Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Lénárdné Maletics Borbála: Az európai társasági jog fejlődése - javaslat az EU Inc. létrehozására (GJ, 2026/9-10., 44-47. o.)

https://doi.org/10.59851/gj.34.9-10.6

Absztrakt - Az európai társasági jog fejlődése - javaslat az EU Inc. létrehozására

Az Európai Bizottság 2026. március 18. napján benyújtotta javaslatát az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé egy új, egységes vállalati szabályrendszer elfogadására, egy új cégforma, az EU Inc. elismerésére.[1] Figyelemmel arra, hogy a Bizottság álláspontja alapján az EU Inc. elismerése kulcsfontosságú az unió versenyképessége szempontjából, felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy 2026 végéig állapodjanak meg a javaslatról. Tanulmányomban az új európai uniós cégforma létjogosultságát vizsgálom, azt, hogy az Európai Unió gazdasági integrációja eljutott-e arra a szintre, ahol már indokolt egy teljesen egységes vállalati jogi forma bevezetése, illetve annak összevetését a magyar gazdasági társasági formák rendszerével.

Kulcsszavak: társasági jog; európai társaságok; EU Inc.; európai részvénytársaság;

Abstract - The Evolution of European Corporate Law - A Proposal to Establish the "EU Inc."

On March 18, 2026, the European Commission submitted its proposal to the European Parliament and the Council of the European Union for the adoption of a new, unified corporate regulatory framework and the recognition of a new legal form, the EU Inc. Noting that, according to the Commission's position, the recognition of "EU Inc." is crucial to the Union's competitiveness, it called on the European Parliament and the Council to reach an agreement on the proposal by the end of 2026. In my study, I examine the rationale for the new European Union corporate form, assess whether the European Union's economic integration has reached a level where the introduction of a fully unified corporate legal form is justified, and compare it with the Hungarian system of business entity forms.

Keywords: corporate law; European companies; EU Inc.; European public limited company;

I. Téma aktualitása

Az Európai Bizottság 2026. március 18. napján benyújtotta javaslatát az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé egy új, egységes vállalati szabályrendszer elfogadására, egy új cégforma, az EU Inc. elismerésére.[2] Figyelemmel arra, hogy a Bizottság álláspontja alapján az EU Inc. elismerése kulcsfontosságú az unió versenyképessége szempontjából, felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy ez év végéig állapodjanak meg a javaslatról.

Tanulmányomban az új európai uniós cégforma létjogosultságát vizsgálom, azt, hogy az Európai Unió gazdasági integrációja eljutott-e arra a szintre, ahol már indokolt egy teljesen egységes vállalati jogi forma bevezetése, illetve annak összevetését a magyar gazdasági társasági formák rendszerével.

II. A társasági jogi integráció fő mérföldkövei

A társasági jogi harmonizáció a letelepedési szabadság biztosítása céljából vált szükségessé.[3] Az Európai Közösséget létrehozó Római Szerződés lehetővé tette a társaságok számára, hogy más tagállamokban is gazdasági tevékenységet folytassanak, így kiterjesztette a letelepedés szabadságát a gazdasági társaságokra is. A Római Szerződés 48. (58.) cikke alapján a gazdasági társaságok vonatkozásában is irányadó a letelepedés szabadsága és deklarálja, hogy: "Azon gazdasági társaságok, amelyeket valamely tagállam joga szerint alapítottak és alapszabály szerinti székhelye, központi igazgatása a közösségen belül van, a természetes személyekkel esnek egy tekintet alá."

A társasági jogharmonizáció fejlődése alapvetően két fő irány alapján valósult meg, egyrészt a meghatározó társasági jogi kérdésekben - például részvénytársaságok alaptőke védelme[4] - a nemzeti jogszabályok harmonizációja által, társasági jogi irányelvek útján. Másrészt közvetlenül alkalmazandó európai társasági jogi formák elfogadása - például európai részvénytársaság[5] - által, társasági jogi rendeletek útján. Emellett természetesen az Európai Unió Bíróságának letelepedési szabadsággal összefüggő ítélkezési gyakorlata például Centros-ügy (C-212/97), Überseering-ügy (C-208/00), Inspire Art (C-167/01) is jelentősen formálta az európai társasági jogot, kimondva, hogy a tagállamok nem korlátozhatják indokolatlanul a más tagállamban bejegyzett társaságok elismerését

Annak ellenére, hogy a társasági jog harmonizációja számos, mind politikai, mind gazdasági akadályba ütközik, az unió már több közös társasági jogi formát is elfogadott. Ilyen közösségi jogon alapuló társasági forma az európai gazdasági érdekcsoport (egyesülés), melyet a Tanács 2137/85/EGK. számú rendelete intézményesített, lényege szerint egy kooperációs társasági forma[6] és célja a különböző tagállamokból származó vállalkozások közötti együttműködés megkönnyítése.[7]

- 44/45 -

A közösségi jogon alapul továbbá az európai részvénytársaság (Societas Europaea - SE), mely az Európai Unió által létrehozott, nemzetek felett álló társasági forma, amely lehetővé teszi, hogy vállalatok egységes jogi struktúrában működjenek több tagállamban. A társasági forma elismerésének fő célja a letelepedési szabadság biztosítása volt. Az európai részvénytársaság szabályozása többszintű. 2004. október 8-án lépett hatályba a Tanács 2157/2001/EK rendelete az európai részvénytársaság (SE) statútumáról, illetve irányadó a Tanács 2001/86/EK irányelve az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről, valamint az implementáló jogszabály, továbbá Magyarországon az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény.[8] Az említett két közösségi társasági forma között eltérés, hogy míg az európai gazdasági érdekcsoport elsődlegesen kis és közepes méretű vállalkozások határokon átnyúló együttműködését teszi lehetővé, addig az európai részvénytársaság a nagyvállalkozások határokon átívelő profitorientált együttműködését biztosítja.[9] A nagyvállalati működést támasztja alá a rendkívül magas jegyzett-tőke-minimum is, melynek összege 120 000 euró.[10] Az európai részvénytársaság legfontosabb előnye a letelepedési szabadság biztosítása szempontjából, hogy a társaság a létesítő okirat szerinti székhelyét áthelyezheti egy másik tagállamba és ezen áthelyezés nem eredményezi sem az SE megszűnését, sem új jogi személy létrejöttét.[11]

A fentieken túl az Európai Bizottság 2008-ban benyújtotta tervezetét egy a kis- és középvállalkozások határokon átnyúló működését megkönnyíteni hivatott társasági forma, a European Private Company elismerésére vonatkozóan.[12] A tervezet nem kapott megfelelő támogatást a Tanácsban, mert számos kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni így például alaptőke-minimum, vagy az adózás kérdésében.

III. Javaslat az EU Inc. létrehozására

Az Európai Bizottság 2024-2029 közötti időszakra kijelölt célkitűzései hét prioritás köré szerveződnek,[13] melyek közül az első, az Új terv Európa fenntartható jólétéért és versenyképességéért irányul a társasági jog harmonizációjának megerősítésére. A Bizottság kiemeli, hogy "meg kell könnyíteni a vállalkozások működését, fel kell gyorsítani az ügyintézést, és valamennyi ágazatban el kell mélyíteni az egységes piacot."[14] A stratégia része egy új európai társasági forma, az EU Incorprated elfogadása. Az új társasági formát egyfajta 28. rendszer létrehozásaként jelölik meg az európai gazdaság versenyképességének megerősítését célzó tágabb stratégia részeként.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére