A számítástechnika fejlődésével a számítógépek kommunikációjának feltételei létrejöttek. Az elektronikus adatfeldolgozó és átviteli hálózatok az alkalmazott technológia és a funkcióik miatt sokfélék. A legkiterjedtebb, és éppen ezért legismertebb hálózat az Internet, amely maga több hálózatot integrál magában. Az Internetet használók többsége ma már az ún. WWW (World Wide Web - Világméretű hálózat) technológiája által kapcsolódik a világhálóhoz. Ez a technológia az 1990-es években terjedt el. A honlapok (weblap vagy homepage) olyan dokumentumok, amelyeket HTML (Hypertext Markup Language), PHP vagy más nyelven készítenek. A technológia terjedésének népszerűsége abban rejlik, hogy a weboldalakon a legkülönbözőbb (szöveges, képi stb.) fájlformátumok megjeleníthetők és csatolhatók, lejátszhatók zenei, videó stb. fájlok, és mindezen fájlformátumok feltölthetők a weboldalra, és letölthetők onnan. A fájlformátumok könnyen elérhetők, kezelhetők, és szöveg képi, zenei látványnyal - tehát - teljessé tehető.
Létezik az extranet (az intézmény belső hálózatának külső kapcsolatai), az intranet (intézményen belüli) hálózat. Az FTP- (file transfer protocol - a felhasználók szűkebb köre által ismert és általában jelszóval védett szerver iskolák, kollégiumok, munkahelyek, kisebb közösségek számára), vagy a goopher-hálózat [több telephelyből álló egyetemek, munkahelyek hálózata]. Ez utóbbi hálózatok elérésének lehetősége korlátozott, ám "bennfentességük" miatt különösen alkalmas a nem nyilvánosságra tartozó kommunikációra, vagy adatállományok (ezen belül pl. szöveges fájlok pl. regények, képi, audió-, videófájlok, amelyek legtöbbször szerzői jogi védelem alá tartoznak) cseréjére. Az FTP-szervereket összekapcsoló hálózat a felhasználók önálló kezdeményezése, önkifejezése által legalább annyira sokrétű, változatos, és kevésbé ellenőrzött, ellenőrizhető világ, mint az Internet más hivatalos szerverei. Ma már a legtöbb webböngésző (az újabb verzió számú Netscape Navigator, Internet Explorer stb.) programokkal elérhetők a hálózat érdekes-kétes " kincsesbányái" .
A számítógépes hálózatok - ha technológiájuk különböző is, az adatok megjelenítésének a technikája is eltérő - egyaránt szolgálhatnak új típusú bűncselekmények elkövetésének helyszínéül, hiszen az elektronikus adatfeldolgozás és -átvitel új értéket hozott létre (e folyamatok társadalmi hasznossága, biztonsága, adatvédelem, az elektronikus kommunikáció védelme stb.). Ezen értékek büntetőjogi védelme bővülésének vagyunk szemtanúi. A törvényhozónak kell eldöntenie, van-e büntetőjogi védelemre érdemes érték, érdek. Bár e körben a jogalkotást meghatározzák a legkülönfélébb nemzetközi jogi aktusok [Európa Tanács (89) 9. sz. és (95) 13. sz. Ajánlásai, a 2001-es Budapesten aláírt Cyber-crime Convention - Egyezmény a számítógépes bűnözésről].
De az elektronikus adatfeldolgozás és -átvitel folyamata a tradicionális bűncselekmények elkövetésének új színtere (uszítás, rágalmazás, csalás, piramisjáték, szerzői jogi jogsértések stb.) A tradicionális bűncselekmények közül elsősorban azok jönnek szóba, amelyek részben vagy egészben a verbálisan, vagy képi közléssel követhetők el.
A számítógépes hálózatok tehát a tradicionális bűncselekmények új helyszíne is. Ám a bűncselekmények veszélyesebbek is lehetnek, mivel a felhasználók nagyon nagy száma érheti el, ismerheti meg, olvashatja, töltheti le a jogsértő tartalmat, és jelentős számú felhasználó a különféle közlések között szélsőséges politikai (tév-)eszmék, gyűlöletet szító, pornográf, pedofil, valamint megtévesztést, sőt kábítószer-, doppingszerfogyasztást népszerűsítő tartalmakat is fellelhetünk. De betekintést nyerhetünk a bombakészítés titkaiba. Rendelhetők fegyverek, hamis útlevelek, bizonyítványok (pl. nyelvvizsga-bizonyítványok) kábító- és doppingszerek. A számítástechnikai eszközökkel szerzői művek megszámlálhatatlan másolata többszörözhető, továbbítható, tárolható, amelyek a valóságos térben terjeszthetők.
Az Internet weboldalain, az elektronikus hirdetőtáblákon (bulletin boards), a news-groupokon (hírcsoportokon), a webszolgáltatók fórumrovataiban, blogoldalakon, és chatszobákban, illetőleg FTP-, a goopher-, a telnethálózatokon, az intra- és az extraneten tehetők közzé tilalmazott tartalmak szövegben, képben, képek diavetítésével, valamint ezekhez csatolt audio, vagy videofájlban kiváló kép- és hangminőségben látványosan, vagy épp sokkolóan, akár 3D-s minőségben. Továbbá küldhetők egy személynek, illetve korlátlan számú személynek küldhető elektronikus levélben. A szabadság és a szabadosság információi egyaránt elérhetők és áramla-
- 121/122 -
nak milliószámra a világhálón. Korántsem véletlen az, hogy egyes országokban az Internet elérése korlátozott, cenzúrázott.
A helyzet rendkívül paradox. Az adatbevitelt, az információközlést egy országban lehet tilalmazni, kriminalizálni, ám az adatok elérésének jogi tiltása megoldhatatlan. Amíg valamennyi ország nem tilalmazza a köznyugalmat, a jó ízlést és más értéket sértő szövegek, ábrák bevitelét a hálózatokba, addig a büntetőjogi fellépés valójában hatástalan. Ha ilyen szövegek, szoftverek, ábrák, állóképek, zenei felvételek, filmek feltölthetők a hálózatokra, bármely olyan országban, ahol ez nem büntetendő (eltérő erkölcsi felfogás folytán, a szólásszabadság tágabb értelmezése miatt, vagy egyszerűen üzleti érdekből), akkor ezek az információk más ország (ahol pl. tilalmazott) felhasználói előtt is elérhetők maradnak. A "tiltott gyümölcs" pedig rendkívül piacképes. Megakadályozni vagy nehezíteni az ilyen információk, közlések, programok elérését csupán technikai megoldásokkal lehetséges és tűnik szükségesnek.
