Steiner Gábor: Európai büntetőjog bírói szemmel (JK, 2024/2., 93-95. o.)

https://doi.org/10.59851/jk.79.02.6

Kis László és Szabó Judit szerkesztésében 2023-ban jelent meg Az európai büntetőjog gyakorlata címmel az a kötet, amelyben kivételes feladatra vállalkoztak a magyar bírósági szervezet 2009-ben létrehozott Európai Jogi Szaktanácsadó Hálózatának (EJSZH) büntető ügyszakos szaktanácsadó bírói: az európai büntetőjog gyakorlatának, a hazai bírói jogalkalmazásban, ítélkezésben felmerülő, néhol speciális kérdéseknek és a lehetséges válaszoknak a gyakorlati oldalról történő bemutatását tűzték ki célul.[1]

Európai Elfogatóparancs, kölcsönös elismerés elve, Eurojust, ne bis in idem elve, Európai Nyomozási Határozat, OLAF - ismerősen hangzó terminus technicusok, amelyek vonatkozásában leszögezhető és kijelenthető, hogy a jogi élet szinte minden résztvevője, legyen az akár jogalkotó, jogalkalmazó vagy a jogtudomány képviselője, találkozott már velük. A büntetőjogot érintő szabályok és jogforrások egy viszonylag kisebb szeletét teszik ki az európai joganyagnak, azonban vita nélkül állítható, hogy a nemzeti jogalkalmazás során meg- és elkerülhetetlen az európai büntetőjoggal összefüggő jogintézmények, a bűnügyi együttműködés egyes elemeinek gyakorlati ismerete és adott esetben azok napi szintű alkalmazásának készsége.

Vitathatatlan, hogy az európai büntetőjog, továbbá az európai bűnügyi együttműködés a jogtudomány részéről már számos monográfiában, tanulmányban és értekezésben részletesen feldolgozásra került az elmúlt két évtizedben, azonban a terület jogalkalmazói - eljárásjogi - oldalról történő elemzése még váratott magára. A kötet szerzői ezen általuk felismert űrt célozták betölteni a jelen munka elkészítésével, így a könyv szemrevételezése során nem túlzó azt állítani, hogy egy minden szempontból rendhagyó és hiánypótló jellegű matéria született az érintett jogterületen.

A könyv a Bűnügyi együttműködés a bírósági eljárásban alcímet viseli, amely már előre jelzi az olvasó számára, hogy a munkában nem csupán az elméleti vonal dominál, hanem a szerzők praktikusan és ügyesen vegyítik azt a működő gyakorlattal. Érdeme abban áll, hogy nem csupán az európai büntetőjog-tudomány területének kiemelkedő jelentőségű egyes jogintézményeit tárgyalja dogmatikus jelleggel, hanem a jogalkalmazás szempontjából bírói szemmel, az eljárásjog talaján mutatja be azok mindennapi, gyakorlati működését, a felmerülő anomáliákat. Bőven merítve a hazai és egyes európai országok ítélkezési gyakorlatából, az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) esetjogából, egyedülálló módon osztja meg az EJSZH tagjainak a bíró kollégák részére való tanácsadásai során összegyűlt pozitív és negatív tapasztalatait, mondhatni a követendő gyakorlatot is. Ezen, az évek során óriásivá duzzadt (eljárási) joggyakorlati anyag összegyűjtése, rendszerezése és tematikus tárgyalása egy minden szempontból kivételes kötet létrejöttét eredményezte, amely az uniós büntetőjogot, valamint bűnügyi együttműködést illetően kézikönyvként egyaránt megállja helyét.

A kötetet húsz, az EU büntetőjogi területen speciális szakismerettel rendelkező szaktanácsadó bíró jegyzi, elemzéseik, az általuk közreadott anyagok jogalkalmazói perspektívából közelítik meg a jogterületet, az EJSZH funkciójának köszönhetően bemutatva az európai bűnügyi együttműködés országos bírósági gyakorlatát és leszűrve annak tapasztalatait. A könyv öt fő részre tagolódik, ügyelve arra, hogy módszeresen górcső alá vegye az európai büntetőjog, az európai bűnügyi együttműködés valamennyi immanens elemét.

