Dr. Gál István László a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára által írt hiánypótló tanulmány teljesen új megvilágításba helyezi az állam titkainak védelmét, mert büntetőjogi szempontból ilyen átfogó és tartalmilag tökéletes összeállítás még nem született.
Angyal Pál 1908-ban készült monográfiájában foglalkozott először büntetőjogi szempontból az állam titkainak védelmével, illetve kisebb terjedelmű, továbbá egyéb, nem nyilvános anyagok születtek még a témában, tekintettel a büntetőjog ultima ratio jellegére. A jelenlegi terminusokat tekintve a minősített adat fogalmát alkalmazzuk a 2010-ig használt államtitok elnevezés helyett, ugyanakkor a tanulmány kitér arra, hogy a minősített adat fogalmán kívül döntést megalapozó adatok és akár üzleti titkok is a fogalomkörbe vonhatók.
A tanulmány további elismerést érdemlő eleme a különbségtétel az adat, az információ és a tudás között. A szerző valamennyi fogalmat elkülönülten, hazai és nemzetközi szakirodalmat felhasználva részletesen elemez a XXI. századi, folyton változó világ kutatási eredményeire is támaszkodva, ugyanakkor egy külön alfejezetben ejt szót, és elegánsan építi fel Kanttól Luhmannon át a történeti-nemzetközi kitekintést. A manapság megszámlálhatatlan online hivatkozás között kifejezetten üdítő felfedezni a források között a Magyar nyelv értelmező szótárát és a Révai Lexikon 1925-ös kiadását.
A továbbiakban a szerző a titok fogalmának sokrétűségét a kortárs, vagyis az elmúlt húsz év magyar tudományos kutatásaira is támaszkodva vázolja fel, és helyezi megvilágításba.
Az elméleti-történeti rész igazi csemegének számít, egy, a római jogi előzményekre történő utalást követően a Velencei Köztársaságon, a középkori Ázsián át a szovjet büntetőjogon keresztül nyújt egyetemes kitekintést.
Az állam titkainak magyar történeti összefoglalóját nézve körültekintő; a szerző jogforrásokon keresztül fest képet, miközben Angyal Pál nyomán elemzi az államalapítás korától jelen lévő hűtlenség bűntettét, mint a titokvédelem egyik korai alakzatát. A következő érdekesség Zrínyi Miklós hadtudományi munkáiban szereplő titok megtartásával kapcsolatos ismertető.
A "büntető törvénykönyvek" közül elsőként a 1792-es büntető törvényjavaslat említi a titok védelmét a nota infidelitatis, a hűtlenség cselekménye kapcsán, mely vonatkozásában még halálbüntetést javasol. A Csemegi-kódex rendelkezései mellett az 1950-es évek Államvédelmi Hatósága által tökélyre fejlesztett titkos iratkezelési gyakorlata is részletes ismertetésre kerül, csakúgy, mint az elmúlt hetven év praxisa.
A továbbiakban a szerző a minősített adatok védelmére vonatkozó egyes fontosabb nemzetközi és külföldi szabályozási megoldásokat vázolja fel, és egyben tétet is emel, amikor az Oroszországi Föderációra és a Kínai Népköztársaságra való kitekintéssel az olvasó érdeklődését, figyelmét magával ragadja.
A tanulmány mintegy tetőpontján a magyar intézmény- és szervezeti rendszer kerül bemutatásra, melyet a szerző a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvénnyel indít, majd a minősített adatok biztonsága négy dimenziójának ismertetésével folytat, végül rátér a visszaélés minősített adattal bűncselekmény hatályos szabályozására. Ebben a részben külön érdekesség, hogy a szerző a minősített adattal visszaélés ismertté vált előfordulási számadatait is bemutatja 1992 és 2015 között, folytatva a sort 2016-2019 közötti időszakban a minősített adattal visszaélés bűncselekmények miatt lefolytatott büntetőeljárások statisztikájával.
Nem marad el a bűncselekmény néhány érdekesebb jogeseten keresztüli bemutatása, gyakorlati jogi szempontból kiemelkedő, hogy az egyes esetek különbözőek, más-más jogi dilemmát mutatnak a cselekmény értékelésében.
A téma kibontása folytatódik a magyar állam titkainak kiegészítő büntetőjogi védelmével, az egyéb titoksértő bűncselekmények bemutatásával. A kémkedés három tényállását részletesen, történeti perspektívába helyezve elemzi a szerző, külön figyelmet szentelve az elhatárolási kérdéseknek, amikor a tanulmány kitér a kémkedés és a gazdasági titok megsértése közötti különbségre is. Bemutatásra kerül a kémkedés az Európai Unió intézményei ellen, valamint a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés változata is.
Az alfejezetben elemzésre kerül továbbá az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés kapcsolata az állam titkainak védelmével.
Külön alfejezetet szentel a szerző a gazdasági titok, az üzleti titok és a bennfentes információ védelmének és szerepének a magyar állam működésében, tekintettel arra, hogy a bennfentes információ is lehet a titok egyik formája, attól függően hányan tudnak róla, ki ismeri az adott információt, meddig nem nyilvános, nyilvánosságra kerülése vagy illetéktelenek általi megszerzése anyagi kárt okozhat.
- 65/66 -
Ezt követően a hatályos Btk. titokvédelemmel kapcsolatos vizsgálata során a bennfentes információ jogosulatlan közzététele cselekmény is részletes elemzésre kerül.
A tanulmány végső soron foglalkozik még a minősített adatok felhasználása és megismerése kérdésével is, mely során számba veszi a felhasználásuk általános feltételeit, valamint a büntetőeljárásban való alkalmazhatóságát, legvégül a minősített adat megismerését fejti ki.
A szerző lezárásként az utolsó fejezetet a minősített adatok jövőbeni büntetőjogi védelmének szenteli, miközben de lege ferenda javaslatokat dolgoz ki.
Dr. Gál István László gyakorló ügyvéd és tanszékvezető egyetemi tanár, aki nem nélkülözi a finom humort a modern és a tudományos megfogalmazás mellett. A tanulmányhoz felhasznált több száz szakirodalom mellett sem válik a szöveg szárazzá, hanem sodró lendületű, jól felépített, irodalmi színvonalú alkotást tarthatunk a kezünkben.
Nőként is értékelve a tanulmányt annak kifogástalan megfogalmazásán kívül, külön is szép és kedves gesztus a szerző feleségének való ajánlása. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD.
Visszaugrás
