Deák Izabella[1]: A civil szervezetek külföldi támogatása és a korlátozások típusai* (JK, 2021/10., 425-439. o.)

Az emberi jogok érvényesüléséért küzdő szervezetek működését és tevékenységeit egyre gyakrabban korlátozzák különböző módokon a kormányok. Az egyik korlátozási módszer olyan jogszabályok elfogadása, amelyek korlátozzák/megakadályozzák a civil szervezetek külföldi támogatásaihoz való hozzáférését. Találunk rá példát demokratikus országokban is, de főként autoriter rendszerekben alkalmazzák.

Tárgyszavak: civil szervezetek, emberi jogok, külföldi támogatás, autoriter rendszerek

I.

Bevezetés

Számos civil szervezet támogatja az emberi jogok érvényesülését és ezen keresztül a demokratikus törekvéseket, függetlenül attól, hogy az adott ország, amelyben működik, demokráciának tekinthető-e vagy sem. Emberi jogok érvényesüléséért küzdő szervezeteknek tekinthetjük a watchdog, érdek- és jogvédő szervezeteket, amelyek léte a hatalmat ellenőrző és korrektív funkción keresztül a demokrácia egyik garanciájának tekinthető,[1] ugyanis tevékenységükkel képesek hatást gyakorolni a közpolitikákra,[2] védelmezik a jogok érvényesülését, és láttatják a marginalizált, kisebbségi csoportok érdekeit.[3] Emellett ide sorolhatjuk az olyan szervezeteket, amelyek tevékenységük során a szolgáltatási funkciók túlnyomórészt elválaszthatatlanok a célcsoportok (pl. szegények, hátrányos helyzetűek, hajléktalanok) érdekképviseletétől,[4] vagy a kulturális feladatok a kisebbségek elismeréséért folytatott küzdelemtől.[5] Ebben az esetben a szervezetek, még ha nem is végeznek közvetlenül érdek- és jogvédelmet, más irányú tevékenységük során ágenseivé válnak a kormányzati politikák befolyásolásának.[6] Az érintett civil szervezetek funkciójukból adódóan gyakran nemzetközi finanszírozásra támaszkodnak, hiszen egy részük éppen abban látja a függetlensége zálogát, ha állami támogatásokat semmilyen formában nem fogad el.

A civil szervezeteknek képesnek kell lenniük elérni céljaikat indokolatlan külső állami befolyás vagy beavatkozás nélkül. Ennek megvalósításához a szervezeteknek joguk van pénzügyi erőforrásokat keresni, fogadni és felhasználni tevékenységeik folytatásához.[7] Az államok nem korlátozhatják vagy akadályozhatják a civil szervezetek forrásokhoz való hozzáférését pusztán a forrás földrajzi eredete alapján, különösen, ha a forrás demokratikus jogrendű ország vagy nemzetközi szervezet legitim intézménye, és nem stigmatizálhatják azon szervezeteket, amelyek ilyen támogatásokat kapnak.

A demokratikus rendszerekben a hatalom igyekszik önkorrektív módon reagálni a civil társadalom kritikájára, sőt

- 425/426 -

megpróbálja növelni saját átláthatóságát és persze legitimitását a watchdog funkción keresztül.[8] Ezen keretek között a civil társadalom legfontosabb szereplői képesek megvalósítani a szervezetek által felvállalt célokat és képesek hozzájárulni a demokratikus közvélemény formálásához. Vannak ugyan demokratikus országok is, amelyek szabályozásai valamilyen szempont alapján érintik a civil szervezetek külföldi támogatásait, de ezek inkább anomáliaként jelennek meg, és nem általánosságban a politikailag kényelmetlen civil szervezetek tevékenységének ellehetetlenítését célozzák, továbbá a korlátozások nem haladhatják meg az adott jogszabályban meghatározott célok eléréséhez egy demokratikus társadalomban szükséges mértéket, illetve arányosnak, valamint más alapvető emberi jogi elvekkel összeegyeztethetőnek kell lenniük, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is.

Az autoriter hatalomnak viszont kifejezetten ellensége a civil aktivitás, az érdekkifejező, öntevékeny állampolgári szerveződések. Az autokratikus törekvések éppen ezért együtt járnak az autonómiák csorbításával, többek között a civil társadalom ellen irányuló intézkedésekkel,[9] melyek rendszerszinten, módszeresen próbálják ellehetetleníteni az érintett civil szervezetek tevékenységeit. A politikailag kényelmetlen nem kormányzati szervezetek szektorának visszaszorítása érdekében az autoriter kormányok világszerte kihasználják a nemzetközi finanszírozás szerepét, és gyakran olyan jogszabályokat fogadnak el, amelyek korlátozzák a civil szervezetek külföldi finanszírozáshoz való hozzáférését a terrorizmus elleni védekezésre, az állam szuverenitásának védelmére, a jobban koordinált támogatási program szükségességére vagy éppen az elszámoltathatóság növelésére hivatkozva.[10]

A tanulmányomban katalógusszerűen bemutatom azon országok szabályozását, amelyek valamilyen módon korlátozzák a civil szervezetek külföldi támogatásait. Az érintett országok szabályozásaiból kategóriákat alakítottam ki aszerint, hogy mire irányul a korlátozás. Néhány esetben egy-egy ország szabályozása az általam felállított kategóriák közül többe is besorolható. Ezekben az esetekben arra törekedtem, hogy abban a kategóriában tüntessem fel, amelyik a civil szervezetek működésének és tevékenységeiknek korlátozása szempontjából súlyosabb korlátozásnak minősül. Ez alól az utolsó plusz egy kategória tekinthető kivételnek, mert mindig egy másik korlátozás mellett érvényesül, és nagyon sajátos a többi kategóriához képest. Így a külföldről kapott támogatások korlátozásának megkülönböztettem hét típusát: a külföldről érkező támogatások bejelentési kötelezettsége; a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani; kormányzati jóváhagyás szükséges a külföldi finanszírozáshoz; a külföldről érkező támogatások felhasználásához kormányzati jóváhagyásra van szükség és a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani; bizonyos csoportok/tevékenységet végző szervezetek nem kaphatnak támogatást; a civil szervezetek külföldi finanszírozásának teljes tilalma; pejoratív címke használatának kötelezettsége (+1).

A tanulmány kiegészítéseként készítettem egy adatbázist,[11] ezen adatbázis részletei a jelen tanulmányban táblázatok formájában jelennek meg az egyes kategóriák bemutatásánál. A táblázatokban megtalálható egyrészt az, hogy az adott országban mely jogszabályok tartalmazzák a korlátozásokat, másrészt tartalmazzák azt, hogy az egyes országok milyen értéket értek el a Freedom House[12] (FH) globális szabadságstátusz besorolása alapján, a Human Freedom Indexnek[13] (FHI) az egyesülés, gyülekezés és civil társadalom területein, illetve a World Press Freedom Indexen[14] (WPFI), mely megmutatja, hogy az adott ország hol helyezkedik el a szabad sajtó szempontjából az országok között. Ezek az értékek segítenek elhelyezni az országokat a demokrácia-autokrácia skálán,[15] illetve segítenek megvilágítani, hogy a civil szervezetek külföldi támogatásainak korlátozása miért nem okoz feltétlenül deficitet egy demokratikus országban, és miért okoz egy autoriterben, ahol gyakran a civil szervezetek számára a külföldi támogatások tekinthetők az egyetlen rendelkezésre álló valódi finanszírozási forrásnak.

- 426/427 -

II.

A külföldről érkező támogatások bejelentési kötelezettsége

A külföldi támogatások bejelentésének kötelezettsége esetében a külföldi támogatást a szervezeteknek be kell jelenteniük a kormány által megjelölt szervnek. Miután egy civil szervezet eleget tesz a bejelentési kötelezettségnek, számos esetben az erre kijelölt szerv nyilvántartásba veszi és gyakran listát vezet a saját honlapján az érintett szervezetekről.

