https://doi.org/10.59851/psz.10.2.6
Tanulmányunk a parlamentek rezilienciájáról szól elméleti és gyakorlati megközelítésben a távszavazás példáján keresztül. Elméleti szempontból a parlamentek digitális rezilienciája és ezzel szoros összefüggésben az e-parlament jelenti azt a keretrendszert, amelyben a távszavazást - annak megvalósult gyakorlatát -, mint a parlament egyik legfontosabb aktusának, a határozathozatalnak a digitális és lokációtól független formáját értelmezzük.
Ezért az e-parlament írásunk egyik elméleti pillére - újabban a parlamentek digitális átalakulása kifejezést is használják -, amelynek empirikus alapokon nyugvó tudományos definícióját az Inter-Parlamentáris Unió (a továbbiakban: IPU) alapozta meg. Az IPU 2008 óta bocsátja ki az e-parlamenti világjelentéseit, amelyek a parlamentek kérdőíves felmérésén beérkezett adatokon alapulnak. A globális szintű IPU-jelentésekből jól látható, hogy a parlamentek egyre jobban kihasználják az információs és kommunikációs technológiákban (a továbbiakban IKT) rejlő lehetőségeket. Röviden az e-parlament két fő - egymással szoros kapcsolatban álló - részből tevődik össze: az egyik a parlamentek belső folyamatait támogató digitális megoldások összessége (például e-legiszlatív rendszerek, digitális adatbázisok, e-távszavazási metódusok), a másik a parlamentek és a külső szereplők közötti információcserét és interakciókat megvalósító informatikai alapú megoldások rendszere (például WebApi, e-petíció, online állampolgári részvételi formák).
Elméleti megközelítésünk második pillére a parlamentek rezilienciája, amely viszonylag új fogalom a parlamenteket vizsgáló kutatásokban. Tanulmányunk része egy kutatási projektnek,[1] amelynek során a lehetséges e-parlament modelleket egy sajátos nézőpontból, a parlamentek rezilienciája (ellenálló képessége) szemszögéből vizsgáljuk. Az e-parlament ugyanis sokkal ellenállóbb - reziliensebb, mint a hagyományosan működő parlament, amelynek tevékenysége alapvetően offline megoldásokat fed. A parlamentek digitális rezilienciája röviden azt jelenti, hogy az egyes parlamenti funkciókat támogató digitális megoldások bizonyos helyzetekben - például járvány, a hagyományos elektronikus szavazási rendszerek meghibásodása
- 107/108 -
stb. létfontosságúak és ezeken keresztül a nem várt külső hatásoknak ellenálló és működőképességét fenntartani képes reziliens parlament alapját képezik.
Ahhoz, hogy a két elméleti pillérünket jobban összekapcsoljuk, a távszavazás jogintézményét választottuk. Egyúttal az itt olvasható távszavazási példák, különösen a részletesen bemutatásra kerülő spanyol parlamenti távszavazási rendszer ettől az elméleti keretrendszertől is függetlenül értelmezhető, mint parlamenti "jó gyakorlat".
Írásunk első részében ezért az e-parlament és a parlamentek digitális rezilienciájának gondolatát mutatjuk be, majd kitérünk a korábban ismert szavazást helyettesítő megoldásokra (párosítás - pairing -, helyettesítő szavazás, nem digitális távszavazás stb.), végül bemutatunk néhányat a távszavazás megvalósult parlamenti példáiból. Írásunkban a spanyol távszavazási rendszert emeltük ki, amely kutatásunk alapján kiemelkedik a többi megoldás közül ezen a területen.
Kulcsszavak: e-parlament, parlamenti reziliencia, digitális távszavazás, reziliencia, autentikáció
Our study addresses the resilience of parliaments, adopting both theoretical and empirical approaches by providing an example of the remote voting system in Spain. The digital resilience of parliaments and, closely related to it, e-parliament provides the theoretical framework within which remote voting - its implemented practice - is interpreted as the digital and location-independent form of one of the parliament's most important acts, decision-making
Accordingly, the e-parliament - more recently also referred to as the digital transformation of parliaments - serves as one of the theoretical pillars of our analysis. Its empirically grounded scientific definition was developed by the Inter-Parliamentary Union (hereinafter: IPU), which has published world e-parliament reports since 2008 based on survey data collected from national parliaments. These reports clearly indicate that parliaments are increasingly harnessing the potential of information and communication technologies (ICT). In short, the e-parliament comprises two closely interrelated components: the first encompasses digital solutions that support internal parliamentary processes (e.g., e-legislative systems, digital databases, remote electronic voting methods), while the second involves ICT-based systems that facilitate information exchange and interaction between parliaments and external stakeholders (e.g., Web APIs, e-petitions, and online forms of citizen participation).
The second theoretical pillar of our approach is the concept of parliamentary resilience, a relatively recent notion in the field of parliamentary studies. This study forms part of a broader research project examining possible models of e-parliament from the perspective of resilience - that is, the institutional capacity of parliaments to maintain their core functions in the face of unexpected disruptions. In this regard, the e-parliament is considered inherently more resilient than the traditional, predominantly offline parliament.
To connect these two theoretical pillars more closely, we focus on the legal and procedural institution of remote voting. The remote voting examples discussed here - particularly the detailed case of the Spanish parliamentary remote voting system - can also be interpreted independently of the theoretical framework as examples of parliamentary good practice.
The first part of the paper thus outlines the concepts of the e-parliament and digital parliamentary resilience. The latter refers to the ability of parliaments to maintain functionality in the face of external shocks (such as pandemics or failures in conventional electronic voting systems), through the deployment of digital tools that support core parliamentary functions. Remote voting serves as a key example of such resilience. Before presenting selected examples of implemented parliamentary remote voting systems, we briefly review earlier, non-digital mecha- nisms (such as pairing, proxy voting, and analogue forms of remote voting). Our study highlights the Spanish remote voting system, which, based on our research, stands out as a particularly advanced and effective model in this domain.
Keywords: e-parliament, resilience of parliaments, digital remote voting, resilience, authentication
Tanulmányunkban a parlamentek rezilienciáját (ellenálló képességét) szeretnénk bemutatni, ezen belül is egyfelől a digitális alapú reziliencia mellett fogunk érvelni, míg írásunk másik alappillérét az e-parlament fogalomköre alkotja. Konkrét esettanulmányként az egyik legfontosabb parlamenti funkciót, a döntéshozatalt és azon belül a parlamenti képviselők távszavazásának módszerét ismertetjük,[2] mint a parlamenti reziliencia egyik már bizonyított példáját.[3]
Elsőként ismertetjük az általunk alkalmazott elméleti keretet, így az e-parlament fogalmát és a parlamenti reziliencia (ellenálló képesség) eddig kevéssé kutatott területét. A külső hatásokkal szemben IKT eszközökkel működő e-parlamentek képesek a legkülönbözőbb típusú nem várt vészhelyzetek esetében (például járványhelyzet, természeti katasztrófa, háborús helyzet stb.) is folyamatos működésük fenntartására. Mindez egyúttal a parlamenti reziliencia, vagyis ellenálló képesség egyik példája.
Az Interparlamentáris Unió 2008 óta bocsátja ki az e-parlamenti világjelentéseit a parlamentek által megosztott tapasztalatok, esettanulmányok alapján. A jelentések célkitűzése, hogy folyamatosan nyomon kövesse a világ parlamentjeiben az IKT használati szokásait. A kétévente kibocsátott jelentésekből jól látható, hogy a parlamentek egyre jobban kihasználják az IKT-ban rejlő lehetőségeket a hatékonyabb, elszámoltathatóbb és átláthatóbb működésük támogatása érdekében. A COVID-19 felgyorsította a parlamentek digitális átalakulásának folyama-
- 108/109 -
tát. A parlamentek számos módszert alakítottak ki a járványhelyzet kezelésére, és megfogalmazták azt az álláspontot is, hogy a digitalizáció ma a modern parlamentek alapvető előfeltételei közé tartozik. A tanulmány írásakor a legújabb IPU parlament világjelentés a 2024-es volt,[4] amely számos követhető tapasztalatot fogalmazott meg az olvasó számára a digitális technológiák 86 ország 115 parlamenti kamarájában való felhasználásának vizsgálata alapján. Rámutat a digitális átalakulás növekvő fontosságára, és arra, hogy a parlamentek 68%-ának már többéves digitális stratégiája van. A jelentés ismét megadja a parlamentek Digitális Érettségi Indexét,[5] amely több terület elemzésével és egy kompozit index kiszámolásával mutatja meg az adott parlament digitális érettségét. Az e-parlamentek digitális érettségének a mérése ugyanis már az első riportban megjelent 2008-ban,[6] és azóta is a kétévente sorra kerülő jelentések szerves része. A vizsgált területek a digitális kormányzás, stratégia, menedzsment, infrastruktúra, parlamenti rendszerek, felhasználók támogatása a parlamentben, digitális tartalom és közzététel, illetve az állampolgárokkal való kapcsolat voltak. Nem meglepő módon a magas GDP-vel rendelkező országok indexe magasabb értéket ért el, míg az alacsony jövedelmű parlamentek gyakran lemaradnak, pénzügyi és szakmai hiányosságokkal küzdve. A mesterséges intelligencia (a továbbiakban MI) és a felhőtechnológia használata egyre inkább elterjed, az MI-t például fordításra és a kiberbiztonság támogatására is használják, annak ellenére, hogy az MI szabályozása még gyerekcipőben jár. Ennek kapcsán az EU közelmúltban elfogadott MI-szabályozását[7] érdemes itt említenünk, amely ezen a területen az első a világon. Elegendő csak a tiltott MI-gyakorlatok fejezetére gondolni, ami jelentős mértékben korlátozza az MI nem kívánt célból történő felhasználását.
A kiberbiztonság kiemelt prioritás a parlamentek számára, amit a digitalizáció miatt csak támogatni lehet. A parlamentek 70%-a nemzeti szabványokat alkalmaz és 53%-a belső stratégiát is alkotott. A digitális eszközökkel történő közönségkapcsolat gyenge pontnak tűnik, mindössze 35% rendelkezik formális stratégiával ezen a területen. Egyúttal jelentős regionális különbségek mutatkoznak Európa és Amerika, illetve Afrika és a Csendes-óceán térsége között. Pozitívum, hogy a parlamenti együttműködés erősödik, a parlamentek 45%-a vesz részt az IPU Innovációs Központjának munkájában. A parlamentek társadalmi fejlődéshez való pozitív hozzáállásának jó indikátora az is, hogy sok parlament támogatna más szereplőket a digitális szakadék csökkentése érdekében.
Írásunk második részében a parlamentekben alkalmazott különböző, a jelenléti szavazást (időlegesen) kiváltó megoldásokról esik szó, így a szavazási helyet-
- 109/110 -
tesítés, illetve a távszavazás típusairól. Ezek a megoldások egymással szoros kapcsolatban állnak, de különböző helyzetekre kínálnak intézményes választ és ezért értelmezhetők egyfajta fejlődési lépcsőfokként is. tanulmányunk gyakorlati része, a spanyol távszavazási rendszer bemutatása mint esettanulmány, de az összehasonlítás végett röviden ismertetjük a francia nemzetgyűlés, a brit és a görög parlamentek egyes hasonló megoldásait is Végül az összegzésben szeretnénk amellett érvelni, hogy a távszavazás nem csupán egy jól sikerült technológiai megoldás, hanem más IKT-alapú megoldásokkal együttesen a rezilens e-parlament részét képező szavazási forma.
