Jacsó Judit[1] - Bakné Murányi Judit[2]: A büntetőügyi és szabálysértési mediáció elméleti és gyakorlati kérdései (MJSZ, 2018., 1. Különszám, 24-35. o.)

1. Bevezető gondolatok

A helyreállító (resztoratív) Igazságszolgáltatás[1] "nemzetközi" térhódítása hatással volt a bűncselekmény elkövetésére adott állami reakciókra hazánkban is. A állam egyre inkább "hajlandóvá" vált arra, hogy lemondjon az állami büntetőigény érvényesítésének klasszikus megoldásairól és új válaszokat keressen a megbomlott társadalmi rend helyreállítására. Mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szintéren kiemelt figyelmet kapott e téma. E folyamattal párhuzamosan a sértett szerepe egyre inkább felértékelődött. A hangsúly az elkövetett tettről és annak elkövetőjéről meghatározott esetekben az elkövető és a sértett/áldozat konfliktusának feloldására helyeződött. Ez a tendencia az uniós színtéren is megfigyelhető volt.[2] Az Európai Unió 2012/29/EU irányelve is kihangsúlyozza, hogy

- 24/25 -

a "helyreállító igazságszolgáltatási szolgáltatások - köztük például az áldozat és az elkövető közötti közvetítés, a családi csoportkonferenciák és az ítélkező körök - jelentős előnnyel járhatnak az áldozatok számára".[3] A resztoratív szemlélet a bűncselekményt az elkövető és a sértett közötti speciális konfliktusnak tekinti. A konfliktusfeloldás egyik eszköze pedig a bűncselekménnyel okozott sérelemjóvátétele, amely egyre fontosabb szerepet tölt be a bűncselekmény által megbomlott társadalmi rend visszaállításában.[4]

Hazánkban a büntetőügyekben alkalmazható mediációra (közvetítői eljárás) 2007. január 1-jétől van lehetőség, így e jogintézmény immár 10 éves múltra tekint vissza. Az 1978. évi Btk. 2006. évi módosítása a büntethetőséget megszüntető okok rendszerébe iktatta a tevékeny megbánás jogintézményét, mellyel párhuzamosan külön törvény[5] került elfogadásra a közvetítői eljárásra vonatkozó rendelkezésekről. 2007. január 1. napjától meghatározott esetek büntetőjogi útról történő elterelésének új formája került bevezetésre.[6] A 2012. évi Szabálysértési kódex[7] kezdetben nem tartalmazott speciális rendelkezéseket a szabálysértési mediációról, annak jogszabályi kereteit a Szabs. tv. 2013. évi módosítása[8] teremtette meg 2014. január 1-jei hatállyal. Jelen tanulmány célja a büntetőügyi és a szabálysértési mediáció szabályozásának rövid felvázolását követően a jogintézmény gyakorlati alkalmazásának bemutatása.

2. Elméleti alapvetés

2.1. A büntetőügyi mediáció jogszabályi háttere és indoka. A közvetítőieljárás jogszabályi kereteit egyrészt a Büntető eljárásról szóló törvény[9], másrészt a 2006. évi CXXIII. törvény[10] tartalmazza. E jogintézmény bevezetésére az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001.

- 25/26 -

március 15-i kerethatározatának (2001/220/IB)[11] való megfelelés érdekében került sor. A Kerethatározat 10. cikk (1) bekezdése alapján: "Minden tagállam gondoskodik róla, hogy a büntetőügyekben való közvetítést elősegítse olyan bűncselekmények esetében, amelyeknél ezt megfelelőnek tartja. " A kerethatározat előírja továbbá, hogy minden tagállamnak biztosítani kell, hogy a sértett és az elkövető között a közvetítés úján elért megállapodást a büntetőeljárásban figyelembe lehessen venni (10. cikk (2) bek.).[12] A mediáció kifejezése helyett a közvetítői eljárás a jogszabályokban alkalmazott terminológia. A 2006. évi törvény indokolása "II. A mediáció (közvetítői eljárás) bevezetése" cím alatt fűz magyarázatot az új jogintézményhez, illetve a szakirodalomban[13] is gyakorta használatos a büntetőjogi/büntetőügyi mediáció fogalma. Fontos utalni arra, hogy a szabályozás kialakítása során a jogalkotó figyelemmel volt a bűncselekmények áldozatainak megsegítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényre[14], amely az áldozatvédelmi politikában szemléletváltást jelentett.

