Az új Polgári Törvénykönyv a kezesség intézményét is újraszabályozza. Egy törvényi szabályozás azonban sosem lehet teljes körű, mindig lesznek az adott jogintézményhez kapcsolódóan olyan kérdések, amelyekre a jogalkalmazói gyakorlatnak, illetve a jogirodalomnak kell választ adnia.
Az alábbi áttekintésnek nem célja a kezesség intézményének mindenre kiterjedő bemutatása. Olyan kérdéseket kívánunk felvetni, amelyek több éve, évtizede foglalkoztatják a jogirodalmat és a bírói gyakorlatot. A bemutatás során a kezességi szerződés egyes létszakai szerint haladunk, vagyis a szerződés létrejöttétől annak megszűnéséig vizsgáljuk meg a fontosabbnak ítélt kérdéseket.
A jogirodalom egységes álláspontja szerint a kezességi szerződés létrejöttéhez, illetve érvényességéhez nincs szükség a főadós hozzájárulására vagy utólagos beleegyezésére.[2] Ennek oka, hogy a főadós helyzete a kezesség elvállalása által nem súlyosbodik. Abban az esetben ez nyilvánvalóan nem okoz problémát, amikor a kezesség elvállalása a főkötelezett felkérésére történik. Bizonyos esetekben azonban megfontolandó lehet a főadós beleegyezésének, illetve jóváhagyásának az előírása. Ha például egy versenytárs tudomást szerez arról, hogy konkurense kölcsönt vett fel és ennek visszafizetéséért a hitelező hozzájárulásával, de a konkurens adós tudta és beleegyezése nélkül készfizető kezességet vállal, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy megszerezze a versenytárs tartozását, és ezáltal adósává tegye őt. Könnyen belátható, hogy ez nem kívánt helyzethez vezethet.
További kérdés, hogy a kezességi szerződés érvényességi feltétele-e a főadósnak a kezességvállalásról történő tájékoztatása? Bár ezt a Ptk. kifejezetten nem mondja ki, az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapelvéből ez levezethető. Főként a fent leírt eset elkerülése érdekében célszerű lenne a törvényben előírni, hogy a jogosult tájékoztassa az adóst a kezességvállalásról. Ebben az esetben a hitelezőnek a főadós - és nem a kezes - felé állna fenn tájékoztatási kötelezettsége, aki azonban a kezességi szerződésnek nem alanya.
Kérdés az is, hogy mi a következménye annak, ha az adós tiltakozik a kezességvállalás ellen. Következhet ebből a kezességi szerződés létre nem jött volta vagy érvénytelensége? Erre irányuló törvényi rendelkezés hiányában nem. Ennek törvényi kimondása azonban ugyancsak indokoltnak tűnhet. Ehhez kapcsolódóan érdemes a Ptk. 215. § (1) bekezdésében foglalt szabályra utalni, amely szerint, ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatóság jóváhagyása szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozatukhoz kötve vannak. Ezt a szabályt azonban jelenleg - erre irányuló törvényi rendelkezés hiányában - kezességvállalás esetén nem lehet alkalmazni.
A kezességi szerződés tárgyához kapcsolódó kérdés, hogy a kezességi szerződés alapján a kezes milyen jellegű szolgáltatásra köteles? Kizárólag pénzszolgáltatással tartozik, vagy akár természetben is teljesíthet a főadós helyett? Mivel ebben a tekintetben a Ptk. nem tartalmaz megszorítást, így azt mondhatjuk, hogy a kezes nemcsak dare szolgáltatásra, illetve nemcsak pénzszolgáltatás teljesítésére vállalhat kötelezettséget.
Fontos azonban kiemelni, hogy nem pénzszolgáltatás kezességgel történő biztosítása esetén az alapjogviszonyból fakadó kötelezettségvállalás vagyoni természetű kell hogy legyen. Még ebben az esetben is gondot okozhat azonban, ha az alapjogviszony kötelezettjét olyan - egyébként vagyoni jellegű - szolgáltatás terheli, amelyet az adósnak személyesen kell teljesítenie. Nem zárható ki, hogy a felek egy ilyen ügyletet biztosítsanak kezességgel, de ebben az esetben a kezesi helytállás tartalma nem egyezhet meg a főkötelezett által vállalt szolgáltatás tartalmával. Ez azt jelenti, hogy ha a főkötelezett nem teljesít, akkor a kezes kártérítés megfizetésére lesz köteles.
