Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség irányában tett önkormányzati törekvések támogatásáról jogalkotói szinten elsősorban az Ebktv. és a végrehajtására irányuló kormányrendeletek és miniszteri útmutatók, illetve szervezeti segédletek vizsgálatával kaphatunk képet.
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) 2019. július 1-je óta támogatja az esélyteremtés fejlesztése érdekében - az esélyegyenlőségi mentorai segítségével - a települési önkormányzatokat a helyi esélyegyenlőségi programjuk (továbbiakban: HEP) tervezésében, felülvizsgálatában és megvalósításában.[1] A TEF (és jogelődjei) 2013 óta adatbázisában nyilvántartja és honlapján mindenki számára elérhetővé teszi Magyarország összes települése esélyegyenlőségi programját. A TEF az Alaptörvény II. és XV. cikk (4) bekezdésében, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebktv.) foglaltak érvényre juttatása céljából a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiával (MNTFS)[2] összhangban ellátja a társadalmi felzárkózás képzési, szervezési, területi módszertani és kutatási feladatait.[3] A HEP-ek felülvizsgálatában jelentős lehet, hogy a HEP-ek elkészültének segítése az Emberi Erőforrások Minisztériumtól - a TEF megalakulásával - a Belügyminisztériumhoz (BM) került, ezért a HEP-ek felülvizsgálatát 2021. július 1-jétől a belügyminiszter által kibocsátott Módszertani Útmutató (továbbiakban: Útmutató) szabályozza.[4] Az Útmutató tömörebb, mint a korábbi útmutatók, segédletek, ezért ezúton is indokolt lehet az esélyteremtés önkormányzati kulisszái mögé tekinteni.
Az Ebktv. 31. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat "ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el." E szakasz (1) bekezdése önmagában nem, csak ugyanezen szakasz (4) bekezdés fényében értelmezhető, mely alapján "A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani." A felülvizsgálatokat illetően érdemes átgondolni az önkormányzat lehetőségeit a jogszabályok betartását illetően. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy - amennyiben az önkormányzat kétévente felülvizsgálja a programot és módosítja annak mindkét részét, vagyis a helyzetfelmérés alapjául szolgáló adattáblákat,[5] és az abból levonható következtetéseket megjeleníti a HEP első részében a helyzetelemzésben, valamint új intézkedéseket is rögzít a HEP második részében az intézkedési tervben - nem egy új programot alkot-e?[6] A felülvizsgálat gyakorlata ugyanis változatos. Az önkormányzatok egy része dőlt betűvel kiegészíti a felülvizsgálatok alkalmával a HEP szövegét, más részük gyakorlatilag minden felülvizsgálat alkalmával új HEP-et készít. Nincs, és nem is volt a HEP útmutatókban rögzítve, hogyan kell a HEP felülvizsgálatát a HEP szövegében megjeleníteni. Érdekes, hogy a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és az Útmutató a HEP-hez felhasználható adatok különböző körét tartalmazza. A Kormányrendelet 1. § (3) bekezdése alapján "A települési önkormányzat a helyzetelemzés elkészítése során felhasználja a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a település, a többcélú kistérségi társulás, a megye, illetve szükség szerint a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló nyilvántartások hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra vonatkozó aktuális anonimizált adatait." Feltehetjük a kérdést: e felsorolás mint a jogszabályi felsorolások általában, fontossági sorrendet követnek?
1. a fővárosi és megyei kormányhivatalok,
2. a település,
3. a többcélú kistérségi társulás,
4. a megye, illetve szükség szerint
5. a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló adatait.
A gyakorlat ugyanis az Útmutatónak megfelelő adatforrás-felhasználást folytat, mely az Útmutató 5. oldalán meg is jelenik: Az "Útmutató 1. számú melléklete rögzíti azokat a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, amelyek alapján a települési önkormányzatok el tudják végezni a HEP célcsoportjaihoz kapcsolódó helyzetelemzést. Ezeknek az adattábláknak a tartalmát az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) HEP segédlete szolgáltatja a települések számára,K A mentorok segítségük igénybevétele esetén az önkormányzatok rendelkezésére bocsátják a Kormányrendeletben foglalt, a TeIR rendszer által rögzített közhitelű adatokat.
Az Ebktv. 31. § (2) bekezdés alapján a HEP háromféleképpen aktualizálható:
1. Amennyiben a HEP-et nem szükséges módosítani, a felülvizsgálatot áttekintésnek nevezzük, ebben az esetben a HEP helyzetelemzését és intézkedési tervét az önkormányzat változtatás nélkül jóváhagyja.
2. Amennyiben a HEP helyzetelemzése, vagy intézkedési terv része módosításra kerül, akkor nevezhetjük a HEP módosítását felülvizsgálatnak.
3. Amennyiben azonban a HEP mindkét eleme módosításra kerül, gyakorlatilag új HEP készül, melynek lehetőségét a jogszabály nem zárja ki, ugyanis a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (3) bekezdése alapján "Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat a) módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy b) új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el."
Az Ebktv. 31. § (1) bekezdése, mely alapján "A község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el" egyébként széles értelmezési lehetőséget rejt.[7] Kielégíti a törvény követelményét, amennyiben a HEP elkészültét követő 49. hónapban készül új HEP, mert az már az ötödik év, és az is megfelelhet a jogszabály értelmének, ha a 60. hónapban készül új HEP, mert az még az ötödik év. Egyébiránt, ha a 49. hónapban készülne új HEP, az a HEP második felülvizsgálatának felelne meg, hiszen a helyzetelemző rész által tartalmazott közhitelű adatok legfeljebb évente változnak. A gyakorlatban a legtöbb önkormányzat 24 havonta vizsgálja felül a HEP-jét, így a másodszorra felülvizsgált HEP és az új HEP között gyakran nincs különbség. Ez lehet az oka, hogy az önkormányzatok vagy a második felülvizsgálat helyett alkalmazzák az áttekintést - hiszen egy év múlva úgyis új HEP készül -, vagy a második felülvizsgálat alkalmával
- 40/41 -
készült HEP-et hagyják változatlanul az ötévente esedékes új HEP-készítési kötelezettségük teljesítésekor. Az Útmutató sem teszi az Ebktv. 31. § (4) bekezdését egyértelművé. Az Útmutató 3. oldalán a 3. pont ugyanis úgy rendelkezik, hogy az áttekintésre, a felülvizsgálatra és az új HEP készítésére is az Útmutatót kell alkalmazni, azonban az fogalmilag áttekintés esetében kizárt, hiszen az áttekintés az Ebktv. 31. § (4) bekezdése értelmében azt jelenti, hogy az önkormányzat a HEP helyzet megállapításait, és az intézkedéseket is hatályában fenntarthatja, tehát a HEP módosítására csak akkor kerül sor, ha arra "szükségs van, ezért arra nem minden esetben kerül sor.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
