A különböző jogágak találkozása számos megoldandó problémát vethet fel. A gazdasági bűncselekmények háttérjogszabályai gyakran a pénzügyi jogban keresendők, ezért - amint az ügyészi munkám során számos alkalommal tapasztalom - a jogalkalmazónak a büntetőjog és a pénzügyi jog rendelkezéseit is figyelembe véve kell megtalálnia a helyes jogértelmezést. A cikkemben a Btk. Különös Részének egyik tényállásával, a számvitel rendjének megsértésével kapcsolatban felmerült aktuális kérdést és a lehetséges megoldást ismertetem egy konkrét jogeset bemutatásával.
A 2013. július 1. napjától hatályos új Btk. 403. §-a, amely a számvitel rendjének megsértése tényállását tartalmazza, nem vezetett be gyökeresen új szabályozást az azt megelőző rendelkezéshez, az 1978. évi IV. törvény 289. §-ában foglaltakhoz képest. Az egyetlen változás az, hogy a büntetési tétel felső határa a korábbi 5 évről 3 évre csökkent. A hatályos törvényi tényállás témánk szempontjából releváns alapesete, a Btk. 403. § (1) bekezdése a következő:
Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel
a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A számvitel rendjének megsértésével kapcsolatban napjainkban felmerülő jogalkalmazási probléma egy jóval korábbi törvénymódosításra vezethető vissza.
Az 1978. évi IV. törvény 289. §-a 2002. április 1. napjáig számviteli fegyelem megsértése címmel a következő szöveggel volt hatályban:
Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt
a) beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettségét,
b) bizonylati fegyelmet
megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja vagy megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogalkotó a számviteli fegyelem megsértése helyett 2002. április 1. napjával vezette be az új tényállást, a számvitel rendjének megsértését, melyben - több változtatás mellett - a beszámolási kötelezettség kifejezést a beszámoló készítési kötelezettségre cserélte. Az 1978. évi IV. törvény 289. §-a 2002. április 1. napjától 2013. június végéig számos alkalommal módosult, de a beszámoló készítési kötelezettség kitétel mindvégig változatlanul megmaradt, és 2013. július 1. napja óta az új Btk. is ezt tartalmazza.
A beszámolási kötelezettség és a beszámoló készítési kötelezettség megfogalmazás között látszólag nincs nagy különbség, a gyakorlatban azonban nem egy esetben ezen múlik, hogy megállapítható-e a terhelt bűnössége, vagy bizonyítottság (esetleg bűncselekmény) hiányában a nyomozás megszüntetésének, illetve felmentő ítélet meghozatalának van helye.
Annak érdekében, hogy ennek okait megértsük, át kell lépnünk a jogágak határait, és büntetőjogi normák elemzésén túl körül kell néznünk a pénzügyi jog területén is. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályok célját és a lényegét kell megvizsgálnunk a tárgyalt probléma megértéséhez.
A számvitelről szóló törvény preambuluma a következőképpen fogalmaz: A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.
A jogalkotó célja tehát az volt a törvény megalkotásakor, hogy a piac szereplői a gazdasági partnereik vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről pontos és hiteles információkhoz juthassanak, és ezeknek a birtokában hozhassák meg a döntéseiket. A számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályok részletszabályai írják elő azokat a kötelezettségeket, amelyek teljesítése révén létrejönnek és mások számára is hozzáférhetővé válnak a cégek gazdasági helyzetére vonatkozó pontos és hiteles információkat tartalmazó dokumentumok. A következőkben ezeknek a részletszabályoknak a lényegét foglalom össze.
A legelső kötelezettség, amely minden másnak az alapja, az hogy a gazdasági eseményekről bizonylatokat (számlák, szállítólevelek, kiadási és bevételi pénztárbizonylatok, szerződések stb.) kell kiállítani és azokat meg kell őrizni.
A bizonylatok alapján el kell készíteni a vállalkozás analitikus nyilvántartásait (áfa-analitika, tárgyi eszköz nyilvántartás, időszaki pénztárjelentés stb.), amelyek a gazdálkodás egyes területein (tárgyi eszközök, házipénztár stb.) összegzik a mennyiségi és értékbeli változásokat.
Az analitikus nyilvántartások alapján készül a szintetikus, vagy főkönyvi könyvelés, amely a gazdálkodás összes eseményének értékét rögzíti a főkönyvi számlákon.
Az üzleti évek végén a könyvelést le kell zárni, és a következő év május 31. napjáig a főkönyvi könyvelés alapján el kell készíteni a vállalkozások éves beszámolóját. Az éves beszámoló olyan összeállítás, amely bemutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét és eredményességét az adott üzleti évben.
Amennyiben a vállalkozás, illetve annak vezetője - jellemzően könyvelő igénybevételével - eleget tesz a fen-
- 299/300 -
tiekben írt előírásoknak, akkor teljesíti a beszámolókészítési kötelezettségét.
A számviteli jogszabályok azonban a beszámoló elkészítését követően még egy további kötelezettséget rónak a vállalkozásokra: a beszámolót közzé is kell tenni, hiszen az üzleti partnerek csak ezáltal férhetnek hozzá az abban foglalt adatokhoz.
A közzététel olyan módon történik, hogy a vállalkozás vezetője vagy könyvelője az ügyfélkapuján keresztül a beszámolót elektronikusan megküldi az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának. A beszámolót ezt követően az Elektronikus Beszámoló Portálon bárki megtekintheti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