A magyar büntetőjogban a bűncselekmény elkövetése a különböző hálózatokon nagy nyilvánosság előtt történő elkövetésnek minősül az 1999. CXX. törvény óta. A Btk. értelmező rendelkezése szerint " nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikusan rögzített információ távközlőhálózaton való közzététele útján elkövetését is érteni kell" (137. § 12. pont). Ebből adódóan, ha a bűncselekmény hálózatokon valósul meg, úgy nagy nyilvánosság előtt elkövetettnek kell majd értékelnünk. Megfordítva e tételt, ha a nagy nyilvánosság előtt történő elkövetés a bűncselekmény alapesete, úgy a magatartás e speciális helyszínen megvalósulva minősül bűncselekménynek.
Ha a nagy nyilvánosság előtt történő elkövetés a tényállás minősített esete, akkor a bűncselekmény súlyosabb büntetés kiszabásának lehetőségét vonja maga után. Ha a nagy nyilvánosság előtt történő elkövetés nem eleme a felhívott tényállásnak, úgy - véleményem szerint - a hálózatokon való véghezvitel a - a bíró szuverén döntése alapján - büntetéskiszabás során figyelembe vehető súlyosító körülményként jön, jöhet szóba.
A különféle hálózatokat nagyszámú felhasználók érik el, illetőleg érhetik el, ha nem is egy időben. Büntetőjogi értelemben - tehát - bármely hálózat a bűncselekményeknek a "nagy nyilvánosság előtt" történő elkövetés helyszíne. Mindezek előrebocsátását követően lássunk néhány, a számítógépes hálózatokon keresztül elkövethető bűncselekményt és azok legalapvetőbb jellemzőit.
Az emberi becsület és méltóság a személyiségi jogok elidegeníthetetlen része. Érvényesülése az emberi jogok biztosításának elsődlegességében ragadható meg. Az emberi becsületet és méltóságot sértő cselekmények relatív állandósággal jelen vannak a jog, a büntetőjog rendszerében. Hazánkban is követtek el ilyen jellegű bűncselekményeket, pl. a székesfehérvári önkormányzati hivatal egyik dolgozója az Interneten vádolta meg a város vezetését egy internetes oldalon.[1]
Franciaországban 2000-ben keresetet nyújtottak be az amerikai székhelyű Yahoo ellen. A keresetben arra kérték a bíróságot, hogy tiltsa meg francia állampolgároknak azt, hogy licitáljon a Yahoon aukcióra bocsátott náci tárgyakra. A francia bíróság jóváhagyta a beterjesztett kérelmet, franciák nem licitálhattak francia szerverről. A Yahoo fellebbezést nyújtott be a székhelye szerint amerikai bírósághoz, amely megállapította, hogy a francia bíróság nem korlátozhatja egy amerikai cégnek a szólásszabadsághoz való, az USA alkotmányában garantált jogot. Röviddel azután a francia felperesek megtámadták az ítéletet azzal az eljárásjogi kifogással, hogy a kaliforniai bíróság hatásköre nem terjed ki erre az ügyre.[2]
Sajnálatosan növekszik a gyűlöletet keltő, uszító webtartalmak száma. Az egyik tartalomszűrésre szakosodott cég jelentése szerint 2004-ben egynegyedével növekedett az ilyen oldalak száma.[3] Neonáci és Ku Klux Klan-oldalak legálisan működnek az Egyesült Államokban. Ismertek "hate-clubok" weboldalai is, ahol a legkülönfélébb társadalmi jelenség, szokás, személy, közösség, vallás stb. a gyűlölet tárgya. Az idegengyűlölet akár valóságos, akár virtuális térben jelenik meg bármilyen formában (írásban, plakáton, zenében vagy filmben) az a magyar Btk. 169. §-ában meghatározott "közösség elleni izgatásnak" minősül.
Ez a tényállás a rémhírterjesztésnek arra a speciális esetére vonatkozik, amikor az elkövető közveszéllyel járó esemény előidézésével fenyeget saját honlapján, fórumrovatokban, blogjában stb. A közveszély meghatározatlan számú személyeket vagy meghatározatlan számú anyagi javak veszélyét jelenti. Ez általában az előidézhető energia, illetve a tűz pusztító hatásának kiváltására való utalás. Ha a fenyegető radioaktív anyagok alkalmazását helyezi kilátásba, akkor a
- 122/123 -
magyar büntetőjogban a bűncselekmény minősített esetéért vonható felelősségre.
A pornográfia megítélése - tekintettel az eltérő vallási, kulturális hagyományokra, napjaink viszonylag szabadabb morális felfogására, a szélsőségbe hajló szexualitás toleránsabb kezelésére - korántsem aggálymentes. A pornográfia és az erotika közötti határvonal meghúzásához oly' sok tényező jöhet figyelembe, amelyek együttesen azt eredményezik, hogy az abszolút határ szinte elmosódik [gondoljunk G. Courbet: L'origine du monde (1866) c. művészien szép és izgalmas képére, vagy az Intimacy (2001) című filmdráma egy-egy vitatott vagy cenzúrázott jelenetére].
A nyugati világ által erotikának tekintett tartalom teret nyert a számítógépes hálózatok legális szférájában. Olvashatjuk, képpel, hanggal illusztrálva láthatjuk - hallhatjuk a világ igényes(ebb) erotikus írott és elektronikus lapjait. Terjednek a vetkőzős híradóműsorok ["ellensúlyozva" az egyre több rossz, szomorú hírt (?)]. Web-oldalak híres emberek ruhátlan képeinek bemutatására szakosodtak. Elérhetők a kívülállók számára erotikummal bíró naturista mozgalmak oldalai is. Működnek előfizetéses erotikus vagy szexuális társkeresésre specializált weboldalak, elérhetők erotikus, pornógráfiába hajló újságok weboldalai is. Azonban az erotika mellett durva pornográf, obszcén szövegek, szélsőséges szexualitást, a nemiséget lealacsonyító módon ábrázoló képek, ábrák, szövegek közlése a hálózatokban sértheti a társadalom értékítéletét, morális felfogását. A pornográfiára létező, és újratermelődő kereslet jelentkezik, és nemcsak a szexuális aberrációban szenvedők számára. A kereslet kielégítése, a kínálat bővítése hatalmas üzletet jelent az erre vállalkozók számára. A pornográfia iránti igénykielégítés legrafináltabb módjaira találunk példát a hálózatokon, különösen az Interneten. A számítógépes hálózatok multimédiás eszköztárát (szöveg-, kép-, audió-, videófájlok elérhetősége) alkalmazzák az ügyfelek csábítására, és persze pénzük elköltésére.
