2023. május 17-i, Fonds de Garantie des Victimes des actes de Terrorisme et d'autres Infractions ítélet, C-264/22, ECLI:EU:C:2023:417
A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról ("Róma II") szóló, 2007. július 11 i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (1) bekezdését, 15. cikkének h) pontját és 19. cikkét a következőképpen kell értelmezni: a károsult jogaiba lépő harmadik személy károkozóval szembeni keresetére irányadó, ezen belül az e kereset elévülésének szabályait meghatározó jog főszabály szerint az e kár bekövetkezésének helye szerinti ország joga.
A 2023. október 12-i, KBC Verzekeringen NV kontra P&V Verzekeringen CVBA ítélet, C-286/22, ECLI:EU:C:2023:767
A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének 1. pontját a következőképpen kell értelmezni:
nem tartozik a "gépjármű" e rendelkezés értelmében vett fogalmába egy olyan kerékpár, amelynek elektromos motorja kizárólag a lábhajtáshoz nyújt segítséget, és amely olyan funkcióval rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy 20 km/h sebességig lábhajtás nélkül gyorsuljon, e funkció azonban csak izomerő használatát követően aktiválható.
A jogorvoslati határidő ügyvéd általi elmulasztása esetén a sérelemdíj mértékénél irányadó szempontok közül kiemelt jelentősége van a jogsértés súlyának és a felróhatóság mértékének, azonban a károsultat ért nem vagyoni hátrányok körében nem lehet értékelni azt a nem vizsgálható és emiatt meg sem határozható tényezőt, hogy a károsultnak milyen összegű vagyoni hátránya keletkezett a le nem folytatott perorvoslati eljárással összefüggésben [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52 §].
A vértranszfúzió során Hepatitis C vírussal fertőződött személy kártalanítása nem zárja ki azt, hogy halála esetén az általa eltartott hozzátartozói is kártalanításban részesüljenek [1972. évi II. törvény (régi Eütv.) 58. § (3) bek.].
A munkaviszonyban álló ügyvezető igazgató kártérítési felelőssége az Mt. általános, a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint bírálandó el, vagyis a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a vezető állású munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a kárt, valamint az okozati összefüggés fennállását [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 179. § (1) bek.].
Az Mt. 82. § (2) bekezdésében foglalt tizenkéthavi távolléti díjnak megfelelő kártérítési limit nem időkorlátot, hanem összeghatárt jelent, ezért nem kizárt, hogy a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeként a munkavállaló az eltelt időszak bármely részére érvényesítse elmaradt jövedelem iránti igényét [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82. § (2) bek.].
I. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 6. § (3) bekezdése nem komplex fejlődési rendellenesség diagnosztizálását teszi a terhességmegszakításról való tájékoztatási kötelezettség feltételévé, hanem a genetikai vagy teratológiai ártalom 50%-os valószínűséget meghaladó fennállását. Ebben az esetben a rendellenesség tényéről, annak mibenlétéről, a terhességmegszakítás jogszabályban biztosított lehetőségéről, és a szakmai felülvizsgálat igénybevételének a lehetőségéről a szülőket tájékoztatni kell, hogy az anya önrendelkezési jogával élve dönthessön az esetleges terhességmegszakításról.
II. Az egészségügyi szolgáltató felelősségének megállapítása esetén az összegszerűség iránti eljárásban a 2/2022. JEH (Jpe.III.60.011/2022/15. szám) alapján kell meghatározni, hogy mi az a kár, amely a szülőket azzal okozati összefüggésben érte, hogy gyermekük egészségkárosodottan született [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 177. § (1) bek., 206. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §; 1992. évi LXXIX. törvény (Mvtv.) 6. § (3) bek.].
A károkozó kártérítési kötelezettségén kívül eső körülmény, hogy a károsodás elszenvedéséből fakadó vagyoni veszteségek viseléséhez szükséges anyagi forrásokat a károsult saját jövedelméből, vagyonából teremti-e elő, vagy kötelmen kívül álló harmadik személyek előlegezik-e meg számára, és az is a felelősségi viszonyon kívül eső kérdés, hogy ezt ingyenesen nyújtják-e. A családtag ingyenes vagyoni vagy nem vagyoni (tevőleges) segítségnyújtása nem a károkozó kárviselés alóli részleges vagy teljes mentesítését szolgálja, e veszteségek térítése a károkozó kötelessége [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. c) pont, 6:522 § (3) bek.].
