Az eljárásjogi egyezség
Eljárásjogi egyezséget több jogszabály tartalmaz. Legfontosabb a Pp.-ben szabályozott egyezség, de gyakori a Cstv.-ben (a csőd- és a felszámolási eljárásban) kötött egyezség. Speciális szabályokat tartalmaz a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárását szabályozó 1996. évi XXV. tv. (Hartv.) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról, illetve a 2015. évi CV. tv. (Are tv.) a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról. Valamennyi egyezséget nem vonjuk be a vizsgálódásunkba, csak a Pp. és a Cstv. egyezségi szabályait tekintjük át.
A régi Pp. 148. §-a szabályozta az eljárási egyezséget, melynek szabályait a mi szempontunk szerint fontos kérdésekben a hatályos Pp. 238. §-a is fenntartotta. A jogelmélet ezzel kapcsolatban azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a perbeli egyezség sajátos, összetett jellegű jogintézmény: egyaránt tartalmaz anyagi jogi és eljárásjogi elemeket. A bírósági egyezség egyik eleme a felek egybehangzó akaratnyilatkozata (szerződése), amellyel a jogvitát rendezik.
A bírósági egyezség másik eleme a bíróság egyezséget jóváhagyó végzése. A bíróság az egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak.
A perbeli egyezség megkötésével a felek nemcsak a perbe vitt anyagi jogaik felett rendelkeznek, hanem egyben kifejezésre juttatják az ítéleti döntés mellőzésére vonatkozó akaratukat is. Ez is az egyezség kettős jogi természetét mutatja.
A polgári eljárásjogi egyezség esetén a felek szinguláris jogvitát visznek a bíróság elé, az egyezség megkötéséhez mindegyik fél beleegyezése kell, fel sem merülhet a kényszeregyezség megkötésének lehetősége, szemben a Cstv.-ben, Hartv.-ben és az Are tv.-ben szabályozott egyezséggel, ahol az eljárás totális jellege miatt valamennyi hitelezővel kell az egyezséget létrehozni.
A polgári eljárásjogi egyezség kettős jogi természetével kapcsolatos kérdéseket elemzi a Pécsi Ítélőtábla Pf. VI. 20 264/2012/5. sz. döntésében, kiemelve, hogy a perbeli egyezség kettős természetű jogintézmény: anyagi jogi és eljárási jogi elemeket egyaránt tartalmaz. A jogerős bírósági jóváhagyás az egyezség ügyleti jellegén nem változtat, ezért a szerződéses kötelmekre vonatkozó jogszabályok megfelelően alkalmazandók rá, ezek közül kizárt azoknak az alkalmazása, amelyek ellentétesek a jogintézmény eljárási természetével. Az indokolás az alábbiakat hangsúlyozza:
"Nem vitásan a perbeli egyezség is a felek kölcsönös és egybehangzó anyagi jogi jognyilatkozatait tartalmazza. Ez a megállapodás viszont lényegesen eltér az egyéb magánjogi szerződésektől. Ezzel a megállapodással ugyanis a peres felek a bíróság elé tárt, perbevitt jogvitájukat rendezik. Azzal a közös kérelemmel, amely az anyagi jogaik és kötelezettségeik felől rendelkező egyezségük bírói jóváhagyására irányul, a tisztán magánjogi, anyagi jogi nyilatkozataik mellett kifejezésre juttatják azt az akaratukat is, hogy jogviszonyaikat nem egyszerűen magánjogi szerződés hatályával kívánják rendezni, hanem bírósági kötelező erővel is fel kívánják ruházni, a végrehajtásához az állami kényszer lehetőségét is hozzá kívánják fűzni. A perbeli egyezség tehát összetett jellegű, kettős természetű jogintézmény: anyagi jogi és eljárásjogi elemeket egyaránt tartalmaz. A bíróság egyezséget jóváhagyó végzése ítélethatályú érdemi döntés [Pp. 148. § (4) bek.]. Jogerőre emelkedése esetén a bírósági végrehajtás szabályai szerint kikényszeríthető. A perbeli egyezség jogerős bírósági jóváhagyása az egyezség ügyleti jellegén nem változtat és ezért a szerződéses kötelmekre vonatkozó számos jogszabály, így az elsőfokú bíróság által felhívott Ptk. 210. § (4) bekezdése és 235. § (1) bekezdése is alkalmazandó rá. Fogalmilag kizárt viszont azoknak a jogszabályoknak az alkalmazása, amelyek ellentétesek a jogintézmény eljárási természetével. Egy jogerős végzéssel jóváhagyott perbeli egyezségbe foglalt jogviszony más perben való újbóli rendezése ellentétes a Pp. 229. § (1) bekezdésébe foglalt anyagi jogerő természetével, ami