A felnőtt pornográfia mellett rendkívül súlyos veszélyeket rejt a gyermekpornográfia megjelenése a világhálón. Felnőttek perverz, beteges vágyainak kiszolgáltatott kiskorúakról készült képek kerülnek a bárki által elérhető hálózati oldalakra, szerverekre. A weben, FTP-szervereken és más hálózatokon a pornográf, és a gyermekpornográf tartalmak különböző elnevezéssel szerepelnek. A "sex", "teens", "porn", "xxx" stb. szavak vagy szóösszetételek a legismertebbek weboldalak címeiben, fájlnevekben.
Természetesen ezek a tartalmak kiszűrhetőségének megnehezítése céljából megjelentek a "virágnyelvű" utalások (pl. videox, galeriass stb. szavakkal, szóösszetételekkel). Az érzékiséget hangsúlyozzák a különféle anime - manga oldalak, amelyek rajzban, hozzá kapcsoló hanggal hangsúlyozzák a nemiséget, a nemi aktust.
Gyakori az, hogy a hírességeket (celebrities, famosas) kendőzetlenül mutató hirdetésekkel, képekkel, videókkal csábítják a "szörfözőket" a pornóoldalakhoz. Ezek az oldalak, szerverek üzemeltetői e "szolgáltatást" általában nem ingyenesen kínálják. Ingyenes lehet egy-egy "free tour" vagy "free gallery" (néhány kép díjmentes elérése), ám további oldalak, fájlok eléréséért már fizetni kell.
Am csalás és egyéb vagyoni visszaélések eszközei is lehetnek. Fizetős szolgáltatásnak tüntetve fel magukat bankkártyás fizetést ajánljanak, amelynek során meg kell adni a weboldalra, szerverre belépőnek a bankkártyája számát, majd a PIN-kódját.
A "virtuális klónozással" néhány percen belül a belépő bankkártya-számláján szereplő összeg hamarosan leapad. Nemritkán az ilyen oldalakról tölthetők le - a felhasználó nem is tud róla - az ún. dialer -programok pl. a "free tourra" kattintással.
A gyermekeket ábrázoló pornográf felvételekről az életkor, a készítés ideje, helye nem mindig azonosítható, azok rossz minőségűek, eltorzítottak, hamisítványok is lehetnek. A gyermeki vonások, és/ vagy másodlagos nemi jelleg jelei torzíthatók (hamisított arcképpel, sminkkel, kozmetikai szerekkel, szőrtelenítéssel stb.).
Mindezek a gyermekkorú áldozat azonosítását, a bűncselekmény bizonyítását megnehezítik. Szakértőknek komoly feladat a képen levő információk alapján, antropometrikus sajátosságok, a képek nemiségének értékelésével és más szempontok alapján a pornográf (gyermekpornográf) kép-, videófájlok bizonyítása. A gyermekpornográfia mellett a pedofilia a világháló legveszedelmesebb veszélyforrása, amely a szabad kommunikáció lehetőségének kihasználása.
A világhálót leginkább a fiatalabb korosztály használja tanulás, ismeretszerzés, szórakozás vagy egyszerűen unaloműzés céljára, azaz szörfözik, levelezik, chatel. Mindezt leginkább egyedül. Egyedül, mert a szülők munkavégzés, szórakozás vagy más ok folytán távol vannak otthonuktól, vagy ha otthon is tartózkodnak, nem értenek a számítógéphez, az Internethez. A kiskorú is keresi az egyedüllétet a világhálóval, mivel felfedezte azt, hogy olyan információkat érhet el a virtuális térben, amiktől a valódi térben el van zárva. A szabad, távoli és gyors kommunikációt kihasználják azok a beteges pedofil hajlamú személyek, akik az anonimitás mögé rejtve ilyen módon (is) ismerkednek a kiskorúakkal. Nem szükséges, hogy óvodák, iskolák, diszkók előtt álldogálva, felfedve kilétüket keressék a kapcsolatot kiskorúakkal.
Az Interneten a kiskorúak legveszélyeztetettebb helyei az ún. chatszobák. A chatprogramok indítását követően a chatelni kívánó felhasználók többféle csatornát találnak, amelyekbe belépve beszélgethetnek az ott tartózkodókkal. Bárki hozhat létre (tematikus) beszélgető csatornákat. Így társ-, párkereső célú, gyermekek véleményét kikérő, egy-egy zenekar, énekes, futballklub, film, játék, kabalafigura stb. kedvelőinek csatornáit találhatjuk többek között a chat-roomokban.
A pedofil személy bekapcsolódik egy-egy beszélgetésbe, majd az egyik résztvevőt, akit már ismer vagy szimpatikus számára, azt "privibe hívja", azaz olyan (privát) beszélgető csatornába, amelyben csak ketten társaloghatnak tovább. A pedofil gyakorta képeket küld a kiskorúak, amelyeken a szex mint játék, mint vidám csínytevés szerepel, ezzel próbál kedvet csinálni. Kihasználva a gyermek naivitását, a "közös (zenei, film, futballklub stb.) érdeklődésre", a "közös titkokra", apróbb ajándékok adására (kabalafigurák, filmplakátok, futballklubmezek, sálak stb.) hivatkozva találkozót kér a kiskorútól, és ezen a találkozón előfordul az ún. randi erőszak (date rape).
A szakirodalom figyelmeztet arra, hogy reális tendencia a gyermekpornográfia, pedofília dinamikus továbbterjedése.[4] Ennek okai:
a) növekszik a fizetős oldalak száma, azaz üzletszerűvé válik a pornográfia valamennyi "vállfaja",
b) a szervezett bűnözés már megjelent a piacon,
c) emelkedik a felderítetlen fotóstúdiók száma, főként Kelet-Európában,
d) egyre népszerűbb a "virtuális fizetés", amely bankkártyájának leplezésével fedezi a felhasználót (pl. e-gold),
e) növekszik az ún. on-line dating, amikor közvetlenül lehet a bemutatott gyermekekkel szexuális kapcsolatot létesíteni, quasi mintegy megrendelni.
A "randi erőszak" (dape rate) megelőzése. A gyermekek világhálón való böngészését, levelezését, chatelését nem lehet, és nem is szabad megtiltani. A szülők kötelessége az, hogy óva intsék gyermekeiket az ismeretlenekkel történő kapcsolatfelvétel reális veszélyére! Legyen ez az egyik, ha nem a legnyomósabb érv arra, hogy a szülők belemélyedjenek a számítógép, az Internet világába. Ugyanígy a számítástechnikai ismereteket oktató, vagy más tanároknak is figyelmeztetniük kell a kiskorúakat erre! Az Internet-rendőrségnek, ahogy teszi is, a chatszobákat kell ellenőriznie, megpróbálva kiszűrni a több száz, vagy több ezer chatelőből a pedofil céllal odalátogatókat. A hatóságokat az Internet-szogáltatóknak is segíteniük kellene.
