Az okmányos meghitelezés (akkreditív) a nemzetközi fizetési módok általánosan elfogadott és gyakran használt formája. Alkalmazása nem állandósult üzleti kapcsolatok esetén elterjedt, amikor a kereskedelmi partnerek, általában az eladó és a vevő, még nem ismerik egymást, így üzleti kockázatukat a minimumra kívánják csökkenteni.
Az akkreditív megnyitásával a bank (nyitó bank) az adásvételi szerződés vevőjétől (megbízó) kapott megbízás alapján arra vállal kötelezettséget, hogy az akkreditívben előírt okmányok benyújtása és az ott meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén az eladó (kedvezményezett) részére fizetést teljesít.
A bank kötelezettségvállalása független az eladó és a vevő közötti alapszerződéstől. A fizetés alapját a rendszerint az áru feladását igazoló és az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okmányok benyújtása képezi.
Az akkreditívvel általában négy szorosan összefüggő, de egymástól független jogviszony keletkezik:
a) A vevő és az eladó közötti jogviszony - az alapjogviszony.
A vevő és az eladó közötti alapügyletben a vevő - többek között - arra vállal kötelezettséget, hogy a vételár jogosultja, az eladó javára a megfelelő bankkal akkreditívet nyittat.
b) A vevő és a nyitó bank közötti jogviszony - a megbízási jogviszony.
A vevő és az eladó közötti alapügyletre tekintettel a vevő az akkreditív megnyitására vonatkozó megbízásban határozza meg, hogy a bank milyen feltételek mellett teljesítsen fizetést. A megbízó egyben vállalja, hogy az akkreditív alapján teljesített fizetést a járulékos költségekkel együtt a banknak megtéríti.
c) A nyitó bank és az eladó közötti jogviszony - az akkreditív jogviszony.
A tulajdonképpeni akkreditív jogviszonya a nyitó bank és a kedvezményezett között jön létre. E jogviszony alapján a bank saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az akkreditívben előírt feltételeket a kedvezményezett az akkreditív érvényességi idején belül teljesíti, úgy részére meghatározott pénzösszeget fizet.
d) A nyitó bank és a közreműködő másik bank közötti jogviszony - egyéb jogviszony.
Az akkreditívvel történő fizetési mechanizmusban számos esetben a nyitó bankon kívül további bank is közreműködik. E bank lehet megerősítő bank, amely a nyitó bank kötelezettségén felül saját nevében vállalja a fizetés teljesítését. Szerepe korlátozódhat arra, hogy a meghitelezés hitelességét ellenőrizze és arról a kedvezményezettet értesítse (értesítő bank). Eljárhat a nyitó bank megbízottjaként is, mint fizető bank. Az akkreditívet nemzetközi szinten a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kidolgozott, "Az okmányos meghitelezésekre vonatkozó egységes szabályok és szokványok" (angolul: Uniform Customs and Practice for Documentary Credits, a továbbiakban UCP) elnevezést viselő szokvány szabályozza. A jelenleg érvényes szabályozás az 1993-ban felülvizsgált és 1994. január l-jével hatályba lépett 500-as kiadvány.
A UCP nem jogszabály és nem minősül nemzetközi egyezménynek sem. A felek jogviszonyára akkor alkalmazandó, ha azt az akkreditív kifejezetten tartalmazza. Jelentőségét és széles körű elfogadottságát azonban jól mutatja, hogy a bankok világszerte, több mint 120 országban vetik alá magukat rendelkezéseinek.
Az okmányos meghitelezés hatékonysága két alapelven nyugszik: az okmányszigorúság elvén és a függetlenség elvén.
Az alábbiakban e két elv elméleti megalapozottságát és gyakorlati megvalósulását tekintjük át. Figyelemmel arra, hogy jelen cikk fő témája a függetlenség elve, valamint az azzal történő visszaélés, az okmányszigorúság elve csak röviden kerül ismertetésre.
A bank, mint megbízott elsődleges kötelezettsége, hogy a megbízást a megbízó utasításainak megfelelően, késedelem nélkül teljesítse. Ennek egyik legfontosabb eleme a kedvezményezett által benyújtott okmányok megvizsgálása.
