Az adatbázisok vonatkozásában kiemelkedő jelentősége van a legutóbbi években bekövetkezett informatikai fejlődésnek. Az információkat tároló adatbankok gazdasági tényezőkké válnak, azaz olyan javakká, amelyek a kereskedelmi szférában előnyt jelentenek. 1996-ban az adatbankok fogalma az egész világon 5,7 milliárd dollárra növekedett, 2001-ben meghaladta a 10 milliárd dollárt.
Az adatbázisok tekintetében nem beszélhetünk egységes terminológiáról. A szakirodalomban és a jogszabályokban is eltér a szóhasználat. Az Szjt. korábban, egészen 2002-ig az adattár terminológiát használta, az Európai Közösségben az adatbázis (lásd az Európai Parlament és Tanács 96/9 EK irányelvét az adatbázisok jogi védelméről) kifejezést alkalmazzák, de használatos az adatbank kifejezés is, továbbá a "számítógépes adatbank", "számítástechnikai eszközökkel működtetett adattár" terminológia is. A szerzői jogi törvény 2001. évi módosítása (2001. évi LXXVII. tv.) az adatbázis - kifejezést alkalmazza, mivel ez a szóhasználat pontosabb.
Az adatbázisok szerepe és jelentősége Magyarországon rohamosan nő. Az internet és az internet alapú vállalatok egyre hatékonyabban használhatják az információkat azáltal, hogy vevőik, ügyfeleik, alkalmazottaik és partnereik számára lehetővé teszik a számukra szükséges hozzáférést. Magyarországon különösen a Compact és Hewlett-Packard, az IBM és a Sun forgalmaznak - Hitachi gyártmányú nagykapacitású adatbázisokat.
Magyarországon nemcsak adatszolgáltatásokról, hanem már adatszolgáltatási piacról beszélünk, a vállalkozások igénylik a folyamatos tőzsdei gazdasági adatszolgáltatást.
Az adatbázisok jogosultjai fontosnak tartják mind a magánszféra, mind a kis- és középvállalatok integrálását az elektronikus információs hálózaton.
Az adatszolgáltatás tökéletesítése és a külföldiek zavartalan ellátása érdekében a különböző adatszolgáltatások egymással együttműködésre lépnek.
Az adatszolgáltatási piacon kialakult verseny jelentős K+F tevékenységet indított el, tanulmányozzák és fejlesztik
- a tárolóeszköz tipológia összes elemét,
- a számítógépek, tárolóeszköz hálózatok és tárolási rendszerek kapcsolatait,
- az adatvédelem, a rendszervédelem lehetőségét,
- a felügyelet hatékonyságát.
Az informatika fejlődésével az adatok nemcsak a jogos felhasználók számára válnak egyre értékesebbé, hanem a konkurencia, hackerek és más illegális behatolók számára is.
A high-tech iparban a pénzügyi szolgáltatások terén, a média- és szórakoztatóiparban, valamint az energia- és villamos iparban működő cégek elleni betörési kísérletek száma különösen magas.
Nagy súlyt fordítanak - ez is nagy számítógépes cégek szolgáltatásává vált - a biztonságra. A biztonságnak különösen jelentős szerepe van a kormányzati, nemzetbiztonsági, katonai és pénzügyi szervezeteknél.
A biztonsági rendszerek kiépítésében hagyományos bevált rendszer a kódolás, azonban ezen túlmenően fejlettebb és kombinációs módszereket alkalmazó biztonságtechnikát is alkalmaznak.
Főleg a gazdasági élet, valamint a tudomány területén működő adatbázisok létrehozása igen költségesek. Az adatbázisok általában gazdálkodó szervezetek, vagy nem profitorientált jogi személyek jelentős anyagi befektetésekkel hozzák létre. Általában e szervezetek és személyek megszerzik az adatbázisokhoz való jogosultságot, rendelkezési jogot. Az adatbázisok jogvédelmének fő célzata a beruházások védelme.