Az Europol két akciójáról tudunk, amely a gyermekpornográfia terjesztése ellen indult. Az "Ice-braker I." és az "Icebreaker II.". Ez utóbbi érintett magyar felhasználókat is. 2005-ben egy olasz szerverről magyar felhasználók gyermekpornográf fájlokat töltöttek le. A szerver "naplózta" a magyar szerverek TC/IP-számait, és e számok alapján a magyar hatóságok azonosították a felhasználókat. Több személy ellen büntetőeljárás is indult.
A gyermekek jogainak különleges védelméről szóló nemzetközi kezdeményezések már több mint fél évszázados múltra tekintenek vissza. Az első jelentősebb lépést a Gyermekek jogairól szóló nyilatkozat jelentette, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése fogadott el 1959-ben. Az ENSZ Közgyűlése 1989 novemberében fogadta el a Gyermekek jogairól szóló 1989 november 20-án kelt egyezményt, amelyet Magyarország az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki.
Az 1999-ben Bécsbe összehívott "Küzdelem az Interneten elérhető gyermekpornográfia ellen" konferencia záródokumentumában fogalmazott meg a büntetőjogban, illetve a nemzetközi bűnügyi együttműködésben alapvető tételt: így a zéró tolerancia elvét e cselekményekkel szemben, globális együttműködés fontosságát a nemzeti és nemzetközi szervezetek, kormányok valamint az Internet-ipar között, továbbá a gyermekpornográfia kriminalizációját világszerte stb. A magyar Btk.-ba az 1989. évi gyermekjogi egyezmény kihirdetését követően először 1997-ben rendelték büntetni a gyermekpornográfiát. A hatályos szöveget a 2001. évi CXXI. törvény 23. §-a állapította meg.
A kábítószerrel, a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos Internetes weboldalak az alábbiak szerint csoportosíthatók.
5.1 A kábítószerekről, fajtáikról, fogyasztásukról, összetételükről, hatásmechanizmusokról, a jogi, ezen belül a büntetőjogi tilalomról, a fogyasztás megengedhetőségének stb. kérdéséről. Tipikusan a chaten, valamint a hírportálokhoz (Magyarországon az index.hu, az origo.hu stb.) kapcsolódó " fó-rum"-rovatokban, e rovatok egyike foglalkozik a kábítószer körül zajló problémákkal a több tucat egyéb témát felvető fórumrovatok mellett.
5.2 A kábítószerek népszerűsítéséről [pl. elektronikus hirdetőtáblákon (bulletin board system), vagy
- 124/125 -
a cannabis.net, 420group.com].
5.3 A kábítószer előállításának technológiájáról, a hozzá szükséges eszközökről, azok beszerzéséről, a kábítószer-előállításra alkalmassá tételéről (pl. nepenthes.lycaeum.org/Drugs/THC/Smoke/dual. html).
5.4 A kábítószer-kereskedelemről, -rendelésről weboldalakon (pl. cannabisseeds.biz, worldwide-seeds.com), vagy elektronikus levél (e-mail) útján, valamint az ún. chatszobákban.
Az Internet egyik népszerű kommunikációs lehetősége az ún. chat, amely nem más, mint írásban, valós időben (real-time) folytatott "beszélgetés". Számtalan chatprogram ismert, az egyik legnépszerűbb az IRC (Internet Relay Chat), amely alapvetően "beszélgetésre" kifejlesztett program. Egy IRC-szerverhez kapcsolódva a felhasználók többféle csatornát találnak, amelyekbe belépve beszélgethetnek az ott tartózkodókkal. Bárki hozhat létre csatornákat. A chatcsatornák elnevezésében utalnak a társalgás témájára (rockzene, számítógépes, játékok, filmek, sztárok, vagy éppen a drogokkal kapcsolatos kérdések). A dealer bekapcsolódik egy-egy beszélgetésbe, majd az egyik résztvevőt, akit már ismer, vagy szimpatikus számára, azt privát beszélgető csatornába hívja ("menjünk privibe!"), amelyben csak ketten társaloghatnak tovább, és megtörténhet az üzletkötés, megbeszélve a lebonyolítás részleteit.
A számítógépes hálózatokon, különösen az Interneten - kihasználva a világháló véleményszabadságát, és annak interaktív lehetőségét - több ezer oldalon olvashatunk a legkülönfélébb nyelveken és legkülönfélébb témákról, így a kábítószerekről, fogyasztásuk megítéléséről. Szenvedélyes viták, egymás mellett elbeszélő pro- és kontra érvek tárháza az Internet kábítószerügyben is. Nem véletlen, hiszen eltérő kultúrából jövő, eltérő erkölcsi, vallási felfogással bírók (hazánkban már a politikai párt, nézet iránti szimpátia némelykor átveszi a szabad gondolkodás helyét), különböző élményeket és hatásokat átélők vitatkoznak.
A kábítószerekről, fogyasztásukról folytatott vitákban nem várható egyetértés, inkább egymás véleményének tiszteletben tartására kell törekedniük a különböző kultúrákból jövő, eltérő politikai, erkölcsi felfogást vallóknak.
Némi malíciával azt is konstatálhatjuk, hogy a számítógépes hálózatok szabadsága (szabadossága) a kábítószerrel kereskedők, az azokat forgalmazóknak kedvez. A kábítószer-fogyasztás jogi megítéléséről, az idevonatkozó büntető jogszabályokról szóló érvelések, viták a szabad véleményalkotás körébe tartoznak. A "fórumrovatok", a "blogok" az elektronikus hirdetőtáblák (BBS) moderátorai általában nem is korlátozzák a véleményéket, legfeljebb, ha a használt kifejezések túlmennek a jó ízlés határain.
5.5 A megelőzésről. A számítógépes hálózatok jótéteménye, hasznossága, és az azon zajló világméretű, gyors, szabad (és bizony, sokszor szabados) kommunikáció napjaink realitása. Tételszerű, senki által nem vitatott tanácsok ismételhetők e körben. A kábítószer-probléma nem jogi probléma. A megoldatlan, feldolgozat(hatat)lan személyi-családi vagy (remélhetőleg nem "és") társadalmi-gazdasági - akár külön-külön, akár együttes - problémák mind-mind okai a drogokhoz fordulásnak.
A büntetőjog teljes szigorával kell fellépni, erőt demonstrálni a kábítószer-kereskedőkkel szemben. A szülők kötelessége az, hogy ne hagyják magukra a kiskorúakat problémáikkal, nehézségeikkel a valóságos térben. Hívják fel figyelmüket a kábítószerek fogyasztásának veszélyére, a pótcselekvés hiábavalóságára, óvják gyermekeiket a kábítószerrel történő találkozástól nemcsak a valóságos, hanem a virtuális térben is! Legyen ez a másik nyomós érv arra, hogy a szülők is belemélyedjenek a számítógép, az Internet világába. Ugyanígy a számítástechnikai ismereteket oktató, vagy más tanároknak is figyelmeztetniük kell a kiskorúakat!
Az Internet-rendőrségnek, ahogy teszi is, a chat-szobákat, "fórum"-rovatokat kell ellenőriznie, megpróbálva kiszűrni a több ezer vagy több tízezer elektronikus hirdetőből, chatelőből, "fórum"-rovatokba íróból a kábítószereket keresőket, és az azokat kínáló dealereket. Túl kellene lépni a .hu-ra végződő domain- (kiszolgáló)nevek ellenőrizhetőségén, hiszen az illegális tartalmakat feltöltők a legkevésbé használják a .hu országnevet.
A terrorizmus megjelenését mindig valamely vallási, politikai, gazdasági, erkölcsi, nemzeti-kulturális különállások, konfliktusok mozgatják. Az érdekeit érvényesíteni - a legkülönfélébb okok miatt - képtelen szélsőségek nyúlnak a terror eszközéhez. A terrorizmus fogalmi ismérveit, jellemzőit a szakirodalom többször feldolgozta. Magam az alábbi ismérvrendszert vélem a legátfogóbbnak:[5]
1) a terrorizmus tipikus motívumai: ideológiai, politikai, etnikai,
2) a terroristák igénylik a tömegkommunikáció figyelmét,
3) marginalizálódott elemek nem szükségszerűen vagyoni okok miatt nyúlnak a terror eszközrendszeréhez,
4) az áldozatok szimbolikus értelműek,
5) az akcióik szélesebb rétegek ellen irányulnak,
6) az akcióik előre megfontoltak, céljuk a megfélemlítés,
7) a terrorcselekmények eddig csak a valóságos
- 125/126 -
térben jelentek meg.
A terrorcselekmények eszköztára bővül. Új "fegyver" jelenik meg a terroristák kezében, a modern számítástechnikai eszközök és az Internet. Fel- (és ki)használják a modern technika teremtette lehetőségeket a terroristák céljaira. Élnek ugyanazokkal a technika teremtette előnyökkel, amelyekkel bárki más élhet.
Az Internet, a gyors, nagy tömegű adatátvitel adottságát, az anonimitás relatív fenntarthatóságát, a világháló viszonylagos ellenőrizhetetlenségét, a véleménynyilvánítás és kommunikáció szabadságát (és szabadosságát), a multimédiás eszközök látványosságát a terrorcsoportok is felhasználják. A valóságos és a virtuális tér terrorcselekményeinek céljai és motivu-mai ugyanazok.
- Állami, politikai, etnikai, vallási stb. célok és egyes elszigetelt, szélsőséges csoportok céljai (abortuszellenesség, környezetvédelem) mellett novum a Microsoft- és különösen a Bill Gates-ellenesség. Ez utóbbi néha már divat is. A célok egyben jelzik a támadások irányát is.
- Az Internet mint média különösen alkalmas a terrorszervezetek számára a figyelem felkeltésére, mivel több százmillió felhasználó böngész az Interneten.
- Akcióik szimbolikus értelműek, de az Interneten a célpontok leszűkülnek az ellenségnek tartott elektronikus adatfeldolgozó és átviteli rendszerekre. (Pl. a hadügy-, külügyminisztériumok, államelnökök honlapjai.)
- Az Interneten keresztül vívott harcban a terrorszervezet neve általában nem, de a terrorista arca relatíve rejtve marad. Ténykedéséről, más azonosítójáról (álnév, monogram, trükkök, IP-szám stb.) tudomást szerezhet a világ, de azonosításához más eszközökre van szükség.
- A HTML-oldalak széles technikai eszköztárát (színes videó- és képfelvételek, sztereó hangzásban, jelenetek újrajátszásával, lassításával, kinagyításával stb.) is felhasználják propagandájukra, a velük egyet nem értők megfélemlítésére, sokkolására.
Az Internet eszköz a terroristák céljaihoz:
a) a naprakész információ eléréséhez,
b) a napra (órára, sőt percre-) kész, gyors, több nyelvű, teljes körű multimédiás propagandához, a világméretű tájékoztatáshoz.
ba) A multimédiás lehetőségek teljes eszköztárának felhasználásával információkat és - persze -, dezinformációkat közölnek a szervezetükről, ténykedésükről, eszméikről (sikereiket, befolyásukat, taglétszámukat eltúlozzák, vesztéségüket, jelenték-telenségüket bagatellizálják). (A korábban terroristának tartott IRA története, dokumentációs könyvtára kis kereséssel elérhető.)
bb) Gyakorta nem terrorszervezet neve alatt, de lényegében azok propagandáját folytató ("fedó"), vagy azzal szimpatizáns weboldalak találhatók az Interneten.
A jelenlegi hazai hivatalos álláspont szerint a terroristának tartott baszk ETA (Euskadi Ta Askatasuna) felhívásai, kiáltványa (pl. baszkföld függetlenségéről) több weboldalon olvasható.
bc) Egyéb, akár nem politikai tartalmú weboldalakon időszakosan megjelenik vagy maga a tartalom, vagy a tartalom elérését lehetővé tevő link. Ilyen volt az alneda.com, mint "utazó weboldal", amely a jelenlegi hazai hivatalos álláspont szerint terrorszervezetnek tartott Al-Qaida propagandáját szolgálta.
bd) A bennfentes FTP-oldalak, továbbá a mobiltelefonról elérhető wapoldalak szintén ideális helyei egy-egy szűkkörű szervezkedésnek.
be) A terrorszervezet saját web- vagy wapoldalt készít és tart fenn.
A korábban terroristának tartott IRA (Irish Republican Army) politikai szervezetének, a Sinn Feinnek van saját, mind a mai napig elérhető weboldala. (Bár nem tipikus, mivel a domainnév bejelentése kötelező, így behatárolható a szervezet.)
bf) Politikai tartalmuk mellett a mély vallási tartalom dominál.
c) Eszköz a terrortámadások végrehajtásához (féreg-, logikai bomba-, vírusprogramok az általuk ellenségnek tartott ország elektronikus adatfeldolgozó és átviteli rendszerei ellen).
d) Az Internet eszköz a megfélemlítéshez (akcióik, túszok kivégzése, bosszú bemutatása),
e) széles tömegekhez, különösen a fiatalabb generáció felé irányított propagandához, kihasználva a weboldalak sokoldalú multimédiás (kép-, szöveg-, hang-, film stb.) lehetóségét,
f) a gyors és anonim kommunikációhoz,
g) a gyors, anonim, akár legális, akár illegális pénzügyi műveletek, tranzakciók, akciók, terroristák finanszírozásához, a pénzmosás végrehajtásához.