A Be.[15] a közvetítői eljárás két célját nevezi meg: a) "a bűncselekmény következményeinek jóvátétele" és a b) "a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartásának elősegítése". A közvetítői eljárás célja tehát a bűncselekménnyel okozott károk és valamennyi káros következmény jóvátétele, amely egyben a deliktum által megbontott társadalmi rend helyreállítását is szolgálja. A törvény másodlagos célként a jövőre fókuszál és speciál preventív célt is meghatároz, hiszen az elkövető jövőbeni jogkövető magatartását is elő kell segítenie az eljárásnak. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az önkéntesség alapvető kritériuma által a jogintézmény hozzájárul továbbá az elkövető személyes felelősség vállalásához is. A közvetítő eljárás anyagi büntetőjogi feltételeit az 1978. évi Btk.-t módosító 2006. évi törvény[16] teremtette meg a tevékeny megbánás szabályozásával.

2.2. A tevékeny megbánás a Btk.-ban. A jogalkotó a tevékeny megbánás korábban is létező szabályozását megreformálta olyképpen, hogy annak alkalmazási területét kiterjesztve - a Btk. Általános részébe iktatva - a büntethetőségi akadályok rendszeréhez tartozó jogintézményként szabályozta újra.

A 2006. évi Btk. módosítás hatályon kívül helyezte a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése büntethetőségi akadályt (büntethetőséget megszüntető ok), és helyette bevezette a tevékeny megbánás[17] jogintézményét. Az

- 26/27 -

uniós kerethatározat nemzeti jogba való átültetése mellett az új szabályozás kriminálpolitikai okát a sértett büntetőeljárásban betöltött pozíciójának felértékelődése adta, hiszen a jóvátételi elemeket tartalmazó szabályozás egyértelműen a sértett érdekeit szolgálja.

A tevékeny megbánásra nem bármely deliktum, hanem csak a kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények esetében van lehetőség. A közvetítői eljárásra utalható deliktumok köre a bűncselekmény típusára és annak tárgyi súlyára tekintettel differenciáltan került meghatározásra. A 2012. évi Btk.[18] meghatározása szerint ezek a bűncselekmények:

a. ) az élet, testi épség és az egészség elleni (így pl. a könnyű testi sértés),

b. ) az emberi szabadság elleni (így pl. a személyi szabadság megsértése),

c. ) az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni (így pl. rágalmazás),

d. ) a közlekedési (így pl. a közúti baleset okozása),

e. ) a vagyon elleni (pl. lopás), illetve

f. ) a szellemi tulajdonjog elleni (pl. szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése) vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett.[19]

Tevékeny megbánásra - eltérő jogkövetkezmény alkalmazásával - az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - a fent meghatározott körbe tartozó - bűncselekmények esetében is sor kerülhet.[20] A vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő deliktumokhoz a Btk. büntethetőséget megszüntető okot társít, az utóbbi esetkörbe tartozó bűntetteknél a büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége adott.

Fontos hangsúlyozni, hogy az 1978. évi Btk. 2011. évi módosítása[21] óta a tevékeny megbánás jogintézménye az e körbe tartozó deliktummal bűnhalmazatban álló másik bűncselekmény vonatkozásában is alkalmazható, feltéve, hogy ez előbbit tekinthetjük a meghatározó jellegűnek. Így megszűnt a bűnhalmazat esetében a gyakorlatban korábban jelentkező probléma, amely jelentősen szűkítette a tevékeny megbánás alkalmazási lehetőségét. A 2012. évi Btk. is fenntartotta e szabályozást. Így például a személy elleni bűncselekménnyel (pl. testi sértés) halmazatban megvalósuló, de más fejezethez tartozó deliktum (pl. garázdaság) esetében is sor kerülhet a tevékeny megbánás jogintézményének alkalmazására.

Meghatározott eseteket azonban a Btk. kivesz a tevékeny megbánás hatálya alól. Ennek indoka többféle lehet. Kizárt a tevékeny megbánás bűnismétlő elkövető esetén, ha a többszörös vagy különös visszaesés Btk.-ban meghatározott kritériumai fennállnak. Nincs helye továbbá a tevékeny megbánásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának

- ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el,

- ha a bűncselekmény halált okozott,

- 27/28 -

- ha a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el.

