Az ELTE Szenátusa a Pázmány-napon, 2016. május 6-án megtartotta hagyományos ünnepi közgyűlését, s díszdoktorrá avatta Thomas Rauschert, a Lipcsei Egyetem professzorát, a Külföldi- és Európai Magán- és Eljárásjogi Intézet megalapítóját és igazgatóját. Rauscher professzor az európai polgári eljárásjog vezető kutatója, aki a nemzetközi magánjog családjogi vonatkozású kérdéseiben is rendszeresen publikál. Díszdoktori előadását The application of religious laws in divorce and succession cases under EU-conflict law címmel szintén családjogi és öröklési jogi vonatkozású témában tartotta az ELTE ÁJK Kari Tanácstermében.
Előadásának egyik fókuszpontját azok a kollíziós jogi rendelkezések képezték, amelyeket más, különösen erős vallási hagyományokkal rendelkező országok alkalmaznak, s amelyekhez az európai uniós országok állampolgárai is közel kerülhetnek az uniós kollíziós jogi rendelkezések (nem várt) eredményként. Ennek hátterében az áll, hogy a kollíziós kapcsolóelvek meghatározó módon változtak meg: az állampolgárság kapcsolóelve helyébe a szokásos tartózkodási hely lépett. A szokásos tartózkodási hely meghatározhatóságával, megfelelő értelmezésével kapcsolatban Rauscher nemcsak utalt néhány vitás helyzetre, hanem egyúttal kifejezte komoly kétségeit is az állampolgárság mint kapcsolóelv háttérbe szorulása tekintetében. Ezzel összefüggésben nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a szokásos tartózkodási hely eltérő módon kerüljön értelmezésre attól függően, hogy joghatóságról vagy alkalmazandó jogról van szó, illetve annak is jelentősége lehet, hogy a Róma III. rendelet vagy az Öröklési rendelet keretei között kell alkalmazni.
Az előadásban a vallási jog - különösen az iszlám jog - alkalmazásának és a jogválasztás lehetőségének a kapcsolódási pontjait elemezte, többek között arra tekintettel, hogy a Róma III. rendelet és az Öröklési rendelet lehetővé teszi a felek jogválasztását. Igaz, a jogválasztás mértékét Rauscher túlzónak is ítéli, elsősorban a bontójog tekintetében: nemcsak azt látja kétségesnek, hogy a házastársak idejekorán rendelkezzenek arról, hogy mely jog legyen alkalmazandó házasságukra, hanem azt is, hogy egyáltalán miként gondolható végig előre a feleknek legjobb - vagy egyik félnek legjobb - megoldás. A vallási jog európai országbeli bíróságok általi alkalmazhatóságával kapcsolatban az előadás több vitatott kérdést is felvetett, így például azt, hogy az iszlám joga által elismert "magánválás" mennyiben tartozhat a Róma III. rendelet hatálya alá, illetve, hogy az iszlám öröklési jogával szemben - amely a lánygyermeket hátrányos megkülönböztetésben részesíti a fiúgyermek javára - miként lehet a hazai közrendre hivatkozni Európában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
