Ha az ítéleti tényállás a vesztegetés elfogadása minősített esetéhez tartozó ténybeliséget nem rögzít, akkor a játékvezetők cselekménye nem minősülhet kötelesség megszegésével elkövetettnek.
A Magyar Kézilabda Szövetség (a továbbiakban: MKSZ) - mint gazdálkodó szervezet - által a K&H liga keretében rendezett mérkőzéseken az I. rendű vádlott és a II. rendű vádlott játékvezető páros, valamint a III. rendű vádlott és a IV. rendű vádlott játékvezető páros jogtalan vagyoni előny ellenében úgy léptek pályára, hogy befolyásolják az egyes mérkőzések végkimenetelét. A játékvezetői párosokon túl a mérkőzések befolyásolásában egy klub vezetőedzője, másik klub elnöke, harmadik klub edzője, az V. rendű vádlott és a VI. rendű vádlott vett részt.
A játékvezető vádlottak tevékenységüket az MKSZ-szel kötött megbízási szerződésük előírásai, a Játékvezetői Etikai Szabályzat (a továbbiakban: JESZ), az Európai Kézilabda Szövetség Viselkedés Etikai Kódexe, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) előírásai alapján voltak kötelesek végezni. Ennek keretében a gazdálkodó szervezet működését, illetve az azzal kapcsolatba kerülő személyek jogait, érdekeit érintő lényeges kérdésekben, avagy ezek előkészítésében döntési jogkörrel nem rendelkeztek.
A kézilabdázás szabálykönyvének 17. pontjában rögzített szabályok szerint a mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti, a játékvezetők felelőssége különösen a mérkőzés játékszabályok szerinti lebonyolítása, szabálytalanságok megbüntetése; a játékvezetők szükség esetén a mérkőzést megszakíthatják, félbeszakíthatják.
Akkor, amikor a játékvezető vádlottak játékvezetői hivatásukat előnyszerzésre felhasználva egyes csapatok vezetőitől jogtalan előnyt vagy annak ígéretét elfogadták, megszegték kötelezettségeiket, így: a JESZ-nek az alapelvei között rögzített pártatlanság elvét, a kézilabda sportérdek elvét, a felelősség elvét, a szakszerűség elvét, a tisztességesség elvét, az igazságosság elvét, a lelkiismeretesség elvét és a példamutatás elvét; hivatásetikai részletszabályai közül a bejelentési kötelezettséget, azon szabályt, hogy meg kell őrizniük elfogulatlanságukat, azon szabályt, hogy vissza kell utasítaniuk a felkínált jogtalan előnyöket és hogy nem kerülhetnek mások befolyása alá; a megbízási szerződésük 4., 5. és 25. pontjában szereplő előírásokat; az MKSZ által kiadott Etikai Kódex 1. számú Melléklete (Európai Kézilabda Szövetség Viselkedés Etikai Kódex) 2. pontjának előírásai közül a pártatlanság és az önállóság részbeni elvesztésének tilalmát; az MKSZ Etikai és Gyermekvédelmi Szabályzatának releváns rendelkezéseit; az Stv. 2. § (4) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglalt előírásokat.
1. Az egyik női csapat edzője által telefonon keresztül azért felajánlott 200 000 forintot, hogy a 2016. december 30. napján megrendezésre kerülő mérkőzés eredményét a vendégcsapat javára játékvezetői döntésekkel jogtalanul befolyásolja, a III. rendű vádlott elfogadta, és a mérkőzésen úgy lépett pályára, hogy a mérkőzés eredményét a kétes szituációkban a vendégcsapat számára kedvező döntések meghozatalával megkísérli befolyásolni, de a mérkőzést végül a hazai csapat nyerte meg öt góllal. A mérkőzés elvesztésére tekintettel az edző a vagyoni előnyt nem adta át a III. rendű vádlottnak.
2. A II. rendű vádlott telefonon megkereste a női csapat edzőjét és 500 000 forint jogtalan vagyoni előnyért cserébe felajánlotta, hogy az I. rendű vádlott játékvezető társával együtt, kötelességüket megszegve, kedvező bírói döntésekkel megpróbálják jogtalanul befolyásolni a 2017. február 18. napján megrendezésre kerülő mérkőzés eredményét a hazai csapat javára. Az edző a II. rendű vádlott ajánlatát elfogadta.