Fontos hangsúlyozni, hogy ha az elkövető korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a Btk.-ban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazták, nincs helye a tevékeny megbánás alkalmazására, feltéve, hogy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.[22]

2.3. Alapvető büntető eljárásjogi szabályok. A büntethetőségi akadály alkalmazásának alapvető eljárási feltétele a közvetítői eljárás eredményes lefolytatása. Erre akkor kerülhet sor, ha az elkövető a vádemelésig a bűncselekmény elkövetését beismerte.

A közvetítői eljárás kezdeményezése és a következményei a büntetőeljárásba ágyazva kerültek bevezetésre. Főszabályként a közvetítői eljárásra a vádemelést megelőző időszakig kerül sor.[23] A Büntető eljárási kódex azonban nem zárja ki a közvetítői eljárás bírósági eljárás során történő elrendelését sem. Fontos azonban utalnunk arra, hogy a másodfokú eljárásban kizárt a közvetítő eljárásra utalás lehetősége.[24] Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a jogi szabályozás ellenére a gyakorlatban Magyarországon a közvetítő eljárásra döntő többségben az ügyészi szakban kerül sor.

Az ügyész hivatalból, ill. a gyanúsított, a védő, vagy a sértett indítványára az eljárást legfeljebb hat hónapi időtartamra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a) a Btk. tevékeny megbánásra vonatkozó rendelkezése alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,

b) a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,

c) a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint

d) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.[25]

Fontos kihangsúlyozni, hogy az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.[26]

- 28/29 -

A sikeres közvetítői eljárásnak a következménye a büntető anyagi jogban szabályozott tevékeny megbánásra[27] (büntethetőséget megszüntető ok vagy a büntetés korlátlan enyhítése) alapozott döntés meghozatala. Ha a közvetítői eljárás eredményes, akkor az ügyész a Btk. 29. § (1) bekezdése esetén megszünteti az eljárást, a 29. § (2) bekezdése esetén pedig vádat emel, ez utóbbi esetben a büntetés korlátlan enyhítésére vonatkozó rendelkezést a bíró fogja alkalmazni.[28] Fontos megemlíteni, hogy az ügy közvetítői eljárására utalásának a büntetőeljárás során csak egy alkalommal van lehetőség.[29] A közvetítői eljárás sikertelensége esetén az ügy visszakerül a hagyományos büntetőeljárási útra, azaz az ügyész vádat emel, illetve a bírósági eljárás folytatódik a Be. általános szabályai alapján.

Végül fontos megemlíteni azt a garanciális jellegű szabályt, amely szerint a gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítási eszközként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.[30]

A közvetítői eljárás részletes szabályait egy külön törvény, a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. tv. tartalmazza. A közvetítő nem lehet bárki, csak a pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd lehet (3. § (1) bek). A közvetítői eljárás megindításának alapja az ügyésznek az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott határozata, vagy a bíróságnak a büntetőeljárást - a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott - felfüggesztő végzése (6. §). A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk (7. § (1) bek.).

A közvetítő az ügy beérkezésétől számított tizenöt napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját. A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a büntetőeljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészhez, illetve a bírósághoz. ( 7. §)

A közvetítői megbeszélés első lépéseként a közvetítő megállapítja a sértett és a terhelt személyazonosságát, majd megkérdezi a feleket, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e. Amennyiben szükséges megmagyarázza azt. Majd ezt követően a közvetítő a sértettet és a terheltet a szükséges részletességgel meghallgatja. A közvetítő a sértettet és a terheltet egymás jelenlétében is, és

- 29/30 -

egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és a terhelt az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban fejti ki ( 11. §).

A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe. A megállapodást írásba kell foglalni, amelyet a sértett és a terhelt is aláír, amely közokiratnak minősül ( 13. §).

2.4. A szabálysértési mediáció indoka és szabályozása. 2014. január 1-től a szabálysértési eljárásban is hangsúlyosabban érvényesül hazánkban a helyreállító szemlélet. A 2012. évi Szabálysértési törvény eredeti szabályozása szerint a kár megtérítését csupán nyomatékos enyhítő körülményként kellett az eljáró hatóságnak figyelembe venni.[31] Egyrészt a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás pozitív jogalkalmazási tapasztalatai indokolták a jogintézmény bevezetését.[32] Másrészt a jogalkotó felismerte azt, hogy amennyiben a társadalomra nagyobb veszélyt jelentő bűncselekményeknél az állam lemond a büntető hatalmának érvényesítéséről, a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekmények - a szabálysértések - esetében is indokolt megteremteni a tevékeny megbánás jogszabályi feltételeit.[33]

Az eredményes közvetítői eljárás szabálysértési felelősséget megszüntető okként kerül értékelésre ("Ugyanazon szabálysértés miatt nem büntethető, akinek szabálysértési ügyét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság közvetítői eljárásra utalta és a közvetítői eljárás eredményes volt"[34]).