1. táblázat: Külföldi támogatások bejelentésének kötelezettsége

Forrás: a szerző szerkesztése

Ebben a kategóriában található meg az Amerikai Egyesült Államok szabályozása is, a külföldi ügynökök nyilvántartásáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act, a továbbiakban: FARA), amelyre számos autoriter ország mintaként hivatkozik a civil szervezetek külföldi támogatásainak korlátozására irányuló jogszabályaik megalkotásakor, mert ezzel kívánják igazolni a civil szervezeteket súlyosan korlátozó jogszabályaik létét.[16] A FARA azonban az Egyesült Államokban folytatott növekvő propagandára adott törvényhozói válasz volt, amely megköveteli minden személytől vagy szervezettől, aki/amely egy külföldi megbízó ügynöke, hogy regisztráltassa magát az Igazságügyi Minisztériumban, és nyilvánosságra kell hoznia azt a külföldi megbízót, aki-

- 427/428 -

nek az ügynökeként dolgozik.[17] Külföldi megbízók lehetnek kormányok, politikai pártok, az Egyesült Államokon kívüli személyek vagy szervezetek, valamint bármely olyan szervezet, amely egy külföldi ország törvényei szerint szerveződött, vagy amelynek külföldi országban van a fő üzleti tevékenységének székhelye.[18] A FARA tartalmaz néhány a nonprofit szektorra vonatkozó mentességet: nem vonatkozik a tisztán vallási, iskolai, akadémiai vagy tudományos tevékenységre, illetve a képzőművészetet folytató szervezetekre, és az orvosi segítségnyújtásra vagy az emberi szenvedés enyhítésére szolgáló élelmiszerre és ruházatra irányuló pénzgyűjtéssel, vagy adománygyűjtéssel foglalkozó szervezetekre, továbbá mentességet tartalmaz a külföldi megbízókat peres vagy ügynöki eljárásokban képviselő ügyvédek számára is.[19] A FARA nem egy konkrét csoportot (pl. az emberi jogokért küzdő civil szerveteket), hanem egy konkrét tevékenységtípust hivatott szabályozni, ugyanakkor a nonprofit vagy filantróp munka gyakran magában foglal olyan tevékenységeket, amelyek egy külföldi megbízó érdekében állnak, mint például a pénzeszközök gyűjtése vagy kifizetése, az érdekérvényesítés, vagy egy külföldi országgal kapcsolatos információkról szóló anyagok közzététele.[20] Tehát a gyakorlatban nem csak a lobbitevékenységre vagy a választási tevékenységre vonatkozik, ezért egyre gyakrabban szembesülnek azzal a nonprofit szervezetek, hogy külföldi ügynökként kell regisztrálniuk tevékenységeik miatt.[21]

Ausztráliában 2018-ban lépett hatályba a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény (Foreign Influence Transparency Scheme, a továbbiakban: FITS), amelyet a FARA "továbbfejlesztett változatának" tekintenek.[22] A FITS is potenciálisan a szereplők széles körét kötelezi a törvény szerinti nyilvántartásba vételre, amennyiben az érintett tevékenységeket végzik, viszont a nonprofit szervezetek esetében számos tevékenységre vonatkozó mentességgel egészítették ki, és jelentősen leszűkítették a "külföldi megbízó" fogalmát.[23]

Indonéziában a civil szervezetek kötelesek a külföldi támogatás elfogadásának tervét jelenteni: az országos munkaterülettel rendelkező társadalmi szervezet esetében közvetlenül a belügyminiszternek, a tartományi munkaterülettel rendelkezők esetében a kormányzó útján a belügyminiszternek, illetve a régens/polgármester útján a belügyminiszternek a kormányzónak küldött másolati példánnyal, ha kormányzósági/önkormányzati munkaterületen belül működik. A külföldi támogatás elfogadására vonatkozó tervről szóló jelentés kiterjed a támogatás eredeti forrására, céljára, típusára, összegére, időtartamára, felhasználásának tervére, a kísérő pénzeszközök rendelkezésre állására, a társadalmi szervezet által rendelkezésre álló pénzeszközökre és azok felhasználási tervére, a külföldi támogatásban részesülő szociális szervezet nemzeti bankjának számlaszámára és adószámára.[24]

Jemenben a civil szervezetek a minisztérium tudtával külföldi személytől vagy szervezettől kaphatnak támogatást, valamint olyan könyveket, amelyek nem ellentétesek az iszlám értékekkel. A civil szervezeteknek részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk a minisztériumnak a külföldi pénzeszközök forrásáról és céljáról.[25]

Izraelben a civil szervezeteknek a 20 000 izraeli sékelnél nagyobb összegű külföldi kormányzati támogatásaikról jelentést kell tenniük az állami nyilvántartónak és közzé kell tenniük ezt a jelentést a saját honlapjaikon is. A bejegyzett civil szervezetek, amelyek finanszírozásuk legalább 50%-át külföldi kormányzati szervektől kapják, kötelesek jelentést tenni az Igazságügyi Minisztériumnak, amely köteles az ilyen szervezetek listáját közzétenni a honlapján.[26]

Kanadában a bejegyzett jótékonysági szervezeteknek be kell számolniuk a politikai tevékenységekre felhasznált külföldi forrásokból származó pénzeszközökről. Évente kell benyújtaniuk a külföldi támogatásokra vonatkozó adatokat egy nyomtatványon, amely tartalmazza egyrészt a végzett politikai tevékenységek típusát, azt, hogy a tevékenység hogyan kapcsolódik a jótékonysági szervezet jótékonysági tevékenységéhez, céljaihoz, másrészt meg kell jelölni benne a külföldről kapott összegeket, amelyeket konkrét politikai tevékenységre költött a szervezet, továbbá az országokat, ahonnan a támogatások érkeztek. Visszavonhatják egy szervezet jótékonysági státuszát, ha a terrorizmust támogató országból szárma-

- 428/429 -

zó támogatást fogadna el. Jelenleg két ország (Irán és Szíria) szerepel a listán.[27]

Kazahsztánban a külföldről támogatott szervezeteknek bejelentést kell tenniük az adóhatóságnak a külföldi forrásból kapott pénzeszközök és/vagy egyéb eszközök átvételéről és elköltéséről.[28]

Nicaraguában a nonprofit jogi személyeknek a pénzügyi műveleteket szabályozott pénzügyi csatornákon keresztül kell végrehajtaniuk és ellenőrizniük kell valamennyi kedvezményezettet, társult nonprofit szervezetet és beszállítót.[29] A külföldi kormányoknak, vállalatoknak, alapítványoknak vagy szervezeteknek dolgozó nicaraguaiaknak külföldi ügynökként be kell jelentkezniük a Belügyminisztériumnál és be kell jelenteniük havi bevételeiket, kiadásaikat, és előzetesen be kell számolniuk a külföldi pénzek elköltéséről. A nemzetközi média és a tudósítók, a humanitárius szervezetek és az akkreditált vallási szervezetek mentesülnek. Ha a nicaraguaiak külföldi ügynökként regisztráltatják magukat, nem finanszírozhatnak olyan szervezetet, mozgalmat, politikai pártot, koalíciót, politikai szövetséget vagy egyesületet, amely részt vesz Nicaragua belpolitikájában és nem indulhatnak a választásokon.[30]

Oroszországban a politikai tevékenységet folytató és külföldi finanszírozásban részesülő szervezeteknek külföldi ügynökökként kell regisztrálniuk, még akkor is, ha a külföldről kapott összegből ténylegesen nem finanszíroznak politikai tevékenységet. Ha egy szervezet a külföldi ügynök címkét használja, akkor minden 200 000 rubelnél nagyobb külföldi adományát kötelező ellenőrzésnek vethetik alá.[31] A Dima Jakovlev-féle törvény értelmében akár egy hazai civil szervezettől kapott finanszírozás is külföldi finanszírozásnak minősül, ha a szóban forgó adományozó szervezet korábban külső támogatást kapott.[32] Az orosz "külföldi ügynökök" nyilvántartását az Igazságügyi Minisztérium vezeti.[33] Ha egy külföldi ügynöknek számító szervezet megtagadja a nyilvántartásba vételt, megtilthatják a nyilvános tüntetéseken való részvételét, korlátozhatják a bankszámláihoz való hozzáférését és legfeljebb 300 000 rubel pénzbírsággal vagy két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják alkalmazottjait.[34]

Peruban a külföldi finanszírozás kedvezményezettjeinek regisztrálniuk kell magukat a Nemzetközi Együttműködési Ügynökségnél. Elvileg a regisztráció nem kötelező azon szervezetek számára, amelyek nem fogadnak el állami juttatásokat, és nem használnak fel állami forrásokat. A gyakorlatban azonban szinte minden szervezet használ valamilyen módon állami forrásokat. A törvény továbbá nem határozza meg az olyan fogalmakat, mint például az "állami források", ami széles mérlegelési jogkört biztosít a kormány számára.[35]