I. A követelés bírósági úton való érvényesítése mint elévülést megszakító jogi tény annak a követelésnek a vonatkozásában érvényesül, amely a keresetlevél kötelező tartalmi elemei közül a kereseti kérelem, az érvényesíteni kívánt jog és az annak alapjául szolgáló tények alapján beazonosítható. Kárkötelem esetében ez azt jelenti, hogy az abból fakadó különböző kártérítési követelések közül csak a keresetben az említett módon meghatározott követelésekre nézve szakad meg az elévülés.
II. A követelés összegére vonatkozóan folytatott eljárásban a közbenső ítélethez fűződő anyagi jogerőhatás sem zárja ki, hogy a bíróság állást foglaljon abban a kérdésben: a keresetben megtéríteni kért kiadások közül melyek azok, amelyek megfeleltethetőek az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét megalapozó, vagyis a gyermek egészségkárosodottan történt megszületéséből eredő károknak [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 326. § (1) bek., 327. § (1) bek., 355. § (4) bek., 360. § (1) bek.].
A közigazgatási jogi felelősség körében elterjedt objektív felelősség jellemzője, hogy a szabályszegő magatartáshoz fűzi a jogkövetkezményt, függetlenül a szabályszegő vétkességétől vagy felróhatóságától. A közigazgatási jogszabályok megszegése önmagában a jogellenességre tekintettel jogkövetkezményt von maga után. Ebben az esetben a szubjektív elemeket a jogsértés megállapításához vizsgálni nem is kell, mivel a jog által védett közösségi érdeknek - a perbeli esetben a fogyasztói társadalom védelmének - a jogalkotó olyan jelentőséget tulajdonít, hogy az a jogsértő vétkességétől vagy felróhatóságától függetlenül védendő [Alaptörvény 26. cikk (1) bek.; 6/2022. (I. 14.) Korm.rendelet 1. § (1) bek., 2. § (1)-(2) bek.].
I. A Kúria - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 163. § (1) bekezdése szerinti közzétételi körbe tartozó - hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatás köti a megismételt eljárásban eljáró bíróságot. Ebből kifolyólag az esetleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a megismételt eljárásra utasított bíróság eleget tett-e a hatályon kívül helyező végzésben foglalt meghagyásnak, és az ügyben eljárt bíróságok a korábbi, a jogkérdést már elbírált végzésben foglaltakkal összhangban álló döntést hoztak-e.
II. Az emberi környezet fokozott védelme a kimentés szempontjából mindenkor megköveteli a magasabb, egyúttal szigorúbb mérce alkalmazását. Az állam mint tulajdonos a rendszerváltást megelőző állami tulajdon dominanciájára tekintettel polgári jogi felelősséggel is tartozik a tulajdonában lévő ingatlanon, az ingatlan kezelője által folytatott, nyilvánvaló környezetszennyező tevékenységgel okozott kárért [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 100. §, 339. § (1) bek.; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 63. § (1) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 164. § (1) bek., 3. § (3) bek.].
I. A járműnyilvántartásban szereplő gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonásának a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítástól szóló 2009. évi LXII tv. (Kgfb. tv.) 26. § (1) bekezdésében írt joghatása a biztosító kockázatviselésének szünetelése. A károsult a szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét a Kgfb. tv. 35. § (1) bekezdése értelmében a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti.
II. A Kgfb. tv. 36. § (8) bekezdése szerinti öt esetkör önálló tényállásnak minősül, nem konjunktívak, nem együttesen értelmezendők. A károkozó tudattartalma csak a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető megtérítési igény Kgfb. tv. 36. § (8) bekezdés a) pontjában szabályozott tényállásának kötelező eleme: aszerint a gépjármű vezetőjének tudnia kell a biztosítási fedezet hiányáról [2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) 26. § (1) bek., 35. § (1) bek., 36. § (8) bek.].
I. Önmagában annak tagadása, hogy fennállnának a felperes keresete anyagi jogi feltételei, az ellenkérelem klasszikus tartalmát, a keresetlevél érdemi részében előadottakra vonatkozó cáfolatot, azaz a kereset jogalapja körében vizsgálandó törvényi tényállási elemek fennálltának vitatását jeleníti meg. Az ilyen ellenkérelmi tartalom nem a Pp. 199. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, hanem ugyanezen jogszabályhely bb) alpontja körében értelmezhető.
II. A felperesnek keresetlevelében az érvényesíteni kívánt jogot kell megjelölnie a jogalap és az azt megalapozó tények feltüntetésével. Kártérítés iránti perben a Pp. alkalmazásában érvényesülő "jogcímhez kötöttség" a kártérítés iránti anyagi jog érvényesítéséhez való kötöttséget jelenti, ami nem azonos az anyagi jogi kárfogalomnak a Ptk. 6:522. § (2) bekezdése a), b) és c) pontjaiban a kártérítési kötelezettség terjedelme körében meghatározott kárösszetevőkhöz (kárfajtákhoz) való kötöttséggel [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 1., 16. pont, 170. § (2) bek. b)-c) pont, 199. § (2) bek. b) pont ba)-bb) alpont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:522. § (2) bek. a)-c) pont, 6:522. § (3) bek.].
