A Kúria az alább ismertetett ügyben fontos megállapítás tett: eszerint a munkavállaló párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való joga a személyiségi jog része, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Ezen joga legfeljebb akkor korlátozható, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló magánéleti körülményei miatt érdeksérelem érte.
Bár a döntés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) az adatkezeléssel kapcsolatosan hatályba lépett módosítása (2019. április 26.) előtti tényállásra vonatkozott, mégis érdemes az ítéletet részletesebben elemezni, különös tekintettel arra, hogy a Kúria döntésében hivatkozott jogszabályhelyek módosítása az eset kapcsán levont jogi következtetéseket még inkább megalapozottá teszik.
1. A döntés alapjául szolgáló tényállás
2. Az első- és másodfokú döntések
3. A Kúria döntése
4. A releváns jogi kérdések
A felperes humánerőforrás-igazgatói munkakörben állt az alperes alkalmazásában. 2014 júliusában az alperesi munkáltató tudomást szerzett arról, hogy a felperes "szorosabb kapcsolatban" áll egyik munkatársával. Ennek folytán az alperes írásbeli magyarázatot kért a felperestől, aki válaszában előadta, hogy egy munkatársával kölcsönös érzelmeken alapuló partnerkapcsolat kialakítására és fenntartására törekszik. Ezt követően a munkáltató kezdeményezte a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, azonban a felek között megállapodás nem jött létre, így az alperes munkáltatói felmondás útján megszüntette a munkaviszonyt.
A felmondás indokolása szerint a munkavállaló humánerőforrás vezető munkakörben foglalkoztatottként egy alárendelt viszonyban lévő munkavállalóval intim jellegű kapcsolatot létesített és tart fenn, amelynek előzetes bejelentését a munkáltató részére elmulasztotta. A munkavállaló pozíciójából fakadó kiemelt elvárás, hogy olyan munkavállalóval, aki felett munkáltatói jogot gyakorol, intim viszonya a munkáltató tudta nélkül ne legyen, és minden ilyen viszony bejelentésre kerüljön. Az alperes a felmondás indokolásában hivatkozott a nála irányadó Összeférhetetlenségi Szabályzatra, amely értelmében egy adott összeférhetetlenségi helyzetről mindig előzetesen, az adott cselekmény megtétele előtt kell a munkáltatót írásban tájékoztatni, ahhoz írásban a hozzájárulását kérni. Az Összeférhetetlenségi Szabályzatban felsorolt lehetséges összeférhetetlenségi esetek nem teljes körű felsorolásként értendőek, ezért a munkavállaló köteles minden olyan helyzetről tájékoztatni a munkáltatót, amely összeférhetetlenséget eredményez. A felmondás ezen túlmenően utalt arra is, hogy az alperesnél bejelentésköteles a "családtag" foglalkoztatása (megjegyzendő, hogy a tényállás szerint az Összeférhetetlenségi Szabályzat a családtag fogalmi körébe tartozó életviszonyokat taxatíve megjelölte; abban a szerelmi vagy érzelmi kapcsolat nem szerepelt). A felmondás indoka tehát összefoglalóan az volt, hogy a felperes az alperes felé fennállt bejelentési kötelezettségét megszegte.
A felperes keresetében - többek között - a felmondás jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazását kérte az Mt. 82. §-a alapján. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az első fokon eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes mint humánerőforrás-vezető, munkáltatói jogkört gyakorolt az alperesnél. A bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes olyan munkatársával létesített erős érzelmeken alapuló kapcsolatot, aki felett a munkáltatói jogokat is gyakorolta, így vele alárendelt viszonyban állt. Az Összeférhetetlenségi Szabályzat egyértelműen tartalmazza azt, hogy a munkatársak személyes érdekei soha nem befolyásolhatják üzleti döntéseiket és az alperessel kapcsolatos döntéshozatalukat. Az alperes elvárta ezen szabályzat alapján, hogy a munkatársak elkerüljék az olyan helyzeteket, amelyek magánérdekeik és a társaság érdekei közötti ellentétekhez vezetnek. Ennélfogva az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes - éppen pozíciójából eredően - köteles lett volna a munkáltatónak előzetesen jelezni, hogy komoly érzelmi elkötelezéssel van munkatársa felé. E körben - az elsőfokú bíróság szerint - a kapcsolat mélységének nem volt relevanciája.
- 57/58 -
A bíróság annak sem tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes és munkatársa közötti kapcsolat megfelelt-e az Összeférhetetlenségi Szabályzat "családtag"-fogalmának; álláspontja szerint ez csupán példaszerű felsorolás az alperes részéről. Az elsőfokú bíróság arra is utalt, hogy fennállt annak a veszélye, hogy a felperes érzelmi elkötelezése okán igyekezzen kedvező intézkedéseket hozni munkatársával kapcsolatban, így a bíróság a munkáltató intézkedését jogszerűnek találta, a felperesi keresetet teljes egészében elutasította.
A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg felperes munkaviszonyát. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságnak kizárólag a felmondás indokait lehetett vizsgálni, azon túlterjeszkednie nem lehetett. A felmondás indoka az volt, hogy a felperes nem jelentette be az alperesnek előzetesen a másik beosztott munkavállalóval fennálló párkapcsolatát, érzelmi viszonyát, így kizárólag ebben a körben lehetett állást foglalni.
A törvényszék utalt arra, hogy ilyen bejelentési kötelezettséget az Mt. nem tartalmaz, ezt az alperes az Összeférhetetlenségi Szabályzatra alapította. A másodfokú bíróság szerint az alperes kötelező bejelentési esetként szabályozta a családtag alkalmazását, nevezetesen azt, ha a munkatárs a családtaggal alá-fölé rendeltségi vagy ellenőrzési viszonyban áll. A Szabályzat meghatározta a családtag fogalmát is: eszerint a családtag a munkatárs közvetlen családtagja, vagyis házastárs, szülő, gyermek, anyós, após, sógor, sógornő és bármilyen más (háztartási alkalmazott kivételével) a munkavállalóval egy háztartásban élő személy.
Bár az Összeférhetetlenségi Szabályzat rögzítette, hogy a lehetséges összeférhetetlenségi helyzetek listája nem kimerítő és abban az esetben, ha egy bizonyos helyzet nem szerepel a mellékletben, a munkatársaknak tanácsos minden olyan helyzetet bejelenteni, amely összeférhetetlenséghez vezethet, és amennyiben szükséges jóváhagyást kérni, a másodfokú bíróság szerint a Szabályzat helyes értelmezésében bejelentési kötelezettség csak az alárendelt családtag tekintetében áll fenn. Ezért jelentősége van annak, hogy a felperes és a munkatársa közötti kapcsolat kimerítette-e a "családtagi" minőség fogalmát.
A törvényszék utalt arra, hogy a munkavállaló párkapcsolata a munkavállaló személyes adata, amely védelmet élvez. Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A (2) bekezdés szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez. E körben utalt a másodfokú bíróság (perbeli időszakban irányadó) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 2. pontjában szabályozottakra, valamint az Mt. 6. §-ára, 9. § (1) és (2) bekezdésére, illetve a 11. § (1) bekezdésében rögzítettekre. Ezeket összevetve a másodfokú bíróság megállapította, hogy a munkavállaló párkapcsolata az ő személyiségi joga és adata, amely legfeljebb akkor korlátozható, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Az Összeférhetetlenségi Szabályzat kizárólag a családtag alkalmazásában tartalmazott előzetes bejelentési kötelezettséget, amely a felperest jelen esetben nem terhelte, tekintettel arra, hogy munkatársa nem volt családtagnak tekinthető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