Sierra Leonéban a civil szervezetek külföldi finanszírozását a Tervezési és Gazdaságfejlesztési Minisztériumon keresztül kell közvetíteni. Nyilvánosságra kell hozniuk a finanszírozási forrásokat, az adományozók kilétét és a részletfizetési megállapodás vagy egyéb adományozói követelmények minden részletét.[36] A civil szervezetek nyilvántartásba vételének megújítása megköveteli továbbá az elmúlt két évben megszerzett eszközök listájának benyújtását, valamint a befejezett projektekhez kapcsolódó eszközök átadásának igazolását a szakminisztériumnak vagy a tervezési és gazdaságfejlesztési miniszter által meghatározott módon.[37]

Tádzsikisztánban a közhasznú egyesületeknek be kell jelenteniük az Igazságügyi Minisztériumnak a külföldi forrásokból kapott támogatásokat és egyéb segélyeket, illetve a civil szervezetek által külföldi forrásból kapott támogatásokat be kell jegyezni a humanitárius segélyek nyilvántartásába.[38]

Tunéziában az egyesületek nem kaphatnak támogatást olyan országból, amely nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot Tunéziával. Azoknak az egyesületeknek, amelyek külföldi forrásból származó támogatásokat kapnak, ajánlott levélben kell tájékoztatniuk a főtitkárt a pénzeszközök forrásáról, értékéről és céljáról, a pénzeszközök igényléséről vagy elfogadásáról szóló döntéstől számított egy hónapon belül. Ugyanezt az információt egy hónapon belül közzé kell tenniük a honlapjukon és a nyomta-

- 429/430 -

tott sajtóban.[39] A terrorizmus és pénzmosás elleni tunéziai törvény megtiltja a nonprofit szervezeteknek, hogy 500 tunéziai dinárt meghaladó összegeket fogadjanak el, ha a pénzösszegeket több kapcsolódó tranzakción keresztül fizetik ki.[40]

III.

A külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani

Számos országban a külföldi adományozók az adományaikat nem adhatják át közvetlenül a civil szervezeteknek. Ebben az esetben a szervezetek finanszírozásának "kormányzati csatornákon" keresztül kell történnie, egyfajta kormány által működtetett bankon keresztül, amely külföldi adományokat fogad.

2. táblázat: Kormány által működtetett bankon keresztül érkező külföldi adományok

Forrás: a szerző szerkesztése

Bhutánban a külföldi forrásokból származó adományokat, támogatásokat, szubvenciókat, pénzügyi segítséget és hozzájárulásokat, hagyatékokat és egyéb pénzeszközök vagy egyéb vagyontárgyak átutalását egy erre felhatalmazott bhutáni pénzügyi intézményen keresztül kell lebonyolítani.[41] Ehhez hasonlóan Burundiban is a civil szervezetek külföldi adományozóktól gyűjthetnek és fogadhatnak el finanszírozást, de itt is a pénzeszközökhöz a központi banknál nyitott számláikon keresztül férhetnek hozzá.[42] Ugandában is minden olyan szervezetnek, amely külföldi pénznemben kap pénzt, devizaszámlát kell nyitnia és vezetnie egy a kormány által ellenőrzött banknál, ahol a devizát letétbe helyezik, és amelyen keresztül a tranzakciókat lebonyolítják.[43] Ruandában ahhoz, hogy egy nemzetközi szervezet finanszírozást nyújtson a ruandai szervezeteknek egyrészt jogszerűen működő pénzintézeteken keresztül kell végrehajtania a támogatás átutalását, de emellett ismert székhellyel is rendelkeznie kell Ruandában.[44]

IV.

Kormányzati jóváhagyás szükséges a külföldi finanszírozáshoz

Néhány ország megköveteli, hogy a szervezetek a külföldi pénzeszközök beérkezése előtt kapják meg a kormány jóváhagyását. Ez a folyamat amellett, hogy hosszadalmas, gyakran a külföldi pénzeszközök iránti kérelem elutasítását eredményezi.

- 430/431 -

3. táblázat: Kormányzati jóváhagyással érkező külföldi támogatások

Forrás: a szerző szerkesztése

Bahreinben a civil szervezeteknek a Szociális Fejlesztési Minisztériumtól adománygyűjtési engedélyt kell beszerezniük, amely csak két hónapig érvényes. Az engedélykérésnek olyan pénzeszközökre kell vonatkoznia, amelyek olyan tevékenységhez kapcsolódnak, amelyek meghatározott időpontban vagy különleges alkalomra, illetve sürgős körülmények kezelésére szánnak. Tájékoztatniuk kell a minisztériumot arról, hogyan fogják összegyűjteni a pénzt, a bankszámla nevét és számát, amelyre a támogatást várják, valamint azt, hogy konkrétan mire fogják költeni. Ha a minisztérium 30 napon belül nem válaszol kedvezően, a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni. Ha egy szervezet megsérti az adománygyűjtési engedélyben meghatározott feltételeket, akkor a minisztérium elkobozza a pénzeszközöket.[45]

Bangladesben a külföldi adományokat kapó civil szervezeteknek a Nem Kormányzati Szervezetek Ügyeinek Hivatalától projektről projektre jóváhagyást kell kapniuk. A hivatal a jóváhagyott projektek tevékenységeinek és költségvetésének vizsgálata után, valamint az éppen futó projekt fejlődésének és végrehajtásának, illetve a külföldi

- 431/432 -

pénzeszközök fogadására vonatkozó dokumentumoknak a figyelembevételével kiadja a külföldi pénzeszközök felszabadításáról szóló végzést. A végzés másolatát tájékoztatás és a megfelelő intézkedések megtétele céljából megküldi a Gazdasági Kapcsolatok Osztályának, a Bangladesi Banknak, az érintett minisztériumoknak, területi és helyettes biztosoknak és az adományozó ügynökségeknek.[46] Emellett a szervezeteknek be kell szerezniük a hivatal főigazgatójának engedélyét is az önkéntes tevékenységet megvalósító projektekhez.[47]

Egyiptomban a szervezeteknek a külföldi pénzeszközökről 30 napon belül értesíteniük kell a minisztériumot,[48] amelynek 60 nap áll a rendelkezésére, hogy kifogást emeljen, és ezalatt az idő alatt az egyesület nem használhatja fel a pénzeszközöket. A törvény nem tartalmaz konkrét indokokat, amelyek alapján a minisztérium kifogást emelhet. A kifogás benyújtásától számított 15 napon belül a szervezetnek kérnie kell, hogy a bankja küldje vissza a pénzeszközöket, és a minisztériumnak dokumentumokkal kell igazolnia, hogy ezt megtette. A minisztériumi kifogás hiánya a 60 napos időszak alatt jóváhagyásnak tekinthető. A törvény azonban nem rendelkezik arról, hogy a szervezetek hogyan bizonyíthatják a kifogás hiányát.[49]

Iránban, ha egy civil szervezet külföldi szervezettől kíván támogatást kapni, akkor értesítenie kell a felügyelőbizottság megfelelő szintjét. A felügyelőbizottságnak viszont jelentenie kell ezt az információt az illetékes minisztériumoknak véleményezésre. A felügyelőbizottságnak egy hete van arra, hogy jóváhagyja a finanszírozást, és egy hete arra, hogy információt kérjen az illetékes minisztériumoktól. Az érintett minisztériumoknak azonban egy hónap áll rendelkezésükre, hogy véleményt nyilvánítsanak, és az új rendeletek nem tisztázzák, hogy ez milyen hatással van a támogatási kérelemre.[50] Az ENSZ-szervezetektől, valamint bizonyos más nemzetközi szervezetektől származó támogatásokhoz nem szükséges az előzetes jóváhagyás.[51]

Pakisztánban a civil szervezeteknek be kell jelenteniük a Gazdasági Ügyek Osztályánál (EAD), ha közvetlenül kapnak külföldi finanszírozást. A legtöbb esetben a civil szervezetek az EAD által a kérelem beérkezésekor kiállított átvételi elismervényt további utasításig előzetes jóváhagyásként használhatják a javasolt projekt folytatására. A kérelmeket a beérkezéstől számított négy hónapon belül kell feldolgozni. A jóváhagyás függvényében a szervezet egyetértési nyilatkozatot köt a kormánnyal. Az érintett szervezetekről nyilvántartást vezetnek. Az egyetértési megállapodás időtartama az aláírástól számított legfeljebb egy évig tart. A szervezet a regisztráció lejárta előtt négy hónappal kérheti a regisztráció megújítását. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasítása esetén a szervezet 60 napon belül kérheti a döntés felülvizsgálatát.[52]

Srí Lankában a külföldi forrásokat kapó civil szervezetek nyilvántartásba vételét a Nemzeti Titkárság végzi.[53] Adót vezettek be az egyes nem kormányzati szervezetek által kapott külföldi támogatásokra. A nem kormányzati szervezetek által kapott összesített összeg 3%-a adóköteles nyereségnek és jövedelemnek minősül.[54]