- 6/7 -
kizárja, hogy a felek a már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. Az anyagi jogerő nem oldható fel más perben, csak az adott perben kezdeményezett rendkívüli perorvoslat (felülvizsgálat, illetve perújítás) eredményeként. A bírói gyakorlat elismeri a perben kötött és a bíróság által jóváhagyott egyezség anyagi jogi megtámadásának a lehetőségét az egyezség ügyleti jellegére tekintettel, akár külön perben történő igényérvényesítés formájában is (BDT 1999.51.; BH 1997.221., 1995.637.), akár perújítás keretében (BH 1980.186.). A külön perben történő igényérvényesítés sem vezethet azonban az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása körében a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezségbe foglalt jogok és kötelezettségek újbóli rendezéséhez. Ha a megtámadás alapján a bíróság ítélettel megállapítja az egyezség szerződési részének az érvénytelenségét, ez az ítélet az egyezséget jóváhagyó végzés elleni perújítás okaként szolgálhat [Pp. 260. § (1) bek. a) pont]. Amennyiben ugyanis az egyezség érvénytelenségét megállapító önálló perben hozott bírósági határozat az érvénytelenség jogkövetkezményeit az egyezség tartalmától eltérően levonná, a jogerőre emelkedése esetén lenne ugyanarra a jogviszonyra vonatkozó, de tartalmában egymástól eltérő, kettő végrehajtható határozat." (BDT 2012.2831.).
A döntés indokolásának a csődjogi egyezségre is kiható tanulságai vannak, ugyanis a Cstv.-ben szabályozott egyezségekre is jellemző az a kettősség, amelyről a döntés szól.
A csődegyezség tartalmát szabályozó Cstv. 19. § (1) bek. értelmében az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.
Ezek a rendelkezések mutatják, hogy a csődegyezség nem változtatja meg az eredeti kötelmeket. A Kúria a Gfv.VII.30.017/2014/9. számú végzésében kiemelte: "a csődegyezség érvényesen nem a csődegyezségi ajánlat elfogadásával, hanem a bíróságnak a csődegyezséget jóváhagyó végzése jogerőre emelkedésével jön létre. ...Ebből következően a csődegyezséghez hozzájáruló hitelezők esetében a csődegyezség aláírása, a kényszeregyezség hatálya alá tartozó hitelezők esetében pedig a csődegyezségben (a megállapodásban és/vagy a kapcsolódó iratokban, mellékletekben), a hitelezőket megillető kielégítés (legyen az akár konkrét összeg, vagy az adós más módon történő teljesítése) részletes, egyenként történő feltüntetése és a bíróság végzése együttesen hozza létre a kikényszeríthető egyezséget. Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy a hozzájáruló hitelezők szerződéses alapon, míg a kényszeregyezség hatálya alá tartozó hitelezők a törvény erejénél fogva kerülnek - a csődegyezség bíróság által történt jóváhagyásával - a csődegyezség hatálya alá. A hozzájáruló hitelezőknél tehát az adóssal létrejött szerződésük (csődegyezség) és a bíróság jogerős végzése, a hozzá nem járuló hitelezőknél pedig - a csődegyezségben feltüntetett mértékben és módon - a bíróság jogerős végzése hozza létre a törvény erejénél fogva a kötelezettséget."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
