Tanulmányom címe talán meglepő lehet, hiszen hazai jogrendünk jelenleg nem teszi lehetővé a házasság online, azaz a világhálón keresztül történő megkötését. Sőt számunkra talán elképzelhetetlennek is tűnik, hogy egy olyan bensőséges, nemcsak jogi, hanem jelentős erkölcsi tartalommal bíró eseményt, mint a házasságkötés, elektronikus eszközökön keresztül - és így személytelenebbül - hozzanak létre.
Az Európai Unió államainak jogrendje általában megköveteli azt, hogy a házasságot kötni szándékozók a házasságkötés helyszínén együttesen legyenek jelen, és tanúk jelenlétében egybehangzó igennel, az anyakönyvvezető személyes jelenlétében fejezzék ki házasságkötési szándékukat. Ugyanakkor van olyan európai állam, Ukrajna, ahol a jogalkotó megteremtette a jogi környezetet az online házasságkötéshez, feltételezhetően az államban jelenleg zajló háborús események hatására, a házasságkötés lehetőségének fenntartása okán, akkor is, ha a felek nincsenek egymás közvetlen közelében.[1] Analóg módon - bár más okból - a Covid-19-járvány alatt az USA államaiban lehetőség volt az online házasságkötésre, amely lehetőség a járvány elmúltával kikerült a jogszabályokból, Utah államot kivéve. Emellett Indonézia és Dél-Korea kormánya az online házasságok bevezetésének lehetőségén dolgozik jelenleg is.
Tanulmányomban két külföldi példán keresztül mutatom be az online házasságkötés szabályait, a jogösszehasonlítás módszerével elemzem a hasonlóságokat és a különbözőségeket, végül kitérek a hazai szabályozás elméleti lehetőségeire.
Ukrajnában a háborús helyzet állandósulásával a házasságok száma drasztikusan csökkent, az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat jelentése szerint a 2024-es évben csupán százötvenezer házasságot kötöttek az ukrán férfiak és nők, szemben például az előző év száznyolcvanezres számával,[2] ami kb. 20%-os csökkenést jelent. Természetesen a háborús helyzet visszaveti a házasságkötéseket, hiszen a házasodni szándékozó férfiak nagy része katonai szolgálatban áll, és a statisztikai adatok alapján a férfiak átlagos házasságkötési kora 26 év, tehát éppen a katonai szolgálatra is alkalmas időszak. A házasságkötés így jelentősen megnehezült. Ezért Ukrajna kormánya - 2024. március 29-én kelt 345. számú határozatával - kísérleti projektet fogadott el a házasság elektronikus formában történő megkötésének lehetőségéről.[3] A jogszabály megerősíti azt, hogy a házasság megkötésére - az Ukrán Egységes Elektronikus Szolgáltatások[4] weboldalán történő jelentkezés után - valós idejű videokonferencia keretében is lehetőség van az ezt igénylő párok számára. Az eljárás három lépésből áll: először a házasodni szándékozóknak az Elektronikus Szolgáltatások weboldalán keresztül be kell nyújtaniuk házasságkötési kérelmüket, mellékelve hozzá a házasságkötéshez szükséges feltételek fennállásának igazolására szolgáló dokumentumokat. Igazolniuk kell azt, hogy elérték a házasságkötéshez szükséges alsó korhatárt, vagyis betöltötték 18. életévüket.[5] A házasság bejelentése úgy történik, hogy az egyik fél, a meghatározott iratok és igazolások benyújtásával a Diya-rendszeren keresztül meghívást küld a másik félnek, akinek 14 napja van arra, hogy azt elfogadja.[6] Az ajánlatot kapó fél el is utasíthatja a meghívást, ekkor a rendszer törli a kérelmet, és értesíti az ajánlatot küldő felet.[7] A benyújtott kérelmet a rendszer
- 52/53 -
automatikusan az illetékes anyakönyvvezetői hivatalba továbbítja, így az eljárást azonnal az illetékes hatóság indítja meg.[8] A felek, amennyiben az ajánlattétel és az ajánlat elfogadása megtörtént, feltöltik az adataikat a mobilalkalmazásba, vagy az asztali gépre optimalizált változatú Diyába, amelyeket az anyakönyvvezető átvizsgál, majd kijelöli a házasságkötés időpontját.