A számítógépes adatbázisok jogvédelmét új alapokra helyezte a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. tv.) módosításáról szóló 2001. évi LXXVI. törvény.
A szerzői jogi törvény 5. §-a értelmében szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis. Az adatbázisok a szerzői jogban gyűjteményes műnek minősülhetnek, amennyiben megfelelnek a szerzői mű fogalmának. A Szjt. 7. § (1) bekezdés értelmében szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése és szerkesztése egyéni, eredeti jellegű gyűjteményes mű. A védelem a gyűjteményes művet akkor is megilleti, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. Ilyen esetben az adattárba felvett adatokra és egyéb alkotóelemekre a gyűjteményes mű minőségére tekintettel fennálló védelem nem terjed ki. Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, hogy az adattárban tárolt adatok, alkotások mindegyike védett. Erről beszélhetünk szerzői oltalom alatt álló irodalmi antológia adattár esetén. Amennyiben az adatbázis nem minősíthető szerzői alkotásnak, akkor is megilleti a jogvédelem, ha az adatbázis tartalmi elemeinek megszerzése, ellenőrzése, vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényel.
Az adatbázisok vonatkozásában a nemzeti jogi szabályozás a nemzetközi jogfejlődés hatására alakult ki. Itt egyaránt figyelembe kell venni
- a BUE-t, azaz az irodalmi és művészeti művek oltalmáról szóló 1886-ban létrejött Berni Uniós Egyezményt; Magyarországon kihirdette az 1975. évi 4. tvr.
- a TRIPS Egyezményt, azaz a szellemi alkotások kereskedelmi vonatkozású aspektusairól szóló egyezményt, amely a GATT Uruguay fordulót lezáró egyezménycsomag (Marrakeshi Egyezmény) részeként jött létre;
- a WCT Szerződést, a 2002-ben hatályba lépett WIPO Szerzői Jogi Szerződést;
- az Adatbázis Irányelvet; az Európai Parlament és Tanács 96/9 EK irányelvét - az adatbázisok jogi védelméről.
Érdemes figyelembe venni a megállapodások adattárakra vonatkozó szabályozását.
A TRIPS Egyezmény 10. cikk (2) bekezdése értelmében: védettek az adatállományok, vagy más anyagok, akár gép által olvasható formában, akár más formában, amelyek tartalmuk kiválasztása, vagy elrendezése folytán szellemi alkotások. Ez a védelem, amely nem terjed ki magára az adatra, vagy anyagra, nem károsíthat magán az adaton, vagy anyagon fennálló semmilyen szerzői jogot.
- Az Adatbázis Irányelv 1. cikk (2) bekezdése értelmében az adatbázis művek, adatok, vagy független anyagok gyűjteménye, amelyet rendszeresen és tervszerűen állítottak össze, és amelyhez elektronikus, vagy más úton egyedileg hozzá lehet férni.
A WCT 5. cikk (2) bekezdésében előírja: Az adatbázis művek, adatok, vagy független anyagok gyűjteménye, amelyet rendszeresen és tervszerűen állítottak össze és amelyhez elektronikus vagy más úton egyedileg hozzá lehet férni. A védelem az adatbázis bármilyen formájára kiterjed a WCT 1. cikk (1) bekezdés értelmében.
A BUE 2. cikk (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés irányadó az adattárakra is, miszerint a szerzői jog kiterjed az alkotásra, tekintet nélkül a mű létrehozatalának módjára vagy alakjára.
Az adatbázisok jogi szabályozása terén szerzői jogi törvényünk a 2001. évi LXXVII. törvénnyel módosított 1999. évi LXVI. törvény (Szjt.) fontos előírásokat tartalmaz.
A Szjt. a szerzői jogilag védett alkotások példálózó felsorolásába 1. § (2) bekezdés p) pontjába felveszi a gyűjtemények műnek minősülő adatbázist is.