On-line kaszinók, segélyszervezetek legálisan működnek az Interneten, ahová legálisan fizetnek be, ám onnan a pénz a terrorcsoportokhoz (vagy más szervezett bűnözői csoporthoz) megy. A szakirodalom ezt az esetet "fordított pénzmosás"-nak nevezi.[6]
h) Ellenséges számítógépes rendszerekben kezelt adatok, információk kémleléséhez.
i) Egyes (nem a terrorszervezet nevén megjelenő) weboldalakon a fiatalokat megcélzó opciók igen gyakoriak, pl. kiterjedt a fájlcsere, vagy fájlletöltés lehetősége korábban (pl. palesztin weboldalak) már csak az ellenségnek tartott országok "bosszantására".
j) A szembenálló ország vagy szervezet weboldalainak feltörése, és azon (is) saját céljaik, gondolataik ismertetése. Az egyik leghíresebb arab hacker,
- 126/127 -
"DoktorNuker" volt, aki több védett izraeli, amerikai weboldalt tört már fel. Ismert pl. a peo-Palestinian vírus is.
k) Az egymás közötti, és a kívülállókkal történő kommunikáció gyors és kódolt formában megvalósuló lebonyolításához az Internet ideális terep. A terrorszervezetekhez tartozók tipikusan Internet-kávézókban kommunikálnak egymással (akár azonos időben a világ különböző pontjain), vagy fogadják e-mailes üzeneteiket, továbbá ezek az anonim internetes helyek ideálisak a vírus-, továbbá más pusztító programok feltöltéséhez a világhálóra.
Az elektronikus levél, a blog, a chat, a fájlcsere, a telefon (pl. skype), a web- és FTP-oldalak mint hirdetőtáblák, mind-mind a terroristák szolgálatára állnak, mozgósíthatják az ún. alvó ügynököket, az akciók egyeztethetők stb.
l) A titkos információk küldésére a weboldalak kiválóan alkalmasak. A szteganográfia szerepe felértékelődik. Egy-egy weboldalon titkos üzenet is rejthető szöveg-, kép-, hang-, videófájlban. Blogban virágnyelven közölhetők információk.
m) Ne feledkezzünk meg a flash-mob (villámgyülekezés) lehetőségéről, azaz az e-mailben végrehajtható tömegmozgósításról sem, pl. egy spontán tüntetés megszervezése és lebonyolítása.
n) A terrorcselekmények elkövetését segítik azok az oldalak, amelyek pusztító fegyverek, bombák házilagos, egyszerű elkészítéséhez nyújtanak tanácsot. Elektronikus hirdetőtáblákon, chatszobákban lelhetők fel tanácsok, illetve információk, "jó tanácsok" ahhoz, hogy melyik weboldalon kaphatunk részletes leírást.
Korábban a szaúd-arábiai Muaskar el Battar (Katonai tábor) újság ismertetőit töltötték fel angol és arab nyelven, ábrákkal illusztrálva a bomba- és fegyverkészítés fortélyait. Az újságot a helyi hatóságok felszámolták, de a feltöltött oldalak még elérhetők.
A terrorizmus elleni küzdelem, ahogy maga a jelenség is komplex jellegű, egyszerre kell "csatát vívni" a valóságos és a virtuális térben. Láthatóan nő a terrorszervezetek világhálón megjelenő aktivitása. Ennek a technikai és személyi feltételei adottak, a pénzügyi források rendelkezésükre állnak. A virtuális térben figyelmet kell fordítani az ismert terrorszervezetek tevékenységére a világhálón.
a) A védekezés és a megelőzés részben nem különbözik az elektronikus adatfeldolgozó és átviteli rendszerek egyébként szükséges védelmétől. A fokozott védelem felelőssége az illetékeseké.
b) Az antiterrorista stratégia része a nemzeti adatbázisok egyesítése, az információk kölcsönös és gyors cseréje a hálózatokon megjelenő, és elérhető terrorista megnyilvánulásokról.
c) Mivel a hálózatokon elektronikus adat megjelenítése, illetve forgalmazása történik, így az adatforgalom folyamatos figyelése (szkennelése) szükséges.
d) A szkennelésnek ki kell terjednie a web-, wap, és FTP-oldalakakra, a chatszobákra, az illegális pénzforgalomra.
e) Egy fejlesztés alatt (?) álló, meghatározott kifejezésekre kereső szoftver fogja szkennelni az oldalakat, figyelni a kommunikációt. CEDAR (Center of Excellence for Document Analysis and Recognition).
f) A szkennelés alapján rögzíthető, és bemérhető a web-, wap- és FTP-oldal, chatoldal, e-mail-forgalmat lebonyolító és ahhoz kapcsolódó szerver(ek) földrajzi helye, a wapoldalt hívó mobiltelefon földrajzi helye, telefonszáma, a telefon azonosítója stb., az e-mailt forgalmazó szervernek és az ahhoz kapcsolódó, a küldő és fogadó személy számítógépeknek földrajzi helyei stb., a pénzmozgás forrása és célállomása.
g) Az "utazó weboldalak" gyors bemérésének szükségessége nyilvánvaló feladat, erre alapozva a valóságos térben végrehajtott terrorellenes akciót.
h) Nem kizárt, ám nyilván nem lesz publikus az ún. "jó hackerek" alkalmazása.
i) Nyilvánvaló, hogy a terrorizmus elleni harc a társadalom tagjai feletti fokozott ellenőrzést vonja maga után.[7] Fel kell készülnünk arra, hogy szabadságjogaink szűkülnek majd, nemcsak a valóságos térben (személy-, gépjárműforgalom ellenőrzése, fokozott ellenőrzése stb.), hanem a virtuális térben egyaránt (folyamatos e-mail, mobiltelefonon lebonyolított beszélgetés tartalmának figyelése, rögzítése, az ECHELON-hoz hasonló programok megjelenése stb.). Legfeljebb mi, akik másfél évtizede élvezhettük a demokrácia szabadságát, meg sem tapasztalhatjuk azok teljességét, sajnos...