E-parlament: Eredeti meghatározása alapján az e-parlamentet "olyan törvényhozásként definiálhatjuk, amely az IKT segítségével átláthatóbbá, hozzáférhetőbbé és elszámoltathatóbbá válik. Azáltal, hogy jobb minőségű tájékoztatást és a parlamenti dokumentumokhoz és tevékenységekhez való jobb hozzáférést biztosít és az emberek számára lehetővé teszi, hogy a közéletben való részvételüket a legkülönfélébb formában fokozottabban érvényesítsék. Ez egy olyan szervezet, amelyben az egymással kapcsolatban álló érdekelt felek információs és kommunikációs technológiát használnak a képviselet, a jogalkotás és a felügyelet elsődleges funkcióinak hatékonyabb ellátása céljából. A modern technológia és szabványok alkalmazása, valamint a támogató politikák elfogadása révén a szervezet elősegíti az igazságos és befogadó információs társadalom kialakulását."[8]
Egy későbbi, már sokkal több kutatási eredményt figyelembe vevő meghatározás szerint: "az e-parlament a technológiákat, a tudást és a szabványokat működési folyamatainak középpontjába helyezi, és megtestesíti az együttműködés és a befogadás értékeit, a részvételt és az emberek iránti nyitottságot".[9]
Jelen írásunkban mindent figyelembe véve úgy definiáljuk, hogy az e-parlament olyan parlament, amely képes funkcióit IKT-eszközökkel megvalósítani, ezek a funkciók elsősorban a törvényalkotás, a kormányzat ellenőrzése és a képviseleti jellegében megnyilvánuló politikai funkció együttesen. Az e-parlament alapvetően két részből áll. Van egy belső rendszere, amely a parlament belső IKT-megoldásait jelenti - ezek a parlamenti rezilienciában is meghatározók -, így a parlamenti adatbázis, e-legiszlációs megoldások, e-távszavazás és így tovább. Egyúttal idetartozik mindennek a működtetéséhez szükséges fizikai infrastruktúra is. A másik egy külső rendszer - amely a belsővel szorosan összefügg, amelynek részei a parlamenti honlap, WebApi szolgáltatás, e-petíciós rendszer és így tovább, vagyis a parlamentek külső szereplőkkel és elsősorban az állampolgárokkal való kapcsolattartásának és participációs megoldásainak formái, továbbá az ezt biztosító alkalmazások és infrastruktúra.
- 110/111 -
Végül ezzel kapcsolatban az e-parlament terminológia mellett teret nyert a "parlamentek digitális átalakulása" kifejezés is,[10] amelyben elsősorban a parlamentek digitalizációs folyamatát próbálják leírni és megragadni. Ez egy releváns megközelítés, hiszen minden egyes parlament másképp fejlődik ezen a területen, különböző nemzeti megoldásokkal, amelyek az adott törvényhozás sajátosságait és jogi környezetét tükrözik.
Parlamenti reziliencia: itt a saját kutatásunk által körvonalazott definíciót használunk. A parlamentek rezilienciája azoknak az IKT-alapú eszközöknek, módszereknek és eljárásoknak az összessége, amelyek képesek a parlamentek hagyományos funkcióit digitális formában működtetni, mint például az e-legiszlációs rendszerek, a távülésezés és a távszavazás.
Az, hogy ez a kevésbé kutatott kérdéskör mennyire fontos a parlamentek számára, jól tükrözi az IPU 2022-es World E-Parliament Reportban megjelent kutatása, ahol erre is kitértek:
"A megkérdezett parlamentek 87 százaléka állítja, hogy növelte ellenálló képességét, és hogy a digitális technológiák egyre fontosabbá váltak, és stratégiai jelentőségűnek tekintik őket a parlament jövője szempontjából. A parlamentek nyolcvan százaléka szerint a digitális eszközökben ma már jobban bíznak a képviselők, és 88%-uk egyetért azzal, hogy a képviselők egyre fogékonyabbak az új munkamódszerekre. A parlamenti kultúra és a munkamódszerek sokak számára végérvényesen megváltoztak."[11]
A parlamenti rezilienciát és a parlamentek IKT-alapú megoldásainak a korábbinál jelentősen szélesebb körű alkalmazását egyértelműen a Covid-járvány időszaka emelte központi témává. Azok a parlamentek kerültek előnybe, ahol már fejlett digitalizáció és kész megoldások voltak, míg mások jellemzően ad hoc módon oldották meg a helyzetet. A Covid-járvány miatti nehézségek áthidalására számos módszer kínálkozott és nem mindegyik volt IKT-alapú. Például a legtöbb parlamentben alkalmazott távolságtartás, vagy éppen a csökkentett részvételű parlament megoldása sem IKT-alapú reakció a járványhelyzetre. Mindezt azért érdemes megemlíteni, mert a parlamenti reziliencia több mint pusztán az IKT-megoldások összessége. Azonban a legfontosabb és legjobban funkcionáló elemei éppen az IKT-alapú megoldások, amelyek már jóval a járványhelyzet előtt fejlesztettek és emeltek a parlamenti gyakorlatba, mint például a spanyol távszavazási rendszer vagy éppen a hazai parlamenti irományszerkesztő, folyamatkezelő és elektronikus benyújtást biztosító komplex ParLex rendszer.
- 111/112 -
Érdemes itt röviden megemlíteni legalább egy nem IKT-alapú megoldást, hogy jobban érthető legyen a digitális megoldások előnye ezekkel szemben.
Franciaországban[12] a pandémiával kapcsolatos törvényeket úgy fogadták el, hogy ehhez a szavazási eljárást is átalakították, ami azt jelentette, hogy korlátozták a plenáris ülésteremben fizikailag bent tartózkodó képviselők számát az alábbiak szerint.
"A francia Nemzetgyűlés[13] márciusban[14] az ülésteremben bent tartózkodó képviselők megengedett létszámát képviselőcsoportonként három képviselőre korlátozta (beleszámítva az elnököt is), és csak április 27-én engedték be a frakciók arányossági elve szerint kiválasztott 75 képviselőt az ülésterembe, majd később május 11-től 150-et, május 27-től 151-et, és csak június 22-től lehetett jelen az összes, maszkot viselő képviselő. A francia Szenátusban hasonló megoldást választottak azzal, hogy az ülésteremben való jelenlétet 18 szenátorra korlátozták (három fő képviselte a legnagyobb frakciókat, kettő a március 24-től, majd április 20-tól a képviselőcsoportok arányos képviselete szerint kiválasztott 48 szenátor, valamint a képviselőcsoportok elnökei és az ülésvezető elnök, majd június 2-tól 77 szenátor, valamint a képviselőcsoportok elnökei, végül pedig a teljes létszám felére emelték a létszámot június 22-én, azaz 189 szenátorra. Az alkotmány azonban személyes szavazást ír elő, és csak egy delegálási lehetőséget engedélyez képviselőnként (27. cikk).[15] Ezért megegyezés született arról, hogy minden egyes frakcióvezető a saját frakciójának szavazatait viszi be, amelyeket ő képvisel (de ez nem jelenti azt, hogy minden frakciótag képviselőnek egyformán kellene szavaznia). Ezenkívül minden egyes képviselő továbbíthatta a parlamenti szolgálatoknak szavazatát, még a szavazást követően is. A szavazás delegálásának lehetőségeit értelmezve tehát a világjárvány idején működő Parlament a világjárvány miatti lezárások és létszámkorlátozások ellenére is fennmaradt és folytatta működését."
Ehhez annyit érdemes hozzátenni, hogy a rendszer egy rugalmas és a járványhelyzethez alkalmazkodó megoldás volt, azonban nem alkalmaztak IKT- megoldásokat hozzá. A szavazat delegálásának ez a sajátos formája a frakcióvezetőre ruházta a szavazatok közlésének jogát, de egyúttal a félreértések elkerülése végett fenntartotta képviselők lehetőségét, hogy maguk is közöljék szavazatukat a független parlamenti adminisztráció illetékes szolgálatával. Az idézett leírásból is jól látszik azonban, hogy itt inkább egy tipikus vészhelyzeti, ideiglenes megoldásról beszélhetünk, szemben a későbbiekben olvasható ITK-alapú spanyol távszava-
- 112/113 -
zási rendszerrel. Éppen az itt is bemutatott - erősen vitatható - eseti megoldásokat lehet rendszerszintű formában, IKT-alapú, szisztematikus rendszerekkel kiváltani. Végül érdemes hangsúlyozni, hogy a parlamenti reziliencia és az ehhez kapcsolódó IKT-megoldások gyakorlatát a parlamentek szoros nemzetközi együttműködés keretében egymással megosztják. Ebben Európában kiemelkedő szerepe van az ECPRD[16] együttműködésnek, míg globálisan az Interparlamentáris Uniónak, amely folyamatosan gyűjti és megosztja az egyes parlamenti kamarák megoldásait és ezekből számos ajánlás, háttéranyag született.[17]
A parlamentek a digitális átalakulás folyamatának különböző szakaszaiban vannak, nincsenek mindenki számára megfelelő megoldások. Érdemesnek tűnik áttekinteni a parlamenti IKT-megoldások egy szelekcióját az alapvető parlamenti funkciókhoz, és ezen ismeretek alapján létrehozni egy parlamenti IKT-alapú rezilienciakeretet és digitalizációs modellt, amely integrálja azokat.
Itt ezért a parlamentek IKT-alapú rezilienciájának keretrendszerként való leírásával folytatjuk egyúttal körvonalazzuk egy IKT-reziliens parlamenti modell leírását - ehhez kapcsolódik majd tanulmányunk végén egy konkrét funkció bemutatása a távszavazás példáján keresztül. A digitális alapú reziliens parlament modelljébe a leghatékonyabb meglévő megoldásokat érdemes integrálni. Fontos hangsúlyozni, hogy ez valóban egy célzott szelekció, és nem teljes körű, mivel számos jó megoldás létezik a parlamentek gyakorlatában. Ez magában foglalja az elektronikus benyújtást, az elektronikus dokumentumkezelést, a távszavazást, a virtuális parlamenti üléseket, a virtuális bizottsági üléseket, a jegyzőkönyvekhez készült beszédfelismerő megoldásokat, a digitális módosításkezelő rendszereket, a digitális archívumokat és így tovább. Vannak bizonyos többcélú technológiák, amelyeket a fent említett digitális megoldások létrehozására használnak: ilyen az elektronikus hitelesítés, azonosítás, aláírás, pecsét vagy időbélyegzés. Ezeknek különleges szerepük van, mivel számos elektronikus megoldáshoz alapként használják, mint például a távszavazás, a virtuális ülések stb.