Ennek megfelelően az első rész általános jelleggel vezeti fel az európai bűnügyi együttműködés rendszerét, kiindulva az európai büntetőjog legalapvetőbb szereplőitől, jogintézményeitől és jogelveitől, fokozatosan kibontva azokat. A téma tárgyalása szempontjából az első rész tehát - fogalmazhatunk úgy is, hogy - általános részként funkcionál, megismertetve az alapvető jogforrásokat, intézményeket, rendező- és jogelveket. Ebben a fejezetben kerül bemutatásra az Európa Tanács hárompilléres rendszere (kiadatás, eljárási jogsegély, szabadságvesztés-büntetés végrehajtása), majd az Európai Unió - kis történeti

- 93/94 -

kitekintéssel fűszerezett - európai büntetőjogban betöltött szerepe, amelynek középpontjában az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (1) bekezdésében írt rendelkezés áll. Eszerint "az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, ahol tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait".[2] A szerzők részletezik az európai bűnügyi együttműködés legfontosabb alappillérét, amely a (büntető) területi joghatóságban ölt testet. Az együttműködés jogi és szervezeti kereteit illetően elmondható, hogy az államok közötti kooperáció érdekében számos multi- és bilaterális megállapodás jött létre, így például az ENSZ égisze alatt született nemzetközi egyezmény a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása ellen (Bécsi Egyezmény, 1988), illetve a nemzetközi szervezett bűnözés ellen (Palermói Egyezmény, 2000). A könyv praktikusan összegyűjti az Európa Tanácsnak a témában releváns további egyezményeit (többek között: Párizsi Egyezmény / Európai kiadatási egyezmény, Strasbourgi Egyezmény / Kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, Budapest Egyezmény / Számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény) mint a bűnügyi együttműködés jogforrásait, így az olvasó részére teljes körű adatismertetést nyújt.

Az első részen belül külön fejezetben kap helyet az Európai Unióban a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés alapja, a kölcsönös elismerés és kölcsönös bizalom elve [EUMSZ 82. cikk (1) bekezdés], annak rövid története, egzakt fogalma, jelentősége, hozadéka és töredezettsége, valamint más jogelvekhez való kapcsolódási pontjai (például forum regit actum, ne bis in idem). Önálló fejezet szól a jogállamiság elvéből levezethető ne bis in idem elvéről, amely értelmében ugyanazon (jogellenes) cselekmény miatti kétszeri értékelés (így kétszeri eljárás, kétszeri büntetés) alkotmányos jelentőségű és abszolút jelleggel tiltott. Nem maradhat el az európai színtéren fontos szerepet betöltő két bíróság, a luxembourgi EUB és a strasbourgi EJEB ítélkezési gyakorlatát és egymáshoz való kapcsolódását fejtegető fejezet sem, amely az első rész végén kapott helyet.

A továbbiakban a könyv rátér az igazán processzuális kérdések boncolgatására, mintegy különös részként számot adva az Európai Elfogatóparancsról, az eljárási jogsegélyekről és az Európai Nyomozási Határozatról, a végrehajtási jogsegélyekről és végezetül a bűnügyi együttműködésben részt vevő igazságügyi hálózatokról.

Az Európai Elfogatóparancs működésének vizsgálata során az olvasó képet kaphat a jogintézmény előzményeiről, a kiadatás ősi jellegéről, amely a kötet tanúsága szerint már a Bibliában - figyelemre méltó módon épp a Bírák Könyvében - megjelent Sámson történetében. Az európai elfogatóparancs alapja a Luxembourgban kiadott 2002/584/IB kerethatározat;[3] a jogintézmény - mint a büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés-büntetés, kényszerintézkedés végrehajtása céljából történő átadás egyszerűsített eleme - 2004. január 1-je óta funkcionál és felváltotta a korábbi kiadatási eljárást, magyar részletszabályait az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) második része tartalmazza. A kötet sorra veszi az európai elfogatóparancs és más nemzetközi egyezmények viszonyát, kitérve az európai nyomozási határozattól való elhatárolására is. Egyedülálló módon, az ítélkező bíró szemszögéből nézve prezentálja az európai elfogatóparancs kibocsátását, a fejezeten belül külön elhelyezve a kibocsátás alapjával, a kibocsátó hatósággal, valamint a kibocsátás céljával (büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés végrehajtása) kapcsolatos kérdéseket, egészen a nyomtatvány kitöltésének gyakorlati szempontjaiig. Részletekbe menően taglalásra kerül az európai elfogatóparancs végrehajtása, a megtagadási okok listázása, az átadás egyes joghatásai, valamint a Brexit hatásai.