Tolnai Kata[1]: A bírósági közvetítés eredményei: ami a számok mögött van* (MJSZ, 2018. 1. Különszám, 44-51. o.)

"Boldog azon haza, hol a bíró ítélete nem csak igazságot szolgáltat, hanem a hivatalába és személyébe helyezett bizodalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek; ott könnyebben enyésznek a pörlekedés keserűségei, ott hajlandóbbak a felek egymásnak testvéri kezet nyújtani, ott a társaság szelíd, de legerősebb kapcsolati nem enyésznek el egészen a pörlekedés miatt." (Deák Ferenc)

2012. év második fele óta a magyar bíróságokon alternatív vitarendező eljárást, bírósági közvetítői nemperes eljárást is igénybe vehetnek a felek abban az esetben, ha folyamatban van a bíróságon polgári peres vagy nemperes eljárásuk (alapügy). A bírósági közvetítői eljárást olyan esetben lehet lefolytatni, ha az alapügy nem tartozik a kizárt ügyek csoportjába (a 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről 1. § (3)).

2012 őszétől 12 nyugalmazott bíró titkárként kezdett el közvetíteni hat törvényszéken. 2013 nyarától azonban többségük befejezte e tevékenységet átadva e tevékenység végzését kiképzett bírósági titkároknak, akik számára az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkreditált, hatvan órás közvetítőképzést szervezett. Az azóta eltelt időben ismertté vált a bírósági rendszer tagjai körében az eljárás, ami biztosítja az igénybe vételét ma már az ország mind a 20 törvényszékén. A bírósági közvetítői nemperes eljárás lehetőséget teremt a felek számára, hogy egy képzett bírósági közvetítő közreműködésével, saját maguk legyenek képesek megtalálni a köztük húzódó érdek és jogvita feloldásának módját. Az érdekvita feloldásával az esetek nagy részében a peresített jogvita is megoldódhat, sok esetben okafogyottá téve a folyamatban lévő pert.

A nagyobb bíróságokon (ahol 7 bírónál többnek van szolgálati helye), országosan mintegy 70 bíróságon kialakításra és berendezésre kerültek a bírósági közvetítői eljárás lefolytatására alkalmas helyiségek. Az Országos Bírósági Hivatal Bírósági Közvetítés Munkacsoportja meghatározta a működéshez szükséges ún. minimum feltételeket, amelyek immár 2015 nyara óta rendelkezésre állnak az

- 44/45 -

említett nagyobb bíróságokon: kerek asztal székekkel, PC vagy laptop a közvetítő számára, helyszínen nyomtatási lehetőség, iratmegsemmisítő, mobil telefon, amivel a bírósági közvetítő közvetlen kapcsolatot tart a felekkel és zárható szekrény, amiben maga a közvetítő őrzi a bírósági közvetítői eljárások aktáit.

Ezek tartalma: a közvetítést kezdeményező egyoldalú vagy mindkét fél részéről kitöltött és aláírt Kérelem nyomtatvány, a bírósági közvetítői eljárás kezdetekor minden érintett által kitöltött és aláírt Nyilatkozat nyomtatvány, valamint az írásos Megállapodás minden érintett által aláírt egy példánya, ha született ilyen az eljárásban. Megállapodás hiányában az eljárás végén készült hivatalos feljegyzés az eljárás befejezéséről. Az aktákat, a többi bírósági irattól elkülönítetten, bírósági közvetítő őrzi és kezeli 10 évig. Ez idő eltelte után a bírósági iratok selejtezésére vonatkozó mindenkori szabályok szerint jár el. Másolatot is bírósági közvetítő adhat a Megállapodásról.

