A befektetési alapokkal és a versenyjoggal foglalkozók számára fontos hír, hogy az Amerikai Egyesült Államok két szövetségi szintű versenyhatósága, a Department of Justice's Antitrust Division és a US Federal Trade Commission figyelmének fókuszába kerültek a magántőke-befektetések[1]. Ez a terület Magyarországon éppen ellentétes szabályozói megoldással szembesült, a kockázati- és magántőkealapok - a továbbiakban együtt: tőkealapok - befektetéseinek versenyjogi szabályozása az összefonódások területén az utóbbi időben jelentős könnyítésen esett át. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy tőkealapnak, a tőkealap befektetőinek és a tőkealap alapkezelőjének nem kell figyelemmel lennie a versenyjog egyéb szabályaira. Az alábbi tanulmány bemutatja a tőkealapok különleges szabályozását, jogállását, tipikus befektetési folyamatát, majd a tőkealapok működésének versenyjogi dimenzióit vizsgálja. Látni fogjuk, hogy ami körültekintő és gondos tőkebefektetőként kívánatos, az versenyjogi felelősséggel járhat, továbbá, hogy az összefonódások ellenőrzésénél tapasztalt jogszabályi változások később kihívás elé állíthatják a versenyfelügyeletet.
Relevant news for investment fund and competition law practitioners is that private equity investments have come to the attention of the two federal competition authorities in the US, the Department of Justice's Antitrust Division and the US Federal Trade Commission. This area has faced a contrasting regulatory solution in Hungary, where the competition law regime for venture capital and private equity fund (hereafter referred to collectively as equity funds) investments in the area of mergers has recently undergone significant relaxation. This does not mean, however, that an equity fund, the investors in the fund and the fund manager do not have to comply with other competition law rules. The following paper describes the specific regulation of equity funds, their legal status, typical investment process and then examines the competition law dimensions of the operation of equity funds. It will be seen that what is desirable as a prudent and careful capital investor can lead to competition law liability, and that changes in the law in merger control may later challenge competition supervision.
2022 nyarán az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Trösztellenes osztályának egyik tisztségviselője, Andrew J. Forman előadást tartott az Amerikai Ügyvédi Kamara versenyjogi konferenciáján. Az előadás az egészségügy piacáról szólt, volt azonban egy lényeges, a magántőkealapok szektorát érintő megállapítása: az előadó hangsúlyozta a magántőke-befektetések gazdaságban betöltött fontos szerepét, kiemelte azonban a magántőkealapok más piaci befektetőktől eltérő befektetési céljait, és az USA versenyfelügyeletének ezzel kapcsolatos versenyjogi aggályait.[2] A fenti eseménnyel közel egyidőben az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC[3]) egy állatorvosi klinikákból álló lánc tulajdonosára nézve részesedés elidegenítési kötelezettséget, valamint előzetes jóváhagyási és bejelentési kötelezettséget írt elő egy tervezett felvásárlás feltételeként arra hivatkozva, hogy a magántőke-befektetésekkel foglalkozó társaságok egyre gyakrabban alkalmaznak olyan stratégiákat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az FTC látókörén kívül szerezzenek piaci erőt[4].
A kockázati tőke - és magántőke - befektetések pénzügyi és tágabb értelemben a gazdasági szektorban betöltött fontos szerepe nem vonható kétségbe. Az is igaz, hogy ezek a befektetők valóban sajátos, az adott szektor világosan meghatározott céljai és szabályai szerint működnek. E sajátos működés eddig csak érintőlegesen került a versenyjogi szempontú vizsgálat fókuszába. Fontos hír az érintett piac szereplői számára, hogy a versenyjog őshazájából érkezett, fent hivatkozott hírek alapján a sajátos befektetési célok és megoldások a versenyhatóságok figyelmét is felkeltették.
A tőkealap a különböző befektetési profillal rendelkező befektetési alapok közös szabályozása alá tartozó kollektív befektetési forma, azon belül úgynevezett alternatív befektetési alap, rövidítve ABA. Uniós szinten a szabályozás alapja a 2011/61/EU irányelv, azaz ABAK irányelv és a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet, azaz ABAK rendelet. A hazai alapjogforrások a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, vala-
- 44/45 -
mint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény - Kbftv. - továbbá a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban Befkr). Egy adott tőkealap működését a kezelési szabályzata határozza meg, amely a tőkealap létesítő okirata és amelynek tartalmi követelményeit a Kbftv. határozza meg[5].
A tőkealapok a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleti hatóságaként eljáró Magyar Nemzeti Bank - MNB - által nyilvántartott sui generis jogi személyek. A tőkealapok jogalanyisággal felruházott vagyontömegként zárt körben, kizárólag szakmai befektetők, pénzügyi piacokon működő szervezetek, tehetős vállalati vagy magánbefektetők részére befektetési jegyeket bocsátanak ki, majd a befektetési jegyek ellenében a tőkealapban összegyűjtött tőkét fektetik be a tőkealap törvényes képviselőjeként eljáró, az MNB által engedélyezett tevékenységet végző befektetési alapkezelő - tőkealapkezelő - döntései alapján[6]. A tőkealap a kezelési szabályzatban előre rögzített befektetési politika keretei között fektethet be gazdasági társaságokba, portfóliótársaságokba.
A tőkealapok a törvényi szabályozás[7] és a gyakorlat alapján is két alcsoportba tartozhatnak:
- a kockázati tőkealapok jellemzően a vállalati fejlődés kezdeti fázisában lévő start-up vállalkozásokba fektetnek[8],
- a magántőkealapok pedig jellemzően érettebb létszakaszban működő vállalkozásokba fektetnek vagy vállalatok, vállalkozásrészek, üzletágak felvásárlását végzik.
Egy tőkealap határozott időre hozható létre, legalább 6 teljes naptári éves futamidővel[9]. A tőkealap célja a befektetési portfóliójába kerülő társasági üzletrészek, részvények értékének növelése és a részesedések nyereséggel való értékesítése, ez az ún. exit vagy divesztíció. Az exit alkalmával realizált bevétel a tőkealap formalizált megszűnési eljárása során a tőkealap által kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosai között kerül felosztásra[10].
A tőkealapok tőke- és ismeretközvetítő szerepet töltenek be a gazdaságban azáltal, hogy
a) a befektetéshez szükséges tőke összegyűjtése során a befektetési jegy vásárló befektetőknek a megtakarításaik nyereség reményében való további befektetését ígérik,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