Az adatbázisokra az Szjt. VII. fejezet és a 60-62. §-ai vonatkoznak. Az Szjt. 60/A. § (1) bekezdése megadja az adatbázis fogalmát. Adatbázisnak minősül: önálló művek, adatok, vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni.
A Szjt. 1. § (8) bekezdése és a 84/E. § (3) bekezdése értelmében az adatbázis előállítók szomszédos jogi oltalomban részesülnek.
A Szjt. 1. § (3) bekezdése értelmében ahhoz, hogy az adatbázis gyűjteményes műként oltalomban részesüljön az szükséges, hogy az adatbázis összeválogatása, elrendezése és szerkesztése szellemi alkotás eredménye kell hogy legyen, vagyis az adattárnak ez esetben egyéni eredeti jelleggel kell rendelkeznie. A törvény védi a gyűjteményt, azaz a gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázist is. A védelem az adatbázist akkor is megilleti, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
Az adatbázis jogvédelmének a terjedelme semmiképpen sem terjed ki a működést irányító szoftverre.
Fontos az a rendelkezés, amelynek értelmében az adatbázis, mint gyűjteményes mű jogi oltalma nem terjed ki az adatbázisban tárolt adatokra és információkra. Ez a rendelkezés egyébként a közérdekű adatok felhasználását is a jogosult beleegyezésétől tenné függővé. Az Szjt. 7. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyűjteményes műnek minősülő számítástechnikai eszközökkel, vagy bármilyen más módon működtetett adattár védelme nem terjed ki a tartalmát képező adatokra és egyéb alkotó elemekre.
Nyilvánvaló azonban, hogy amennyiben az adatbázis szerzői jogilag védett alkotásokat tartalmaz, ezek védelmét az adattárba kerülés önmagában nem szünteti meg.
Az adatbázisok létezhetnek hagyományos hordozókon (papír) és vannak számítógéptechnikai eszközökkel működtetett adatbázisok.
A számítógépes adatbázisok jelenleg hétköznapjainkba beépülve tökéletesebben látják el azt a funkciót, mint a nyomtatott adathordozók.
Jelenleg már számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisok tartalmazzák többek között:
- a jogszabálygyűjteményeket,
- a világszerte mért meteorológiai adatokat,
- nemzeti és nemzetközi bűnügyi nyilvántartásokat,
- a Föld összes országainak gazdaságpolitikai adatait,
- a világ fegyverarzenáljának mennyiségi, minőségi és tulajdonosi viszonyait,
- a különböző távirati irodák által kiadott aktuális politikai híranyagot,
- a szakosított nemzetközi szervezetek működése körében rögzített szakirányú, ágazati jellegű adatokat.
Az adatbázisok jogi státusza négyféle lehet.
1. Ha az adatbázis tartalmának összeválogatása, elrendezése, vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű szerzői jogi oltalom illeti meg, a szerzői jogi oltalom jogosultja a szerkesztő. Ezen túlmenően további védelem (szomszédos jogi oltalom) is megilleti az adatbázis előállítóját a többszörözés, terjesztés és más felhasználási módok vonatkozásában, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt. [Szjt. 84/A. § (5) bekezdés.] Azaz az adatbázis szerzői és szomszédos jogi oltalomban is részesül.
2. Amennyiben az adatbázis előállítója nem eszközölt jelentős ráfordítást, azonban az egyén, eredeti jellegű, a Szjt. 84/A. § (5) bekezdése alapján, az adatbázis csak szerzői jogi oltalomban részesül.
3. Amennyiben a szerzői jogi oltalom nem áll fenn, ugyanakkor az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt, az adatbázis előállítóját a Szjt. 84/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott (szomszédos) jogok megilletik.
4. Elképzelhető végül, hogy az adatbázis semmilyen jogi oltalomban nem részesül, mivel nem éri el a szerzői alkotás színvonalát, továbbá tartalmának megszerzése, ellenőrzése, vagy megjelenítése nem igényelt jelentős ráfordítást.