Magyarországon - az utóbbi néhány évben - sajátos, kiemelten ügyfél központú modell alakult ki a közvetítői eljárás igénybe vétele terén. A felek választhatnak, hogy kívánnak-e igénybe venni közvetítői eljárást, s ha igen, akkor a bírósági eljárás illetékében benne foglalt, tehát illeték és a felek számra díjmentes bírósági közvetítői eljárást szeretnének-e lefolytatni vagy bíróságon kívüli, ún. piaci mediátorhoz szeretnének-e fordulni.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének iránymutatása alapján a hivatal munkatársai, a bírósági közvetítés Európában kialakult gyakorlatának megfelelően, olyan úton indultak el a jogintézmény bírósági rendszerbe integrálása érdekében, amely egyrészt személyre szabott tájékoztatással, másrészt anyagi érdekeltség megteremtésével ösztönzi a feleket arra, hogy igénybe vegyék a közvetítői eljárást bírósági eljárásukhoz kapcsolódóan. Az eljárásban megkötött megállapodás megkötése esetén illeték kedvezményre lesznek jogosultak a felek attól függően, hogy a per mely szakaszában fejezik be a pereskedést e megállapodás alapján születő perbeli egyezség alapján. Az illeték kedvezmény mértéke akár 90%-os is lehet.

Bírók és a bírói pályára készülő, jogi szakvizsgával rendelkező bírósági titkárok kiképzésével a bírósági rendszerben dolgozó személyekkel működő bírósági közvetítői hálózatot épített fel és működtet e feladat elvégzésre az Országos Bírósági Hivatal. Hatvan órás, szakirányú akkreditált képzés (63./2009. IRM rendeletnek megfelelő) elvégzését követően olyan bírósági titkárok és bírók járnak el közvetítőként, akik nem vesznek részt az alapügy elintézésben. A felekkel közvetlen kapcsolatot tartanak elsősorban e-mailen és telefonon. A kapcsolat tartásának ez a közvetlen módja az elektronikus eljárás ügyfeleivel is lehetséges a bírósági közvetítői nemperes eljárásban. Ha a felek - választásuk alapján - nem bírósági, hanem úgynevezett piaci közvetítőhöz fordulnak, óradíjat és a közvetítő költségeit saját maguknak kell megfizetniük, miközben a közvetítőnek kifizetett díjból költség beszámítást érvényesíthetnek a peres illetékből, maximálisan 50.000 Ft összegig.

Az Igazságügyi Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzéken szereplő közvetítők közül kérhetnek fel mediátort a mediációs eljárás levezetésére. E lista a bírósági közvetítőket nem tartalmazza, ugyanakkor alávetési nyilatkozatot tett piaci

- 45/46 -

közvetítőket is találhatnak itt. Ez azért kiemelendő körülmény, mert ezek a közvetítők nem utasíthatják vissza a bírósági kötelezés nyomán hozzájuk forduló felek felkérését. Ilyen esetben a kötelezésben foglalt tájékoztató megtartását, az erről történő igazolás kiadását, és ha a felek szeretnék, a közvetítői eljárás lefolytatását is elvégzik. Óradíjuk maximalizált: megegyezik a jogi segítségnyújtók mindenkori óradíjával, ami óránként és felenként jár a számukra mind az eljárásról adott tájékoztatás, mind pedig a kötelezés nyomán induló eljárás tartama alatt.

1. A közvetítői eljárás szabályozása Magyarországon

2002-ben született meg a közvetítői tevékenységről szóló törvény (2002. évi LV. törvény - KVTv.), amely megteremtette Magyarországon a közvetítői eljárás jogszabályi keretét. 2012. július 24-től a törvény új fejezettel, a bíróságon folyó közvetítői eljárás, a bírósági közvetítés szabályaival egészült ki (IV. A Fejezet, A Bírósági Közvetítés). 2014. március 15-től nemcsak bírósági titkár, hanem bíró is eljárhat bírósági közvetítőként szigorú kizárási szabályok érvényesülésével: ugyanabban az ügyben nem járhat el bíróként és bírósági közvetítőként ugyanaz a személy. A kizárási szabályok természetesen a bírósági titkárra is vonatkoznak. Az alapügy bírája nem kaphat semmilyen információt arról, hogy mi hangzott el a közvetítői eljárásban. A titoktartás ipso jure azonban csak a közvetítőre vonatkozik, azonban a felek maguk is megállapodhatnak kölcsönös titoktartásban a közvetítői eljárásban elhangzottakra vonatkozóan.