A számítógépes csalás mellett a tradicionális csalásról is szólnunk kell, mivel az szabad kommunikáció és a kereskedelmi (szolgáltató, marketing- stb.) tevékenység "árnyoldalaként" meg'elentek csalók, szélhámosok is, akik a valóságos térből a virtuális térbe átlépve igyekeznek a világhálón érdeklődőket megtéveszteni olyan hamis ajánlatokkal, hirdetésekkel, amelynek célja a jogtalan haszonszerzés. A cselekmények legszembetűnőbb jellemzője az, hogy tartalmukban nem különböznek a tradicionális csalástól, hanem a bűncselekmény színtere tevődik át a virtuális térbe. Weboldalakon, jogellenesen vagy jogszerűen megszerzett e-mailekben megtévesztő ígéretekkel, hamis linkek ajánlatával csábítják a világhálón barangolókat jogosulatlan haszonszerzés céljából.
- 127/128 -
Az előrefizetéses megtévesztések közös sajátossága az, hogy az áruküldésért, szolgáltatás igénybevételéért, pénzügyi tranzakcióért a címzettől előre pénzt kérnek - akár bankkártyás fizetéssel, akár csekken történő átutalással, amit nem követ ellenszolgáltatás. Az átutalt pénzzel aztán a csalók eltűnnek a virtuális térből. Nézzünk néhány tipikus esetet.
a) Az ún. "nigériai levelek". Az internetes pénzügyi visszaélések közül a leghíresebb-leghírhedtebb az ún. nigériai levelek ["Advance Fee Fraud", vagy "419 Fraud" (Four-One-Nine) - a 419-es szám a nigériai büntető törvénykönyv idevonatkozó rendelkezésének a száma] néven elhíresült csalássorozat.
Az IFW szerint a tavalyi évben az internetes csalások 9%-át tette ki csak ez az egyetlen egy csalás-sorozat.[8] Lényege az, hogy a gyanútlan felhasználó saját e-mail-címére kap egy levelet, amelyben egy magas rangú nigériai hivatalnok, kormánytag stb. leszármazója a gyanútlan felhasználónak (egy szívhez szóló levélben) arról panaszkodik, hogy apja halála után a családi vagyont zárolták, és annyi pénze sincs, hogy az ügyvédi és egyéb díjakat - amelynek fejében a vagyont vissza tudná szerezni - kifizesse. Így pénzt kér egy nigériai bankszámlára. Természetesen a visszaszerzett vagyonból busásan "kárpótolná" a neki segítőt.[9] Újabb hasonló próbálkozás volt, amikor a "nigériai levelek" példáját követve a Dél-Afrikai Köztársaságból érkeztek megkeresések magyar felhasználókhoz.
Ezekhez hasonló a nemrégiben feltűnt és talán most is "játszott" holland lottó. Ebben az esetben a gyanútlan felhasználó szintén a saját e-mail-címére kap egy levelet, amelyben közlik vele, hogy nyert Hollandiában a lottójátékon, ám a nyeremény átvétele előtt ki kellene fizetni a nyereményadót, meg valamilyen járulékos költséget. Tehát a nyeremény átvételének feltétele bizonyos pénzösszeg megelőlegezése.[10]
b) Áruvásárlás, szolgáltatásmegrendelés hamis weboldalon. A csalók nem létező cégek nem létező áruit, szolgáltatásait kínálják hamis weboldalon. A hamis weboldal minden szempontból pontos hasonmása más on-line kereskedelmi egységeknek. Ehelyütt is áruk, szolgáltatások képes ismertetőjét, árlistát, reklámokat, vásárlói regisztrációt, többféle fizetési módot engedő opciót stb. találunk, ám emögött nincs semmiféle legális vállalkozás.
c) Igénybe nem vett, nem létező Internet-szolgáltatások kiszámlázása a valódi vagy valódinak álcázott szolgáltatótól.
d) Otthoni munkavégzés ajánlata magas hozam vagy munkabér ígéretével ("Fast Money" vagy "How To Make Big Money From Your Home Computer!!!" jeligével hirdetnek.)
e) Állásajánlatok (az Európai Unióból, Egyesült Államokból, Kanadából stb.) küldése bizonyos előlegért cserébe.
f) Pénzügyi, ingatlan és más jellegű befektetések ajánlata. Az átlagos banki- és állampapírhozamokat jóval meghaladó hozamú pénzbefektetési, vagy az átlagos banki kamatnál olcsóbb hitellel kínálnak kölcsönt, vagy népszerű üdülőhelyeken olcsóbb ingatlanokat kínálhatnak meghatározott összeg kifizetésért cserébe.
g) Ösztöndíjajánlatok - előleg fejében - külföldi egyetemeken, főiskolákon. Különösen felsőfokú intézmények hallgatói lehetnek címzettek.
h) Nyereményt ígérő kérdőív küldésének ígérete előlegkéréssel.
Az utóbbi négy esetben az átlagos magyar felhasználók különösen veszélyeztetettek lehetnek, hiszen az elektronikus kereskedelemben (még) fejletlen hazai kínálat mellett az EU-ban történő munkavállalási, befektetési, továbbtanulási lehetőségekről vajmi' kevés reális ismerettel rendelkezünk.
Az Interneten számtalan adománygyűjtés folyik különböző szervezetek, alapítványok javára egészségügyi, vallási céllal. Sok esetben az adományt kérőnek ez az utolsó mentsvára, utolsó lehetősége a külvilágból jövő segítségnek. A csalók, sajnos kihasználják a karitatív gyűjtések gyakoriságát, elfogadottságát, továbbá a jóérzésű emberek adakozókészségét, és hamis okból, nem létező szervezetek, alapítványok javára kérnek pénzt. Ismerős lehet a " Children Postrity Aid, Greater Accra Region of Ghana" hamis levél, amely eljutott Magyarországra is.[11]
A weboldalakon a hirdető általában ingyenesen kap megjelenési lehetőséget, és csak akkor és annyit fizet, ha hirdetésére rákattintanak. Tehát minél többet kattintanak a hirdetésre, annál többet fizet a hirdető a weboldal tulajdonosának vagy üzemeltetőjének.
A kattintásos csalásnak három ismert módszere van:
- egy olyan program, amely meghatározott időközönként hívást ("kattintást") generál a weboldal valamely hirdetésére,
- olcsó béren munkanélkülieket kérnek fel, hogy a weboldal hirdetéseire klikkeljenek,
- a konkurencia kattint a reklámokra azért, hogy minél nagyobb költség kifizetésére kényszerítsék a hirdetőt.[12]
Az Internet megteremtette a lehetőségét a licitre bocsátott tárgyak megvásárlásának földrajzi, és a licit végéig időrendi korlátok nélkül. A licitáló a kiválasz-
- 128/129 -
tott tárgyat megtekintheti fényképen, elolvashatja róla a rövid ismertetőt, és ennek ismeretében licitálhat órák, napok elteltével, akár többször is.