E körben annak van kiemelt jelentősége, hogy a jelentős ráfordításokat eszközlő adatbázis előállítókat (pl. egy tudományos folyóirat 30 évben nyilvánosságra hozott összes számának tartalmát magába foglaló adatbázis) szomszédos jogi védelem illeti meg.
A szerkesztő
A szerkesztőt illeti meg elvileg a szerzői jog által védett műre vonatkozó vagyoni és személyhez fűződő jogok. Az ilyen adatbázisra, mint gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg. A szerkesztőt megillető jog nem érinti a gyűjteménybe felvett művek szerzőinek önálló jogait az Szjt. 7. § (2) bekezdése értelmében. Ezeken a szerző joga továbbra is fennáll.
Mint ahogy az említést nyert, az adatbázisok általában intézményekhez, szervezetekhez tartoznak. Az adattárak meghatározott részeinek felhasználásához fűződő jog attól függ, hogy az adattárral rendelkező szervezet a szerződésben milyen felhasználási jogot engedélyez.
Vagyoni jogok
Az adatbázis jogosultját kizárólagos jog illeti meg:
- az adatbázis többszörözésére,
- terjesztésére,
- a nyilvánossághoz közvetítésre és
- az átdolgozásra.
Az adatbázisok átruházhatók a Szjt. 61. § (2) bekezdése alapján. Ez kivételes rendelkezés a szerzői jog monista jellegére tekintettel, ugyanis - egyes kivételektől eltekintve - a szerzői jogok nem ruházhatók át és másként sem szállhatnak át.
A munkaviszonyban létrehozott adatbázis vonatkozásában a vagyoni jogokat a szerző - szerkesztő - jogutódjaként a mű átadásával a munkáltató szerzi meg, ha a felek másképpen nem állapodnak meg, és a mű elkészítése a szerkesztő munkaviszonyból folyó kötelezettsége az Szjt. 30. § (1) bekezdése alapján.
A munkaviszonyban létrehozott adatbázis szerkesztőjét az Szjt. 30. § (3) bekezdése értelmében - ha mást nem kötnek ki - díjazás nem illeti meg, ha a munkáltató a műre másnak felhasználási engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
Az adatbázis előállító
A Szjt. 84/A. § (6) bekezdése értelmében adatbázis előállítójaként azt a természetes személyt, jogi személyt, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot tekintjük, aki vagy amely a saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
Az adatbázis előállítóját attól függetlenül megilletik a Szjt.-ben meghatározott jogok, hogy az adatbázis szerzői vagy bármilyen jogi oltalomban részesül-e. E jogok az adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi, vagy bármilyen más jogi védelemben.
Az adatbázis előállítójának engedélye szükséges a Szjt. 84/A. § (1) bekezdése alapján
- az adatbázis tartalmának egésze, vagy jelentős része másolásához, azaz, kimásolásához. A kimásolás a többszörözés fogalmi elemeinek felel meg;
- nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétellel, adatbázis példányainak terjesztéséhez, vagy a nyilvánossághoz való közvetítéséhez, azaz újrahasznosításához. Az újrahasznosítás a terjesztés fogalmi elemeinek felel meg. A terjesztés történhet az adatbázis példánya adásvételével, vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba hozatalával, a forgalomba hozatal céljából való behozatalával az országba, valamint az adott példány bérbeadásával. A terjesztési jog a haszonkölcsönbe adásra nem terjed ki;
- az adatbázis tartalma jelentéktelen részének ismételt és rendszeres másolásához és újrahasznosításához, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.
E felhasználások díjkötelesek.
Hangsúlyozni kell, hogy e jogok az adatbázis előállítót csak akkor illetik meg, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése, vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.
A Szjt. 16. § (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az adatbázis esetén is - elvileg - a szerzőé a rendelkezési jog.