2. Közvetítőnél való megjelenésre kötelezés (mandatory mediation)

A szülői felügyeleti joggal kapcsolatos perekben 2014. március 15-e óta a bíró elrendelheti kötelezően (KVTv. IV.B Fejezet, A Kötelező Közvetítői Eljárás, valamit a Ptk. IV. Családjogi Könyve, 4:172 § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben]), hogy a felek közösen felkeressenek közvetítőt (mandatory mediation), és ott együtt meghallgassák a részletes tájékoztatást arról, hogy esetükben milyen előnye van annak, ha közvetítői eljárás keretében, saját maguk, közösen kimunkált megállapodással oldják fel a teljes konfliktusukat (beleértve az érdek- és jogvitájukat). Ilyen esetben is - szabad belátásuk alapján - közösen döntik el, hogy belebocsátkoznak-e a közvetítői eljárásba, vagy a bíró döntését kérik ügyükben. Ha nem kívánják lefolytatni a közvetítői eljárást, vagy megállapodás nélkül fejezik be azt, folytatódik a szünetelő, illetve - kötelezés esetén - a felfüggesztett per. A közvetítő ilyen esetben igazolást állít ki, hogy a felek közösen megjelentek a közvetítőnél, meghallgatták az eljárásról szóló tájékoztatót, vagyis a bírói kötelezésnek eleget tettek. Ezt az igazolást viszik vissza a bíróhoz, ezzel teljesítve a rájuk rótt kötelezettséget. A kötelezés csupán az ismertető meghallgatására szól, az eljárás lefolytatásában a döntés önkéntességére vonatkozó egyik legfontosabb alapelv tehát nem sérül.

- 46/47 -

A Magyarországon lefolytatott bírósági közvetítői eljárások önkéntes/mandatory (bírói kötelezés nyomán lefolytatott közvetítői eljárás) bontásban

Megállapodás megkötése esetén a felek, mint ügyük gazdái, közösen kérhetik a bírótól az írásba foglalt megállapodásuk keresethez igazodó részeinek perbeli egyezségként való jóváhagyását. Ez nem akadálya annak, hogy a megállapodás akár túlterjeszkedjen a kereseti kérelmen. A megállapodás nem végrehajtható elemei és a kereseti kérelemben nem szereplő elemek polgári jogi szerződésként viselkednek, mert a bírói jóváhagyás lehetősége azokra nem vonatkozik. Ezen elemek esetében a felek önkéntes betartással szereznek érvényt a benne foglaltaknak.

2018. január 1-től a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény lehetővé teszi közigazgatási perben is közvetítő, így bírósági közvetítő által is lefolytatható közvetítői eljárás igénybevételét. A bíróság annak érdekében, hogy a felek között egyezség létrejöjjön, több intézkedést is tehet. A közvetítői eljárás lehetőségének bevezetése azon közigazgatási perekben képzelhető el, amelyekben tárgyuknál fogva az egyezség megkötésére is esély lehet. A Kp. ezért a két eljárást (megállapodás, egyezség) a Kp-n belül, egymásra tekintettel szabályozza, és a közvetítői eljárás befejezéséig a peres eljárás felfüggesztésére ad lehetőséget.

A 2018. január 1-től hatályba lépő új Polgári perrendtartás az alábbi lényeges változásokat, új elemeket tartalmazza a közvetítői eljárás vonatkozásában. Két már eddig is meglévő, de ritkán igénybe vett nemperes eljárást, egyezségi kísérletre idézését nevesít e körben. Egyik típusát a piaci közvetítők által lefolytatott közvetítői eljárásokban született megállapodások végrehajthatóvá tételére. Ennek biztosítása egyébként a 58/2008-as Irányelvből fakadó kötelezettség is. Az egyezségi kísérletet ilyenkor megelőzi közvetítői eljárás, ahol megállapodás is született a felek között. Ebben a nemperes eljárásban bíró jár el, és a megállapodást egészében vizsgálva dönt annak jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás elutasításáról.

Az egyezségi kísérletre idézés másik formája a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérletre idézés. Ha nem sikerül a feleknek ezen bírósági nemperes eljárásban egyezségre jutni, lehetőségük van bírósági közvetítői eljárás lefolytatását kérelmezniük. Ha ennek keretében sem sikerül megállapodniuk, a nemperes eljárás befejeződik, mert nem alakulhat át perré. Polgári per során továbbra is lehetőség lesz minden per szakaszban közvetítői és bírósági közvetítői eljárást lefolytatni. Lényeges előrelépés, hogy a bírónak az eddigi tájékoztatási

- 47/48 -

lehetősége az új Pp. alapján kötelezettséggé vált a perfelvételi tárgyaláson, amikor is tájékoztatást kell adnia a közvetítői eljárás lehetőségeiről, előnyeiről.