Szíriában a civil szervezetek a könyvek, a tudományos és műszaki folyóiratok értékének kivételével nem fogadhatnak el pénzt vagy bármilyen kifizetést a Szíriai Arab Köztársaság területén kívül található személytől, egyesülettől vagy klubtól, kivéve, ha ehhez a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jóváhagyását megszerezték.[55]

Szudánban a bejegyzett civil szervezetek csak a Humanitárius Ügyek Minisztériumának előzetes jóváhagyásával kaphatnak pénzeszközöket vagy támogatást külföldről, idegen személytől vagy más szervtől.[56] A miniszter hatáskörét e tekintetben nem korlátozzák, mivel a törvény nem utal a jóváhagyás vagy elutasítás indoklásának kötelezettségére. A Humanitárius Segélyek Bizottsága által folytatott politika megerősíti ezeket a szabályokat, mivel előírja a civil szervezeteknek, hogy a bizottság jóváhagyását kell megszerezniük a projektekhez és az egyes tevékenységekhez, mielőtt külföldi forrásokból finanszírozást kapnának. A jóváhagyást csak humanitárius szolgáltatás megvalósítására kaphatják meg.[57]

- 432/433 -

Törökországban az online segélyakciók esetében kötelezővé vált az online támogatási kampányok indításához szükséges engedély megszerzése. Ha engedély nélküli online segélykampányt észlelnek, a Belügyminisztérium jogosult arra, hogy 24 órán belül kérje a tartalom eltávolítását, vagy békebíróhoz forduljon letiltási végzésért, ha a kampány szolgáltatója nem érhető el, vagy az értesítés technikai okok miatt nem kézbesíthető.[58]

Türkmenisztánban kétlépcsős nyilvántartásba vételi eljárás vonatkozik a külföldi segélyek minden típusára, amelyet kormányzati ügynökségeknek és civil szervezeteknek nyújtanak. A külföldi segély nyújtását javasló külföldi szervezetnek kérelmet kell küldenie a Külügyminisztériumhoz. A Külügyminisztérium viszont szétküldi ezt a kérelmet az érintett kormányzati ügynökségeknek, amelyek megítélése szerint érdekeltek lehetnek a javaslatban, és felkéri őket, hogy döntsenek arról, hogy a javasolt külföldi segély szükséges-e. Ha a válasz pozitív, akkor a javasolt támogatás kedvezményezettje felelős a hivatalos kérelem elkészítéséért, amelyet egy havonta ülésező állami bizottság fog megvizsgálni. A külföldről támogatott projekteket és programokat az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásba veszi.[59]

Üzbegisztánban a 470 dollárt meghaladó külföldi támogatás esetében az Igazságügyi Minisztériumtól kell beszerezniük a harmonizációról szóló megerősítést, amely szervezetnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a külföldi támogatás előzetes jóváhagyása céljából benyújtott dokumentumokat.[60]

Vietnámban a szabályozás az adományozók által fejlesztési és humanitárius célok elérése érdekében nem nyereségérdekelt célokra nyújtott vissza nem térítendő támogatásra vonatkoznak. A program vagy projekt támogatási dokumentumok megkötését addig nem engedélyezik, amíg a kijelölt kormányzati szervek jóvá nem hagyják az ilyen tevékenységeket és hivatalosan, írásban nem értesítik az adományozókat. A különböző összegű és típusú segélyek jóváhagyási szintjeit a miniszterelnök, a minisztériumok és más kormányzati szervek, a tartományi népi bizottságok és a Hazafias Népfront szintjén állapítják meg. A támogatás végrehajtásának kormányzati ellenőrzését és értékelését a Tervezési és Beruházási Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Külföldi Nem Kormányzati Szervezetek Ügynökségközi Bizottsága valósítja meg.[61]

Bolíviában a nem kormányzati szervezeteknek a külföldi támogatásaikat kötelezően nyilvántartásba kell vetetniük.[62] Egyenlítői-Guineában a belügyminiszter előzetes engedélye nélkül az egyesületek nem fogadhatnak el száz amerikai dollárnál nagyobb összegű adományt.[63] Kamerunban a civil szervezeteknek a külföldi finanszírozásaikat kötelezően jóvá kell hagyatniuk a területi közigazgatásért felelős miniszterrel.[64] Szaúd-Arábiában a törvény megtiltja a civil szervezeteknek, hogy a kormány jóváhagyása nélkül külföldi finanszírozásban részesüljenek.[65]

V.

A külföldről érkező támogatások felhasználásához kormányzati jóváhagyásra van szükség és a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani

Néhány országban az előzőekben bemutatott két kötelezettség együttesen érvényesül. Egyrészt a civil szervezeteknek kormányzati jóváhagyást kell szerezniük a külföldi támogatások megszerzéséhez, másrészt a támogatásokat a kormány által kijelölt bankokba kell irányítaniuk, ami kétszintessé teszi a kormány ellenőrzési és korlátozási mechanizmusát.

- 433/434 -

4. táblázat: Kormányzati jóváhagyással, kormány által kijelölt bankon keresztül érkező külföldi támogatások

Forrás: a szerző szerkesztése

Afganisztánban a civil szervezetek az alapszabályukban meghatározott céljaik elérése érdekében pénzügyi és technikai segítséget kaphatnak külföldi szervezetektől és egyesületektől, de erről tájékoztatniuk kell az Igazságügyi Minisztériumot.[66] E célra meghatározott bankszámlát kell nyitniuk Afganisztán egyik helyi bankjában.[67] A Covid-19-járvány kitörése óta egy minisztertanácsi rendelet következtében a Covid-19-cel kapcsolatos segítségnyújtáshoz a segély összegétől függően különböző kormányzati szervek külön jóváhagyása szükséges.[68]

Azerbajdzsánban a 200 manat feletti külföldi adományokhoz támogatási megállapodás formájában az Igazságügyi Minisztérium jóváhagyása szükséges és minden támogatást banki átutalással kell megkapniuk a szervezeteknek.[69] Csak olyan külföldi adományozóktól kaphatnak támogatást, amelyeknek van irodájuk Azerbajdzsánban, megállapodást írtak alá az Igazságügyi Minisztériummal, és rendelkeznek a minisztérium véleményével a támogatás pénzügyi-gazdasági célszerűségéről.[70] A szabályok nem rendelkeznek fellebbezési eljárásról arra az esetre, ha a minisztérium megtagadja a támogatás nyilvántartásba vételét. Emellett a külföldi adományozónak véleményt kell kapnia a Pénzügyminisztériumtól is, amíg ezt nem kapják meg, addig nem kerülhet sor az adományokkal kapcsolatos banki vagy egyéb műveletekre.[71]

Az Egyesült Arab Emírségek esetében az Iszlám Ügyek és Karitatív Tevékenységek Osztályának előzetes írásbeli jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy jótékonysági szervezet külföldről ajándékot, juttatást, támogatást vagy adományt kaphasson. A külföldi finanszírozást a civil szervezetek a saját nevükben egy vagy több számlán helyezik el az Emírségek bármelyik engedélyezett nemzeti bankjánál. Az ilyen számlákról, valamint a számlatípusban vagy a bankban, ahol a pénzeszközeiket elhelyezték, bekövetkező bármilyen változásról a változás időpontjától számított tíz munkanapon belül értesíteniük kell a Dubai Közösségi Fejlesztési Hatóságot.[72]

- 434/435 -

Fehéroroszországban a külföldi segélyeket előzetes nyilvántartásba kell vennie a Humanitárius Tevékenységek Főosztályának. A nyilvántartásba vételre nem kötelezett külföldi ingyenes segítségnyújtás minimális pénzösszegeit, a vagyontárgyak költségét és típusait a főosztály határozza meg. A külföldi ingyenes segítségnyújtás nyilvántartásba vételét igazoló dokumentum a főosztály által kiállított igazolás. Az igazolás kézhezvételét megelőzően a külföldi ingyenes segély felhasználása tilos. A külföldi térítésmentes segély nyilvántartásba vételének eljárását a főosztály határozza meg. A készpénzben, beleértve a külföldi valutában kapott külföldi ingyenes segélyt a kedvezményezetteknek az állam bankjaiban vezetett számlákra kell befizetniük a kézhezvétel vagy az ország területére történő behozatal napját követő ötödik banki napon belül.[73]

