Úgy gondolom, a cím egy rövid bemutatási lehetőséget ad arra, hogy milyen szemlélettel és tartalommal működteti a magyar pénzügyi nyomozó hatóság a vagyonkutatási és vagyonbiztosítási szakmai tevékenységét rendszerszinten és egyes eljárásai során.
A témakör bevezetéseként utalni szeretnék arra, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága a szakmai működése során már hosszú ideje intézményesített módon tartja szem előtt, hogy miért is van komoly jelentősége annak, hogy a vagyonvisszaszerzés területén egy nyomozó hatóság, és ezáltal a konkrét büntetőeljárás milyen hatékonyan tud eljárni. A folyamatos tapasztalatok megerősítették azt a kezdeti alapvetést, hogy a vagyonvisszaszerzés kérdéséhez kapcsolódó nyomozó hatósági szellemiség alapjaiban befolyásolja annak eredményességét és hatékonyságát.
A tanulmány első felében a gyakorlati tapasztalatok alapján a NAV bűnügyi szakterületének a vagyonvisszaszerzés területén képviselt szemléletét, szakmai attitűdjét foglalom össze, majd a második részben azt jelenítem meg, hogy a NAV nyomozó hatósága milyen jogalkalmazói álláspontot képvisel egy a vagyonelkobzás intézkedés, továbbá egy a jogi személlyel szemben képviselhető pénzbírság intézkedés alkalmazásához kapcsolódó kérdéskörben a költségvetési csalás bűncselekmények nyomozása során.
Kiindulásként egy rövid összefoglalást adok arról, hogy a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmények aspektusából vizsgálva a hatékony vagyonvisszaszerzési feladatellátásnak milyen közvetlen, majd annak eredményeként közvetett pozitív hatásai lehetnek.
A bűnös eredetű vagyonok visszaszerzése mögött húzódó legfontosabb jogalkotói akarat természetesen a reparáció, a sértetti kármegtérülés érvényesülése. A költségvetést sértő bűncselekmények esetén közvetlen sérelem éri a hazai és/vagy európai közösségi költségvetést. Ennek közvetett módon milliónyi negatív hatása jelentkezhet, hiszen elsődlegesen a költségvetés bevételei képezik az állami feladatellátás financiális alapjait.
A reparáció mindig kétoldalú tényező. A cél, hogy a sértettnek okozott kár megtérüljön, a sérelme előtti vagyoni helyzete álljon elő, mégpedig úgy, hogy a bűnös gazdagodás visszavételre kerül, és ezzel az elkövető, illetőleg a cselekménnyel bűnösen gazdagodó természetes illetve jogi személy vagyoni helyzete is a bűncselekmény elkövetés előtti állapotba kerüljön visszaállításra. Fontos tehát, hogy ebben a fogalomban a sértetti kármegtérülés mellett az is cél, hogy az elkövető anyagi helyzete is a bűncselekmény előtti állapotába álljon vissza: a büntetőeljárás magát a gazdagodás tárgyát, vagy a bűnös gazdagodással egyenértékű vagyont vegyen vissza a gazdagodótól.
A reparáció mellett rendkívül fontos a hatékony vagyonvisszaszerzés preventív hatása, hiszen a bűnös javak elvonásával egyrészt csökkenhet azon motiváltság, ami a bűnös haszon miatt ismételt bűnelkövetésre ösztönzi az elkövetőt, másrészt az anyagi alapok elvétele hatékonyan gátolhatja az újabb bűncselekmény elkövetését. Ez utóbbi fordulatnak kiemelt jelentősége van a bűnszervezetek további működésének megakadályozása körében, amely a NAV hatáskörébe tartozó cselekményeknél gyakran jelen lehet. A szervezett jellegű költségvetési csalások esetében a bűnös szervezet további működésének megakadályozása által a javak a költségvetésben maradnak, továbbá az elkövetők anyagi alapjainak eredményes elvétele, a költségvetést sértő újabb bűncselekmények megakadályozása a tisztességes piaci verseny támogatására, a piac legális szereplőinek védelmére, gazdasági erejük növelésére, és ezáltal közvetett módon ismét a költségvetés bevételeinek növelésére szolgál.
A fenti tényezők is mutatják a témakör jelentőségét, azt, hogy a hatékony vagyonvisszaszerzési tevékenység mennyire sokoldalú hatást tud kifejteni a költségvetés védelmére, és ennek megfelelően a pénzügyi nyomozó hatóságtól jogos elvárás egy a jelen kor tényezőinek megfelelő, korszerű vagyonbiztosítási szakmai rendszer megalkotása, alkalmazása és folyamatos "gondozása", a szintén folyamatosan változó gazdasági, piaci viszonyok és megújuló elkövetési magatartásokhoz mérten.
A NAV bűnügyi szakterülete az elmúlt években a fentiek szem előtt tartásával alakította ki és alakítja szakmai tevékenységét a vagyonbiztosítás területén, amelyet a következőkben néhány aspektus mentén részletezek a nyomozó hatósági gyakorlati tapasztalatok alapulvételével.