A tanulmányunkat megalapozó kutatásunk során a lehetséges e-parlament modelleket egy sajátos szempontból, a parlamentek rezilienciája (ellenálló képessége) szemszögéből vizsgáltuk. Az egyes parlamenti (operatív) funkciók vizsgálatából állítjuk össze az e-parlamentek absztrakt funkcionális modelljének vizsgálati szempontjait. A vizsgálati szempontok között a funkcionalitáson túl az adott megoldás - jelen tanulmányunkban a helyettesítés, párosítás és távszavazás par-
- 113/114 -
lamenti funkciók - technológiai attribútumait is vizsgáltuk. A funkciók vizsgálatát követően az eredményeket egy absztrakt modellben foglaltuk össze, amely az összes vizsgált funkciót tartalmazza. A technológiai vizsgálat az egyes megoldásokat jellemző technológiai attribútumok összegzése révén állítja elő a lehetséges konfigurációs paraméterek listáját, amelyek révén a biztonsági követelmények (bizalmasság, sértetlenség, rendelkezésre állás) biztosításának szintje is értékelhetővé válik, ami szervesen összefügg azzal, hogy az e-parlamentek milyen fenyegetéseknek képesek ellenállni az adott funkcionális-technológiai szinten. A kutatás során a konkrét esetek megvalósulását analizáltuk, majd az analízis végén egy absztrakt modellbe szintetizáljuk a megkapott eredményeket. Az absztrakt modell használhatóságát az fogja megmutatni, hogy hány parlamenti operatív funkció elemzése került bele már a modellbe. A modell kidolgozása során nem a parlament klasszikus funkcióin van a fókusz (képviseleti funkció, hatalmi funkció, jogalkotó-törvényalkotó funkció, politikai ellenőrzés és felelősségre vonás funkció, a politikai nyilvánosság biztosításának funkciója és legitimációs funkció),[18] hanem ezeknek a funkcióknak a végrehajtásához használt operatív funkciók vizsgálatát tartjuk elsődlegesen fontosnak a reziliencia megállapításához.
A parlamentek alkotmányos alapintézmények, így működésük alapvető összetevői az egyes nemzetek alkotmányaiban találhatóak meg, mint a szabályozás első rétege. A szabályozás második rétege a parlamentekre vonatkozó törvény vagy törvények szintje. A harmadik réteg a parlamentek eljárási szabályzata, amely lehet törvényi szintű jogszabály vagy a jogi hierarchia alacsonyabb szintjén álló szabályzat, akár olyan is, amely már nem számít jogszabálynak. Jelentőségük azonban messze túlmutat a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyüktől. Vannak más, további rendelkezések, így belső szabályok, amelyeket gyakran valamely parlamenti szerv hagyott jóvá, esetenként ezek a szabályok szintén alacsonyabb szinten állnak a jogalkotási hierarchiában, vagy egyáltalán nem tekinthetők jogszabálynak. Témánk szempontjából különösen fontos és negyedik rétegként hozzáadható a listához a parlamentekben használt digitális eszközök és szolgáltatásokhoz köthető szabályzatok, eljárások, dokumentumok. Ezen a területen a technológiai specifikációk és a szerződések, valamint a garanciák fontossága egyes szolgáltatókkal ugyanolyan fontos, mint egyes magasabb szintű szabályozások. Végül ötödik rétegként minden parlamentben vannak olyan hagyományok, szokásjogon alapuló eljárások, amelyek néha íratlan szabályok formájában vannak jelen a törvényalkotó testületek életében, és amelyeket szintén szükséges figyelembe venni.
- 114/115 -
A pontos és többszintű jogi szabályozás tehát a parlament korábban leírt alapvető funkcióihoz kapcsolódik. Amikor a parlamentek digitális megoldásokkal támogatják ezeket a funkciókat, a szabályozást jellemzően módosítani szükséges. Például a virtuális plenáris ülésen megvalósított hitelesítés eltérő, mivel az ülés nem személyesen zajlik stb., de az is előfordulhat, hogy a jogszabályok egyáltalán nem teszik lehetővé a virtuális ülést. Röviden, a parlamenti funkciókat támogató és megvalósító IKT-megoldásoknak összhangban kell lenniük a fent felsorolt vonatkozó szabályozás minden rétegével, valamint az offline működéssel kapcsolatban nem szereplő technológiai szabályszerűségekkel.
Témánk szempontjából nem feltétlenül kell minden egyes parlamenti funkciót digitalizálni a digitális ellenálló képesség és az parlamenti folyamatok folytonosságának eléréséhez. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a parlamentek rugalmassága ezen a területen egy olyan világra reflektál, ahol az IKT-alapú megoldások csak az alapvető funkciók esetében veszik át a parlamenti működés támogatását. Más szóval a reziliencia szempontjából érdemes a legmeghatározóbb területekre bevezetni ezeket az alkalmazásokat, azonban, ha a parlamentek általános digitális átalakulása szempontjából vizsgáljuk ugyanezt a kérdést, akkor természetesen minél több parlamenti területet érdemes átalakítani és digitalizálni - amennyiben ez segíti az adott funkció ellátását.
Az alapfunkciók meghatározása azonban nem új jelenség, jellemzően megtalálható a parlamentek szervezeti vagy informatikai stratégiájában, az üzletmenet-folytonosság stb. részeként. A spanyol parlament Szenátusa például a következőket emelte ki digitális átalakulási stratégiájában:
"Elsőbbséget élveznek azok a kérdések, amelyek befolyásolhatják a parlamenti tevékenység folytonosságát - vagyis a képviselők alkotmányos funkcióinak ellátását: szavazás, jogalkotási szövegek kidolgozása, kormányzati ellenőrzés, költségvetés jóváhagyása stb. Általánosságban törekszünk az egyensúly megtalálására a sürgős és a fontos dolgok között, hogy ne csak a sürgős projektekre koncentráljunk, hanem a hosszú távú célokat is szem előtt tartsuk. A források hozzávetőlegesen 85%-át rövid/közép távú igényekre, 15%-át pedig hosszabb távú igényekre fordítjuk."[19]
Ebben az idézetben a kulcsszó a folytonosság fenntartása. Egyúttal jól értelmezhető példája annak, hogy a parlamentek, esetünkben a spanyol felsőház - legalábbis ahol létezik digitális vagy informatikai stratégia - tudatosan döntenek olyan projektek mellett, amely a parlamentek alapműködését segítik elő - a mi ter-
- 115/116 -
minológiánkban ez éppen a reziliencia erősítését és az ehhez szükséges prioritások meghatározását jelenti.
Ezért jelen tanulmányunk céljaira a következő (operatív) funkciókat határozzuk meg alapfunkcióként:
- elektronikus benyújtás,
- elektronikus dokumentumkezelés,
- virtuális plenáris ülések,
- virtuális bizottsági ülések,
- a szó szerinti jegyzőkönyvek szövegét előállító beszédfelismerő alkalmazások,
- digitális módosításkezelő rendszerek,
- távszavazás,
- digitális archívumok,
- parlamenti adattárak:
- parlamenti honlap és kereshető adatbázis a nyilvánosság számára
- parlamenti e-petíció
- digitális állampolgári konzultációs platformok
Amint a felsorolásból is látható, a távszavazás, mint a parlamenti tevékenység egyik legfontosabb operatív funkciójának, a döntéshozatalnak a digitálisan, helytől függetlenül működő formája beletartozik ebbe a körbe.
Az alapvető elemek: elektronikus azonosítás, elektronikus hitelesítés, elektronikus aláírás és pecsét vagy bélyegző, elektronikus felhatalmazás. Ezeknek az elemeknek a szerepét részletesebben e dokumentum második részében mutatjuk be.
A technológiai elemek elemzésénél itt már nem a megvalósított funkciókra fókuszálunk elsődlegesen - hiszen azokat az előző fejezetben már megtárgyaltuk, hanem a megvalósított funkció biztonsági szintje, biztonsági tulajdonságai lesznek fontosak az értékelésben. A biztonság vizsgálatánál számos kiindulási pont lehetséges, így például ismertek olyan vizsgálatok, amelyek a biztonsági szabályzatok előírásait hasonlítják össze (Casola et al. 2007), avagy a rendszer műszaki megvalósításában rejlő sérülékenységeket tárják fel, és számszerűsítik egy kockázatelemzési módszer segítségével. Az egyes rendszerek információbiztonsági tanúsításainak megléte és összehasonlítása szintén szolgáltathat információt a megvalósított biztonsági szintről, mint ahogy a publikált (vagy ismertté vált) sikeres támadások kielemzése, és ezek következtében az egyes rendszerek ellenálló képességének a számszerűsítése is számos adalékkal járulhat hozzá az e-parlamentek biztonságáról alkotott képhez. Tekintettel arra, hogy az egyes megvalósítások szintjei és minősége szoros összefüggést mutatnak az előbb említettekkel, a vizsgálati módszerünket abba az irányba toltuk el, amelyik a megvalósítás elméletileg lehetséges szintjei közül rámutathat a ténylegesen megvalósított funkció által képviselt technológiai biztonsági szintre.
- 116/117 -
Az informatikai rendszerekkel szemben támasztott biztonsági követelményeket elsőként 1972-ben fektették le rendszerszemléletben az amerikai légierő számára (Anderson 1972). Ebben jelent meg a bizalmasság, sértetlenség, rendelkezésre állás hármas tagolása a biztonságnak, amit azóta is széles körben alkalmaznak. Az itt felvetett biztonsági problémák és javasolt megoldások jelentőségét annak figyelembevételével érdemes értékelni, hogy 1969. október 29-én jött létre az első valódinak tekinthető távkapcsolat két számítógép között az ARPANET projektben (Walden 2019), továbbá, hogy 1985-ben sem haladta meg az internetre kötött számítógépek számossága a kétezret.[20] Ez a magyarázata annak, hogy 1997-ben jött létre az első olyan taxonómia, amely az internetes biztonsági incidenseket elemezve dolgozott ki rendszerszemléletű elemzést (Howard 1997). Az azóta eltelt több mint két évtized megmutatta, hogy a műszaki megvalósítás mellett a biztonság menedzselése is alapvető fontosságú egy szervezet, és az általa használt rendszerek biztonságának fenntartásában. Emiatt biztonság komplex tárgyalásához az információbiztonság menedzselésére vonatkozó előírásokat is figyelembe lehetne venni, példaként említhetnénk a NIST (NIST 2018) vagy az ENISA (ENISA 2022) vonatkozó dokumentumait is.
Az általános, IT-rendszerekre kidolgozott elemzési módszereket elvetettük, mivel célunk nem az e-parlamenti rendszerek vizsgálata (auditálása) - a rendszervizsgálat alatt értjük a hardveres, szoftveres környezetet és a humán, az üzemeltetési, illetve az információbiztosági menedzsmentfeladatokat -, hanem az e-parlamenti megoldások funkcionális és biztonsági tulajdonságainak összehasonlítását tervezzük elvégezni, az egyes megoldások és azok jellemzőinek ismeretében. Emiatt a technológiai összehasonlítást három területen képzeljük el megvalósítani, a "ki hajtotta végre az adott tranzakciót, milyen felhatalmazás alapján, és a tranzakció eredményének a hitelességét mi biztosítja" komplex kérdés megválaszolásával. Azaz vizsgálódásaink az e-parlamenti megoldások felhasználóinak elektronikus azonosítására, hitelesítésére, és az eredménydokumentumok hitelességének a biztosítására fókuszálnak elsősorban.