Az Internet közvetítésével végrehajtott csalások 70%-a aukciós csalás.[13]
Az aukciós csalás során számos megtévesztő magatartással idézhető elő a kár. Lássunk néhány tipikus esetet.
7.5.1 A sikeres licitálást követően a nyertes vevő a vételár kiegyenlítését követően
- hamis vagy (a licitálásra felkínált tárgyhoz képest) gyenge minőségű árut kap,
- egyáltalán nem kapja meg a kifizetett árut a vevő.
Mindkét esetben a licitáláson nyertesek a postai utánvéttel történő áruátvétellel védhetik ki az ilyen jellegű átveréseket. Más kérdés, hogy az aukciós szabályzat megengedi-e az utánvétes áruvásárlást, vagy azonnal, bankkártyával történő kiegyenlítéshez ragaszkodnak a licitálást szervezők.
7.5.2 A másik módszer már bizonyos szervezetszerű csalás elkövetését mutatja.
a) Shill-csalás: ebben az esetben a licitálás során egy harmadik személy, egy hamis licitáns, vagy maga az eladó - hamis e-mail-címről, hamis azonosítóval - "tornássza fel" a licitárat. Kockázat nincs, hiszen, ha a shill-re marad az áru, nem történik semmi.
b) Shield-csalás: ebben az esetben is a licitálás során egy harmadik személy, egy hamis licitáns, vagy maga a vevő - hamis e-mail-címről, hamis azonosítóval - "tornássza fel" a licitárat. Majd amikor a legmagasabb árral a shield magára marad, akkor alacsonyabb árért átengedi az igazi licitálóra.
Az ehhez hasonló ajánlatokról magyar nyelvű tájékoztatást is kaphatunk az Interneten.
Az Interneten böngészők miközben bizonyos honlapokra (tipikusan casino-, gambling-, sexoldalakra) látogatnak, egy program kúszik fel számítógépükre. Például az "I Accept", "I Agree" ("Elfogadom" általában a weboldal üzemeltetőjének feltételeit), vagy a sexoldalakon a "Free Tour" illetve "Free Gallery" opciót választva aktiválódik észrevétlenül a betárcsázós program.
Ezek a betárcsázós programok (Dialer Bucks, Future Dialer, Sexxx-Dialer, DialerNET stb.) bontják a normál kapcsolatot, ehelyett újat építenek fel, általában egy emelt díjas, tengerentúli vagy éppen műholdas számot tárcsáznak több száz forint/perc díjért.
A modemes Internetezők sok esetben maguk sem tudnak erről. Csak a következő havi telefonszámlájuk jelzi, hogy bizony itt egy betárcsázós csalás sértettjeivé váltak.
7.5.1 A megelőzés
Az internetes csalások ellen többféleképpen védekezhetünk.
1) Ne bánjunk könnyelműen e-mail-címünkkel, e-mail-címeinkkel! Ne osszuk meg mindenfelé adatainkat, e-mail-címeinket.
2) Mielőtt bármit rendelnénk, vásárolnánk, kitöltött kérdőívet visszaküldenénk a számítógépünkön levő "keresőprogramunkban" ("browser"-programban: Internet Explorer, Netscape, Opera stb.), nézzünk utána a bennünket megkereső cégnek. Talán még magyar nyelvű tájékoztatást is kaphatunk róla.
3) Részletesen olvassuk el a vásárlás, rendelés vagy licitálás feltételeit, különösen a szolgáltatás-ra-ellenszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéséket. Idegen nyelvű ismertető esetében - saját érdekünkben - törekedjük annak tökéletes fordítására!
4) Ne töltsünk ki, ne küldjünk vissza olyan válaszokat, aminek a tartalmával nem vagyunk tisztában, bizonytalanok vagyunk, különösen, ha az idegen nyelvű.
Magyar pénzintézetek soha nem kérnek információt e-mailben!
5) Bizonyos időközönként keressünk rá az internetes csalásokról szóló írásokra, hogy lássuk, milyen új módszerek terjednek el.[14] A számítástechnikával foglalkozó weboldalakról hasznos tanácsok leshetők el!
6) Betárcsázós programok ellen a modemes felhasználók feltétlenül telepítsék gépeikre:
- Spybot Search & Destroy, vagy
- Lavasoft Ad-aware, vagy
- Dial Control Personal Edition 1.04 programot.
7) Bátran kérjünk tanácsot a számítástechnikában jártas szakemberektől!
Az internet és más hálózat, mint a 20-21. század realitása, egyszerre jelent kereskedelmet, üzletet, kapcsolattartást a közigazgatással, ismeretszerzést, ismeretterjesztést, szórakozást és szabad kommunikációt. Tanuljuk meg használni! Am legyünk óvatosak, törekedjünk saját és mások biztonságára. Lehetőleg kerüljük árnyoldalait, és semmi esetre se kövesünk el jogsértéseket! ■
JEGYZETEK
[1] http://www.net.hu/telecomputer/3_24/6_1.htm [2006.03.31-én]
[2] http://www.szt.hu/archiv.php?id=26448 [2006.03.31-én]
[3] ugyanzon az oldalon: http://www.szt.hu/archiv.php?id=26448 [2006.03.31-én]
[4] Barta Sándor: Gyermek sérelmére elkövetett internetes bűncselekmények. Belügyi Szemle 2004. 11-12. sz. 1178-118. o.
[5] Balla Péter: Adalékok a terrorizmus fogalmához (Belügyi Szemle 1995. 10. sz. 32. o.) c. tanulmányát alapul véve.
[6] Dr. Gál István László: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása. Emlékkönyv Irk Albert egyetemi tanár születésének 120. évfordulójára. (Szerk. Dr. Korinek László-Dr.
- 129/130 -
Kőhalmi László-Dr. Herke Csongor.) PTE ÁJK, Pécs 2004. 39. o.
[7] Dr. Korinek László: Az antiterrorista harc eszközei, különös tekintettel a büntetőjogra. Emlékkönyv Losonczy István professzor halálának 25. évfordulójára. (Szerk. Dr. Gál István László-Dr. Kőhalmi László) PTE ÁJK, Pécs 2005. 264-270. o.
[8] http://www.fraud.org/internet/2001stats.htm [2005.03.31-én]
[9] http://www.webmutato.hu/webmix/uzlet/vigyazat.htm [2006.03.31-én]
[10] http://index.hu/tech/jog/holrand090 [2006.03.31-én]
[11] http://www.crimes-of-persuasion.com/Nigerian/donation_pleas.htm [2006.03.31-én]
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens.
Visszaugrás