A jogalkotó a szabálysértések esetén - eltérően a büntetőügyi mediáció szabályozásától - azt a megoldást alkalmazta, hogy a komplex jellegű szabálysértési kódexbe iktatta a közvetítői eljárásra vonatkozó szabályokat, és nem külön törvényben rendezte azt.[35]

Fontos annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy mely szabálysértések esetén vált alkalmazhatóvá szabálysértési ügyekben a közvetítői eljárás. Felnőtteknél az elzárással büntethető, míg fiatalkorú eljárás alá vont személyeknél pedig bármely szabálysértés esetében lehetővé vált az ügy közvetítői eljárásra utalása a 2013. évi módosítással. 2017. január 1-től azonban az alkalmazási kör kibővült a közlekedési szabálysértésekkel, amely korábban csak a fiatalkorú eljárás alá vont személy tekintetében tartozott a rendelkezések hatálya alá.[36] Ez a módosítás - tekintettel

- 30/31 -

arra, hogy a közlekedési bűncselekmények esetében a Btk. korábban is lehetővé tette a tevékeny megbánás alkalmazását - indokoltnak tekinthető.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szabálysértési mediáció a szabálysértési eljáráshoz kapcsolódik, de nem része annak. A kapcsolódást az eljárás felfüggesztése és az ügy közvetítői eljárásra utalása biztosítja, amelyre a szabálysértési hatóság és a járásbíróság jogosult.[37] A szabálysértési eljárás harminc nap időtartamra függeszthető fel. Nincs lehetőség közvetítői eljárásra olyan eljárás alá vont személy ügyében, aki ellen a szabálysértés elkövetését megelőző egy éven belül szabálysértési eljárás indult és annak során közvetítői eljárásban vett részt. A Btk. ezzel ellentétben kétéves határidőt tartalmaz ezen kizáró ok szabályozásánál.[38] Amennyiben a közvetítő a közvetítői eljárás eredményes lefolytatásáról tájékoztatta a bíróságot (szabálysértési hatóságot), akkor a szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni.[39]

A szabálysértési mediáció és a büntetőügyi mediáció szabályozásában számos közös vonás is fellelhető. A szabálysértési mediáció is az érintett felek (sértett és eljárás alá vont személy) önkéntes hozzájárulásán alapul. A hozzájárulás a közvetítői eljárás bármely szakaszában visszavonható. A szabálysértési közvetítői eljárás célja is az, hogy egy független személy (közvetítő) bevonásával írásbeli megállapodás jöjjön létre. E megállapodásnak kell tartalmazni a sértett és az eljárás alá vont személy közötti konfliktus rendezésének megoldását, valamint a szabálysértés következményeinek jóvátételét. Amennyiben az eljárás alá vont személy a jóvátételi kötelezettségét teljesíti, mentesül a törvényben meghatározott felelősségre vonás alól.[40] A büntetőügyi mediációhoz hasonlóan a szabálysértések esetében is az ügy közvetítői eljárásra utalásának csak egy alkalommal van helye és annak sem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt részben vagy egészben a közvetítői eljárásra utalás előtt önként megtérítette.[41] A közvetítői eljárás - a büntetőügyi mediációhoz hasonlóan - a pártfogó felügyelői szolgálat hatáskörébe tartozik, azt a szolgálat pártfogó felügyelője (a közvetítő) folytatja le.

Összességében megállapítható, hogy a szabálysértési mediáció egyszerűbb alkalmazási feltételek mellett került szabályozásra hazánkban, amely azonban a szabálysértési eljárás jellegével összhangban van és az ügyek hatékonyabb és gyors elintézését szolgálja.[42] Az alábbiakban a büntetőügyi és a szabálysértési mediáció eddigi jogalkalmazási tapasztalatait foglaljuk össze

- 31/32 -

3. A büntetőügyekben alkalmazott közvetítői eljárások tapasztalatai (2007-2017)

A gyakorlati tapasztalatok[43] és az országos statisztikák alapján megállapítható, hogy a büntetőeljárások során alkalmazott közvetítői eljárás, a helyreállító igazságszolgáltatás legfontosabb magyarországi eszközeként, már 10 éve dinamikusan működő jogintézmény.

