A befolyásszerzés létrejöttével kapcsolatban lényeges kitérni arra, hogy a befolyás akkor jön létre, amikor a befolyásszerző a szavazatok meghatározott mértékével (minimum 75%-ával) rendelkezik, ez is különbség a korábbi szabályozáshoz képest, mivel a 88-as és 97-es Gt. a közvetlen irányítást 75% feletti (75+1%) részesedés megszerzéséhez kötötte.
A befolyás létrejöttéhez kapcsolódóan fontos kitérni arra, hogy a szavazati joggal való rendelkezés szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a részvényes mikortól gyakorolja a legalább többségi részesedés megkezdésével járó jogokat, hanem annak, hogy mikortól gyakorolhatná. A fentieket a Legfelsőbb Bíróság fejtette ki egy jogeset kapcsán (BH 2003. 202.) ahol úgy foglalt állást, hogy "a konszernjogi szabályok alkalmazása vonatkozásában a befolyásszerzés időpontja nem a részvénykönyvi bejegyzés, hanem a részvények megszerzésének időpontja, törvényen alapuló szerzésnél a törvény hatálybalépésének napja". A lényeg tehát az, hogy a befolyásszerzés időpontja a társasági részesedés megszerzésével esik egybe és elválik attól, hogy a részesedés megszerzője mikortól gyakorolhatja a társasággal szemben tagsági jogait (ennek hatálya ugyanis a részesedés megszerzésének közlésével, a tagjegyzékbe illetve a részvénykönyvbe való bejegyzéssel áll be a társaság és tagjai felé). Az érvelés logikája azért hitelezővédelmi szemléletű, mert nem teszi lehetővé a befolyásszerzés tagjegyzéki/részvénykönyvi bejegyzésével kapcsolatos esetleges taktikázást.
A befolyás megszerzésének módja tekintetében a jogirodalom nagyjából egységes atekintetben, hogy a tagsági részesedés megszerzése alatt mind az átruházáson mind pedig az egyéb megszerzési módokon (öröklés/jogutódlás, tőkeemelés, hatósági határozat) megvalósuló szerzést érteni kell, ettől eltérő álláspontot képvisel azonban Sárközy professzor, aki szerint "nem tekinthető szerzésnek, ha jogszabály erejénél fogva, vagy joghatást kiváltó akaratnyilatkozatnak nem minősülő jogi tény vagy speciális társasági jogi tényállás (tőkeemelés) eredményeképpen jön létre a befolyást biztosító részesedés."5
Az egyszemélyes társaságok tekintetében a szabályozás - érthetetlen módon - nem egységes. A Gt. 284. § (5) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz az egyszemélyes részvénytársaságra, eszerint "az egyszemélyes részvénytársaság részvényesének felelősségére a minősített befolyással rendelkező részvényes felelősségére vonatkozó szabályokat (54. §) kell alkalmazni." A megfogalmazás arra enged következtetni, hogy az egyedüli részvényes felelőssége már az alapítástól kezdődően fennáll. A Gt.-nek az egyszemélyes kft.-re vonatkozó címe alatt azonban nem találunk hasonló rendelkezést, ezért a 170. § rendelkezései ("Egyebekben az egyszemélyes társaságokra a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.") alapján kell eljárnunk. Ez pedig a Gt. 52. § (1) bekezdése alapján nem jelenthet többet, mint hogy az egyedüli tag csak abban az esetben minősülhet minősített befolyásszerzőnek, ha a befolyás megszerzésére az alapítást követően kerül sor, vagyis akkor, ha a már működő társaság üzletrészeinek tulajdonjogát szerzi meg egy személy.
A Gt. 54. § két esetről rendelkezik azzal összefüggésben, hogy a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaság vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat. A tagi felelősség áttörése szempontjából a (2) bekezdés releváns, melynek értelmében: "ha az ellenőrzött társaság felszámolásra kerül, a minősített befolyásszerző korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós ellenőrzött társaság vagyona nem fedezi, ha hitelezőinek a felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - megállapítja a minősített befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét."
Hasonló rendelkezést tartalmaz a Cstv. 63. § (2) bekezdése is, mely szerint "a minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért."
A fenti rendelkezést - 1998. június 16-tól hatályosan - a 97. évi Gt. 309. § (4) bekezdése iktatta be a Csődtörvény szövegébe, összhangban a társasági jog felelősségi szabályaival. Mivel a 97-es Gt. alapvetően megváltoztatta a korábbi konszernjogi szabályokat, az új hitelezővédelmi jogintézmény, a tartósan hátrányos üzletpolitika megállapítására és szankcionálására is csak a rendelkezések hatálybalépését követően van lehetőség, az ezt követően megvalósított befolyásszerzés illetve ezt követően tanúsított magatartás esetében (ezt a Legfelsőbb Bíróság is megállapította az EBH 2004. 1038. illetve BH 2007. 418. számon közzétett eseti döntéseiben).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