Elektronikus azonosítás alatt egy természetes vagy jogi személyt, illetve egy másik természetes személyt vagy egy jogi személyt képviselő természetes személyt egyedileg azonosító elektronikus személyazonosító adatok felhasználásának folyamatát értjük az eIDAS2 definíciója alapján. Az azonosítás tehát mindenképpen egy folyamat. Ennek a folyamatnak aktív részese kell, hogy legyen valamilyen elektronikus azonosító eszköz, azaz olyan fizikai vagy logikai, amely személyazonosító adatokat tartalmaz, és amelyet általában online szolgáltatásokhoz történő hozzáféréshez szükséges hitelesítésre használnak (adott esetben lehet a szolgáltatás offline is). Személyazonosító adatok alatt pedig a nemzeti vagy uniós jogrendben meghatá-
- 117/118 -
rozott módon kibocsátott, egy természetes vagy jogi személy, vagy egy másik természetes személyt vagy egy jogi személyt képviselő természetes személy személyazonosságának megállapítását lehetővé tévő adatokat kell érteni. Magyarországon kiemelten kezeltek a természetes személyazonosító adatok[21] (a 4T), amelyek alatt a polgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utóneve adatokat kell érteni.
Az elektronikus azonosításra szolgáló rendszert elektronikus azonosítási rendszernek nevezzük, ha ennek keretében természetes vagy jogi személyek, vagy más természetes személyeket vagy jogi személyeket képviselő természetes személyek számára elektronikus azonosító eszközöket bocsátanak ki.
Jó példa az elektronikus azonosításra a Digitális Állampolgárság Program mobilapplikációjában történő digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil aktiválását megelőző azonosítási folyamat, amelyet eSzemélyi igazolvány segítségével végeznek el. Ez egy távoli azonosítás, amelynek során a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal (eSzemélyi) történő azonosítás során a digitális állampolgárság szolgáltató a DÁP keretalkalmazással Near Field Communication (NFC) kapcsolaton keresztül kiolvassa a tárolóelemből a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót, amennyiben az igazolvány birtokosa az elektronikus azonosításhoz tartozó, csak általa ismert jelszót sikeresen megadta. Az így megismert okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveszi az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét, arcképmását, az okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját a felhasználó személyazonosságának ellenőrzése céljából. Az azonosítás során a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az adatok megfelelő egyezősége esetén a személyazonosítás, illetve a természetes vagy jogi személy elektronikus azonosításának igazolása, azaz hitelesítése sikeresen megtörténik.
Az elektronikus adatok eredetének és sértetlenségének igazolását szintén hitelesítésnek nevezzük az eIDAS2 alapján. Ez egy olyan elektronikus folyamat, amelyben szükséges lesz egy olyan elektronikus aláírás létrehozására, amely az adott kontextusban elfogadható. Meg kell jegyeznünk, hogy habár aláíró alatt kizárólag az elektronikus aláírást létrehozó természetes személyt értjük, azonban lehetőség van jogi személyek által is az általuk kibocsátott elektronikus adatok eredetének és sértetlenségének igazolására, amelyet elektronikus bélyegzésnek nevezünk. A fogalmi kör nagyon hasonló, a folyamat alanya viszont különböző az elektronikus aláírások és
- 118/119 -
elektronikus bélyegzések esetében. Elektronikus aláírás alatt olyan elektronikus adatot kell érteni, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ. Látható, hogy a specifikáció tág teret ad az elektronikus aláírások manifesztációinak, és valóban számos különböző megoldás is jött létre, a biometrikus aláírásoktól kezdve a kriptográfiai algoritmusokat felhasználó aláírásokon át az egyszerű szándéknyilatkozatokig bezárólag. Ezek biztonsági tulajdonságai azonban lényegesen különböznek. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás olyan elektronikus aláírás, amely szigorúbb követelményeknek kell, hogy megfeleljen, azaz kizárólag az aláíróhoz köthető, alkalmas az aláíró azonosítására, olyan, elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat és olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető. Ettől még szigorúbb - a legszigorúbb követelményeknek kell megfelelnie a minősített elektronikus aláírásoknak, amelyek azon túl, hogy teljesítik a fokozott biztonságú elektronikus aláírásokkal szemben támasztott követelményeket, két további előírást is teljesíteniük kell, nevezetesen minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kell előállítani, és elektronikus aláírás minősített tanúsítványán kell, hogy alapuljanak.
A bélyegzők esetében hasonló követelményeket fogalmazott meg a jogalkotó, A fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a) kizárólag a bélyegző létrehozójához kötött,
b) alkalmas a bélyegző létrehozójának azonosítására,
c) olyan, elektronikus bélyegző létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket a bélyegző létrehozója nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga elektronikus bélyegző létrehozására használhat, és
d) olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyekre vonatkozik, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető. A legszigorúbb fokozatra, a minősített elektronikus bélyegzőre pedig vonatkoztatni kell a fokozott biztonságú elektronikus bélyegzők követelményeit, minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközzel kell előállítani, és elektronikus bélyegző minősített tanúsítványán kell alapulnia. A bélyegző létrehozója pedig az elektronikus bélyegzőt létrehozó jogi személy lehet kizárólag, azaz magánszemély nem hozhat létre bélyegzőt.
Talán az egyik legismertebb és nyilvánosan elérhető példa a minősített elektronikus aláírásra a Magyar Közlöny elektronikus hitelesítése.[22] A hitelesítéshez használt elektronikus aláírás technikai tulajdonságai közül az aláíró kulcs (aláírás-létrehozó adat) paramétereit (ECC-P256, azaz elliptikus görbén alapuló 256 bit hosszúságú kulccsal készült), az aláíró minősített tanúsítvány kibocsátója egy Európai Unióban bejegyzett minősített bizalmi szolgáltató, és a tanúsítvány érvényességi ideje 2024. október 14-én 08:41:09-kor kezdődött (GMT+0100), és 2027. október 14-én
- 119/120 -
08:41:08 (GMT+01) időpontban jár le. A tanúsítvány kibocsátásakor érvényes minősített bizalmi szolgáltatási szabályzat objektumazonosítója 1.3.6.1.4.1.21528.2.1.1.142 volt, továbbá a tanúsítványban fel lett tüntetve az is, hogy ez egy EU minősített tanúsítvány (szervezethez tartozó vagy önálló) magánszemélyeknek részére (OID 0.4.0.194112.1.2.)[23]
A tanulmány készítésének idején a Magyar Közlöny 120. számát dr. Mázi András Béla hitelesítette minősített szervezeti elektronikus aláírásával, az Igazságügyi Minisztérium nevében. A szervezeti aláírás olyan elektronikus aláírás, ahol az aláírást létrehozó magánszemély neve mellett a szervezetét, akinek a megbízásából létrehozta a személyes aláírását, is tartalmazza az aláírás, illetve az aláírás-ellenőrző adatot hitelesítő tanúsítvány. Ez a példa megmutatja a feljogosítás szükségességét is, hiszen nehezen elképzelhető, hogy az Igazságügyi Minisztériumban minden minősített aláírással rendelkező személy jogosult lenne a Magyar Közlöny elektronikus példányainak hitelesítésére. Ezt azonban belső szabályozók tartalmazzák.
Ilyen belső szabályozó például a Budapest Főváros Kormányhivatalának Elektronikus Aláírási és Elektronikus Bélyegzési Szabályzata[24] is. A benne foglaltak szerint csak azok a tisztviselők jogosultak aláírási/bélyegzési jogot gyakorolni, akiket erre a kiadmányozási jogkörrel rendelkező személyek írásban feljogosítottak. Minden ettől eltérő elektronikus aláírás vagy bélyegzőhasználat jogtalannak minősül és fegyelmi eljárást von maga után. Ez egy implicit felhatalmazási módszer, létezik explicit módszer is, a jogosultak listaszerű felsorolásának megadásával. Az alkalmazni kívánt módszer szükséges feltétele minden esetben az, hogy számonkérhető legyen, azaz egy későbbi ellenőrzés egyértelműen legyen képes eldönteni, hogy az adott elektronikus aláírás vagy bélyegző használata jogszerű volt-e vagy sem.
A továbbiakban következik annak áttekintése, hogy a parlamentekben milyen távszavazási és szavazási megbízások, helyettesítések működnek. Vizsgálódásunkat a plenáris ülésen történő döntéshozatalra szűkítettük, tehát a bizottságokat itt nem vizsgáltuk. Egyúttal az itt bemutatott példákon keresztül szeretnénk bemutatni, hogy milyen előzmények vezettek a távszavazás fejlettebb technológiai megoldásához.
A parlamenti távszavazás jogintézménye[25] a plenáris ülésen személyesen részt nem vevő, a döntéshozatalban távolról, akár külföldről leadott szavazási metódust jelenti.
- 120/121 -
A parlamentekben gyakran előfordul, hogy személyesen - például nemzetközi kötelezettségeik teljesítése vagy egyéb személyes okok miatt - egyes képviselők nem tudnak részt venni a szavazáson. Erre a régóta létező jelenségre háromféle megoldás kínálkozik a parlamenti gyakorlat alapján. Az egyik a képviselői szavazási meghatalmazás[26] (a továbbiakban meghatalmazotti szavazás), amelynek során a szavazatot a képviselő helyett egy erre előzetesen hivatalosan meghatalmazott képviselőtársa vagy az adott parlamenti kamara házszabálya által meghatározott tisztséget viselő - szintén hivatalos felhatalmazás alapján - személy adhatja le (erre a brit parlamentből és a Covid-járványidőszak idején a francia Nemzetgyűlés gyakorlatából hoztunk példát.)[27] További lehetőség a parlamenti gyakorlaton alapuló vagy házszabályban is lefektetett képviselői szavazási párosítás[28] (a továbbiakban párosítás) jogintézménye. Ennek során például a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő képviselőket vagy más okból távol lévők párját úgy választják ki, hogy egy fő a kormánypártok soraiból, egy fő pedig az ellenzékből kerüljön ki. A párosítás úgy is működhet, hogy csak egyikük tartózkodik külföldön, de emiatt a vele ellentétes politikai oldalon tevékenykedő "képviselőpárja" nem ad le szavazatot. Végül a harmadik megoldás a távszavazás lehetősége. A távszavazásnak van offline (görög példa) és online formája (spanyol példa) ez utóbbi a legfontosabb témánk szempontjából.
A brit parlamenti gyakorlatban a szavazási párosítás megállapodáson alapul a kormánypárti és az ellenzéki pártok között, amelynek értelmében egy képviselő beleegyezik, hogy távol maradjon vagy tartózkodjon a szavazástól akkor, amikor a másik párt egy tagjának szintén távol kell maradnia a szavazástól egyéb kötelezettségek, betegség, utazási kötelezettségek stb. miatt. Így fenntartják a kormánypárti és ellenzéki szavazatok arányát, ha egyik vagy másik képviselő nem tud részt venni a döntéshozatalban. A párosítást a frakcióvezetők ellenőrzik és a brit parlamentben már az 1840-es évek óta bevett gyakorlatról beszélhetünk, igaz ehhez mindig szükséges a politikai egyetértés, így voltak olyan időszakok is, amikor ennek hiányában nem működött a párosítás a brit parlamentben.[29] Legna-
- 121/122 -
gyobb hiányossága éppen az, hogy informális megegyezésen alapul, így előfordultak olyan esetek, amikor a hiányzó képviselő párja nem tartotta be a megállapodást, ezt pedig nem lehet szankcionálni. További trükkökre is sor kerülhet a párosítás kapcsán. Előfordult olyan eset, amikor a kormánypárti whip - frakcióvezető - három képviselőjét összesen hat ellenzéki képviselővel kötötte össze, így az ellenzék az említett 3 kormánypárti képviselő távolléte esetén 6 fővel lett kisebb létszámú szavazási szempontból.[30]
A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni a brit parlamentben alkalmazott ún. "bisque rendszert", ami inkább egy igazolt távolmaradásnak határozható meg. Ebben az esetben ugyanis kifejezetten a kormánypárti képviselők egyfajta rotációs rendszerben távol maradhatnak a szavazástól, frakcióvezetőjük által koordinált módon. Egyidejűleg a kormányzó párt - többpárti koalíció esetén a kormánypártok - koalíciós pártok képesek fenntartani mind a határozatképességet, mind a megkívánt többséget.
A meghatalmazotti szavazás egy másik megoldás a képviselői távollétre. Fontos megemlíteni azonban, hogy azokban a parlamenti rendszerekben, ahol bevezették (Nagy-Britanniát megelőzően már Ausztráliában és Új Zélandon[32] is)[33] elsősorban a női egyenjogúság biztosításának egy formájaként vezették be, amely természetesen minden kisgyereket nevelő képviselőnek hasznos, nemi hovatartozástól függetlenül. A brit parlament alsóházában[34] a hagyományos szavazás során a képviselők nem elektronikus rendszert használnak, hanem személyesen átmennek az igennel szavazók folyósóján[35] vagy a nemmel szavazók folyósóján[36], ahol belépésükkel és áthaladásukkal szavaznak. Szavazatukat összeszámolják és az azzal megbízott képviselők (teller) átadják ezt a házelnöknek, aki a plénum előtt ismerteti az eredményeket. Érdekességként megemlíthető, hogy a Covid-időszak alatt 2020-ban bevezettek egy elektronikus szavazási rendszert is, azonban a járvány
- 122/123 -
elmúltával visszatértek a hagyományos szavazási formára.[37] Azonban a képviselők belépését a szavazófolyosóra egy ideje egy elektronikus rendszer is rögzíti. Létezik azonban a brit parlamentben a 2019 óta bevezetett meghatalmazotti szavazás[38] lehetősége, amivel eredetileg a gyermeket vállaló képviselők élhetnek korlátozott ideig, a házelnök számára benyújtott igazolás alapján. A meghatalmazotti szavazásban való részvétel intézményét 2020 novemberében kiterjesztették minden olyan képviselőre, aki a világjárvánnyal kapcsolatos egészségügyi okból nem kívánt személyesen szavazni, a brit megoldás az alábbi elemekből áll:[39]
Jogosultak a szülők és örökbefogadók a gyermekvállalás első időszakában a meghatalmazáson alapuló szavazásra, amit a házelnöknek a megfelelő igazoló dokumentumokkal kell alátámasztaniuk (terhességi igazolás, örökbefogadás igazolása stb.). A meghatalmazotti szavazás jogosultságának maximális időtartama hat hónap a csecsemő biológiai anyja, vagy az elsődleges, illetve az egyedülálló (csecsemőt, kisgyereket) örökbe fogadó esetében, továbbá két hét a csecsemő biológiai apja számára, a gyermeket vállaló anya partnerének vagy a gyermeket örökbe fogadó másik szülőnek.
A távollét dátumainak meghatározása mellett a meghatalmazotti szavazásra jogosult képviselő megnevezi azt a képviselőt (meghatalmazott), aki beleegyezett, hogy leadja a meghatalmazó szavazatát, majd erről megállapodást kötnek. Az arra jogosult képviselők szabadon dönthetnek, hogy melyik képviselőtársukat kérik fel, nincs olyan megkötés sem, hogy egy frakcióhoz kell tartozniuk (bár ez utóbbi a gyakorlatban életszerűbb).
Meghatalmazott szavazat adható a plenáris ülésekhez kötődő határozathozatalok esetén, a teljes ház bizottságában történő döntéshozatalok során, illetve a jogalkotási nagybizottságban egyaránt.[40] A meghatalmazotti szavazás alkalmazható az alábbi esetekben:
- "a parlamentben tartott szavazáson, akár köz-, akár magánindítványról van szó,
- a parlament teljes ülésének bizottságként történő eljárása során tartott szavazáson,
- elhalasztott szavazáson,
- titkos szavazáson, amelynek tárgya az elnök, az alelnök vagy a bizottsági elnökök - ideértve a Tisztséget nem viselő képviselők[41] bizottságának elnökét - megválasztása."[42]
A meghatalmazott szavazatok nem számítanak bele sem a parlament határozatképességének megállapításába, sem az ügyrendi eljárás lezárására irányuló indítvány elfogadásához szükséges többség számításába.
- 123/124 -
Szavazáskor a megbízott képviselőnek igazolnia kell jogosultságát. A megbízó felhatalmazását, a tanúsítványt és a meghatalmazott képviselő nevét közzéteszik a brit parlament hivatalos jegyzőkönyvében.[43]
A görög parlamentben[44] lehetséges a képviselők távszavazással történő döntéshozatala. A görög Alkotmány 70. cikk (7) bekezdése alapján[45] a parlamenti vagy kormányzati célú kiküldetésben lévő képviselők számára a görög parlament házszabályában meg kell határozni ennek a módját (a részletes szabályok a házszabály 70. § 4. szakaszában találhatók).[46] Ebben a megoldásban azonban nem fejlesztettek külön digitális alapú rendszert, mint Spanyolországban. Ehelyett a hétköznapok során is használt eszközökkel, így telefax és e-mail segítségével lehet távszavazatot leadni. Ez a rendszer technológiai értelemben jelentősen egyszerűbb a spanyol megoldásnál (lásd később), mégis akad néhány hasonló elem. A görög parlamentben távszavazás formájában a hivatalos külföldi kiküldetésben lévő képviselők szavazhatnak. További szűkítése ennek a lehetőségnek, hogy ez a szavazási forma kizárólag név szerinti és minősített többséget igénylő határozathozataloknál lehetséges. Amint arról már szó esett, technikailag a távszavazó képviselők szavazatukat levélben, illetve faxon adják le. Ebben pontosan meghivatkozzák a határozathozatal tárgyát, így a törvényjavaslat címét, továbbá azokat a szakaszokat, módosításokat és kiegészítéseket, amelyet a döntéshozatal érint, továbbá az egész törvényjavaslatra vonatkozó szavazatukat. Lehetőség van továbbá[47] a távszavazáshoz használt módszer alkalmazására a név szerinti szavazásra irányuló kezdeményezések[48] aláírásakor is. Ebben az esetben nem szükséges a személyes jelenlét az aláíró képviselők nevének kihirdetése során (így ez nem szavazási esemény, hanem annak kezdeményezésére irányuló kezdeményezés). Végül részt vehetnek titkos szavazásban is, lepecsételt levél útján. A levelet, a lepecsételt levelet és a telefaxot egyaránt a házelnöknek kell címezni.
- 124/125 -
A görög távszavazási rendszer technikai értelemeben hagyományos eszközökkel biztosítja a hivatalos delegációban részt vevő, kiküldetés miatt távollévő képviselők szavazati jogának gyakorlását. Ez a megoldás nem igényel digitális eszközöket, így nem sorolható az e-parlament funkcionális megoldásainak körébe, azonban mintegy előképe annak és jól mutatja azt a fejlődési irányt, aminek egy következő állomása és digitális alapú megoldása a spanyol távszavazási rendszer.
Az európai országok közül a spanyol parlamentben - továbbá egyes spanyol tartományi parlamentekben - találhatunk olyan távszavazási eljárást, amely részletesen szabályozott és mind technológiájában, mind gyakorlatában is kiforrott és bejáratott rendszert alkot. A spanyol parlament két kamarájának szabályozása a távszavazás jogintézményének tekintetében azonos. Az Alkotmány 79.3 szerint ugyanis a szenátorok és képviselők (a továbbiakban képviselők) szavazata személyes és nem delegálható. Azonban léteznek olyan - a képviselőtől független - személyes élethelyzetek, amelyek során a képviselő nem tud megjelenni a plenáris ülésteremben, így szavazni sem tud ott. Ennek orvoslására különféle megoldási alternatívákat kezdeményeztek és végül az alábbi jogszabályok módosításával teremtették meg a szükséges jogi feltételeket.[49]
Egyfelől módosították a házszabályt, a parlament Elnöksége[50] a feltételeket részletező határozatot hozott, végül az elektronikus aláírásról szóló törvény megteremtése is nélkülözhetetlen jogi eleme volt a rendszer bevezetésének.[51] Ennek keretén belül meghatározták azokat az akadályoztatási eseteket, amelyek bekövetkezése esetén a távszavazás biztosítása indokolt. Az új szavazási metódus kidolgozásakor figyelembe kellett venni továbbá a képviselők mint végfelhasználók és a parlamenti adminisztráció mint a szavazási eljárást érvényesítő szereplő szempontjait egyaránt. Távszavazásra eredetileg a házszabály szerint[52] az alábbi feltételekkel van lehetőség: terhesség, anyaság-apaság, és súlyos betegség, amely akadályozza a képviselő feladatai ellátásában, továbbá kellően indokolt, figyelembe véve ezeket a különleges körülményeket.
- 125/126 -
Az engedélyezési eljárás a képviselő írásbeli kérelmével indul. Ebben meg kell magyaráznia és egyúttal igazolni az okokat, amelyek akadályozzák őt képviselői funkciójának gyakorlásában. Szükséges az is, hogy megbecsülje azt az időt, amíg előreláthatólag nem tudja (a megszokott formában) képviselői tisztségét gyakorolni.
Az Elnökség erről dönt és írásban tájékoztatja a képviselőt. A döntésről szóló dokumentumnak tartalmaznia kell:
- a napirend konkrét pontjait, tehát azokat a határozathozatalokat, amelyek során engedélyezett a távszavazás, ugyanis az engedély a házszabály alapján nem adható meg a plenáris ülésen folytatott vitája során széttagolható vagy módosítható döntéshozatalra;
- meghatározzák a képviselői távszavazat megkezdése és lezárása közötti időt, vagyis a szavazat leadásának idejét. A plenáris ülésen történő szavazás megkezdése és a távszavazás között nem lehet több mint egy óra.
Szükség esetén megadják az engedélyezett távszavazásra és az időtartamra vonatkozó további információkat is. A távszavazási eljárás során leadott szavazatot személyesen ellenőrizni kell a parlamenti hivatal által erre a célra létrehozott rendszerrel, amelynek használatát az Elnökség rendeli el a szavazás megkezdése előtt. A szavazás során a személyazonosság ellenőrzésével történő úgynevezett telematikai eljárást használják, továbbá - amint arról már szó esett - a szavazás tárgya nem lehet olyan szavazási esemény, amely széttagolható vagy módosítható. További feltétel, hogy pontosan tudják a szavazás idejét és módját. Más szóval bizonyos szavazásokban még ezzel a rendszerrel sem tud részt venni a képviselő.
Titkos szavazáskor (személyi döntések) is van lehetőség távszavazásra. Ebben az esetben az elektronikus úton továbbított szavazatot, vagyis a távszavazó képviselő által kiválasztott jelölt vagy jelöltek nevét kinyomtatják elektronikus szavazatáról, de egyúttal anonimizálják az immár papír formátumú szavazólapot és az Elnökség feladata annak a szavazóurnában történő elhelyezése.
Az elektronikusan leadott szavazatot elektronikus aláírással hitelesíti a képviselő. Ez az elektronikus aláírásról szóló törvény 3. és 4. §-a alapján egyenértékű a kézírással történő aláírással. Az elektronikus aláírás részleteit itt terjedelmi okokból nincs lehetőségünk részletezni, azonban a legfontosabb tudnivaló, hogy ez nem tér el a minden állampolgár által elérhető és használt elektronikus aláírástól. Más szóval nem volt szükség emiatt külön rendszert kiépíteni, hanem a meglévő és más területeken is használt elektronikus aláírást használják a képviselői távszavazás során is. Az eddigi tapasztalatok alapján a legkülönbözőbb törvényjavaslatokról történő határozathozatalok során használták ezt a rendszert. Így például az abszolút többséget igénylő organikus törvényekről történő döntéshozatal során, albizottság létrehozásánál, a spanyol hadsereg csapatainak külföldi kiküldetésének engedélyezésekor vagy a költségvetés stabilizációs céljairól szóló törvényjavaslat során, hogy csak néhány nagyobb témát említsünk azok közül, amelyekben már volt példa távszavazásra. Mint arról korábban szó esett, a sok alkalmazási példa ellenére technikailag nem minden esetben lehetséges használni ezt a rendszert, így az olyan sza-
- 126/127 -
vazásoknál, ahol részletezve egyenként (ahogyan a házszabály fogalmaz, széttagolt formában szavaznak), illetve azoknál a javaslatoknál, ahol a csak a plenáris vitán körvonalazódik, hogy pontosan miről fognak döntést hozni. Az első távszavazásra 2012. június 12-én került sor és azóta a rendszert sokféle területen és meglehetősen aktívan használták, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy külön engedélyezési eljárásra van szükség a használatához.[53]
2025. július 2-én a spanyol alsóház plenáris ülése elfogadta[54] a Szocialista frakció és a Baszk Nacionalista Párt frakciója által benyújtott, a távszavazásra (és a sajtó képviselőinek akkreditációjára) vonatkozó a házszabály módosítására irányuló javaslatát.[55] A módosítás az Házszabály 82.2. cikkét érintette. Az új szabályozás szerint továbbra is az az Elnöksége engedélyezheti a szavazat elektronikus úton történő leadását az alábbi körülmények fennállása esetén: terhesség, anyaság vagy apaság; egészségi ok vagy baleset; a házastárs vagy közeli hozzátartozó gondozásának szükségessége; a házastárs vagy közeli hozzátartozó halála; a Kongresszus hivatalos képviseletében, az Elnökség által megfelelően engedélyezett nemzetközi eseményeken való részvétel; valamint nemzetközi csúcstalálkozókon vagy más, intézményi képviselettel kapcsolatos külföldi üléseken való részvétel, amennyiben a hivatalos programban való részvétel megakadályozza a plenáris ülésen való megjelenést. A szöveg meghatározza az engedélyezési eljárás menetét is, amely alapján az Elnökség döntést hoz. Nincs információnk arról, hogy a korábbi pontban bemutatott görög távszavazási rendszert tanulmányozták volna a spanyol reform idején, de ha nem is így történt, éppen ugyanolyan megoldásra jutottak a hivatalos okból távollévő képviselők
Végül tekintsük át a spanyol távszavazási rendszer technikai működését röviden. A rendszerhez történő hozzáféréshez felhasználónév és jelszó szükséges, a rendszer eléréséhez pedig (pc vagy laptop eszközökről a Kongresszus Intranetje, míg mobilalkalmazásról (iPad, iPhone) egy applikáció segítségével érhető el. Elengedhetetlen a képviselő személyazonosságának telematikai ellenőrzése digitális aláírási tanúsítvánnyal. A távszavazás az applikációban elérhető "szavazási képernyőn" történik, amely tartalmazza a szavazásra bocsátott témákat, valamint a megfelelő gombokat az IGEN, a NEM és a TARTÓZKODÁS opciókhoz. A szavazás
- 127/128 -
online leadása és véglegesítését követően a szavazatot nem lehet semmissé tenni, visszavonni vagy akár személyes megjelenéssel felülírni.
Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a spanyol tapasztalatok alapján. A távszavazási rendszer három fontos tulajdonsága emelhető ki. Az első és talán a legfontosabb is egyúttal, hogy a terhesség, anyai, apai feladatok, illetve súlyos betegség miatti akadályoztatás ellenére is biztosítják a képviselők szavazati jogát. Idén júliustól pedig megoldották a külföldön hivatalos megbízatással dolgozó képviselők távszavazását is, ezzel a módszerrel többek között igazolható, hogy a korábbiakban bemutatott párosítás módszere sokkal korszerűbb megoldással kiváltható azokban a parlamentekben, ahol még használják. A második sajátossága, amire érdemes felhívni a figyelmet, hogy mind jogi, mind technológiai értelemben egy jól kiforrott és a gyakorlatban is bizonyított rendszerről van szó, hiszen a Covid-járvány időszakában ez a részmegoldás mint a meghatározó szavazási forma bizonyított a spanyol parlamentben. Harmadikként érdemes jó gyakorlatként hasznosítani, hiszen más parlamentekben is adaptálható. Ez nem is lenne példa nélküli elemeit a brit parlament is átvette - természetesen az eltérő szavazási metódus miatt ott a helyettesítő szavazás nagy előnye ennek a rendszernek az alkalmazott technikai eljárás szigorúsága és annak a valós gyakorlatba történő átültetése. Természetesen, mint minden alkalmazott rendszernek, a távszavazásnak is vannak, lehetnek hátrányai. A tapasztalatok alapján ilyen hátrányként említhető egyfelől a polgárok elégedetlensége, ha nem magyarázzák el részletesen a rendszer működését (és vélhetően azt, hogy miért nincs jelen a képviselő). További hátrányként említhető az egyidejűség hiánya a szavazás során, vagyis az időbeli eltolódás. Két konkrét példát is említhetünk. Az első példa Irene María Montero Gil (Unidos Podemos párt) 2019. július 23-án reggel leadott távszavazata,[56] melynek során a szocialista miniszterelnök-jelölt személyére (Pedro Sánchez PSOE) nemmel szavazott. Montero nemleges szavazata pártjának és frakciójának az álláspontját tükrözte. Azonban a frakciója (a szintén baloldali Unidos Podemos) aznap délelőtt megváltoztatta a korábbi álláspontját, és végül a zárószavazás során tartózkodott, hogy ezzel is kifejezze jószándékát a szintén baloldali szocialista párt (PSOE) iránt.[57] Ez a példa jól mutatja, hogy a politika változékonyságát még ez a rendszer sem tudja minden esetben kezelni, de ez jogilag nem is szükséges, ugyanis a leadott távszavazaton nem lehet módosítani. Egy másik esetben Alberto Casero Ávila, a jobboldali néppárt (Partido Popular) képviselője 2022. február 3-án, a munkaügyi reformról szóló távszavazása során igennel szavazott, azonban azt állította, hogy valójában az "nem" volt, de a rendszer mégis igent rögzített. A sajtó és a parlamenti adminisztráció
- 128/129 -
szakértői cáfolták a vélt rendszerhibát, végül 2023-ban Casero elismerte, hogy ő tévedett. 2024-ben az Alkotmánybíróság ítéletében jóváhagyta a szavazás érvényességét.[58] Második példánk igazolja, hogy a rendszer visszakereshető és objektíven igazolható a valós szavazat. Vitás helyzetben pedig az Alkotmánybíróság jogi kontrollja biztosít a parlamenttől független kontrollt.
Az e-parlament az információs és kommunikációs technológiák (IKT) integrációját jelenti a parlamenti munkában, amelynek technológiai szerepén kívül célja a transzparencia, hozzáférhetőség és elszámoltathatóság megteremtése. Az e-parlament digitális eszközrendszere lehetővé teszi a parlamentek alapvető funkcióinak - törvényalkotás, kormányzati ellenőrzés és a politikai képviselet - korszerű támogatását és egyúttal a parlamenti reziliencia megvalósulását.
Tanulmányunkban meghatároztuk a reziliens e-parlament fogalmát, amely elsősorban digitális megoldásai révén ellenállóbb és különböző nem várt helyzetekben is képes működését fenntartani. Egyúttal jeleztük, hogy a parlamenti reziliencia egy nagyobb halmaz, azonban a digitalizáción alapuló megoldások a leghatékonyabbak ezen a területen. Meghatároztunk egy keretrendszert és módszertant, amely alapján a parlamenti alapfunkciók (törvényalkotás, ellenőrzés, politikai funkció) mellett a parlamentek működését biztosító operatív funkciók vizsgálatát helyeztük a fókuszba. Az egyik ilyen operatív funkció általánosságban a szavazás és azon belül annak digitális változata a távszavazás.
Visszatérve az operatív funkciókra, ezek digitális megvalósításában vannak közös alapvető elemek. Az alapvető elemek: elektronikus azonosítás, elektronikus hitelesítés, elektronikus aláírás és pecsét vagy bélyegző, elektronikus felhatalmazás. Az elektronikus aláírás (eIDAS szabályozás szerint) az elektronikus adatok eredetének és sértetlenségének biztosítására szolgál. Különösen fontos szerepet játszik az e-parlamenti megoldásokban, például az ebben a cikkben is leírt szavazati jog gyakorlásakor, amikor egyes meghatározott esetekben távszavazással is megoldható a döntéshozatalban való részvétel. Az elektronikus aláírás három fő típusa van:
1. Egyszerű elektronikus aláírás: Alacsony biztonságú, de egyszerű alkalmazásokat támogat.
2. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: Kizárólag az aláíróhoz köthető, és garantálja az adatok sértetlenségét.
3. Minősített elektronikus aláírás: A legszigorúbb követelményeknek felel meg, például minősített tanúsítványon és biztonságos aláírás-létrehozó eszközön alapul.
- 129/130 -
A hitelesítési folyamat az elektronikus aláírás mellett tartalmazza az elektronikus azonosítást és a felhatalmazást is, amelyek együttesen biztosítják, hogy csak jogosult személyek gyakorolhatják szavazati jogaikat.