A hagyományos igazságszolgáltatás területei, mint a nyomozati szak és a bírósági tárgyalás a laikusok számára sok esetben érthetetlen és bonyolult folyamatnak tűnik. Az eljárások során a sértett fél tanú szerepbe kényszerül és a kvázi megoldás, amelyet az ítélethozatal teremt meg, sok esetben távol esik a sértett igényeitől, továbbá a felek között kialakult konfliktus is rendezetlenül marad, amely újabb bűncselekmények indikátora lehet.

A mediációban a sértett és az elkövető fél egy olyan folyamatban vehetnek részt, amely során a történtek tisztázásán keresztül, egymás meg- és elismerésén túl, együttműködve rendezhetik konfliktusukat és hozhatják létre konszenzusos megoldásukat. Megállapodásukat egy olyan jóvátételi forma köré építhetik fel, amely egyaránt figyelembe veszi a sértett szükségleteit és az elkövető lehetőségeit. A folyamat során a terhelt - a sértett elmondásán keresztül -szembesül tettének következményeivel, amelyet őszinte bocsánatkérésével és megbánásának kifejezésével oldhat fel. Az eljárás lehetőséget teremt a személyes megbeszélésre, az okok feltárására és a feszültségek feloldására, így hosszú távon garantálhatja a bűnismétlés elkerülését és a közösségi kapcsolatok magtartását, illetve fejlődését.

A közvetítői eljárás nem csak a sértetti érdekeket szolgálja hatékonyan, hanem az igazságszolgáltatás szerveit is tehermentesíti, valamint a társadalom szintjén is hasznosul azzal, hogy olcsóbb, gyorsabb, a felek érdekeit szem előtt tartó, az elkövető magatartását hosszútávon befolyásoló eljárást kínál a hagyományos büntetőeljárás alternatívájaként, annak kiegészítéseként.[44]

A büntetőügyekben elrendelt közvetítői eljárások száma a jogintézmény 2007. évi bevezetésétől kezdődően (ebben az évben 2.451 volt az éves ügyforgalom) 2015-ig folyamatosan emelkedett. 2015-ben 4.838, 2016-ban 4.625 volt a közvetítői eljárásra utalt büntetőügyek száma.[45] Ennek tükrében elmondható, hogy a közvetítői eljárás jogintézményének beiktatása óta az új büntetőpolitikai eszköz egyre szélesebb körben kerül alkalmazásra, a mediátorok közvetítésével egyre több sértett érdekének megfelelő és a terhelt által teljesíthető jóvátételt tartalmazó megállapodás jön létre.

- 32/33 -

Az alábbi ábra szemlélteti a mediációs eljárások bűncselekmények szerinti megoszlását[46]:

Látható, hogy a vagyon elleni bűncselekmények száma kiemelkedő és egyre magasabb a közlekedési balesetekben elrendelt ügyek száma is. Ahogyan arra fentebb utaltunk a szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelheti el a közvetítői eljárást. Szabálysértési mediációra 90%-ban tulajdon elleni szabálysértések esetén kerül sor.

A jogintézmény bevezetése óta a közvetítői eljárások eredményessége büntetőügyekben évről évre hasonló arányt mutat[47]:

- 33/34 -

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az adott évben a befejezett ügyek számához viszonyítva a mediációs eljárások 80-85%-ában született megállapodás, valamint a létrejött megállapodásokat a felek 80-90%-ban teljesítették.

4. A szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárások tapasztalatai

A szabálysértési mediáció bevezetését a büntetőügyi mediáció sikeressége és a szabálysértési eljárások gyorsabbá tétele indokolta. Az alábbi táblázat éves és megyei bontásban mutatja be az elrendelések számát[48]:

Látható, hogy néhány megyében nagyon magas volt az elrendelések száma, így például B.-A.-Z. megyében, ellenben voltak olyan megyék is, ahol csak néhány esetben alkalmazták a jogintézményt, valószínűsíthetően a megyékben lefolytatott szabálysértési eljárásoknak megfelelően.

