Az Országgyűlés a 2003. évi XXXI. törvénnyel1 ("Módosítás") módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény ("Versenytörvény") szabályait. A Módosítás rendelkezései alapvetően két csoportba sorolhatók. A technikai, ill. aktualizáló jellegű módosítások2 mellett a törvény egy új, XIV. Fejezettel egészíti ki a Versenytörvényt (egyúttal a jelenlegi XIV. Fejezet számozását XV. Fejezetre változtatja), amely az európai közösségi versenyszabályok alkalmazására vonatkozó eljárási rendelkezéseket tartalmazza.
Jelen cikk a fenti eljárással kapcsolatos új szabályokat kívánja bemutatni. Tekintettel arra, hogy a Módosítás a közösségi versenyjogi eljárás reformjával kapcsolatos, indokolt a vonatkozó közösségi szabályozás filozófiájának és rendelkezéseinek vázlatos ismertetése is.
Az Európai Unió Tanácsa 2002. december 16-án fogadta el az Európai Közösséget létrehozó Szerződés ("EK-Szerződés") 81. és 82. cikkében lefektetett versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK tanácsi rendeletet3 ("Rendelet"). A Rendelet hatályon kívül helyezte több mint negyven évig hatályban lévő elődjét,4 és alapjaiban módosította a közösségi versenyjog végrehajtásának rendjét.
A reformnak alapvetően három oka volt: az Európai Unió közelgő bővítése; annak felismerése, hogy a korábbi, kötelező bejelentésen alapuló eljárás többé nem alkalmas a versenyszabályok hatékony végrehajtására; valamint, hogy a közösségi versenyjog olyan fejlettségi szintre jutott el, amely alkalmassá teszi magukat a vállalkozásokat, hogy versenyjogi szempontból megfelelően értékelhessék piaci magatartásukat.5
A Rendelet célja, hogy egyrészről hatékony felügyeletet biztosítson, másrészről a közigazgatási eljárást a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítse. Ennek érdekében bevezeti a jogszabályi kivételek rendszerét, amelyben a tagállamok versenyhatóságainak és bíróságainak nem csak az EK-Szerződés közvetlenül hatályos6 81. cikk (1) bekezdés és 82. cikk alkalmazására van hatáskörük, hanem az EK-Szerződés 81. cikk (3) bekezdésének alkalmazására is.7
Az európai versenyszabályozás korábban központi szerepet biztosított az Európai Bizottságnak ("Bizottság"). A Rendelet szerint ezt a központi szerepet - az egységes alkalmazás érdekében - részben továbbra is fenn kell tartani. Ugyanakkor, mint arra a Rendelet bevezető rendelkezései rámutatnak, a közösségi versenyjog hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállami versenyhatóságoknak fokozottan részt kell venni az alkalmazásban. Mivel a nemzeti bíróságok szerepe kiegészíti a tagállami versenyhatóságok szerepét, számukra is lehetővé kell tenni, hogy az EK-Szerződés 81. és 82. cikkét teljes egészében alkalmazhassák. A Rendelet ugyanakkor - tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság EK-Szerződés 5. cikkében lefektetett alapelvére - nem terjeszkedik túl a közösségi versenyszabályok hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges mértékén.8 A Rendelet ezért decentralizálta a versenyfelügyeleti eljárást: mind a tagállami versenyhatóságok, mind pedig a tagállami bíróságok a korábbihoz képest nagyobb szerepet kaptak a közösségi versenyjog alkalmazásában, melyből következően nagyobb felelősség hárult rájuk.9
A Rendelet 1. cikke értelmében az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése szerinti megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek nem elégítik ki az EK-Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének feltételeit, előzetes döntés meghozatala nélkül is tiltottak. A (2) bekezdés szerint azok a 81. cikk (1) bekezdése szerinti megállapodások, amelyek teljesítik a 81. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeket, előzetes döntés nélkül sem tiltottak. A (3) bekezdés pedig az erőfölénnyel való visszaélés általános, előzetes döntést nem igénylő tilalmát mondja ki.
A Rendelet feljogosítja a tagállami versenyhatóságokat és bíróságokat az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazására, valamint azok hatékony alkalmazása érdekében megfelelő jogosítványokkal látja el a versenyhatóságokat.10 A Rendelet külön szabályozza továbbá a Bizottság és a tagállami versenyhatóságok, valamint a Bizottság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködést.11 A Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai a közösségi versenyszabályokat szoros együttműködésben alkalmazó hatóságok hálózatát alakítják ki. A hálózaton belüli együttműködés részletes szabályait a Bizottság állapítja meg, a tagállamokkal szorosan együttműködve.12
A Rendelet - mint közösségi jogforrás13 - elsőbbséget élvez a nemzeti jogszabályokkal szemben és közvetlenül alkalmazandó. A Rendeletben foglaltak tehát - Magyarország csatlakozását, valamint a Rendelet hatálybalépését követően - minden további intézkedés nélkül alkalmazandók, valamint az alább ismertetett jogszabályi rendelkezések és a Rendelet tartalmának konfliktusa esetén az utóbbit kell alkalmazni. Az európai és a magyar jogszabály tehát kiegészíti egymást és együttesen alkalmazandó. A közvetlenül hatályos és alkalmazandó Rendeletnek a Versenytörvény módosított rendelkezései egyrészről végrehajtási, másrészről kiegészítő, az egyes általános rendelkezéseket tartalommal megtöltő szabályai.
A Módosítás 1. §-a kiterjeszti a Versenytörvény tárgyi hatályát és megállapítja, hogy az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazása során az e cikkek hatálya alá tartozó piaci magatartásra is a Versenytörvény eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben, ha a Rendelet alapján a Gazdasági Versenyhivatal ("Versenyhivatal") vagy magyar bíróság eljárásának van helye.14 A hivatkozott cikkek ugyanis a közösségi dimenziójú versenykorlátozó megállapodásokat illetve erőfölénnyel való visszaélést tiltják. A Versenytörvény ugyanis eddig azokat a piaci magatartásokat tiltotta, amelyeket a Magyar Köztársaság területén tanúsítottak, illetve amelyek hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet. Minőségileg más magatartásokra terjed ki a törvény hatálya, amikor rendelkezéseit a tagállamok közötti kereskedelmet érintő piaci magatartásokra is alkalmazni kell.
A Versenytörvény hatályának módosulása csupán a törvény eljárási szabályait érinti. Mint arra a Módosítás indokolása ("Indokolás") is rámutat, a Versenytörvény 1. §-a korábban csak a Versenytörvény anyagi jogi rendelkezéseinek a hatályát állapította meg, amelyből azonban automatikusan következik (és azzal egybeesik) az eljárási szabályok alkalmazási köre is: a magyar hatóságok akkor járnak el, ha a magyar anyagi jog alkalmazandó az ügyre. Ezzel szemben a módosítás következtében részben elválnak egymástól az anyagi és az eljárási szabályok. A Versenyhivatalnak és a magyar bíróságoknak a vonatkozó (az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alá tartozó, vagyis a tagállami kereskedelmet érintő) ügyekben tehát az európai közösségi anyagi jogot kell alkalmazniuk - a magyar (és az európai) eljárási szabályok alapján.15
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