A reziliens e-parlament modelljében megismert operatív funkciók egyike a szavazás és annak digitális változata, a távszavazás. Az ide vezető utat és azokat a kihívásokat, amelyek életre hívták, egy fejlődési folyamatnak tekintjük a parlamenti reziliencia szempontjából.
Az egyes - ma is működő - fejlődési szakaszok az alábbiak voltak:
- Meghatalmazotti szavazás (proxy voting);
- Párosítás;
- Távszavazás (offline, digitális eszközök nélkül);
- Távszavazás (digitális eszközökkel a korábbiakban ismert alapvető elemek alkalmazásával).
A digitális távszavazás példájaként a spanyol parlament rendszerét mutattuk be. Itt az autentikáció és az elektronikus aláírás használatával biztosítják a szavazatok hitelességét és a rendszer biztonságát. A szabályozás egyértelműen meghatározza a jogosultsági köröket, így a rendszer a gyakorlatban is hatékonyan működik. A spanyol parlament távszavazási eljárása mintaként szolgálhat más törvényhozó testületek számára, mint ahogyan ez a Covid-járvány időszaka alatt így is történt. A rendszer hitelesítési elemei garantálják a szavazási folyamat biztonságát. A vonatkozó alkotmányos szabályok, az elektronikus aláírásról szóló törvény, a házszabály és a vonatkozó belső szabályzatok pedig a jogszabályi hátteret jelentik. A rendszer lehetőséget ad a képviselők számára, hogy külső körülmények ellenére is gyakorolják alkotmányos jogaikat. A spanyol rendszer nemcsak a járványhelyzetben vált kulcsfontosságúvá, hanem hosszú távon is hozzájárult a parlament rezilienciájának erősítéséhez.
Az e-parlamenti megoldások új szintre emelik a parlamentek működését. Az IKT-megoldások nemcsak a működés folytonosságát biztosítják, hanem vészhelyzetekkel szembeni ellenálló képességüket is növelik. Az elektronikus aláírás és hitelesítési rendszerek alkalmazása elengedhetetlen ezen megoldások sikeréhez, hiszen ezek garantálják a biztonságot és a hitelességet. A spanyol parlament távszavazási rendszere kitűnő példája a reziliens e-parlament egy funkciójának, a parlamenti döntéshozatalnak és több korábbi módszer (pairing és a helyettesítő szavazás) kiváltásának.
Anderson (1972): Anderson, James P.: Computer Security Technology Planning Study. ESD-TR-73-51, Vol. I-II. HQ Electronic Systems Division (AFSC), L. G. Hanscom Field, Bedford, Massachusetts, 1972. Elérhető: https://seclab.cs.ucdavis.edu/projects/history/papers/ande72.pdf; https://csrc.nist.rip/publications/history/ande72.pdf
- 130/131 -
Casola-Mazzeo-Mazzocca-Vittorini (2007): Casola, Valentina - Mazzeo, Antonino - Mazzocca, Nicola - Vittorini, Valeria: A policy-based methodology for security evaluation: A security metric for public key infrastructures. Journal of Computer Security, 15(2), 2007, 197-229. DOI: https://doi.org/10.3233/JCS-2007-15201.
Derosier-Toulemonde (2020): Derosier, Jean-Philippe - Toulemonde, Gilles: The French Parliament in the Time of Covid-19: Parliament on Life Support. Robert Schuman Foundation, 2020. Elérhető: https://www.robert-schuman.eu/en/doc/ouvrages/FRS_French_Parliament_Covid-19.pdf
ENISA (2022): European Union Agency For Cybersecurity (ENISA): ENISA Threat Landscape 2022. Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2022. DOI: https://doi.org/10.2824/296068. Elérhető: https://www.enisa.europa.eu/publications/enisa-threat-landscape-2022
Európai Unió (2024): Európai Parlament és a Tanács: (EU) 2024/1689 rendelet (2024. június 13.) (Mesterségesintelligencia-rendelet). Hivatalos Lap L, 2024. július 12. Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj/eng
Howard (1997): Howard, John D.: An Analysis of Security Incidents on the Internet 1989-1995. PhD-értekezés, Carnegie Mellon University, Pittsburgh, 1997. Elérhető: https://www.cerias.purdue.edu/tools_and_resources/bibtex_archive/archive/1997-abstracts/howard97analysis.html
Inter-Parliamentary Union (2018): Inter-Parliamentary Union: World e-Parliament Report 2018. Geneva: IPU, 2018. ISBN 978-92-9142-735-2. Elérhető: https://www.ipu.org/resources/publications/reports/2018-11/world-e-parliament-report-2018
Inter-Parliamentary Union (2022): Inter-Parliamentary Union: World e-Parliament Report 2022. Geneva: IPU, 2022. (Parliaments after the pandemic.) Elérhető: https://www.ipu.org/resources/publications/reports/2022-11/world-e-parliament-report-2022; közvetlen PDF: https://www12.senado.leg.br/noticias/arquivos/2023/01/19/world-eparliament-2022-en_lr.pdf
IPU-ASGP (2023): Inter-Parliamentary Union - Association Of Secretaries General Of Parliaments (ASGP): Guide to Digital Transformation in Parliaments. Geneva: IPU & ASGP, 2023. Elérhető: https://asgp.co/wp-content/uploads/2023/09/IPU_Digital_Transformation_Parliaments_EN_LR.pdf
Johansen (2007): Johansen, Robert C.: The E-Parliament: Global Governance to Serve the Human Interest. Widener Law Review, 13(2), 2007, 319-343. Elérhető: https://static7.userland.com/ulvs1-j/gems/wlr/johansen.pdf
Lottor (1992): Lottor, Mark K.: RFC 1296 - Internet Growth (1981-1991). RFC Editor, 1992. DOI: https://doi.org/10.17487/RFC1296. Elérhető: https://www.rfc-editor.org/rfc/rfc1296.html
NIST (2018): National Institute Of Standards And Technology: Framework for Improving Critical Infrastructure Cybersecurity. Version 1.1. Gaithersburg, MD: NIST, 2018. DOI: https://doi.org/10.6028/NIST.CSWP.04162018. Elérhető: https://nvlpubs.nist.gov/nistpubs/cswp/nist.cswp.04162018.pdf
- 131/132 -
Office Of The Leader of the House Of Commons - Cabinet Office (2024): Guide to Parliamentary Work (HTML). London: GOV.UK, 2024. november 19. Elérhető: https://www.gov.uk/government/publications/guide-to-parliamentary-work/guide-to-parliamentary-work-html
Smuk (2009): Smuk, Péter: Az Országgyűlés funkcióinak fejlődéstörténete - 1985-1990. Jog-Állam-Politika, 1(3), 2009, 36-65. Elérhető: https://matarka.hu/cikk_list.php?fusz=51149 (letöltve: 2025. augusztus 31.).
Méndez-Trechsel (szerk.) (2005): Méndez, Fernando - Trechsel, Alexander H. (szerk.): The European Union and E-Voting (Electronic Voting): Addressing the European Union's Internet Voting Challenge. London-New York: Routledge, 2005. (Routledge Advances in European Politics, 12.) eBook DOI: https://doi.org/10.4324/9780203391044. Elérhető: https://www.taylorfrancis.com/books/edit/10.4324/9780203391044/european-union-voting-electronic-voting-fernando-mendez-alexander-trechsel (Taylor & Francis, European Sources Online)
Walden (2019): Walden, David: ARPANET 50th Anniversary Marked at 2019 AAAS Annual Meeting. IEEE Annals of the History of Computing, 41(2), 2019, 61-63. DOI: https://doi.org/10.1109/MAHC.2019.2913715.
Spanyolország Alkotmánya (Constitución Espa?ola), 1978 - 79. cikk (3) bekezdés
LEY 59/2003 (2003): Ley 59/2003, de 19 de diciembre, de firma electrónica. Boletín Oficial del Estado, núm. 304, 20/12/2003. [Megjegyzés: az elektronikus aláírásról szóló törvényt a 6/2020. törvény (amely újraszabályozta ezt a területet) hatályon kívül helyezte, de a távszavazás bevezetésekor ezen a számon volt elérhető a hatályos elektronikus aláírásról szóló törvény]. Elérhető: https://www.boe.es/buscar/pdf/2003/BOE-A-2003-23399-consolidado.pdf
REFORMA DEL REGLAMENTO... (2011): Cortes Generales: Reforma del Reglamento del Congreso de los Diputados por la que se modifican los artículos 79 y 82. Boletín Oficial del Estado, núm. 184, 02/08/2011 (BOE-A-2011-13243). Elérhető: https://www.boe.es/buscar/doc.php?id=BOE-A-2011-13243
RESOLUCIÓN DE LA MESA... (2012): Resolución de la Mesa del Congreso de los Diputados, de 21 de mayo de 2012, para el desarrollo del procedimiento de votación telemática. Boleticial de las Cortes Generales, Serie D, núm. 97, 25/05/2012. Elérhető: https://www.congreso.es/public_oficiales/L10/CONG/BOCG/D/D_097.PDF
Spanyol Alkotmánybíróság 87/2024 határozata
Görög Köztársaság Alkotmánya - 70. cikk (7) bekezdés: https://www.hellenicparliament.gr/UserFiles/f3c70a23-7696-49db-9148-f24dce6a27c8/THE%20CONSTITUTION%20OF%20GREECE.pdf
- 132/133 -
Görög Parlament Házszabálya - 70. § 4. szakasz: https://www.hellenicparliament.gr/en/Vouli-ton-Ellinon/Kanonismos-tis-Voulis/
eIDAS-keret: (EU) 910/2014 rendelet és annak 2024-es módosítása ("eIDAS2"): [az (EU) 910/2014 alaprendeletet és a 2024-es módosító rendeletet]. https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/policies/eidas-regulation
Budapest Főváros Kormányhivatala - Elektronikus Aláírási és Elektronikus Bélyegzési Szabályzat: https://www.kormanyhivatal.hu/download/f/82/16000/12_utasitas_elektonikusalairas.pdf
"Elektronikus aláírásról szóló törvény" - 3-4. § hivatkozás.
Magyar Közlöny : https://magyarkozlony.hu/
EURÓPAI UNIÓ (Európai parlament és Európai Bizottság) (2024): Regulation (EU) 2024/1689 of the European Parliament and of the Council of 13 June 2024 laying down harmonised rules on artificial intelligence (Artificial Intelligence Act). Hivatalos Lap L, 2024. július 12. Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj/eng
REFORMA DEL REGLAMENTO DEL CONGRESO DE LOS DIPUTADOS (2011): Cortes Generales: Reforma del Reglamento del Congreso de los Diputados por la que se modifican los artículos 79 y 82. Boletín Oficial del Estado, núm. 184, 02/08/2011 (BOE-A-2011-13243). Elérhető: https://www.boe.es/buscar/doc.php?id=BOE-A-2011-13243
RESOLUCIÓN DE LA MESA DEL CONGRESO DE LOS DIPUTADOS (2012): Resolución de la Mesa del Congreso de los Diputados, de 21 de mayo de 2012, para el desarrollo del procedimiento de votación telemática. Boletín Oficial de las Cortes Generales, Serie D, núm. 97, 25/05/2012. Elérhető: https://www.congreso.es/public_oficiales/L10/CONG/BOCG/D/D_097.PDF ■
JEGYZETEK
[1] A cikket támogatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Választás és Képviselet Kutatóműhelye.