Ennek megfelelően egy vállalkozási szerződés is biztosítható kezességgel, amely alapján a megrendelő a kezestől követelheti a vállalkozási szerződésben meghatározott eredmény (mű) előállítását és megvalósítását. Ha erre a kezes nem képes, akkor kártérítésre kötelezhető. A kártérítésre kötelezés alapja ebben az esetben a kezességi szerződés megszegése.[3]
A tipikus azonban az, hogy a kezes a főadóst terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséért vállal kötelezettséget. Ez jellemzően hitel- vagy kölcsönszerződésből származó pénzfizetési kötelezettség. A pénzfizetési kötelezettség azonban származhat más szerződésből is. Ennek megfelelően mezőgazdasági termékértékesítési szerződés is biztosítható kezességgel (ÍH 2009/3/117.).
A fizetési kötelezettséghez kapcsolódik a biztosítandó követelés jellegének, meghatározhatóságának a kérdése. A Ptk. erről hallgat, vagyis nem állapít meg korlátozást a kezességgel biztosítható követelések tekintetében. A jogirodalom[4] és a bírói gyakorlat (pl. BH 1994/4/205., BH 1995/2/108.) ennek alapján már évtize-
-137/138-
dek óta elismeri a feltételes és jövőbeli követelések kezességgel történő biztosításának a lehetőségét. Erre a régi magyar magánjog szerint is sor kerülhetett (lásd 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat 1196. §-a), de utal rá az 1959-es Ptk. miniszteri indokolása is. Ehhez kapcsolódik, hogy az írásbeli kezességvállaló nyilatkozatban gyakran hiányzik a főkötelezettség összegszerű meghatározása, illetve az eltér a hitelező által ténylegesen nyújtott kölcsöntől.
Pénztartozásért vállalt kezesség esetén is van lehetőség arra, hogy a kezes meghatározott jogcím alapján keletkező tartozásért vállaljon helytállást, más tartozásokért azonban kizárja a felelősségét. Ennek tipikus esete, ha a kezes a kártérítésért nem vállal helytállást.
A jövőbeni kötelezettségek biztosítása esetén fontos kívánalom a kezest védő garanciális szabályok beépítése a törvénybe. A kezestől ugyanis nem várható el, hogy átvegye a főadós gazdasági szerepét, vagyis még a biztosított főkötelezettség érvényessé válása előtt meg kell nyitni előtte a kezességből való szabadulás útját. Mindez elsősorban akkor kell, hogy a kezes számára fennálljon, ha a főadós gazdasági helyzetében lényeges romlás következett be. Ellenkező esetben nem kezességről, hanem egyetemleges adóstársakról beszélhetnénk.
Globális kezességnél vetődik fel legélesebben az a kérdés, hogy meddig lehet tágítani a biztosítandó követelés meghatározott voltának, meghatározottságának a követelményét. A meghatározottság követelménye önmagában annak nem akadálya, hogy valaki feltételes, vagy jövőbeli kötelezettségért vállaljon kezességet[7], az ilyen kezességvállalás tehát nem érvénytelen. Kérdés azonban, hogy a főadósnak a hitelezővel szemben keletkező valamennyi fennálló és jövőbeli kötelezettségéért milyen feltételek mellett lehet érvényesen kezességet vállalni. Ez ugyanis már nemcsak a meghatározottság követelményébe ütközhet, de az ilyen szerződés jó erkölcsbe ütközés miatt semmis lehet.[8] Ebben az esetben ugyanis a hitelező gyakorlatilag egy új adóst nyer, vagyis nem járulékos kezesség, hanem egy adóstársaság, kötelezetti egyetemlegesség jön létre.[9]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