3. Bírósági közvetítői hálózat

2014 év végére mind a 20 hazai törvényszéken volt kijelölt bírósági közvetítő és a tevékenység igazgatási munkáit végző koordinátor bíró is megbízást kapott a törvényszék elnökétől. 2015 év végére pedig már minden nagyobb bíróságon is volt bírósági közvetítő.

Jelenleg mintegy 70 nagyobb magyarországi bíróságon, több mint 130, többségében bírósági titkár, valamint kisebb részben bíró jár el a bírósági közvetítői ügyekben. A bírósági titkárok kijelölése bírói kinevezésükkel automatikusan megszűnik. Ha bíróként is folytatni kívánják a közvetítői tevékenységet, saját maguknak újra kell indítaniuk a kijelölési eljárást. A törvényszék elnöke is kezdeményezheti, de csak a kijelölendő személy önkéntes hozzájárulásával. Bírósági közvetítői tevékenység végzése tehát minden esetben a kiképzett személy önkéntes kezdeményezése vagy hozzájárulása alapján történik a bíróságokon. Ugyanez az önkéntesség vonatkozik a hatvan órás szakmai alapképzettség megszerzésére is. Az OBH elnöke dönt a kijelölésről a 11/2014. OBH elnöki utasítás alapján, ami a bírósági közvetítést és a kijelölés feltételeit is szabályozza. Az önkéntesség kiemelt garanciája annak, hogy betartásra kerüljenek a szakma szabályai a bírósági közvetítői eljárások során, és csak e tevékenységet önszántukból végezni kívánó személyek vezessenek közvetítői eljárásokat.

2013-2017 év végéig 380 bírósági titkár és bíró szerzett tanúsítványt (certificate) a 60 órás, 6 napig tartó elméleti és gyakorlati modult tartalmazó akkreditált közvetítő képzésen. A közvetítői tevékenységet nem végző, de kiképzett bírók és titkárok is tagjai a bírósági közvetítői hálózatnak, mint a tevékenység bírósági működését segítő személyek. A kiképzett bírók pedig, mint a jogintézmény iránt igen magas érzékenységgel rendelkező személyek, felismerik, hogy mely ügyben, mely felek között és mikor van esélye közvetítői eljárás során megállapodást kötni. Ennek érdekében személyre szabottan tájékoztatják a feleket a közvetítői eljárás előnyeiről. Szülői felügyeleti jogot érintő perben - akár az ügy elkülönítésével - kötelezik a feleket a közvetítőnél való megjelenésre.

4. Képzések, képzési rendszer

A közvetítői eljárás bírósági rendszerben való megszilárdításának egyik feltétele a saját képzési rendszer mihamarabbi kialakítása volt. Tekintve, hogy nem állt rendelkezésre ismert előzmény e téren, képzések fejlesztésére volt szükség az akkreditált alapképzés kivételével. Alapképzés évente általában 2-3 alkalommal 60 órás akkreditált képzés, alkalmanként 15 fővel. (A Közigazgatási perrendtartásban

- 48/49 -

szabályozott bírósági közvetítői eljárás indokolttá teszi külön közigazgatási ügyszakban dolgozó titkárok és bírók kiképzését is.) Továbbképzés:

- gyakorlati továbbképzések kezdő és már gyakorlattal rendelkező bírósági közvetítők számára, külön csoportban;

- szakmai (családjogi, gazdasági, munkajogi és 2018-tól közigazgatási) továbbképzés;

- szupervíziós szemléletű instruktori rendszer kiépítése törvényszékenként egy instruktor közvetítővel, valamint egy országos instruktorral (megvalósítás alatt);

- évente egy alkalommal a koordinátorok és instruktorok egynapos értekezlete;

- évente kb. 120 fő közvetítőt és koordinátort érintően országos szakmai értekezlet aktuális témában;

- évente egy alkalommal, külföldi előadók részvételével zajló kétnapos konferencia (2016. május 5-6. és 2017. december 4-5. valamint 2018. október 17-18.);

- törvényszékeken helyi, illetve regionális elméleti és gyakorlati képzések.