A büntetőügyi mediációs ügyek kapcsán a büntető törvénykönyv legutóbbi változtatásáig személy elleni, vagyon elleni és közlekedési ügyek megoszlásáról beszélhetünk. 2014 végéig országos szinten az alábbi három bűncselekménytípus tekintetében gyűjtöttünk adatokat[49]:

- 34/35 -

A táblázat alapján is jól látható, hogy a közvetítői eljárásoknak bűncselekmény típus szerinti megoszlása évről évre közel azonos százalékos arányt mutat az érkezett ügyeket tekintve, azaz a vagyon elleni bűncselekmények kapcsán történt a legtöbb elrendelés. A büntetőügyi közvetítéshez viszonyítva a szabálysértési mediációban rendkívül alacsony a felek részvételi hajlandósága. Ez több okra vezethető vissza. Így például a felek számára költségesebb a közvetítői eljárásban való megjelenés (elsődlegesen az utazási költség miatt), mint amilyen eredménnyel az eljárás - a saját értékelésük szerint - járna, de közre játszik sok esetben az idős kor, a távoli munkavégzés illetve a már megtérült kár is. Amennyiben azonban a felek megjelennek a közvetítői megbeszélésen túlnyomó részt megállapodást is kötnek és ezek a megállapodások teljesülnek is.

5. Befejező gondolatok

Befejezéseként szolgáljon az alábbi "hitvallás" Bakné Murányi Judit vezető közvetítőtől, e tanulmány társzerzőjétől: A mediáció kapcsán számos kutatás és vizsgálat készült a mediációban részt vevő áldozatokkal és elkövetőkkel. Kevesebb figyelem fordult azonban a mediátorok irányába. A büntetőügyi mediátorok számára azonban a mediáció nem ugyanazt jelenti, mint bármely más területen dolgozó mediátor számára, hiszen az ő életük minden részét átszövi a mediáció; mediálnak a családjukban, a boltban és a buszon is. Nagyon nagy sikerélmény és ösztönző erő számukra, ha a felek a mediáció után köszönetet mondanak; de ez számukra nem elég. A mediátor újra és újra végiggondolja, mindent megtett-e a felek érdekében, sikerült-e felismernie minden konfliktust, szükségletet és ezeket úgy formálni, hogy valamennyi érintett fél úgy gondolja másnap is, hogy jó döntést hozott. Emberekkel és főleg a köztük lévő konfliktussal dolgozni nagyon szép és egyben kihívással teli munka, amihez mindig szükség van újabb és újabb ötletekre, módszerekre, tapasztalatokra. ■

JEGYZETEK

[1] Ld. a resztoratív igazságszolgáltatás fogalmáról: Görgényi Ilona: A helyreállító igazságszolgáltatás jövője a társadalmi bíráskodás tapasztalatai és az európai uniós elvárások tükrében, Miskolci Jogi Szemle 2017/1. Különszám, 71-87. o.; Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben, HVG-ORAC, Budapest, 2006; Görgényi Ilona - Jacsó Judit:A helyreállító igazságszolgáltatás jövője Európában - Beszámoló a 3E-RJ Európai Uniós modellprojekt eredményeiről. In: Róth E. (szerk.): Decem Anni in Europaea Unione V. Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből, Miskolci Jogtudományi Műhely 10., Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2016, 9-46. o.; Görgényi Ilona - Jacsó Judit: Restorative Justice Strategy in Hungary, in: Pitsela, A. - Symeonidou-Kastanidou, E. (ed.): Restorative Justice in Criminal Matters: Comparative Research in 11 European Countries, Athens-Thessaloniki: Sakkoulas Publications, 2013, 125-155. o.; Csemáné Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései, különös tekintettel a serdülőkor pszichés sajátosságaira. In: Farkas Á. (szerk.): Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből. Doktori tanulmányok 3. Miskolc, 2013. 5-42. o. Csemáné Váradi Erika - Gilányi Eszter: Alternatív vitarendezés, e-learning tananyag, 2011.