Indiában a "politikai természetű" szervezetek nem kaphatnak külföldről támogatást.[74] A törvény (Foreign Contribution Regulation Act, a továbbiakban: FCRA) módosítása értelmében az Indiában bejegyzett vagy a törvény szerint Indiában előzetes engedéllyel rendelkező szervezetek nem nyújthatnak továbbtámogatásokat más szervezeteknek a törvény által kijelölt bankszámlájukra érkező külföldi hozzájárulásokból, még akkor sem, ha a második kedvezményezett vagy továbbtámogatott Indiában rendelkezik a törvény szerinti bejegyzéssel vagy előzetes engedéllyel. Az FCRA alapján nyilvántartásba vett vagy előzetes engedélyt kapott szervezetek külföldi hozzájárulását csak a bank által "FCRA-számlaként" megjelölt számlára fogadhatnak, amelyet a külföldi hozzájárulás átutalása céljából nyitnak The State Bank of India, New Delhi Main Branch bankfiókban.[75]

Jordániában, ha a támogatást nem jordániai állampolgárságú magánszemély nyújtja, akkor a szervezeteknek értesítenie kell a Miniszterek Tanácsát.[76] Abban az esetben, ha a Miniszterek Tanácsa az értesítéstől számított harminc napon belül nem utasítja el a támogatást, azt jóváhagyottnak kell tekinteni. Ha elutasító határozatot hoz, akkor a szervezetek a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezhetnek. A szervezeteknek minden pénzét Jordániában működő bankokban kell letétbe helyezni. A szervezetek számlái nem élveznek pénzügyi titkosságot az illetékes miniszter vagy a hivatalvezető által indított a számlákkal kapcsolatos vizsgálatok esetén.[77] A civil szervezeteknek ezenfelül értesíteniük kell a pénzmosás elleni egységet minden olyan ügyletről, amelyről feltételezhető, hogy pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos.[78]

Katarban a civil szervezetek csak akkor fogadhatnak el támogatást az államon kívüli székhelyű személyektől vagy szervezetektől, ha ehhez előzetesen megszerzik a minisztérium jóváhagyását. A szervezeteknek minden átvételi elismervény másolatát meg kell küldeniük a minisztériumnak.[79] A banki befizetés, átutalás vagy csekk útján történő adománygyűjtés engedélyezését kérő szervezet köteles egy kérelmet benyújtani a főosztálynak elbírálás céljából. A külföldi átutalásokat nem az egyesület és az alapítvány számlájára kell befizetni, hanem azokat a banknak kell tárolnia, amíg az engedélykérelmet a főosztály jóvá nem hagyja.[80]

Kínában a külföldi civil szervezeteknek kínai partnereken keresztül kell bejegyeztetniük a szervezeteiket, mert csak a bejegyzett külföldi civil szervezetek nyújthatnak finanszírozást a helyi szervezeteknek. A bejegyzési folyamat a Yunnan Tartományi Külügyi Hivatalnál történik. A kínai és a külföldi szervezet között közjegyző által hitelesített adományozási megállapodásnak kell létrejönnie. A finanszírozást csak a kijelölt bankokon keresztül lehet irányítani. A külföldi civil szervezetek nem végezhetnek és nem finanszírozhatnak politikai tevékenységeket.[81] Emellett minden Kínában működő külföldi nem kormányzati szervezetnek jelentést kell benyújtania a közbiztonsági apparátusnak valamennyi kínai partneréről, finanszírozási forrásáról és tevékenységéről.[82]

Nepálban a civil szervezeteknek külföldi támogatások esetén be kell nyújtaniuk egy projektjavaslatot és kérelmet a Tanácshoz. A kérelem beérkezését követően a Tanács az érintett minisztériummal vagy ügynökséggel egyeztetve 45 napon belül engedélyt ad, kivéve, ha egy kérelmet a nemzeti érdekekkel ellentétesnek ítél. A felülvizsgálati folyamat hosszadalmas, mivel minden egyes projektfinanszírozót át kell vizsgálni. Nem szükséges előzetes engedély azon nemzetközi intézmények számára, amelyeket olyan nemzetközi megállapodások alapján hoztak létre, amelyekben a nepáli kormány is részes fél, és sürgősségi segítségnyújtásban vesznek részt. Viszont az ilyen segítségnyújtás igénybevételét követően értesíteni kell a Tanácsot. A külföldi szervezetek által jóváhagyott projektekhez nyújtott gazdasági segítségnyújtás során a támogatást a Nepálban működő kereskedelmi bankokon keresztül kell eljuttatni.[83]

- 435/436 -

Ománban a civil szervezetek a Szociális Ügyek Minisztériumának előzetes jóváhagyása nélkül nemzetközi adományozótól pénzeszközöket nem fogadhatnak el. A szervezet pénzét a társaság nevében a szultánságban működő bankok egyikénél kell elhelyezni. Amennyiben a bankot megváltoztatják, a minisztériumot a változástól számított egy héten belül értesíteni kell.[84]

VI.

Bizonyos csoportok/tevékenységet végző szervezetek nem kaphatnak támogatást

Az e kategóriába a kormányok megtiltják azon szervezetek külföldi támogatását, amelyek olyan tevékenységeket valósítanak meg, amelyeket ellentétesek a saját célkitűzéseikkel, s ezáltal korlátozzák azokat a tevékenységeket, amelyeket egy külföldi pénzeszközökben részesülő szervezet végezhet.

5. táblázat: Meghatározott szervezetek részére külföldi támogatás juttatásának tilalma

Forrás: a szerző szerkesztése

Algériában a büntető törvénykönyv 2020-ban hatályba lépett módosításai új bűncselekményt hoznak létre, amely a civil társadalom vezetőinek és szervezeteinek finanszírozásának korlátozására használható. Ez előírja, hogy az a személy, aki bármilyen módon, külföldi vagy belföldi személytől vagy szervezettől pénzeszközöket fogad el olyan tevékenységekre, amelyek alkalmasak az állam biztonságának, stabilitásának vagy az állami intézmények normális működésének aláásására, vagy Algéria alapvető érdekeinek vagy a közbiztonság és a közrend aláásására, hét évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A büntetés megduplázódik, és akár 14 évre is emelkedhet, ha az illető szervezet vagy egyesület tagjaként kapja a pénzeszközöket.[85]

Ausztriában a muszlim vallási szervezeteknek tilos külföldi finanszírozást kapniuk. A tagok vallási szükségleteinek kielégítését szolgáló szokásos tevékenységhez szükséges pénzeszközök beszerzését a vallási szervezeteknek, a helyi közösségeknek, illetve tagjaiknak belföldön kell elvégezniük.[86]

Etiópiában azon jótékonysági szervezetek, amelyek a finanszírozásuk több mint tíz százalékát külföldi forrásokból kapják, bizonyos tevékenységeket nem végezhetnek. A tiltott tevékenységek magukban foglalják az emberi és demokratikus jogok előmozdítását, a nemzetek, nemzetiségek és népek, valamint a nemek és vallások egyenlőségének előmozdítását, a fogyatékossággal élők jogainak és a gyermekjogoknak a támogatását, a konfliktusok megoldásának vagy a megbékélésnek a támogatását, valamint az igazságügyi és bűnüldöző szolgálatok hatékonyságá-

- 436/437 -

nak előmozdítását.[87] Ezen szervezeteknek kifejezetten tilos névtelen adományokat elfogadniuk.[88]

Hongkongban a civil szervezetek egyes tevékenységei a külföldi országokkal és külső elemekkel való összejátszást szabályozó törvény hatálya alá tartozhatnak. Például, ha egy szervezet politikai vagy jogpolitikai kérdésekkel foglalkozik, és közvetlenül vagy közvetve utasításokat, ellenőrzést, finanszírozást vagy másfajta támogatást kap egy külföldi országtól vagy intézménytől, akkor az úgy tekinthető, hogy súlyosan megzavarja a hongkongi törvényeket. A törvény értelmében a Nemzetbiztonsági Hivatal és más közigazgatási szervek megteszik a szükséges intézkedéseket a külföldi országok és nemzetközi szervezetek, valamint a régióbeli nem kormányzati szervezetek és hírügynökségek szervei irányításának és szolgáltatásainak megerősítése érdekében. A törvény megsértése esetén a bejegyzett és nem bejegyzett szervezetek büntetőjogi bírságra, felfüggesztésre vagy feloszlatásra számíthatnak.[89]