5. Bírósági közvetítői eljárások országos adatai 2013. január 1. - 2017. június 30. között

Ebben az időszakban mintegy 3500 közvetítői eljárást folytattak le a hazai bíróságokon bírósági közvetítők, amely eljárások kevéssel több mint fele a felek megállapodásával zárult. A 2016-os statisztikai adatok is azt mutatják, hogy minden harmadik kötelező végzés (mandatory court mediation) nyomán a per vagy legalább a kereset egy része megállapodás megkötésével (részmegállapodás) oldódik meg. Országosan az összes megkötött megállapodások száma 2016-ban 500, amelyek közül 164 esetben kötelezés alapján lefolytatott eljárásban állapodtak meg a felek. Az eljárások átlagos időtartama kevéssel meghaladja a 2 hónapot, amely idő alatt átlagosan több mint két ülést tartanak. Az ülések maximális időtartama 3 óra.

- 49/50 -

6. A bírósági közvetítés bíróságon kívüli népszerűsítése

A jogintézmény népszerűsítésével célszerű kilépni a bíróságok falai közül. Erre sok jó példa volt az utóbbi időben újságokban, megyei lapokban, televízió interjúkban, ahol a téma megjelent. A jogintézmény működését saját készítésű 8 perces filmen is megnézhetik az ügyfelek.[1] A jogintézmény eddigi magyarországi tapasztalatai alapján elmondható, hogy azon felek, akik megismerték a közvetítői eljárást, elégedettek az eljárással. Felismerik az előnyét annak, hogy saját maguk tudják rendezni a kialakult konfliktust békés, kölcsönös kommunikációra és a jövőbeni együttműködést segítő, kötetlen eljárás keretében. Az eljárásban megélt tapasztalataik elégedettséget eredményeznek számukra, mert megismernek olyan hatékony kommunikációs modellt, ami a konfliktusaik feloldásában később is segítséget jelenthet a számukra. A konfliktusrendezésnek ezen alternatív módja, a tapasztalatok szerint, még akkor is pozitívan hat a felek kapcsolatára és további perbeli viselkedésükre, valamint kommunikációs hajlandóságukra, ha nem kötnek megállapodást. Azokban az esetekben, amikor bírósági közvetítői eljárást lefolytattak a felek, de nem jutottak megállapodásra, a folytatódó perben az első tárgyaláson az eseteknek majdnem 40%-ában perbeli egyezséget kötöttek szinte ugyanazon tartalommal, amely a közvetítői eljárásuk során körvonalazódott.[2]

- 50/51 -

Lefolytatott bírósági közvetítői eljárások 2013. január 1-től 2017. június 30-ig

Az Európai Bizottság 2017-es Igazságügyi Eredménytáblájában szerepeltetett adatok szerint az alternatív vitarendezési módszerek használatának előmozdítása és ösztönzése terén a magyar bíróságok első helyen állnak. Ez a kiváló eredmény minden, a bíróságon hozzáférhető alternatív vitarendezési eljárás népszerűsítéséből adódik. Az egyik forma megismerése, igénybe vétele a másik forma számára is hordoz pozitívumokat és serkentő hatással lehet a felek számára az alternatív utak igénybe vétele: ha egyik formáját már kipróbálták, bizonyára nem idegenkednek tőle. Mindennek nagy előnye, hogy a felek elégedetten távoznak a bíróságról, és költség kínélő módon, rövid idő alatt megoldódik a bíróságra hozott konfliktusuk, és nem valószínű, hogy újra pereskedni fognak az alapügyből fakadóan. ■

JEGYZETEK

* Az előadás elhangzott 2017. november 7-én a Miskolci Egyetemen "Aktualitások és számvetések az alternatív vitarendezések területén" címmel megrendezett nemzetközi konferencián

[1] http://birosag.hu/media/videok/birosagi-kozvetitoi-eljaras

[2] Benkovicsné dr. Varga Erika, a Kecskeméti Járásbíróság bírósági közvetítő titkárának tudományos dolgozatában szereplő adat, megjelent: a 2016. évi Mailáth György Tudományos Pályázat 2016. kiadványban. http://birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/stat-tart-file/mailath-2016.pdf Letöltés dátuma: 2017. december 13. A dolgozat címe: A bírósági közvetítés jelene és jövője