Nem áfa-mentesek azok a biztosítótársaság által a Közösség más államából igénybe vett szolgáltatások, amelyek abból állnak, hogy ellenőrizzék a biztosított súlyos betegsége diagnózisának helyességét abból a célból, hogy a biztosított gyógyulása érdekében meghatározzák a legjobb egészségügyi ellátásokat, és amennyiben e kockázatra a biztosítási szerződés fedezetet nyújt, és a biztosított kéri, gondoskodjanak a külföldi gyógykezelés nyújtásáról [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 85. § (1) bek. c) pont, Héa-irányelv 132. cikk (1) bek. c) pont].
ÍH 2023.39 MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉS ELÉVÜLÉSE, ELÉVÜLÉS NYUGVÁSA
Az alperes kártérítési felelőssége érdemben akkor vizsgálható, ha a követelés érvényesíthető, azaz nem évült el. A munkajogban az elévülést hivatalból kell vizsgálni. Az elévülés nyugvását kizárólag olyan körülmény okozhatja, amely ténylegesen megakadályozta a felet a követelése érvényesítésében, és a fél részéről a követelés érvényesítésével kapcsolatban önhiba nem állapítható meg. [Mt. 179. § (1), (2), (5) bekezdés, 286. § (1), (3), (4) bekezdés; Ptk. 6:22. § (2) bekezdés, 6: 532.§]
ÍH 2023.57 KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS, KÖZBENSŐ SZERZŐDÉSSZEGÉS, KÖTBÉR
A megrendelőnek a munkaterület egészére (oszthatatlanul) vonatkozó, a teljesítési határidőn is túlnyúló munkaterület átadási késedelme - mint közbenső szerződésszegés - kizárja a kivitelező kötbérfizetési kötelezettségét megalapozó szerződésszegését
ÍH 2023.66 SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁR, MEHIÚSULÁSI KÖTBÉR, KIMENTÉS A FELELŐSSÉG ALÓL
Ha a kötelezett a vállalkozási szerződést határidőre nem teljesíti, szerződésszegése megvalósul, és a szerződésszegésből eredő a kártérítési és kötbér felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha a Ptk. 6:142. §-a szerinti együttes feltételek fennállását bizonyítja. A kimentés körében nem hivatkozhat eredménnyel olyan akadályokra, megrendelői késedelmekre, amelyek elhárulását követően kellő idő állt rendelkezésére a szerződésszerű teljesítésre. [Ptk. 6:142. §]
ÍH 2023.68 TARTÓSAN HÁTRÁNYOS ÜZLETPOLITIKA
A tartósan hátrányos üzletpolitika olyan tudatos magatartás vagy intézkedések elmulasztása miatt következik be, amellyel okozati összefüggésben áll a gazdasági társaság megszűnéséhez vezető gazdálkodási állapottal. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:324. § (3) bekezdés; 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 63. § (2) bekezdés]
ÍH 2023.73 MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, MUNKAVISZONNYAL ÖSSZEFÜGÉSBEN KELETKEZETT KÁR, OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
Önmagában az a körülmény, hogy a kár a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett, nem elegendő a munkáltató kártérítési felelősségének megállapításához, vizsgálni kell azt is, hogy a károkozó körülmény vezetett-e a kár bekövetkezéséhez. Ez lehet olyan szakkérdés, amelynek a megválaszolásához szakértő közreműködését kell igénybe venni. A szakértő aggálytalan szakvéleményéhez szakkérdésben a bíróság kötve van. [2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bekezdés, 1952. évi III. törvény (rPp.) 177.§ (1) bekezdés, 1/2018. (VI. 25.) KMK vélemény]
ÍH 2023.74 A VERSENYTILALOM MEGSZEGÉSE
A versenytilalmi megállapodásban kikötött, a munkáltató jogos gazdasági érdekének veszélyeztetésére vonatkozó munkavállalói magatartás a még be nem következett, de reálisan fenyegető, potenciális károkozás esetén áll fenn. [2012. évi I. törvény (Mt.) 228. § (1) bekezdés]
ÍH 2023.83 JÁRMŰVEZETÉS ITTAS ÁLLAPOTBAN VÉTSÉGE ELEKTROMOS ROLLERREL
I. A büntetőjog fogalomrendszerében a "jármű", illetve a "gépi meghajtású jármű" fogalmának jelentése egységes és tisztázott. A gépi meghajtású járművön azokat a járműveket kell érteni, amelyeket beépített erőgép (motor) hajt.