Az okmány vizsgálat tekintetében a UCP 13. cikke előírja, hogy:
a) "A bankok a meghitelezésben előírt minden okmányt ésszerű gondossággal kötelesek megvizsgálni, hogy meggyőződjenek arról, hogy azok külső megjelenésük szerint megfelelnek-e vagy sem a meghitelezés kikötéseinek és feltételeinek. Azt a kérdést, hogy a benyújtott okmányok külső megjelenésük szerint megfelelnek-e a meghitelezés kikötéseinek és feltételeinek, az e cikkekből kitűnő nemzetközi szokványos bankgyakorlat szerint kell megállapítani. Azokat az okmányokat, amelyek külső megjelenésük szerint nincsenek összhangban egymással, úgy kell tekinteni, mint amelyek külső megjelenésük szerint nem felelnek meg a meghitelezés kikötéseinek és feltételeinek. A meghitelezésben elő nem írt okmányokat a bankok nem vizsgálják meg. Ha ilyen okmányokat kapnak, kötelesek azokat a benyújtónak visszaadni vagy felelősség nélkül továbbítani.
b) A nyitó bank, a megerősítő bank (ha van ilyen) vagy a megbízásukból eljáró kijelölt bank mindegyikének az okmányok kézhezvételének napját követő hét bankmunkanapot meg nem haladó ésszerű idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az okmányokat megvizsgálja és eldöntse, hogy elfogadja vagy visszautasítja az okmányokat és döntéséről megfelelően tájékoztassa azt a felet, akitől az okmányokat kapta." A okmányszigorúság elve a kereskedelmi ügylet valamennyi szereplőjére kötelezettséget ró. A meghitelezés megnyitására vonatkozó megbízásnak pontosnak és teljesnek kell lennie. Ezt a követelményt a vevő részére a UCP 9. cikke írja elő.
Az eladó kötelezettsége, hogy az akkreditívben megjelölt határidőn belül az ott meghatározott és a formai követelményeknek szigorúan megfelelő okmányokat a szükséges számban benyújtsa.
A bank kötelezettsége pedig az, hogy a benyújtott okmányokat a 13. cikk értelmében ésszerű gondossággal megvizsgálja, és megállapítsa, hogy azok külső megjelenésük szerint megfelelnek-e a meghitelezés kikötéseinek és feltételeinek.
A bank ennek során vizsgálja:
- az okmányok teljességét: azaz, hogy valamennyi okmány az előírt példányszámban, eredeti vagy másolati példányként került-e benyújtásra,
- az okmányok külső megjelenését: azaz, hogy az okmányok külső megjelenésük szerint szigorúan megfelelnek-e az akkreditívben előírt feltételeknek,
- az okmányok egymás közötti összhangját: azaz, hogy az okmányok megállapítható módon ugyanarra az árura vonatkoznak-e, egymásnak nem mondanak-e ellent,
- az egyéb feltételek teljesülését: azaz, hogy a benyújtott okmányok ellenértéke (számlák összege) az akkreditív fennálló egyenlegéből kielégíthető-e, valamint, hogy az akkreditív nem járt-e le.
Amennyiben a vizsgálat eredménye az, hogy a benyújtott okmányok az akkreditívben előírtaknak megfelelnek, és a kedvezményezett az akkreditív egyéb feltételeit is teljesítette, úgy a bank vállalt kötelezettségét (fizetés, váltóelfogadás stb.) haladéktalanul köteles teljesíteni.
Ha azonban a benyújtott okmányok nem felelnek meg az előírtaknak, vagy a kedvezményezett nem teljesítette az akkreditív egyéb feltételeit, úgy a bank az okmányok elfogadását visszautasíthatja.
Az okmányszigorúság elve az esetjogba is mélyen beágyazódott. Az erre vonatkozó egyik leggyakrabban hivatkozott bírói megállapítás az angol Equitable Trust Co of New York v. Dawson Partner' ügyben hangzott el. Az eset hátterében vanília adásvétele állt. Az akkreditívet a felperes bank az alperes vevő megbízásából nyitotta meg. A fizetés feltételeként a megbízó többek között előírta egy "szakértők által kiállított minőségi tanúsítvány" benyújtását. A nyitó bank által alkalmazott kódrendszer kétértelműsége következtében az avizáló bank útján a kedvezményezettnek küldött értesítésben azonban a fizetés feltételeként egy "szakértő által kiállított minőségi tanúsítvány" benyújtása szerepelt. A kedvezményezett ennek eleget tett és a bank kifizette részére az ellenértéket. Később kiderült, hogy az áru használhatatlan volt, az alapszerződés kikötéseinek nem felelt meg. A vevő erre tekintettel megtagadta a nyitó bank által kifizetett összeg megtérítését. Arra hivatkozott, hogy a bank nem tett eleget a megbízásban foglaltaknak, amikor az egyetlen szakértő által kiállított minőségi tanúsítvány ellenében fizetést teljesített a kedvezményezettnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