Írországban általános tilalom vonatkozik a politikai tevékenységet folytató civil társadalmi csoportoknak nyújtott külföldi adományokra.[90] A törvény szerint minden olyan magánszemélynek vagy szervezetnek, amely 100 eurót meghaladó adományt fogad el politikai célokra, be kell jelentkeznie, és ezután a törvény adományozási és közzétételi küszöbértékei vonatkoznak rá. A törvény a politikai célokat olyan tágan határozza meg, hogy az a civil társadalmi szervezetek széles körének általános érdekérvényesítő munkáját is magában foglalhatja, beleértve az emberi jogok védelmével és előmozdításával foglalkozó szervezeteket is. A törvényt már alkalmazták olyan szervezetekkel szemben, amelyek az abortuszjogokért kampányolnak a hivatalos választási vagy népszavazási kampányidőszakokon kívül.[91]

Szingapúrban a politikai adományokról szóló törvény megtiltja a politikai egyesületeknek és jelölteknek, hogy külföldiektől fogadjanak el adományokat, és korlátozza a névtelen adományok fogadását. A névtelen adományok beszámolási időszakonként összesen legfeljebb 5000 SG$ összeg lehet. Az adományokra vonatkozó korlátozások megkerülése bűncselekménynek minősülhet, és tizenkét hónapig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbírsággal vagy mindkettővel büntethető.[92]

Tajvanon a politikai egyesületek (a politikai akarat kialakításának elősegítése és a politikai részvétel elősegítése céljából) nem fogadhatnak el adományt külföldi egyesületektől, jogi személyektől, magánszemélyektől, illetve olyan egyesületektől vagy jogi személyektől, amelyek tagjainak többsége külföldi.[93]

Venezuelában a politikai célú szervezeteknek és a politikai jogokat védő szervezeteknek tilos bármilyen külföldi finanszírozásban vagy gazdasági támogatásban részesülniük.[94] A törvény előírja, hogy minden külföldi forrást a kormány által kezelt Nemzetközi Együttműködési és Támogatási Alapon keresztül kell átirányítani.[95] Azok a szervezetek, amelyek nem tartják be ezt a törvényt, a kapott támogatási összeg kétszereséig terjedő pénzbírságra számíthatnak, ismételt jogsértés esetén pedig a szervezeteket öt-nyolc évre eltilthatják a választási folyamatban való részvételtől. A törvényt megsértő szervezet elnöke szintén pénzbírságra, valamint a politikai folyamatokban való részvételből való egyéni kizárásra számíthat.[96]

Zimbabwében a zimbabwei Választási Bizottságról szóló törvény megtiltja, hogy a választói oktatáshoz külföldi finanszírozást fogadjanak el. A választói oktatás céljára külföldi hozzájárulás vagy adomány csak a Bizottság részére nyújtható.[97]

VII.

A civil szervezetek külföldi finanszírozásának teljes tilalma

Ebben az esetben a civil szervezetek egyáltalán nem fogadhatnak el külföldi támogatásokat, ha pedig mégis elfogadnak, akkor az adott törvény lehetővé teszi ezen szervezetek feloszlatását.

- 437/438 -

6. táblázat: Külföldi szervezetek finanszírozásának teljes tilalma

Forrás: a szerző szerkesztése

Eritreában a helyi nem kormányzati szervezetek nem vehetnek részt segélyezési és/vagy helyreállítási munkában az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy annak társszervezetei által Eritreának elkülönített vagy kétoldalú megállapodásokon keresztül Eritreának juttatott pénzeszközökkel.[98] Mivel a kiáltvány a civil szervezeteket olyan szervezetként határozza meg, amelyek segély- és/vagy rehabilitációs munkában vesznek részt, a tiltás gyakorlatilag minden civil szervezetre vonatkozik.[99] Egyetlen nemzetközi nem kormányzati szervezet sem vehet részt Eritreában segélyezési és/vagy rehabilitációs munkában, kivéve a minisztériumon vagy más érintett kormányzati szerven keresztül.[100] Emellett a kiáltvány adót vet ki az Eritreába behozott összes élelmiszersegélyre és adományra is.[101]

Mauritániában 1973-ban módosították az egyesületekről szóló 1964. évi törvényt, mely következtében a civil szervezeteknek tilos külföldi finanszírozást kapniuk. Az engedélyezett egyesületeket a belügyminiszter indokolt rendeletével fel kell oszlatni, ha azok külföldről kapnak támogatást.[102]

VIII.

Pejoratív címke használatának kötelezettsége

A pejoratív címke használatának kötelezettsége mindig a korábban már bemutatott külföldi támogatások bejelentési kötelezettségéhez kapcsolódik. A címke használati kötelezettsége egyrészt belekényszeríti a szervezetek emberi jogi vagy szakpolitikai állásfoglalásait a politikai vélemény kategóriájába, másrészt az egyes kérdésekben megjelenő véleményük mellett az üzenetük tartalmaz egy a hitelrontó melléküzenetet is, miszerint a véleményük az adott ország társadalmától eltérő érdekeket, elsősorban külföldi érdeket szolgál.

Az Amerikai Egyesült Államokban a külföldi ügynök által terjesztett minden, a törvény hatálya alá tartozó információs anyagnak tartalmaznia kell egy jól látható nyilatkozatot arról, hogy az anyagokat az ügynök a külföldi megbízó nevében terjeszti, és hogy további információ érhető el az Igazságügyi Minisztériumban.[103]

Oroszországban a törvény a "külföldi ügynök" címkét aggatja a civil szervezetekre, amelyet meg kell jeleníteniük weboldalaikon és kiadványaikon.[104]

Izraelben azoknak a civil szervezeteknek, amelyek finanszírozásuk több mint felét külföldi kormányoktól vagy politikai pártoktól kapják, ezt a tényt minden hivatalos kiadványukban (óriásplakátokon, televíziós és újsághirdetésekben, honlapokon, digitális kiadványokban, internetes kampányokban) és az általuk közzétett jelentésekben fel kell tüntetniük.[105] Emellett akkor is jelezniük kell, hogy külföldről támogatottak, amikor a választott tisztségviselőknek vagy állami alkalmazottaknak küldenek leveleket, valamint amikor az érintett szervezetek képviselői bejelentkeznek a Knesszet vitáin való részvételre.[106]

Kazahsztánban a külföldi forrásokból származó támogatásból készült valamennyi kiadványt külföldi forrásból finanszírozottnak kell megjelölni.[107]

IX.

Összegzés

A legtöbb országban a külföldről támogatást elfogadó civil szervezetek belső legitimitásának visszavonása a belföldi-külföldi megkülönböztetésen alapul. A korlátozások delegitimálják a szervezetek működését és marginalizálják a szervezetek által kifejthető hatásokat az emberi jogok és az érdekérvényesítés különböző területein, miközben a törvények megsértése különböző szankciókat von maga után.

- 438/439 -

A külföldi finanszírozást érintő korlátozásokat alkalmazó országok közül a Freedom House 33-at a nem szabad, 13-at a részben szabad és csupán 8-at sorolt a szabad kategóriába. Látható, hogy az autoriter országok egyik meghatározó eszközévé vált a civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozása, míg a demokratikus országokban alkalmazott hasonló korlátozások kevésbé okoznak működési nehézségeket, és nem az emberi jogi tevékenységet folytató szervezetek ellen irányulnak. Tehát a korlátozás hatásai nagyban függnek a korlátozásokat alkalmazó ország berendezkedésétől, hiszen egy demokráciában, ahol a külföldi finanszírozás korlátozásán kívül a civil szervezeteknek más korlátokkal (pl. nyilvántartásba vetéli/regisztrációs eljárás megnehezítése, újraregisztrációs eljárások bevezetése stb.) nem kell szembenézniük, könnyebben átvészelik a külföldi támogatásokhoz való hozzájutás folyamatának esetleges nehézségeit. Ráadásul ezekben az esetekben a sajtó képes ellátni a watchdog funkciót, amit az autoriter keretek között a civil társadalom kénytelen magára vállalni. Viszont az autoriter országokban a nemzetközi támogatások nélkül az emberi jogok érvényesüléséért küzdő szervezetek fenntarthatatlanok hosszú távon, hiszen pontosan a szerepkörük miatt a szervezetek kitettsége sokkal magasabb a kormányzatokkal szemben. ■

JEGYZETEK

* A tudományos közlemény elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosító számú, "Tehetségből fiatal kutató." A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban című projekt támogatta.

[1] Gaventa, John: Civil Society and Power. In: Edwards, Michael (ed.): The Oxford Handbook of Civil Society. Oxford, Oxford University Press, 2011. 422-424; Roniger, Luis: Civil Society, Patronage and Democracy. International Journal of Comparative Sociology. 1994/3-4. sz. 210-211.

