent publikációja.
Véleményem szerint az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom további erősítése folyamatos együttműködést kíván a tág értelemben vett igazságügyi szféra szereplői között. A szakmai alapú együttgondolkodás kiváló példáját adta a mai napon sikerrel lezajlott konferencia is. Bízom benne, hogy ez a szakmai együttműködés a jövőben is folytatódni fog.
Köszönöm részvételüket a konferencián és megtisztelő figyelmüket! ■
Visszaugrás