A védelmi idő adatbázis eseten 15 év az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát - követő év első napjától, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától, ha ezalatt nem hozták az adatbázist nyilvánosságra. Az adatbázis tartalmának időközbeni megváltozása nem változtatja meg a gyűjteményes műre vonatkozó szerzőt illető jogot.
Amennyiben az adatbázis tartalma az átvett anyagok részben vagy egészben szerzői jogi oltalom alatt állnak, a jogtulajdonos engedélye szükséges a felhasználáshoz.
Az adatbázis szerkesztési elveket, felépítési módját is tükröző lényeges tartalmának vagy lényeges részének átvételéhez az adatbázis jogtulajdonosának engedélye szükséges.
Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges - dokumentációra a Szjt. 60/A. § (2) bekezdése alapján.
Amennyiben a használó jogszerűen használja az adatbázist, az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű használatához nem szükséges a szerző engedélye. A jogszerűen használó jogosult a többszörözésre, az adatbázis tartalmának megváltoztatására.
A Szjt. 62. § (2) bekezdés értelmében, ha csak az adatbázis valamely részének a felhasználására szereztek jogot, a szerző joga csak a neki fenntartott, megőrzött részre korlátozódik.
Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét - akár ismételten és rendszeresen is - kimásolja, illetve újrahasznosítsa.
Az adatbázis előállítójának a hozzájárulására akkor sincs szükség, ha az adatbázis valamely részének a felhasználására szereztek jogot és a jogszerű felhasználó ennek jelentéktelen részét kimásolja, illetve újrahasznosítja.
Az adatbázist részben vagy egészben megszerző személy jogait a többszörözésre, terjesztésre, megváltoztatásra a szerzői jog korlátját jelentő szabad felhasználás szabályai szerint tisztességes és rendeltetésszerűen - gyakorolhatja.
Nagyon fontos az a rendelkezés, amelynek értelmében a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítják az előállító jogos érdekeit.
Az adatbázis jelentéktelen részének jogszerű felhasználó által történő használata nem érinti az adatbázisban felvett egyes művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó szomszédos jogokat.
A fenti felhasználás tartalmára és terjedelmére vonatkozó szabályoktól a Szjt. 84/B. § (5) bekezdése értelmében nem lehet eltérni, azokkal ellentétes rendelkezések alkalmazása semmis.
Szabad felhasználás
A szabad felhasználás az adatbázisok esetén jelentős lehetőséget biztosít, de csak akkor, ha haszonszerzés célját nem szolgálja.
Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az jövedelemszerzés, vagy jövedelemfokozás célját szolgálja. Ez a lehetőség nem vonatkozik a számítógépes eszközökkel működtetett adatbázisokra.
Az adatbázisok szabad felhasználása iskolai oktatás, vagy tudományos kutatás céljára is megengedett. A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára - a célnak megfelelő módon és mértékig - az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve nem szolgálja.
Szabad felhasználás tárgyát képezi az adatbázis felhasználása a bírósági, államigazgatási, vagy más hatósági eljárásban. Ez úgy értelmezhető, hogy az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak megfelelő módon és mértékig.
Az adatbázisra vonatkozó felhasználási szerződések sokfélék, tekintettel arra, hogy az adattárak - pl. bírósági döntések adattára, vagy éppen a magyar borvidékek adattára - különböző adatokat tartalmaznak, másrészt vannak kizárólag írásos formában létrehozott adattárak és számítógéptechnikai eszközökkel működtetett adattárak. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az adatbázisok teljes egészében átruházhatók. Az adattár felhasználása megvalósulhat vállalkozási szerződés formájában is.
Az alábbiakban példaképpen bemutatandó egy vállalkozási szerződés keretében elkészített honlap, mint adatbázis átadására és felhasználására vonatkozó megállapodás kerül bemutatásra.
