A társaság 2011. szeptember 20-án a K. István által meghatalmazott jogi képviselő útján, egyszerűsített cégeljárásban változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő K. István ügyvezető 2011. szeptember 5-i hatályú törlése iránt a 2011. szeptember 5-i taggyűlési határozatra alapítva.
Az elsőfokú bíróság a 2011. szeptember 20-án kelt 8. számú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 48. § (7) bekezdésére hivatkozva. A határozat indokolása szerint a változásbejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, a benyújtott taggyűlési jegyzőkönyv szerint 2011. szeptember 5-i hatállyal az ügyvezetőt a társaság felmentette, így azonban a cégnek nem maradt ügyvezetője, mely viszont kötelező cégjegyzéki adat, és a kérdéses időszakban hatályos szabályok szerint alkalmazandó "szerződésmintás" létesítő okirat esetén is az ügyvezető személyének megjelölése is kötelező [Gt. 31. § (2) bekezdés]. A társaság nem csatolta a szerződésminta alapján készült létesítő okirat, illetve módosítás változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövegét.
A végzés ellen a társaság nyújtott be fellebbezést, a végzés módosítását, ügyvezetői tisztségéből való törlését kérte. Előadta, hogy az ügyvezető azért hívta össze a 2011. szeptember 5. napjára a taggyűlést, mivel ügyvezetői tisztségéről azonnali hatállyal le kívánt mondani. A taggyűlés határozatképes volt, szabályszerűen megtartásra került, s az ügyvezetőt felmentette 2011. szeptember 5-i hatállyal. Az a körülmény, hogy a cégnek nem maradt ügyvezetője, legfeljebb a Ctv. szerinti cégtörvényességi eljárás lefolytatását indokolja a céggel szemben, azonban K. István ügyvezetői tisztségből történő törlése nem tagadható meg.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 31. § (1) bekezdése d) pontja értelmében megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony lemondással is.
A (2) bekezdés kimondja, hogy a vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
A fenti rendelkezésekből következően a lemondás, mint speciális társasági jogi nyilatkozat az elfogadással hatályossá válik, a tisztség 60 napos "meghosszabbodása" nem lehet "automatikus", az a legfőbb szerv határozatától függ.
Ha a lemondást a legfőbb szerv elfogadja, a tisztség megszűntnek tekintendő, függetlenül az ügyvezetők számától.
A Ctv. 48. § (6), (7) bekezdése értelmében a cégbíróság a kérelmet akkor is elutasítja, ha a kérelem vagy a jogi képviselő meghatalmazása nem felel meg a jogszabályoknak.
Az adott ügyben a társaság a lemondást elfogadta, ezzel az ügyvezető tisztsége 2011. szeptember 5-én megszűnt, ezt követően a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére már joghatályosan meghatalmazást nem adhatott, a kérelem, illetve a jogi képviselő meghatalmazása ezért nem felel meg a jogszabályoknak, érdemben helytálló tehát az elsőfokú bíróság elutasító határozata.
Rámutat az Ítélőtábla, hogy a törlési kérelem benyújtása az újonnan megválasztásra kerülő ügyvezető hatásköre. Ennek elmulasztása esetén a volt ügyvezető törlésének elmaradásával kapcsolatban törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését - a fenti eltérő jogi indokolással - a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 32. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
[Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 47.080/2011/2.]
Z.-né B. Katalin - mint az egyszemélyes M. Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság alapítója és ügyvezetője - 2011. november 28-án alapítói határozatot hozott, egyrészt ügyvezetői feladatköre munkaviszony keretében történő ellátásáról, másrészt a társaságban lévő 500 000 forint névértékű üzletrésze felosztásáról. Utóbbi határozat szerint üzletrészét felosztotta 400 000 forint és 100 000 forint névértékű üzletrészekre, majd a felosztást követően 100 000 forint névértékű üzletrészt névértéken átruházta dr. G. Gellértre, visszavásárlási joga kikötése mellett.
A társaság - jogi képviselője útján - 2011. december 1-jén egyszerűsített változás bejegyzési kérelmet nyújtott be, amelyhez 15 000 forint eljárási illeték és 3000 forint közzétételi költségtérítés elektronikus úton történt megfizetésére vonatkozó igazolást csatolta.
Az elsőfokú bíróság a végzésével változás bejegyzési kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint, Z.-né B. Katalin tag vonatkozásában minősített többségű befolyás jött létre, melynek következtében a lerovandó illeték mértéke 50 000 forint. A társaság 15 000 forint eljárási illetéket fizetett, ezért a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 48. § (7) bekezdése alapján a kérelem elutasításának volt helye.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