[2] A vonatkozó uniós szabályozás: Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315, 2012.11.14., 57-73.o.). Lásd a mediáció tárgykörben folytatott 3E-RJ uniós modell projekt eredményeiről: Pitsela, A. - Symeonidou-Kastanidou, E. (ed.): Restorative Justice in Criminal Matters: Comparative Research in 11 European Countries, Sakkoulas Publications, Athens-Thessaloniki, 2013; Görgényi Ilona - Jacsó Judit: A helyreállító igazságszolgáltatás jövője Európában - Beszámoló a 3E-RJ Európai Uniós modellprojekt eredményeiről, in: Róth E. (szerk.): Decem Anni in Europaea Unione V. Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből, Miskolci Jogtudományi Műhely 10., Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2016, 9-46.o.;

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315, 2012.11.14., 57-73.o.), Preambulum 46. pontja.

[4] Jacsó Judit: Jogkövetkezmények a büntetőjogban. In: Görgényi I. - Gula J. - Horváth T. - Jacsó J. - Lévay M. - Sántha F. - Váradi E.: Magyar büntetőjog. Általános rész. Complex Kiadó, Budapest, 2012. 335. o.

[5] 2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről.

[6] Lásd e témáról bővebben: Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben, HVG-ORAC, Budapest, 2006; Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó, Budapest, 2009.Barabás A. Tünde: A diverzió 25 éve Magyarországon, in Bárd P. - Hack P. - Holé K.: Pusztai László emlékére, Országos Kriminológiai Intézet, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2014, 213-225. o.;

[7] 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (a továbbiakban: Szabs. tv.)

[8] 2013. évi CLXXXVI. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról, 91. §-102. §.

[9] 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról.

[10] 2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről.

[11] A Tanács kerethatározata (2001. március 15.) a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról, HL L 82, 22.3.2001, 1-4. o.

[12] A kerethatározatot a 2012-ben irányelvi szintű szabályozás váltotta fel: Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315, 2012.11.14., 57-73.o.).

[13] Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben, HVG-ORAC, Budapest, 2006.

[14] 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről.

[15] Be. 221/A. § (2) bek.

[16] 2006. évi LI. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról.

[17] 1978. évi Btk. 36. §

[18] 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről.

[19] Btk. 29. § (1) bek.

[20] Btk. 29. § (2) bek.

[21] 2011. évi LXXXIX. törvény az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról

[22] Btk. 29. § (3) bek.

[23] 2006. évi LI. törvény 103. §-ához fűzött miniszteri indokolás.

[24] Lásd erről BH 2007.288

[25] Be. 221/A. (3) bek.

[26] Be. 221/A. § (4) bek.

[27] Btk. 29. §.

[28] Be. 221/A. § (7) bek. Abban az esetben, ha "a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja."

[29] Be. 221/A. § (2) bek.

[30] Be. 221/A. § (5) bek.

[31] Lásd Jacsó Judit - Sántha Ferenc: Közigazgatási büntetőjog, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2012, 55. o.

[32] A közvetítői eljárások 85%-ot meghaladó arányban megállapodással zárulnak. A létrejött megállapodás teljesítésének aránya is meghaladja a 80%-ot. (A 2013. évi CLXXXVI. törvény általános indokolása).

[33] A 2013. évi CLXXXVI. törvény általános indokolása.

[34] Szabs. tv. 2. § (9) bek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a jogalkotó magát a tevékeny megbánás kifejezést - a Btk. megoldásával ellentétben - törvénybe nem tartotta szükségesnek bevezetni. A vonatkozó rendelkezést szabálysértési felelősség szabályai közé iktatta.

[35] A közvetítői eljárás részletes szabályairól lásd: Szabs. tv. 82/A.§-82/J. §

[36] 2016. évi CXVI. törvény az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról, 68. §.

[37] A 2013. évi CLXXXVI. törvény általános indokolása.

[38] Btk. 29. § (3) bek. e) pontja.

[39] Szabs. tv. 83.§ (1) bek. j) pontja.

[40] A 2013. évi CLXXXVI. törvény általános indokolása.

[41] Szabs. tv. 82/A. (2) bek.

[42] A 2013. évi CLXXXVI. törvény általános indokolása.

[43] E fejezet szerzője, Bakné Murányi Judit, pártfogóként és mediátorként részt vett a büntetőügyi és a szabálysértési mediáció bevezetésével és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tervező munkában és annak alkalmazásában jelenleg is aktívan közreműködik.

[44] Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság 2016. évi országos mediációs beszámolója.

[45] Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság 2016.évi mediációs statisztika.

[46] Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság 2016.évi mediációs statisztika.

[47] Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság 2016.évi statisztika

[48] Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság 2016.évi statisztika

[49] Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság 2016.évi statisztika