A Magyar-Német Jogászegyesület és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara szervezésének köszönhetően különleges konferenciának lehettünk részesei a múlt év végén, 2009. december 4-én, ugyanis német nyelven nem csak a magyar, de a cseh, az osztrák és a német családjog újításairól is hallhattunk a jogterület szakavatott képviselőinek tolmácsolásában.
A rendezvényt Dr. Németh Ágnes, az Egyesület elnöke nyitotta meg, majd Dr. Földi András, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese szólt a résztvevőkhöz; ezután következett a szakmai munka.
Dr. Weiss Emilia (professor emerita, ELTE-ÁJK Polgári Jogi Tanszék) nyitotta meg a felszólalók sorát, aki az új törvénykönyv megalkotásában aktívan részt vett.
Előadásában számos területét érintette az új Ptk. Családjogi Könyvének, amelynek előkészítését tíz évvel ezelőtt határozta el a magyar kormány. Fontos kérdés volt kezdetekben, hogy a törvény a gazdasági és/vagy a családi jogot is magában foglalja-e, mint ismeretes, ez utóbbi valóban az egységes törvény részévé vált, annak harmadik könyveként helyezték el. Ez a megoldás egyébként a holland Polgári törvénykönyvéhez hasonlít, mely szintén könyvekből áll. A családjogi szabályozás eddig fennálló hármas tagoltsága (házasság - rokonság - gyámság) viszont megszűnik, hiszen az új törvény már hat részre bontja azt: alapelvek - házasság - bejegyzett élettársi kapcsolat - élettársi kapcsolat - rokonság - gyámság.
Ami az alapelveket illeti, az első helyen a házasság és a család védelme áll az új kódexben. Ez a védelem az előadó szerint nem áll ellentétben a házasság felbontásának megengedésével, akár annak könnyebbé tételével sem. Napjainkban egy új téma merült fel ezzel kapcsolatban, mégpedig a házasságon kívüli partnerkapcsolatok, különösen az azonos neműek partnerkapcsolatai. A kettő védelme az Alkotmánybíróság határozata szerint nem lehet ugyanaz, ugyanakkor ezen kapcsolatoknak is helye van az új törvényben.
Következő elv a gyermekek érdekének védelme, amelyet fokozottan figyelembe kell venni a Családjogi Könyv további részeiben, de ugyanígy a gyámságról és a gyermekvédelemről szóló törvényekben is. Ugyanitt hallhattunk arról is, hogy milyen szerepe van az informális kapcsolatoknak a gyermek életében, s mit ért ezek alatt az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogyan bővítette és kristályosította ki azok fogalmát.
Nem új elv a házastársak egyenjogúságának elve sem, amelynek meg kell mutatkoznia a házasság, az életközösség és a család ügyeiben is, de a részletei nem ebben az alapelvi részben, hanem a házasságról és a szülő-gyermek kapcsolatról szóló részekben jelentkeznek.
Hallhattunk emellett még a már érintett nem házasságon alapuló partnerkapcsolatokról (ám ezeket a konferencia további előadói bővebben kifejtették), arról, hogy a házassági vagyonjog eddigi meglehetősen szűkös szabályozása jelentően kibővül, különösen az eddig alig szabályozott házassági vagyonjogi szerződést illetően. Kitért továbbá az előadás a szülő gyermek kapcsolat szabályainak újításaira, így többek között a magyar jogban még nem bevett vitarendezésre, a mediációra is.
Másodikként Dr. Milana Hrusáková (egyetemi tanár, Palacky Egyetem, Olmütz) szólalt fel az előző előadáshoz hasonló témában; a cseh családi jog, polgári jog újrakodifikálásáról beszélt.
A cseh polgári jog újrakodifikálásáról szóló viták már a kilencvenes évek elején elkezdődtek, mikor világossá vált, hogy a jelenlegi cseh Ptk. már nem felel meg a megváltozott társadalmi és gazdasági követelményeknek.