[2] Tanulmányunk része egy kutatási projektnek, amelynek során a lehetséges e-parlament modelleket egy új szempontból, a parlamentek rezilienciája (ellenálló képessége) szemszögéből vizsgáljuk.
[3] Vannak más kiemelkedő példák is a parlamenti rezilienciát digitális eszközökkel megvalósító parlamenti innovációkra, így például a magyar Országgyűlés ParLex (később IJR-ParLex alrendszer) rendszerét mindenképpen érdemes megemlíteni. https://www.parlament.hu/parlex.
[4] World e-Parliament Report 2024, IPU, Genf, Introduction.
[5] Angolul Digital Maturity Index.
[6] World E-Parliament Report 2008, IPU, Genf.
[7] Regulation (EU) 2024/1689 of the European Parliament and of the Council of 13 June 2024 laying down harmonised rules on artificial intelligence and amending Regulations (EC) No 300/2008, (EU) No 167/2013, (EU) No 168/2013, (EU) 2018/858, (EU) 2018/1139 and (EU) 2019/2144 and Directives 2014/90/EU, (EU) 2016/797 and (EU) 2020/1828 (Artificial Intelligence Act).
[8] World E-Parliament Report 2008. IPU, Genf 12. oldal.
[9] World E-Parliament Report 2018. Szerk.: Williamson A. - Richardson A. - Bikha A., 2018, 19.
[10] Koryzis, D. et al. 2021, 3,12-13. és Williamson A. et al. 2023, 17-19.
[11] Williamson A. - Richardson A. - Bikha A., 2022, 5.
[12] Jean-Philippe Derosier - Gilles Toulemonde: The French Parliament and the pandemic / 2. The French Parliament in the time of Covid-19: Parliament on Life Support Robert Schuman Foundation 6-7. oldal. https://old.robert-schuman.eu//en/doc/ouvrages/FRS_French_Parliament_Covid-19.pdf.
[13] Uo.
[14] Itt a francia szerzőpáros a 2020-as évről ír.
[15] Lásd a francia Alkotmány szövegét: https://www.conseil-constitutionnel.fr/le-bloc-de-constitutionnalite/texte-integral-de-la-constitution-du-4-octobre-1958-en-vigueur. Ez az ún. helyettesítő szavazás, bár ebben a tanulmányunkban a brit rendszert ismertetjük, de a francia törvényhozásban is létező és működő lehetőségről van szó - amit itt is olvasható, de alkotmányos korláttal.
[16] European Centre for Parliamentary Research and Documentation http://ecprd.secure.europarl.europa.eu/ecprd/public/page/about.
[17] https://www.ipu.org/country-compilation-parliamentary-responses-pandemic.
[18] Smuk Péter: Az Országgyűlés funkcióinak fejlődéstörténete - 1985-1990. Jog Állam politika: jog- és politikatudományi folyóirat 3. pp. 36-63., 28. o. (2009).
[19] IPU - ASGP: Guide for digital transformation of parliaments © Inter-Parliamentary Union (IPU) and Association of Secretaries General of Parliaments (ASGP), 2023. 26. oldal 2.
[20] Lásd Request for Comments 1296. 4. oldal.
[21] 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról, 4. §.
[22] https://magyarkozlony.hu/.
[23] QCP-n-qscd: certificate policy for European Union (EU) qualified certificates issued to natural persons.
[24] https://www.kormanyhivatal.hu/download/f/82/16000/12_utasitas_elektonikusalairas.pdf.
[25] Angolul remote voting, spanyolul voto telemático.
[26] Angolul proxy voting.
[27] A francia példát tanulmányunk 3.1. alfejezetében, a reziliens e-parlament keretrendszeréről szóló részben már ismertettük, jelezve azt, hogy a reziliencia nem minden esetben digitális alapú. A korábban már leírt francia példa azonban egyúttal a meghatalmazotti szavazás egyik formájaként is fontos. Általánosságban a különböző offline megoldások bemutatásával is amellett szeretnénk érvelni, hogy - bár ezek is képesek akár időlegesen betölteni funkciójukat, de - az e-parlament digitális alapú megoldásai hatékonyabbak és biztonságosabbak.
[28] Angolul pairing.
[29] Office of the Leader of the House of Commons and Cabinet Office (2024), Guide to Parliamentary Work [HTML], GOV.UK, 19 November. 13. oldal. https://www.gov.uk/government/publications/guide-to-parliamentary-work/guide-to-parliamentary-work-html#useful-contacts-and-links-2.
[30] Office of the Leader of the House of Commons and Cabinet Office (2024), Guide to Parliamentary Work [HTML], GOV.UK, 19 November. 14. olda. https://www.gov.uk/government/publications/guide-to-parliamentary-work/guide-to-parliamentary-work-html#useful-contacts-and-links-2
[31] A meghatalmazotti szavazás rövid ideig a magyar parlamenti jogban is létezett az Ország- gyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 49. §. A alapján. Dióhéjban ez azt jelentette volna, hogy a kitiltott képviselő meghatalmazottja (frakcióvezetője) segítségével, illetve rajta keresztül tudta volna gyakorolni szavazati jogát. Az Alkotmánybíróság azonban 4/2023. (V. 16.) határozatában megsemmisítette ezt a lehetőséget.
[32] Resolution of the House, Votes and Proceedings No. 1, 12-13 February 2008, pp. 27-8. A hivatkozást ld. még: prof. Sarah Child: The Good parliament University of Bristol, 2015 27. o.
[33] prof. Sarah Child: The Good parliament University of Bristol, 2015 48. o.
[34] A brit felsőház (House of Lords) is hasonló hagyományos szavazási metódust alkalmaz, ott a szavazófolyósókat "Content" és "Not Content" elnevezéssel illetik.
[35] Angolul aye division lobby.
[36] Angolul no division lobby.
[37] https://www.parliament.uk/about/how/business/divisions/.
[38] https://www.parliament.uk/site-information/glossary/proxy-voting.
[39] Scheme on proxy voting for use under para (4) of Resolution of 28 January 2019. https://publications.parliament.uk/pa/cm201719/cmstords/proxyscheme.pdf.
[41] Back Bench committee.
[43] A brit parlamentben a "Votings and proceedings" elnevezésű jegyzőkönyv egy hagyományos parlamenti beszámoló a plenáris ülésen történt döntéshozatali eljárásokról, azonban nem tartalmazza a felszólalásokat, mert azok a "Hansard" elnevezésű naplóban olvashatók (azonban a Hansard sem szó szerinti jegyzőkönyv).
[44] A görög parlament házszabályának 70.A. § szakasza alapján. https://www.hellenicparliament.gr/en/Vouli-ton-Ellinon/Kanonismos-tis-Voulis/.
[45] A görög alkotmány angol nyelven elérhető szövege: https://www.hellenicparliament.gr/UserFiles/f3c70a23-7696-49db-9148-f24dce6a27c8/THE%20CONSTITUTION%20OF%20GREECE.pdf.
[46] https://www.hellenicparliament.gr/en/Vouli-ton-Ellinon/Kanonismos-tis-Voulis/. A hivatkozott oldalról letöltött angol nyelvű görög Házszabály 57. oldalán található a 70. § (4).
[47] A görög parlament házszabályának 72. §. 1.a. szakasza alapján. https://www.hellenicparliament.gr/en/Vouli-ton-Ellinon/Kanonismos-tis-Voulis/.
[48] A görög Házszabály 72. §. 1. szerint név szerinti szavazást tartanak: 1. az összes képviselő legalább egyhuszada által aláírt kezdeményezése alapján.
[49] Itt egyúttal szeretnénk visszautalni tanulmányunk 3.3. alfejezetére, ahol a parlamenti munkára vonatkozó jogszabályi rétegek összefüggéséről írtunk.
[50] Spanyolul "Mesa", amit magyarul Elnökségnek fordíthatunk.
[51] Házszabály módosítás: REFORMA DEL REGLAMENTO DEL CONGRESO DE LOS DIPUTADOS (21 de Julio de 2011). http://www.congreso.es/public_oficiales/L9/CONG/BOCG/B/B_327-03.PDF#page=1. Elnökség határozata: RESOLUCIÓN APROBADA POR LA MESA DEL CONGRESO DE LOS DIPUTADOS (21 de Mayo de 2012). https://www.congreso.es/es/web/guest/notas-de-prensa?p_p_id=notasprensa&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_notasprensa_mvcPath=detalle&_notasprensa_notaId=6523. Az Elektronikus aláírásról szóló törvény: LEY DE FIRMA ELECTRÓNICA (LEY 59/2003, de 19 de diciembre). http://www.boe.es/boe/dias/2003/12/20/pdfs/A45329-45343.pdf.
[52] Spanyol Kongresszus Házszabálya 82.2.
[53] García-Escudero Márquez, P. (2023): Pandemia y voto parlamentario telemático. Legebiltzarreko Aldizkaria - LEGAL - Revista del Parlamento Vasco, 4: 38-59. https://doi.org/10.47984/legal.2023.001.
[54] A zárószavazási eredménye 177 igen 171 nem volt. A részletes szavazási adatok itt érhetők el: https://www.congreso.es/es/busqueda-de-iniciativas?p_p_id=iniciativas&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_iniciativas_mode=mostrarDetalle&_iniciativas_legislatura=XV&_iniciativas_id=410/000007.
[55] https://www.congreso.es/backoffice_doc/atp/orden_dia/pleno_128_22072025.pdf.
[56] Diario de Sesiones, XIII Leg., núm. 3 (23.07.2019), 55. o. A sajtóban a legtöbb újság közölte az esetet például: El País: "El voto telemático de Montero revela que Unidas Podemos cambió de posición a última hora", 2019. július 23.
[57] 2019 novemberében végül új választásokat tartottak, amit a PSOE megnyert és koalícióra lépett az Unidos Podemos párttal. Irende Montero esélyegyenlőségi miniszter lett annak a Pedro Sáncheznek a kormányában, akinek miniszterelnöki megbízatására júliusban még nemmel szavazott.
[58] Tribunal Constitucional, Nota informativa no 87/2024 (11.09.2024). https://www.tribunalconstitucional.es/NotasDePrensaDocumentos/NP_2024_087/NOTA%20INFORMATIVA%20N%C2%BA%2087-2024.pdf.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD, országgyűlési vezető főtanácsos, ELTE ÁJK óraadó és NKE Választás és Képviselet Kutatóműhely, ELTE Állam- és Jogtudományi kar politikatudományi Intézet, alvarocabreraphd@gmail.com.
[2] A szerző PhD, ügyvezető igazgató és Nemzeti Közszolgálati Egyetem Választás és Képviselet Kutatóműhely perdosi@gmail.com.
Visszaugrás