[2] Cohen, Jean L. - Arato, Andrew: Civil Society and Political Theory. Cambridge, The MIT Press, 1994. 64.

[3] Boris, Elizabeth - Mosher-Williams, Rachel: Nonprofit Advocacy Organizations: Assessing the Definitions, Classifications, and Data. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly. 1998/4. sz. 488-506.

[4] Lásd részletesebben: Young, Dennis R.: Alternative Models of Government - Nonprofit Sector Relations: Theoretical and International Perspectives. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly. 2000/1. sz. 149-172.

[5] Lásd részletesebben: Mosley, Jennifer E.: Institutionalization, Privatization, and Political Opportunity: What Tactical Choices Reveal About the Policy Advocacy of Human Service Nonprofits. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly. 2009/3. sz. 435-457.

[6] Cohen-Arato: i. m. 64.

[7] OSCE's Office for Democratic Institutions and Human Rights: Guidelines on Freedom of Association. OSCE/ODIHR, Poland, 2015, 68. https://www.osce.org/odihr/132371?download=true (2021.04.28.)

[8] Kövér Ágnes - Antal Attila - Deák Izabella: Civil society and COVID-19 in Hungary: The complete annexation of civil space. Nonprofit Policy Forum. 2021/1. sz. 102.

[9] Lásd például: Bromley, Patricia - Schofer, Evan - Longhofer, Wesley: Contentions over World Culture: The Rise of Legal Restrictions on Foreign Funding to NGOs 1994-2015. Social Forces. 2020/1. sz. 281-304.

[10] Rutzen, Douglas: Aid barriers and the rise of philanthropic protectionism. International Journal of Not-for-Profit Law. 2015/1. sz. 20-30.

[11] A civil szervezetek külföldi támogatásait korlátozó országok adatbázisa: https://airtable.com/shrGdxzxgGNEBYhQ1 (2021.04.06.)

[12] Freedom House: Countries and Territories. 2020. https://freedomhouse.org/countries/freedom-world/scores (2021.04.06.)

[13] Vásquez, Ian - McMahon, Fred: Human Freedom Index 2020. A Global Measurement of Personal, Civil, and Economic Freedom. Washington, Cato Institute, Vancouver, Fraser Institute, 2020. https://www.fraserinstitute.org/sites/default/files/human-freedom-index-2020.pdf (2021.04.06.). A Human Freedom Index egy 0-tól 10-ig terjedő skálán pontozza az országokat, ahol a 10 a legnagyobb szabadságot jelenti.

[14] World Press Freedom Index 2021. https://rsf.org/en/ranking (2021.04.26.) Amikor egy civil szervezet felhívja a figyelmet a közérdekű kérdésekre, akkor a sajtóéhoz hasonló társadalmi kontrollfunkciót gyakorol. Azt, hogy erre milyen minőségben van lehetősége, meghatározza, hogy az adott állam mennyire tűri el a kritikát, azaz mennyire működik demokratikusan. A World Press Freedom Indexen az országok 0-tól 100-ig terjedő pontszámokat kapnak, ahol a 0 a lehető legjobb, a 100 pedig a legrosszabb eredmény.

[15] Az autoriter rendszer leírására nagyon sok fogalom létezik a politikatudomány és az alkotmányelmélet körében. A tanulmányban a demokrácia kontra autokrácia páros fogalmi keretében az autokrácián belül helyezem el az autoritarizmust. Lásd: Tóth, Gábor Attila: Constitutional Markers of Authoritarianism. Hauge Jornal on the Rule of Law. 2019/1. sz. 37-61. A legújabb autokráciák természetrajzáról lásd részletesebben: Kornai, János: The system paradigm revisited: Clarification and additions in the light of experiences in the post-socialist region. Revue d'études comparatives Est-Ouest. 2017/1-2. sz. 239-296.; Kis János: Demokráciából autokráciába. A rendszertipológia és az átmenet dinamikája. Politikatudományi Szemle. 2019/1. sz. 45-74.

[16] ICNL: FARA's Double Life Abroad: How FARA is Used to Justify Laws that Target Civil Society around the World. https://mk0rofifiqa2w3u89nud.kinstacdn.com/wp-content/uploads/FARA-Abroad-05.26.2021.pdf (2021.06.21.)

[17] Mayer, Lloyd Hitoshi: Globalization Without a Safety Net: The Challenge of Protecting Cross-Border Funding of NGOs. Minnesota Law Review. 2018/102. sz. 1218.

[18] Van De Velde, Jacqueline: The "Foreign Agent Problem": An International Legal Solution to Domestic Restrictions on Non-Governmental Organizations. Cardozo Law Review. 2019/2. sz. 699-700.

[19] Laufer, Samantha: A Difference in Approach: Comparing the US Foreign Agents Registration Act with Other Laws Targeting Internationally Funded Civil Society. International Journal of Not-for-Profit Law. 2017/1. sz. 9.

[20] Robinson, Nick: "Foreign Agents" in an Interconnected World: FARA and the Weaponization of Transparency. Duke Law Journal. 2020/69. sz. 1111.

[21] Lásd az Igazságügyi Minisztérium közelmúltbeli tanácsadói véleményeit: https://www.justice.gov/nsd-fara/page/file/1232921/download (2021.06.21.), https://www.justice.gov/nsd-fara/page/file/1287616/download (2021.06.21.), https://www.justice.gov/nsd-fara/page/file/1217636/download (2021.06.21.).

[22] Robinson: i. m. 1088-1089.

[23] 2018: A külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény.

[24] 2008: 38. sz. rendelet a társadalmi/jótékonysági szervezetek segítségnyújtásának elfogadásáról és biztosításáról külföldi felek részéről és részére.

[25] 2001: Az egyesületekről és alapítványokról szóló 1. sz. törvény.

[26] 2016: Civil szervezetekről szóló törvény ("átláthatósági törvényjavaslat").

[27] Liu, Lily: Nonprofit Law in Canada. https://www.cof.org/sites/default/files/Canada-201907.pdf (2021.05.02.)

[28] 2016: Fizetésekre vonatkozó törvény.

[29] How Nonprofits can assimilate Law 976 & 977 - Financial Analysis Unit & Anti-Money Laundering Regulations. https://saenicsa.com/2018/09/04/how-nonprofits-can-assimilate-law-976-977-financial-analysis-unit-anti-money-laundering-regulations/ (2021.05.04.)

[30] Nicaragua passes controversial "foreign agent" law. https://www.dw.com/en/nicaragua-passes-controversial-foreign-agent-law/a-55291712 (2021.05.04.)

[31] Amnesty International: Freedom under threat: Clampdown on freedoms of expression, assembly and association in Russia. 2013, 31. https://www.amnesty.org/download/Documents/12000/eur460112013en.pdf (2021.05.04.)

[32] Brechenmacher, Saskia: Civil Society Under Assault: Repression and Responses in Russia, Egypt, and Ethiopia. Washington, Carnegie Endowment for International Peace, 2017, 14.

[33] Goncharenko, Galina - Khadaroo, Iqbal: Disciplining human rights organisations through an accounting regulation: A case of the ‘foreign agents' law in Russia. Critical Perspectives on Accounting. 2020/9. sz. 11.

[34] Amnesty International: Freedom under threat: Clampdown on freedoms of expression, assembly and association in Russia. 2013, 31. https://www.amnesty.org/download/Documents/12000/eur460112013en.pdf (2021.04.05.)

[35] ICNL: Peru. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/peru (2021.05.04.)

[36] 2009: Civil szervezetekről szóló törvény.

[37] ICNL: Sierra Leone. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/sierra-leone (2021.05.04.)

[38] ICNL: Tajikistan. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/tajikistan (2021.05.04.)

[39] Mansri, P. Anouar: Enabling Environment National Assessment of Civil Society in Tunisia. Kawakibi Democracy Transition Center, 2016. 46. https://www.civicus.org/documents/reports-and-publications/eena-reports/eena-tunisia-en.pdf (2021.05.04.)

[40] ICNL: Tunisia. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/tunisia (2021.04.24.)

[41] 2007: Civil szervezetekről szóló bhutáni törvény.

[42] 2017: Törvény a Burundiban dolgozó külföldi nem kormányzati szervezetek tevékenységeinek szabályozásáról és törvény a nonprofit szervezetek tevékenységeinek szabályozásáról.

[43] 2009: A civil szervezetek bejegyzésére vonatkozó rendelkezések.

[44] 2012: 5. sz. törvény a nemzetközi nem kormányzati szervezetek szerveződésének és működésének szabályozásáról.