Az ebbeli gondolatvezetésem először a már utalt szemléleti tényezőket, majd a szakmailag alapos és konstruktív jogalkalmazói feladatellátás jelentőségét bontja ki.
Tapasztalataim alapján a legfontosabb tényező egy nyomozó hatóság bármely szakmai tevékenységének - így a vagyonvisszaszerzési tevékenységének - hatékonysága tekintetében is az, hogy az adott nyomozó hatóság szakmai vezetése részéről milyen szemlélet fogalmazódik meg, hiszen a kapcsolódó feladatellátásnak ehhez szükséges igazodnia. Ebben a kérdésben már sok évvel ezelőtt egyértelmű stratégia, üzenet fogalmazódott meg a NAV bűnügyi szakterületén belül.
Ennek megfelelően - az előbbiekben írt reparációs és prevenciós célok mentén - a bűnügyi munka során már korábban elmozdulás történt az elkövető szemléletű nyomozások metodikájának a kármegtérülés irányába történő módszeres kiterjesztésére. A pénzügyi nyomozóknak a konkrét ügyeikben ugyanolyan szinten és konstruktivitással szükséges szem előtt tartani, hogy eredményes legyen az eljárásukban a vagyonvisszaszerzés, mint hogy felderít-
- 531/532 -
sék az elkövetőt, és bizonyítva legyen a bűnössége. Az ilyen szemlélet készségszintű beágyazása természetesen nem néhány hónap alatt lehetséges, de nélkülözhetetlen, hogy ez a pénzügyi nyomozók napi szakmai tevékenységének, gondolkodásának a részévé váljon. Az előbbiek szerinti stratégiai-szemléleti tényezőt elkerülhetetlennek tartom kiindulópontként rögzíteni, mivel a hatékony, készségszintű vagyonvisszaszerzési szakmai feladatellátásnak egy ilyen egyértelműen képviselt szemlélet lehet az eredője.
A gyakorlati tapasztalatok alapján a következő fontos összetevő álláspontom szerint a nyomozó hatóság tagjai tekintetében az elvárható szakmai felkészültség, konstruktív jogalkalmazói szemlélet, megalapozott intézkedéshozatal a vagyonbiztosítást szolgáló jogintézmények alkalmazhatósága érdekében. Nem mindegy ugyanis, hogy a vagyonbiztosítást szolgáló anyagi jogi intézmények, eljárásjogi intézkedések gyakorlati alkalmazhatóságát a konkrét eljárásokban az eljáró nyomozó hatóság milyen szakmai alapossággal, és hogyan képviseli az ügyészségek és a bíróságok előtt.
Alapvető tételként lehet természetesen kijelenteni, hogy a büntetőeljárások során az ítélkezési gyakorlatot és ennek megfelelően a büntetőjogi intézkedések gyakorlati alkalmazhatóságát is a bíróságok ítélkezési gyakorlata alakítja, a bíróságok döntései mutatják meg, hogy egy adott történeti tényállás körében milyen intézkedés milyen feltételekkel alkalmazható. A NAV bűnügyi szakterülete által támasztott szemlélet szerint ugyanakkor fontosnak tartom a nyomozó hatóság lehetséges felelősségét is megemlíteni, mégpedig annyiban, hogy a büntetőeljárás nyomozási szakaszában a bíróság azon kérdésekben és az alapján fog döntést hozni, amiben és ahogyan az eljárást folytató nyomozó hatóság "próbát tesz" - az ügyészség közvetítésével - a nyomozási bíró előtt. Tehát a jogalkalmazói gyakorlat alakításában adott esetben a nyomozó hatóságnak, az egyes nyomozó szervezeti egységeknek is felelőssége jelentkezik azáltal, hogy a jogi szabályozásból eredő keretek között konstruktívan gondolkodva mit és hogyan - milyen bizonyítékok alapján, mennyire pontos dokumentáltsággal, mennyire határozott következtetések levonásával - képvisel az ügyészség felé például egy vagyonelkobzást szolgáló zár alá vétel eredményes alkalmazása érdekében. A büntetőjogi intézkedés eredményessége érdekében nem elegendő az, hogy a nyomozó hatóság az elkövetőhöz köthető vagyont talál, majd "sablonszerűen" próbálja alkalmazni az egyes jogintézményeket. Szakmai elvárás, hogy a zár alá vételi előterjesztésekben, és az annak alapjául szolgáló eljárási cselekmények kapcsán az adott, konkrét ügyre nézve ténylegesen, érdemben kerüljön sor az alkalmazási feltételek kifejtésére, részletezésére, azon konkrét bizonyítási eszközök pontos kimutatására, hogy a nyomozó hatóság az adott esetben miért is látja megalapítottnak az adott intézkedés alkalmazhatóságát. A nyomozó hatóság feladatellátásának tehát úgymond "helyzetbe kell hozni az ügyészt" az adott intézkedés alkalmazhatósága, eredményessége érdekében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
