Az egyre intenzívebb európai integráció a territorialitás, mint a közjogi normák alkalmazásának paradigmája meghaladására késztet. A közjogi szabályok által befolyásolt gazdasági forgalom ugyanis megköveteli, hogy a közigazgatási engedélyek ne kapcsolódjanak egyetlen államhoz, hanem azok transznacionális hatással bírjanak. A transznacionális közigazgatási aktusok más államban is joghatást fejtenek ki, ami ugyanakkor számos az érintett jogrendszerek ütközéséből fakadó problémát is jelent. E problémák és dilemmák kiválóan szemléltethetőek a jelentős gyakorlattal bíró európai vezetői engedély példáján. E problémák csak a nemzetközi magánjogra sokban hasonlító kolliziós közjogi módszerekkel oldhatóak fel.
Egy közigazgatási határozat általában csak abban az államban fejt ki joghatást, amely államban azt meghozták: így egy magyar közigazgatási szerv magyarországi határozata fő szabály szerint csak Magyarországon, illetve a magyar joghatóság alatt állókkal szemben bír jogi hatással.
Ehhez képest jelentős eltérést mutatnak az ún. transznacionális határozatok,[1] melyek külön egyedi elismerő aktus hiányában is - ilyen vagy olyan - határon átnyúló hatállyal bírnak. Az uniós jog különösen sok ilyen határon átnyúló hatályú közigazgatási aktust ismer. Ezeket típusokba is lehet sorolni,[2] attól függően, hogy a transznacionális hatást mely elem hordozza: maga a kiváltott joghatás, a címzetti kör, vagy pedig a határon átnyúló hatósági tevékenység.
Az alábbiakban röviden áttekintjük a transznacionális közigazgatási aktusokat, utána pedig ezek egyikével, az európai vezetői engedéllyel foglalkozunk részletesen. Az indok igen egyszerű: európai vezetői engedélyhez számottevő bírósági gyakorlat kapcsolódik, amelynek segítségével a transznacionalitásból fakadó problémák is jól érzékeltethetőek.[3] A tanulmány végén pedig igyekszünk összefoglalni azokat a tanulságokat, amelyek az esetekből levonhatóak és megpróbáljuk felvázolni azokat a kérdéseket, amelyekre egy kolliziós transznacionális közjognak válaszokat kell adnia.
Egy közigazgatási aktus több szempont szerint is transznacionálissá válhat: a joghatás (I. 1.), a címzetti kör (I. 2), vagy pedig a határon átnyúló hatósági tevékenység (I. 3.) alapján.
- 437/438 -
A határon átnyúló közigazgatási aktusok első csoportját azok a közigazgatási határozatok alkotják, melyeknek joghatásai nem korlátozódnak az azokat kibocsátó állam területére.
Ezekre számos példa van az uniós jogban. Az áruk szabad áramlása körében[4] ilyen a genetikailag módosított szervezetek engedélyezésén túl,[5] az új élelmiszerek és élelmiszer-összetevők engedélyezése,[6] a közösségi vámkódex alapján hozott vámhatározat,[7] vagy a kettős felhasználású termékek illetve technológiák kivitelének engedélyezése.[8]
A letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága körében kiemelkedő jelentőségű a hitelintézeti[9] illetve a biztosítási tevékenység,[10] a befektetési szolgáltatások[11] az Unió egész területére kiterjedő hatályú engedélyezése, melyekkel kapcsolatosan részletes anyagi-gazdasági jogi szabályok vannak az uniós jogban. A hitelintézeti és biztosítási területen a transznacionalitás az intézetek felügyeletére is kiterjed, a székhely szerinti felügyeleti szerv törvényességi felügyeleti határozatai a nem jogképes fióktelepekkel szemben is kifejthetnek joghatást.
Transznacionális hatálya van az egységes, ún. schengeni vízumnak is,[12] mely az Egyesült Királyságon és Írországon kívül az Unió egész területén érvényes.
Az itt említett határozatok mindegyikének közös jellemzője, hogy közvetlenül, külön elismerő aktus hiányában is a kibocsátó állam határain kívül (is) bizonyos tevékenységre jogosítja vagy kötelezi az egyéneket. Ezek a valódi transznacionális közigazgatási határozatok.
Ezzel szemben a vannak olyan közigazgatási határozatok, melyek ugyan bírnak bizonyos hatással a kibocsátó állam határain túl is, azonban az egyének javára vagy terhére csak akkor válta(hat)nak ki joghatást, ha azt a másik állam saját aktusával elismeri (pl. a gyógyszer-engedélyezés). Ezek a nem valódi transznacionális közigazgatási határozatok.[13] Ezek is bírhatnak azonban különböző fokú kötőerővel pl. a tényállás megállapítása során. Így pl. egy gyógyszer hatékonyságát már nem, csak egészségügyi kockázatát vizsgál(hat)ja felül a határozatot hozóhoz képest másik tagállam közigazgatási szerve.
A közigazgatási határozat elismerése során az utólagos felülvizsgálat terjedelme a viszonylag szűk körtől az igen széles döntési kompetenciáig terjedhet, és akár a teljes közigazgatási hatósági eljárás felülbírálatát is magában foglalhatja, ami azzal is járhat, hogy a kérdéses eljárás végén megszülető határozat tartalmát már sokkal inkább az elismerő állam alakítja ki, mint az elismerendő hatósági aktus. A közigazgatási határozatok felülvizsgáihatósága az elsődleges uniós jog szabályai szerint sem kizárt, a közrendi, közbiztonsági záradékok erre lehetőséget teremtenek.[14]
- 438/439 -
A transznacionális határozatok e csoportja esetén a hatóság által kibocsátott határozat célzott joghatásának kell határokon átnyúló természetűnek lennie. Ezért pl. nem transznacionális hatályú egy külföldit kiutasító határozat, mert ahhoz más államok hatóságai nincsenek kötve, nem így az állampolgárság megadása esetén, az minden más állammal szemben is kifejti joghatását.
Ki kell emelni, hogy a transznacionális közigazgatási határozat jogi hatásának kell a határokon átnyúlnia, és nem pusztán a ténylegesen gyakorolt hatásának, így pl. egy államhatár környékére tervezett környezetet befolyásoló tevékenység (pl. erőmű) engedélyezése kifejthet hatást a szomszédos államokra, ez azonban nem az engedély, mint közigazgatási határozat hatása, hanem az engedélyezett tevékenységé.
A transznacionális aktusok e csoportjának fogalomképző sajátosságát az adja, hogy a hatósági határozat kibocsátója illetve annak címzettje egymástól eltérő államokban vannak. Ez azonban még önmagában nem elegendő. Így egy nagykövetség által - tehát külföldön - kibocsátott vízum nem lesz transznacionális aktus, pusztán attól, hogy nem abban az országban adták ki, ahova az szól, mert maga az aktus nem határon átnyúló hatás kiváltására irányul (szemben a schengeni vízummal, mely több országba szól, és ennél fogva transznacionális hatású). Hasonlóan külföldi hivatalos úton lévő köztársasági elnök által aláírt kinevezési okmány sem lesz transznacionális aktus, jóllehet a kiállító és a címzett eltérő államokban vannak.
A címzett alapján transznacionális közigazgatási határozat szemléltetésére álljon itt a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelet.[15] Hulladék szállítása az egyik tagállamból a másikba csak engedéllyel lehetséges. Az ez iránti kérelmet a rendeltetési ország illetékes hatóságától kell kérni, mely a küldő és a tranzitállamok hatóságainak részvételével állítja ki a saját államának joghatóságán kívüli címzett számára az engedélyt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