Az anyakönyvvezetőnek vizsgálnia kell, hogy a felek rendelkeznek-e adószámmal, ukrán személyazonosító igazolvánnyal, vagy olyan útlevéllel, amelyet az elektronikus rendszeren keresztül igényeltek. A szabályozásból egyértelműen kiderül, hogy a házasságkötésnek ez a változata csak és kizárólag az ukrán állampolgárok számára biztosított. A szabályozás nem tér ki arra az esetre, ha ukrán állampolgár más állam állampolgárával kívánna házasságot kötni. Erre az esetre a hagyományos módon történő házasságkötés áll rendelkezésre. Az előzetes eljárás során az anyakönyvvezető ellenőrzi azt, hogy a felek nem állnak sem egymással, sem mással házassági életközösségben, illetve hogy egyikük vagy esetleg mindkettőjük előzetesen, mással kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, és ez az elektronikus rendszerben rögzítésre került. Emellett az anyakönyvvezetőnek ellenőriznie kell azt is, hogy a családjogi törvény által meghatározott házassági akadályok[9] sem állnak fenn: azaz nincs már fennálló házasság, a felek nem egyenesági rokonai vagy testvérei egymásnak, illetve a felek nincsenek cselekvőképtelenné nyilvánítva. Az ukrán jogszabály külön rendelkezik azokról az esetekről, amikor a felek nem voltak szabad akaratuk birtokában a házasságkötéskor, azaz cselekvőképtelen állapotban voltak, vagyis alkoholos, kábítószeres befolyás alatt, vagy olyan toxikus állapotban, amely megakadályozta azt, hogy akaratukat szabadon kinyilvánítsák. Idesorolja a jogszabály azt az esetet is, ha a felek valamelyike olyan mentális állapotban van a házasságkötéskor, amely a szabad akaratnyilvánítást akadályozza.[10]
A felek számára több időpont is felajánlható, amelyek közül választhatnak, de a házasságkötést nem lehet az ajánlat elfogadását követő öt napon belüli időpontra tűzni.[11] A választás joga a kérelmet küldőé, amelyet a kérelmet elfogadó fél azzal hagy jóvá, hogy adatait feltölti a rendszerbe. Az eljárás illetékköteles, amelyet az ajánlatot adó félnek kell megfizetnie. Az illeték meg nem fizetése esetén a rendszer törli a kérelmet. Ugyancsak törli a kérelmet akkor, ha a felek nem pontosan, vagy nem teljesen adják meg adataikat, vagy ha köztük házassági akadály áll fenn.
A jogszabály az ukrán családjogi törvény szabályozásához képest megváltozott formában biztosítja a házasodni szándékozó feleknek a házasságkötéskori együttes jelenlét kötelezettségének megvalósulását, hiszen a felek ugyan egy időben, de különböző helyeken vannak jelen. A kísérleti szabályozás videokonferencia segítségével biztosítja a felek, az anyakönyvvezető és a tanúk egyidőben történő, együttes jelenlétét.[12] Ez szintén a Diya-rendszeren keresztül történik, és ezen nemcsak a házasságot kötni szándékozó felek, hanem az anyakönyvvezető, a tanúk, és tulajdonképpen bármely más családtag, barát, rokon is részt vehet a videokonferenciába történő bekapcsolódással. A kapcsolódáshoz a megfelelő linket az anyakönyvi hivatal a Diya-rendszeren keresztül biztosítja. Amennyiben a kérelmezők egyike vagy mindkét fél, illetve az anyakönyvvezető a videokonferencia tervezett kezdetétől számított 15 percen belül nem jelentkezik be, vagy a videokonferencia megtartása olyan technikai ok miatt lehetetlen, amelyet 15 percen belül nem lehet elhárítani, a kérelmezőknek jogukban áll ugyanazon a napon egy másik közeli időpontot választani a házasság megkötésére. Ebben az esetben az illetéket nem kell újra megfizetni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