Az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés legfontosabb kellékei:
A) a szerződés céljának meghatározása
B) a szerződés létrejötte
C) a szerződés időtartama
D) a szerződés tárgya
E) a teljesítés ideje
F) a szolgáltató kötelezettségei
G) a megrendelő kötelezettségei
H) a szerzői jog
I) díjak
J) fizetési feltételek
K) vis maior
L) szerződésmódosítás
M) felmondás
N) titoktartás
O) értesítés
P) alkalmazandó jog.
Elsősorban a szerződés tárgya (D), a szolgáltató kötelezettségei (F), a megrendelő kötelezettségei (G), és az alkalmazandó jog (P) érdemelnek különös figyelmet.
Példaként bemutatandó internetes honlap létrehozása a Magyar Millenneum alkalmából azzal a céllal, hogy Magyarország minden lényeges - gazdasági, politikai, kulturális és történeti - vonatkozásait - különösen pedig az ország fejlődésének pozitívumait bemutassa.
Sorra kerül az ország történelmének, gazdaságföldrajzának, külpolitikájának, kisebbségi politikájának, olimpiai bajnok sportolóinak, Nobel-díjasainak, parlamenti választásainak, kulturális vívmányainak stb. részletes bemutatására.
A honlap mint adatbázis létrehozása jelentős szellemi tevékenységet követel meg, annak végleges alakjában való létrehozása egyedi, eredeti alkotásként gyűjteményes műként, szerzői oltalomban részesülő szerzői alkotást eredményez.
Itt a szerződés tár a munkával elérhető eredménynek tekinthető. A szerződésre a Szjt. előírásai mellett a Ptk. XXXV. fejezetében szabályozott vállalkozási szerződések előírásai irányadók. A honlapot létrehozó vállalkozást Szolgáltatónak, a vele szemben álló felet Megrendelőnek nevezzük. Tehát a szerződés tárgya:
a) a honlap tartalmának elkészítése, megszerkesztése, szükség esetén digitalizálása;
b) a honlap idegen nyelvű verziójának elkészítése;
c) az a) és b) pontban meghatározott anyagokból, azokhoz illeszkedő, gyűjteményes műnek minősülő, a honlapon hozzáférhető adatbázis elkészítése;
d) az adatbázis működtetéséhez szükséges és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő dokumentációk elkészítése és arra a szerződés céljának megfelelő felhasználási jog megszerzése;
e) az a) pontban meghatározott honlaphoz való hozzáférés (adatátvitel biztosítás Internet IP szolgáltatás nyújtása útján);
f) a megrendelő szerverén tárolt honlap folyamatos műszaki karbantartása;
g) a megrendelő számára e-mail cím és IP-cím tartománynév biztosítása.
Különös jelentősége van a felek kötelezettségei meghatározásának. Itt elsődlegesen a szolgáltató kötelezettségei bírnak fontossággal.
A szolgáltató kötelezettségei:
a) A szolgáltató főkötelezettsége a megrendelő által rendelkezésre álló adatokból honlap összeállítása, tehát köteles a megrendelő által adott adatokból honlapszerűen hozzáférhető gyűjteményes művet készíteni és lehetővé tenni, hogy az adatokhoz adattárszerűen egyénileg előre meghatározott kiválasztási, elrendezési és szerkesztési elvek alapján hozzá lehessen férni.
b) A honlap, ideértve az idegen nyelvű verziókat, valamint frissítéseket is, akkor alkalmas a felhasználásra, ha azt a megrendelő képviselője írásban elfogadja.
c) A megrendelőnek 5 munkanapot biztosítanak az elfogadáshoz szükséges tanulmányozáshoz, ezáltal a megrendelő az elfogadás vonatkozásában nyilatkozni köteles. A megrendelőnek joga van a munkát - ismételten is - megfelelő határidő kitűzésével visszaadni. Ha a szolgáltató a kijavítást alapos okból megtagadja, vagy a kitűzött határidőre nem hajtja végre, a megrendelő a szerződést díjfizetés nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
d) A honlap elzárása vagy korlátozott hozzáférése esetén az adott díj ötszörösét kitevő összegű díjjóváírás jár a megrendelőnek. A szolgáltatónak járó díjat a díjjóváírás összegével csökkenteni kell.