[45] Human Rights Watch: "Interfere, Restrict, Control": Restraints on Freedom of Association in Bahrain.

https://www.hrw.org/report/2013/06/20/interfere-restrict-control/restraints-freedom-association-bahrain (2021.04.22.)

[46] 2012: Hirdetmény a külföldi és külföldről segítséget kapó, Bangladesben működő nem kormányzati szervezetek munkafolyamatairól.

[47] 2016: Külföldi adományokat (önkéntes tevékenységeket) szabályozó törvény.

[48] Agati, Mohamed: Undermining Standards of Good Governance: Egypt's NGO Laws and Its Impact on the Transparency and Accountability of CSOs. International Journal of Not-for-Profit Law. 2007/2. sz. https://www.icnl.org/resources/research/ijnl/undermining-standards-of-good-governance-egypts-ngo-law-and-its-impact-on-the-transparency-and-accountability-of-csos (2021.05.05.)

[49] 2019: Civil szervezetekről szóló törvény (149/2019. sz. törvény).

[50] 2005: Végrehajtó jellegű szabályok nem kormányzati szervezetek létrehozásáról és tevékenységeiről.

[51] Katirai, Negar: The Middle East NGO Regulations in Iran. The International Journal of Not-for-Profit Law. 2005/4. sz. https://www.icnl.org/resources/research/ijnl/ngo-regulations-in-iran (2021.04.24.)

[52] 2013: Külföldi hozzájárulásokat kapó szervezetek szabályozásáról szóló szabályzat.

[53] Asian Development Bank: Civil society briefs Sri Lanka. 5-6. https://www.adb.org/sites/default/files/publication/31161/csb-sri-lanka.pdf (2021.05.06.)

[54] Edrisinha, Rohan: Sri Lanka. International Journal of Not-for-Profit Law, 2010/3. sz. https://www.icnl.org/resources/research/ijnl/sri-lanka (2021.05.18.)

[55] 1958: 93. sz. törvény az egyesületekről.

[56] 2006: Önkéntes és humanitárius munkáról (szervezetekről) szóló törvény.

[57] ICNL: Sudan. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/sudan (2021.04.28.)

[58] ICNL: Turkey. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/turkey (2021.05.04.)

[59] 2013: 12792. sz. elnöki rendelet a külföldi projektek állami bejegyzéséről, a felajánlott technikai és pénzügyi segítségről, humanitárius segítségnyújtástól és segélyekről.

[60] ICNL: Uzbekistan. https://www.icnl.org/resources/civicfreedommonitor/uzbekistan?fbclid=IwAR3kxNPRmmLcHu2ERb7fHo5sAe9vbZYcGg3qYMBJ4FOX4zBcDKgzkNJbqt8 (2021.04.27.)

[61] 2009: 93. sz. határozat a nemzetközi nem kormányzati szervezetektől kapott segély kezelését és felhasználását szabályozó rendelet kibocsátásáról.

[62] Pousadela, Inés M.: Threats to civic space in Latin america and the Caribbean. CIVICUS, 2016. 9. http://www.civicus.org/images/ThreatsToCivicSpaceInLACountriesEN.pdf (2021.04.22.)

[63] Civicus: State of civil society in Equatorial Guinea: An interview with CEID. https://www.civicus.org/index.php/media-resources/news/2731-state-of-civil-society-in-equatorial-guinea-an-interview-with-ceid (2020.05.02.)

[64] 1999: 99/014. sz. törvény.

[65] Human Rights Watch: A UN-Sponsored NGO Forum in Saudi Arabia? https://www.hrw.org/news/2017/05/06/un-sponsored-ngo-forum-saudi-arabia (2021.05.06.)

[66] ICNL: Operational Guidelines for Associations in Afghanistan. 32. https://www.icnl.org/wp-content/uploads/Operational-Guidelines-for-Associations-2021-FINAL.pdf (2021.04.29.)

[67] 2013: Egyesületekről szóló törvény.

[68] ICNL: Afghanistan. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/afghanistan (2021.04.29.)

[69] Human Rights Watch: Tightening the Screw: Azerbaijan's Crackdown on Civil Society and Dissent. 2013. https://www.hrw.org/node/256460/printable/print (2021.04.21.)

[70] 2000: Civil szervezetekről szóló törvény (2013. évi módosítások).

[71] 2014: Pénztámogatásokról szóló törvény módosítása.

[72] 2017: 12. sz. törvény a Dubai Emírségben működő nem kormányzati szervezetek szabályozásáról.

[73] 2001: 8/2001. sz. elnöki rendelet a külföldi támogatások átvételének és felhasználásának szabályozásáról.

[74] 2010: Külföldi hozzájárulásokról szóló (rendelet) törvény.

[75] 2020: Külföldi hozzájárulásokról szóló rendelet (módosítása).

[76] ICNL: Jordan. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/jordan (2021.04.24.)

[77] 2008: Egyesületekről szóló törvény (2009. évi módosítása).

[78] ICNL: Jordan. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/jordan (2021.04.24.)

[79] 2004: 12. sz. törvény a magánszervezetekről és alapítványokról.

[80] 2011: 4. sz. határozat a magánszervezetek és alapítványok adománygyűjtésének és külföldi utalásainak szabályozásáról.

[81] 2010: A SAFE közleménye a belföldi intézményeknek vagy általuk adományozott külföldi devizák adminisztrációjáról.

[82] 2017: Külföldi nem kormányzati szervezetekről szóló törvény.

[83] 1992: Társadalmi jóléti törvény, 2049.

[84] 2000: 14. sz. szultáni rendelet, civil szervezetekről szóló törvény.

[85] ICNL: Aleria. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/algeria (2021.04.24.)

[86] 2015: Szövetségi törvény az iszlám vallási szervezetek külföldi jogi kapcsolatairól-2015. évi iszlám törvény.

[87] Hailegebriel, Debebe: Ethiopia. International Journal of Not-for-Profit Law. 2010/3. sz. https://www.icnl.org/resources/research/ijnl/ethiopia (2021.05.18.)

[88] Dupuy, Kendra E. - Ron, James - Prakash, Aseem: Who survived? Ethiopia's regulatory crackdown on foreign-funded NGOs. Review of International Political Economy. 2015/2. sz. 426.

[89] 2020: A Kínai Népköztársaság törvénye a nemzeti biztonság védelméről Hongkong Különleges Közigazgatási Területén.

[90] 2001: Választójogi (módosítás) törvény.

[91] Amnesty International: Laws designed to silence? The Gobal Crackdown on civil society organizations. 2019. 23. https://www.amnesty.org/download/Documents/ACT3096472019ENGLISH.PDF (2021.05.05.)

[92] Zhang, Laney: Regulation of Foreign Involvement in Elections. 61-62. https://www.loc.gov/law/help/elections/foreign-involvement/foreign-involvement-in-elections.pdf (2021.05.05.)

[93] 2011: Egyesületekről szóló törvény.

[94] Pousadela: i. m. 9. http://www.civicus.org/images/ThreatsToCivicSpaceInLACountriesEN.pdf (2021.04.22.)

[95] Jenkins, Garry W.: Nongovernmental Organizations and the Forces Against Them: Lessons on the Anti-NGO Movement. Brooklyn Journal of International Law. 2012/2. sz. 508.

[96] ICNL: Venezuela. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/venezuela (2021.05.05.)

[97] ICNL: Zimbabwe. https://www.icnl.org/resources/civic-freedom-monitor/zimbabwe (2021.05.05.)

[98] 2005: 145/2005. sz. nyilatkozat.

[99] ICNL: NGO Laws in Sub-Saharan Africa: Global trends in NGO law. https://www.icnl.org/wp-content/uploads/global-ngo-law_trends3-3.pdf (2021.04.12.)

[100] 2005: 145/2005. sz. nyilatkozat.

[101] ICNL: Eritrea: New NGO Law Threatens Existence of Civil Society. https://www.icnl.org/post/in-the-news/eritrea-new-ngo-law-threatens-existence-of-civil-society (2021.04.12.)

[102] 1973: 73.007. sz. törvény az egyesületekről szóló 64.098. sz. 1964. évi törvény bizonyos cikkeinek módosításáról.

[103] Robinson: i. m. 1103-1104.

[104] Amnesty International: Freedom under threat: Clampdown on freedoms of expression, assembly and association in Russia. 2013, 31. https://www.amnesty.org/download/Documents/12000/eur460112013en.pdf (2021.05.08.)

[105] Laufer: i. m. 8-9.

[106] 2016: Civil szervezetekről szóló törvény ("átláthatósági törvényjavaslat").

[107] 2016: Fizetésekre vonatkozó törvény.