Több sikertelen reformkísérlet után Motejl igazságügy-miniszter döntése nyomán 2000-ben ismét napirendre kerültek az új cseh Ptk. tervezetének munkálatai. A pilseni jogi kar professzora, Elias és a prágai jogi kar docense, Zuklinova volt a két legjelentősebb jogász, akiknek nevéhez köthető a családjogi területek kidolgozása. Nyolcévnyi előkészület után került sor az új Ptk. tervezetének parlamenti tárgyalására. Azzal mindenki számolt, hogy a törvény elfogadása után minimum két évig tartó vacatio legis következik, hogy a polgári perjog is megújulhasson az új Ptk. követelményeinek megfelelően, azonban ezek a munkálatok még csak a kezdet kezdetén járnak.
Hogy merre fejlődik tovább a cseh polgári jog, és milyen lesz a cseh családjog jövője, az nehezen mondható meg, hiszen az új cseh Ptk. 2009 májusában készült el, ekkor került a parlament elé, csakhogy pontosan ekkor az fel is oszlott. Októberre várták ugyan a rendkívüli választásokat, de a cseh Alkotmánybíróság döntése szerint azokra majd csak 2010 májusában kerül sor.
Akárcsak a legtöbb posztkommunista ország, Csehország is azt a megoldást választotta, hogy egy különálló családjogi törvény helyett a családjogi szabályoknak be kell épülniük a Polgári Törvénykönyvbe. Így lett a családi jog az új cseh polgári jogi kódex második könyve. Bár a korábbi családjogi törvény csak 109 paragrafust tartalmaz, a tervezet, mely vagyonjogi szabályokat is magában foglal, 320 paragrafussal gazdagítja az új törvényt. Sok esetben csak formális konkretizálásról volt szó, szinte "kozmetikai" változásokról. Ennek az az oka, hogy 1998-ban módosították a családjogi törvényt, ezért nem volt szükség arra, hogy alapjaiban megváltoztassák azt. A családjogi szabályokat nem is lehet csak úgy egyik napról a másikra megváltoztatni, hiszen mindig igazodniuk kell a társadalmi viszonyokhoz. Az előadó a következő módosításokat tartja a legfontosabbnak:
- A házasság céljának definícióját, mely a korábbihoz képes kiegészítésre kerül. A családalapítás és a gyermeknevelés a demográfiai adatok szerint egyáltalán nem kizárólagos célja a házasságkötésnek. Ezért az új cseh Ptk. 594. §-a így szólna: a házasság célja a családalapítás, gyermekek rendes körülmények közötti felnevelése, valamint egymás kölcsönös támogatása és segítése.
- Az új törvény tervezete házassági vagyonjogi tekintetben nagyobb szerződési szabadságot biztosít, és lehetővé teszi a szerzeményi vagyonközösséget.
- Olasz modell alapján bekerül a törvénybe a családi üzem fogalma. A 640. § szerint az az üzem minősül családi üzemnek, ahol a házastársak és a legfeljebb harmadfokú rokonaik, illetve legfeljebb másodfokú sógoraik együtt dolgoznak, és amely üzem valamelyikük tulajdonában áll. A családtagok a nyereséget úgy osztják fel egymás között, hogy az a munkájuk természetének, mennyiségének és minőségének megfeleljen.
- A házassági vagyonjog a házastársak vagyonközösségeként kerül szabályozásra. A javaslat lehetővé teszi a szerződésen alapuló rendszert is, amely megvalósulhat szerzeményi vagyonközösségben vagy a vagyonközösség későbbi keletkezésében, a házasság felbontásának időpontjáig. A bíróság szűkítheti, vagy egyenesen meg is szüntetheti a vagyonközösséget.
- A gazdaságilag gyengébb helyzetű fél védelme abban nyilvánul meg, hogy amennyiben a házastársak szerzeményi vagyonközösségi rendszerben állapodtak meg, akkor az egyik házasfél nem rendelkezhet a másik fél beleegyezése nélkül arról a vagyonáról, amely a saját tulajdonában álló dolgok értékének a kétharmadát meghaladja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