e) Abban az esetben, ha a megrendelő biztosítja az adatbeviteli - hozzáférési - feltételeket, ő köteles a hibákat elhárítani, és a hozzáférés megszűnése vagy korlátozására az ő felelőssége alá esik, így számára jóváírás nem jár.
f) A szolgáltató köteles a honlap, illetve a honlapon tárolt adatok adattárszerű használatához szükséges szoftverekre felhasználási jogot szerezni, amely alkalmas az adattár zavartalan működtetésére.
Ha a honlap javítás után sem alkalmas, a szolgáltatót csak a szolgáltatás díjának 15%-a illeti meg.
A szolgáltatót jogszavatosság terheli abban a vonatkozásban, hogy a kérdéses honlaphoz a közönség tagjai zavartalanul hozzáférjenek, vagyis hogy a honlap megfelelő részei online módszerrel lehívhatók legyenek.
A szolgáltató köteles az adatátvitel (hozzáférést biztosító) szolgáltatás időtartama alatt folyamatosan napi 24 órában hibabejelentős munkahelyet működtetni, ahol akár a közönség tagjai, akár a megrendelő közvetlenül jelezhetik a szolgáltatás meghibásodását, vagy a hozzáférés meghiúsulását. A hibabejelentő hely telefon és telefax számát és e-mail címét a szolgáltató köteles olyan időben a megrendelő tudomására hozni, hogy a megrendelő azt megfelelően nyilvánosságra hozhassa, továbbá köteles azt a honlapon megfelelően feltüntetni.
A szolgáltató köteles a fentieknek megfelelően hibaelhárító szolgálatot üzemeltetni, és a hibákat haladéktalanul elhárítani.
A szolgáltatási díj nem jár arra az időre, ameddig a honlaphoz nem, illetve csak korlátozottan lehet hozzáférni. (Itt 4 órai időtartamot a kiesésnek meg kell haladnia.)
Teljesen logikus módon a megrendelőnek kell biztosítania honlap összeállításához szükséges információkat.
A) A megrendelő köteles meghatározott időpontban hordozón és formátumban lista szerint átadni a szolgáltatónak a honlap anyagait.
B) A megrendelő köteles meghatározott időn belül közölni a honlap szerkesztésére vonatkozó követelményeket.
C) A megrendelőnek kell biztosítani a közönség tagjai részére a felhasználási jogot. A megrendelő szavatol azért, hogy a honlap anyagában található, általa íratott vagy már meglévő szerzői művekre
- adatbázisban való bármely technikai eszközzel megvalósuló rögzítésre,
- többszörözésre,
- a művek bármilyen technikai eszközzel és módon történő nyilvánossághoz közvetítésére vonatkozó,
- harmadik személynek átengedhető területi korlátozás nélkül, legalább a honlaphoz való hozzáférés teljes időtartamára szóló olyan felhasználási joggal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a közösség tagjai a szerzői művekhez - interaktív módon, azaz az általuk meghatározott helyen és időben férhessenek hozzá.
D) A megrendelő felel a honlapon levő anyag tartalmáért. A megrendelőnek gondoskodnia kell arról, hogy jogszabályokba, közerkölcsbe, továbbá közrendbe, valamint személyiségi jogokba ütköző információk ne lehessenek a honlapon.
A honlap nem tartalmazhat jogosulatlan vagy a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény által tiltott módon megszerzett adatokat, vagy üzleti titkokat.