A II. rendű vádlott és az I. rendű vádlott a mérkőzésen úgy léptek pályára, hogy megpróbálják a mérkőzést jogtalanul befolyásolni a hazai csapat javára akként, hogy a kétes szituációknál nagyrészt a hazai csapat javára döntenek, de a mérkőzést végül a vendégcsapat kettő góllal megnyerte. A győzelem elmaradására tekintettel az edző az 500 000 forintot nem fizette ki sem az I. rendű, sem a II. rendű vádlottnak.
3. Az edző telefonon keresztül 500 000 forintot azért ajánlott fel a III. rendű vádlottnak, hogy a 2017. március 24. napján megrendezésre kerülő mérkőzés eredményét a vendégcsapat javára játékvezetői döntésekkel jogtalanul befolyásolják, amit a III. rendű vádlott elfogadott, és a mérkőzésen úgy lépett pályára, hogy a mérkőzés végkimenetelét a kétes szituációkban a vendégcsapat számára kedvező döntések meghozatalával megkísérli befolyásolni, de a mérkőzést végül a hazai nyerte meg öt góllal. A mérkőzés elvesztésére tekintettel az edző a vagyoni előnyt nem adta át a III. rendű vádlottnak.
4. A másik klub elnöke telefonon megkereste a II. rendű vádlottat, hogy az I. rendű vádlott játékvezető társával együtt a csapata érdekében jogtalanul befolyásolják a Ligakupa férfi elődöntőjében 2017. március 29. napján megrendezésre kerülő (megismételt) mérkőzést, amiért 500 000 forint jogtalan vagyoni előnyt ajánlott fel, melyet II. rendű vádlott elfogadott.
Az I. rendű vádlott és a II. rendű vádlott a mérkőzésen úgy léptek pályára, hogy a mérkőzést megpróbálják jogtalanul befolyásolni akként, hogy a kétes szituációkban nagyrészt a vendégcsapat javára döntenek. A mérkőzést végül a hazai csapat nyerte meg egy góllal, de ez végeredmény a vendégcsapat számára volt kedvező. Az elnök 2017. április 6. napján, Budapesten a korábban megbeszélt 500 000 forintból 300 000 forint jogtalan vagyoni előnyt megfizetett a II. rendű vádlottnak, aki azt megosztotta I. rendű vádlottal.
5. Az V. rendű vádlott mint edző a 2015. október 24. napján megrendezett NBI/B felnőtt női kézilabda-mérkőzést közvetlenül megelőzően bement a játékvezetők számára fenntartott öltözőbe, és az ott tartózkodó játékvezetők részére 100 000 forintot ajánlott fel azzal a
- 35/36 -
kijelentéssel, hogy "Tessék, menjetek majd el vacsorázni!". A játékvezetőkkel az V. rendű vádlott ekkor azt is közölte, hogy "szeretné, ha egyenes lenne a pálya".
A körülményekből a játékvezető páros számára egyértelmű volt, hogy az V. rendű vádlott valódi szándéka az volt, hogy a játékvezetők a számukra felkínált vagyoni előny ellenében a mérkőzést a hazai csapat előnyére jogtalanul befolyásolják. A két játékvezető a pénz felajánlását visszautasította, azonban az V. rendű vádlott ennek ellenére többször megismételte, hogy a játékvezetők tegyék el a pénzt, amelyre ismételt elutasítás volt a válasz. A hazai csapat a mérkőzést végül tizenkét góllal elvesztette. A játékvezetők a vesztegetést a mérkőzést megelőzően azonnal jelezték a helyszínen jelen lévő Etikai és Fegyelmi Bizottság elnökének, valamint a mérkőzést követően írásban jelentették a játékvezetői bizottság elnökének.
Az V. rendű vádlott a játékvezetőknek azért ajánlotta fel a 100 000 forint jogtalan vagyoni előnyt, hogy a mérkőzést kötelességüket megszegve, játékvezetői tevékenységükkel a hazai csapat érdekében befolyásolják.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
