Mind a régi, mind az új Gt. egyértelműen megteremti annak a lehetőségét, hogy a társaság működése során jegyzett tőkéjét törzstőkén, illetve alaptőkén felüli vagyonából megemelje. Az új Gt. a korábbi szabályokat lényegében nem, illetve kismértékben módosította. Gyakran kerül sor jegyzett tőkén felüli vagyonból törzstőke, illetve alaptőke felemelésére, s mivel az új társasági törvény a törzstőke, illetve alaptőke mértékét magasabb összegben határozza meg, s a megemelésre megállapított határidő ez évben lejár, várható az ilyen jellegű kérelmek számának emelkedése.
A jegyzett tőkén felüli vagyon terhére végrehajtott törzstőke-, illetve alaptőke-megemelés bejegyzésére irányuló eljárások során több gyakorlati probléma merült fel. Ezek két fő okra vezethetők vissza.
Az egyik ok az anyagi jogszabály rendelkezése, hiszen korlátolt felelősségű társaság esetében a társasági törvény mindössze egyetlen rendelkezést tartalmaz. A Gt. 165. §-a értelmében a taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A törzstőke ilyen felemelése a tagok törzsbetéteit - külön befizetés nélkül - a korábbi törzsbetéteik arányában növeli.
Részvénytársaságnál is lényegében hasonló a helyzet, bár az új Gt. a korábbihoz képest pontosabb szabályozást tartalmaz, mely a felmerülő problémák egy részére megoldást ad. A Gt. 253. §-ának (1) bekezdése szerint a részvénytársaság az alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával, vagy annak egy részével - a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlésen -az alapító okirat (alapszabály) módosításával felemelheti.
A (2) bekezdés szerint a felemelt alaptőkére eső részvények a részvénytársaság részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg. A (3) bekezdés a kivételeket tartalmazza.
A részvénytársaságokra vonatkozó szabályokból tehát egyértelműen megállapítható, hogy az alaptőke megemelésére kizárólag a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlésen kerülhet sor.
A problémák felmerülésének másik oka a számviteli törvényben keresendő. E kérelmek elintézése során ugyanis a számviteli törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetve feltételezi a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelően összeállított éves beszámoló tartalmának ismeretét. A számviteli törvény szerint ugyanis jegyzett tőke a cégjegyzékbe bejegyzett tőke, s amennyiben ennek megemelésére kerül sor, az az eredménytartalék vagy tőketartalék terhére történhet.
Az ilyen tárgyú kérelmek intézése során - az anyagi jogszabály idézett szűkszavú volta miatt - a bírói gyakorlatra vár az a feladat, hogy a felmerült problémákat megoldva a jegyzett tőke megemelését a cégjegyzékbe - a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, a hitelezővédelmi érdeket is szem előtt tartva - bejegyezze.
A kialakult bírói gyakorlat egységes abban, hogy a törzstőkén, illetve alaptőkén felüli vagyon terhére történő emelés során a kérelemhez mellékelni kell az éves beszámolót. Ebből meg kell tudni állapítani, hogy a társaság rendelkezik-e jegyzett tőkén felüli vagyonnal, melyből a törzstőke-felemelés végrehajtásra került.
Eltérő a gyakorlat abban, hogy az ilyen tárgyú kérelmeknél szükség van-e a megemelt törzstőke, illetve alaptőke fedezetének vizsgálatára, amennyiben a tőkeemelés fedezete nem kizárólag készpénz, hiszen mind a kft-nél, mind a részvénytársaságnál az apportra vonatkozóan szigorúbb szabályok érvényesülnek. E szigorúbb szabályokat a kft.-nél a Gt. 124. §-ának (3) bekezdése, míg az rt.-nél a Gt. 208. §-ának (2) bekezdése határozza meg.
A Gt. 124. §-ának (3) bekezdése szerint a jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Így nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást, vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már nem a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták. Az rt.-re vonatkozó jogszabályi rendelkezést nem idézem, mert lényegében azonos a kft-re vonatkozó szigorúbb szabályokkal.
A hivatkozott jogszabályból egyértelműen következik, hogy amennyiben a megemelt törzstőke, illetve alaptőke nem pénzbeli betétből is áll, jegyzett tőke részévé csak abban az esetben tehető, ha megfelel a jogszabály szerinti nem pénzbeli betéttel szemben támasztott szigorúbb szabályoknak.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére végrehajtott törzstőke-, illetve alaptőkefelemelés során apportálásról nem beszélhetünk, s így apportlista benyújtására nincs szükség, de a Heves megyei cégbírák álláspontja egységes abban, hogy a kérelmek elbírálása során a bíró feladata annak vizsgálata, hogy a törzstőke felemelésekor annak fedezete rendelkezésre állt olyan módon, mint ahogyan azt a jogszabály tartalmazza. Ennek megfelelően vizsgálnia szükséges, hogy amennyiben a megemelt jegyzett tőke nem pénzbeli betétből áll, az megfelel a Gt. 124. §-ának (3) bekezdésében, illetve 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szigorúbb szabályoknak.
Álláspontunkat alátámasztja a törzstőke felemelésének másik módjára - új törzsbetétek befizetésével történő emelés - vonatkozó törvényi szabályozás. A Gt. 164. §-ából ugyanis egyértelműen következik, hogy amennyiben törzstőke felemelésére új törzsbetétek befizetésével kerül sor, az alapításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben tehát az új törzsbetétek szolgáltatása nem pénzbeli betéttel történik, vizsgálni szükséges, hogy a nem pénzbeli betét, vagyis az apport megfelel-e a szigorúbb szabályoknak.
Lényegében hasonló a helyzet az átalakulás bejegyzése során, valójában ilyenkor sincs apportálásról szó, hanem a cégbíróság azt köteles vizsgálni, hogy az átalakuló társaság jegyzett tőkéjének fedezetét mi képezi, amely megállapítható a vagyonleltár tételeiből. Álláspontunk szerint a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére végrehajtott törzstőke-, illetve alaptőke-emelés során is ez a helyzet. Nem lehet ugyanis a jegyzett tőke részévé tenni azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem felelnek meg a szigorított jogszabályi rendelkezéseknek. Ezt pedig olyan kimutatás benyújtásával lehet megállapítani, melyet apportlista helyett a bíróságok bekérhetnek a társaságtól.
A Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesülete által 1999 szeptemberében szervezett szakmai konferencián e tárgykörben szóba került, hogy helytelen a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére végrehajtott törzstőke, illetve alaptőke felemelése során apportlistát kérni, mint ahogyan azt a cégbírák túlnyomó többsége teszi. Elhangzott, hogy eredménytartalék csak pénz lehet. Tőkeemelést pedig csak szabad saját tőkéből lehet végrehajtani a számviteli törvény rendelkezése szerint. Szabad saját tőke pedig a jövőbeni kötelezettséggel csökkentett eredménytartalék. Ugyanakkor önmagában a mérlegben tőketartalékként kimutatott összeg nem jelenti azt, hogy a társaság rendelkezik szabad saját tőkével, mely emelésre fordítható. Könyvvizsgálói tájékoztatás szerint mérlegadat alapján nem állapítható meg, hogy a társaság jegyzett tőke emelésére felhasználható szabad saját tőkével rendelkezik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