A honlap nem tartalmazhat továbbá:
a) szerzői jogokat sértő alkotóelemeket,
b) megtévesztő jellegű adatokat,
c) hamis tényeket, valós tényeket valótlan színben feltüntető közléseket, mások személyhez fűződő jogait sértő információkat,
d) kiskorúak szellemi és erkölcsi fejlődését sértő adatokat, személyiségi jogok diszkriminációját jelentő információkat, mások magánéletére vonatkozó, nem közérdekű információkat, sokkoló, félelemkeltő anyagokat, bűncselekményre felhívást,
e) szexuális, erőszakos vagy trágár tartalma miatt megbotránkoztatást keltő alkotóelemeket,
f) tiltott reklámot.
E) A megrendelő köteles a teljesítésnél kifogásait az átvételtől számított 5 napon belül előterjeszteni.
A megrendelő a honlaphoz való hozzáférés érdekében köteles folyamatosan biztosítani az adatátviteli feltételeket abban az esetben, ha a szerződés szerinti honlapot nem a szolgáltató szerverén tárolják és teszik hozzáférhetővé.
F) A megrendelőnél rendelkezésre álló adatátviteli feltételek nem térhetnek el a szerződés időtartalma alatt a szolgáltató által meghatározott szerződési követelményektől.
G) Adatátviteli szolgáltatás nyitásában történő változás újabb kötelezettséget rak rá a megrendelőre.
Amennyiben a szolgáltató az adatátviteli szolgáltatás nyújtásában változtatást eszközöl és ez a változtatás a megrendelőnél az adatátviteli feltételekben technikai módosítást tesz szükségessé, úgy erről a szolgáltatót a módosítást megelőző 30 munkanapon belül írásban értesítést küld a megrendelőnek.
H) A megrendelő köteles végrehajtani az előző (G) pont szerinti technikai módosításokat. Megtagadható a módosítások végrehajtása, ha az ok aránytalanul magas költségekkel járnak. Az eredeti költségek 15%-os túllépését megkövetelő költségváltoztatás már aránytalanul magasnak számít.
I) Fontos kikötés az, hogy a megrendelő köteles a szolgáltatás által észlelt vagy hozzá bejelentett hibáiról haladéktalanul értesíteni a szolgáltató hibabejelentő helyét.
A szerzői jog alkalmazására vonatkozó kikötéseknek alapvető fontos szerepe van. Ebben a vonatkozásban fontos szerződési feltételek:
a) A felek a megrendelő által átadott anyag alapján készült honlapot, ideértve az annak elemeihez adatszerű hozzáférést biztosító elemeit is, gyűjteményes műnek tekintik, amelyre nézve a szerzői vagyoni jogok megrendelőt illetik, azzal a korlátozással, hogy az adatszerű működtetéshez szükséges szoftverekre vonatkozóan csak honlapszerű felhasználás terjedelméhez igazodó, a szolgáltatótól átengedett felhasználási jog illeti meg a megrendelőt.
b) Fontos továbbá, hogy a honlap szerzői jogi jogkezelési tájékoztatójában a szolgáltató köteles feltüntetni, hogy a honlap szerzői jogi jogosultja a megrendelő. A megrendelő írásbeli engedélye szükséges a felhasználáshoz, bármely módon megvalósuló nyilvánossághoz közvetítéshez, valamint változtatásához.
c) A szolgáltató jogosult feltüntetni a szerzői jogi jogkezelési tájékoztatóban, hogy a honlap anyagának számítógépes felhasználás céljára történő összeállítását a szolgáltató végezte.
d) Fontos szerzői jogi előírás továbbá, hogy a megrendelő engedélyezi a szolgáltatónak a honlap mint gyűjteményes mű
- nyilvánossághoz közvetítését, akként
- hogy a közönség tagjai egyénileg választhatják meg a honlaphoz, vagy annak egyes alkotóelemeihez való hozzáférés idejét és helyét.
e) A honlap tartalma egyrészt szerzői jogi [Szjt. 7. § (1) bek.], másrészt szomszédos jogi védelemben részesül a Szjt. 84/E. § (1) bek. alapján. ■
Visszaugrás
