2021. szeptember 18-án a megújult Károlyi-Csekonics palota adott otthont a hagyományteremtő szándékkal megrendezett Első Magyar Jogi Könyvszalonnak.[1] A Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság szervezésében a francia előzmények alapján életre hívott olyan egyedülálló rendezvényen vehettek részt az érdeklődők, amely egyszerre volt otthonos, bensőséges, mégis szakmai és nagyszabású. A Könyvszalon napján az impozáns palota aulája megtelt a hazai és a határon túli könyvkiadók köteteivel. Ez az otthonosság érzetét nyújtja, hiszen ami a régésznek a terepmunka, vagy a felfedező természettudós számára a labor, az a jogászok számára a könyvek közötti lét. Kommentárok, szakkönyvek, folyóiratok, döntvénytárak mind olyan kellékei a mindennapi munkának, amelyek talán elengedhetetlenek ahhoz, hogy a jogászi hivatás igényesen gyakorolható legyen. Azok számára, akik nem vettek részt a Könyvszalonon, talán felmerülhet, hogy a jogi könyvkiadók termékei meg tudnak-e tölteni egy ekkora teret. A válasz bizton állítható, hogy igen. Hiszen nemcsak a nagy jogi könyvkiadók köteteit lehetett elérni a Könyvszalon standjainál, hanem az egyetemi kiadók, valamint a társadalomtudományi kiadók jogi tárgyú kiadványait is. Olyan kötetek is szép számmal megtekinthetőek és beszerezhetőek voltak, amelyek kereskedelmi forgalomban csak korlátozottan érhetőek el, vagy kereskedelmi forgalomban egyáltalán nem is kaphatóak. Így a Könyvszalon olyan fórumot teremtett a jogi kiadványoknak, amely eddig nem állt rendelkezésre, és olyan kollégák számára is elérhetővé váltak ezek a munkák, akik például egyes egyetemi vagy határon túli kötetekhez érthető okokból nem jutnak el. A rendezvény bensőséges jellegét mutatta az is, hogy lehetőség nyílt arra, hogy egyes kötetek szerzőivel az olvasó találkozzon és a köteteit dedikáltathassa. A különböző asztaloknál helyet foglaló szerzőkkel való találkozás alkalmat adott arra, hogy a kötetekről vagy a kötetek apropóján kötetlenül beszélgethessenek, a szerző számára visszajelzéseket adjanak.
A Könyvszalon az olvasás magányosabb és elmélyült tevékenységét kiválóan ötvözte nagyszabású szakmai elemekkel. A jogászi hivatásrendnek hagyományos találkozási alkalmai mellett egy új, remélhetőleg állandó színtér alakult. A programban két helyszínen: a Szladits Károly és a Concha Győző termekben párhuzamosan szakmai beszélgetések, kerekasztal-beszélgetések és könyvbemutatók zajlottak. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy mind Szladits Károly, mind Concha Győző mintegy iránytűt is adtak az egyes termek programjaihoz, hiszen mindketten termékeny szerzők és tudományszervezők voltak, akik nemcsak korszakos könyveikkel, hanem szemléletmódjukkal (gyakorlati munka, iskolateremtés, történeti és összehasonlító jogi nézőpontok) is hatottak a mai kor jogásztársadalmára. A szakmai rendezvények több esetben is egyedülálló események voltak. Joghallgatóként, pályakezdő jogászként is érdemes volt hallgatni a jogászi hivatásrendek mai helyzetéről a bírói, ügyészi és ügyvédi hivatásrendek vezetőit. Egyedülálló könyvészeti és szerzői vállalkozás Sólyom László volt köztársasági elnök, akadémikus életművének kiadása és bemutatása, vagy Az Emberi Jogok Európai Egyezményének Kommentárja első kiadása, ami mérföldkő a hazai kommentárirodalomban. A kor kihívásainak megfelelően a résztvevők értékes prezentációkat hallhattak a kiadók online fejlesztéseiről és terveikről is.
A Könyvszalon helyet adott kreditpontos továbbképzéseknek is. A szakmai rendezvény méltóságát teremtette meg az, hogy a Könyvszalon megnyitóján Áder János köztársasági elnök, Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnöke, Trócsányi László a Magyar Jogász Egylet elnöke és Czine Ágnes alkotmánybíró, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese köszöntötték a résztvevőket. Az előadók és a közönség soraiban pedig akadémikusok, miniszterek, alkotmánybírók, professzorok, kúriai bírák és neves ügyvédek is helyet foglaltak.
Az esemény egyben szakmai verseny is volt a könyvek szerzői és kiadói számára. A Könyvszalonon adták át a Könyvszalon Nagydíjat, amit három kategóriában: elméleti jogászoknak szóló legjobb szakkönyv, gyakorló jogászoknak szóló szakkönyv és PhD-disszertáció kategóriában lehetett elnyerni. A legjobb elméleti jogtudományi mű a zsűri értékelése alapján: Tóth Mihály professzor Örök kérdések és bizonytalan válaszok az ezredforduló évtizedeinek büntetőjogi világából - Válogatott írások című műve lett, melyet a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó gondozott. A leg-
- 52/53 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