II. Az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz, amit akkumulátorral működő beépített erőgép (motor) hajt, ezért azzal elkövethető a járművezetés ittas állapotban vétsége. [Btk. 236. § (1) bekezdés; BH 1985.332.; BH 2022.319.; 1988. évi I. törvény 47. § 2. pont; 1/1975. (II.05.) KPM-BM rendelet 1. számú függelék II/a pont]
ÍH 2023.97 KÖZBENSŐ ÍTÉLET KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYBEN
Közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti perben csak akkor lehet közbenső ítéletet hozni, ha megállapítható, hogy az alperes felróható magatartásával okozati összefüggésben a felperesnek bizonyosan merült fel kára, jogellenességet kizáró körülmény nem áll fenn és a bekövetkezett kár az arra alkalmas rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható [Alkalmazott jogszabályhelyek: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 341. §; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §; Ptk. 6:549. §].
ÍH 2023.99 EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNY FELELŐSSÉGE - KIMENTÉS A FELELŐSSÉG ALÓL
Az egészségügyi szolgáltatónak az a védekezése, hogy az ellátása során a tőle elvárható módon járt el, a kimentéshez nem elegendő. A polgári jogi jogviszonyokban az elvárhatósági mérce tipizált, nem az adott személytől elvárható módon, hanem az adott helyzetben általában elvárható módon kell eljárni. Az egészségügyi intézmény nem mentesülhet a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a szolgálatban lévő ápolók és a betegek létszámarányához képest a pszichiátriai beteg állapota által megkívánt ápolást, felügyeletet nem tudta biztosítani, és ezért a személyi szabadságot korlátozó intézkedést nem kerülte el [2013. évi V. törvény 1:4.§, 2:42.§, 2:51.§, 2:52.§; 1997. évi CLIV. törvény 188.§, 190.§, 192.§].
ÍH 2023.100 AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ FELELŐSSÉGE A SZÖVŐDMÉNYEK JELENTKEZÉSE ESETÉN
A műtéti beleegyező nyilatkozatban rögzített szövődmények jelentkezése esetére előírt szakmai szabályok megszegése megalapozza az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. § (3) bekezdés, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §]
ÍH 2023.107 TISZTESSÉGTELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELLEL KAPCSOLATOS KÖZÉRDEKŰ KERESET
I. Az ügyész által indított közérdekű perben több általános szerződési feltétel egyes kikötéseinek érvénytelensége iránt előterjesztett kereset valódi tárgyi keresethalmazatnak minősül.
II. A különböző blankettaszerződések egyes - akár szó szerint megegyező, akár csupán tartalmilag azonos - kikötéseit támadó kereseti kérelmek ténybeli, valamint jogi alapon összefüggenek, ezért megengedett az ilyen keresethalmazat.
III. A bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelem követelménye nem terjed ki a közzétenni kért közlemény megszövegezésére is, ennek hiánya sem a hiánypótlási felhívást, sem a keresetlevél visszautasítását nem alapozza meg [Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 173. § (1) bekezdés, 176. § (2) bekezdés c) és e) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:105. § (2) bekezdés].
ÍH 2023.115 A MUNKAVÁLLALÓ KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A kárenyhítési kötelezettség körében azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló megtett-e minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy a kieső jövedelmét pótolja. E tekintetben jelentősége van annak, hogy ezt milyen módon tehette volna meg, milyen munkakörben tudott volna elhelyezkedni, feltárta-e a lehetőségeit. A kárenyhítési kötelezettség a munkavállaló részéről egy aktív, tevőleges magatartást feltételez [2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bekezdés, 167. § (2) bekezdés].
ÍH 2023.116 MENTESSÉG KORONAVÍRUS ELLENI VÉDŐOLTÁS FELVÉTELÉNEK KÖTELEZETTSÉGE ALÓL, KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
I. Ha az egészségügyben foglalkoztatott mentességet szerzett a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételének kötelezettsége alól, ezt mind az áthelyezés előtti, mind az áthelyezés utáni munkáltató felhívására igazolhatja a kiállításkor illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa által kiadott orvosi szakvéleménnyel, nem köteles az új munkáltató szerint illetékes szolgálat szakorvosa által kiadott új orvosi szakvéleményt bemutatni.
II. A felperes kárenyhítési kötelezettségének megszegése nem állapítható meg, ha álláskeresőként regisztrálta magát, folyamatosan együttműködött a járási hivatal foglalkoztatási osztályával, mérlegelte a felajánlott foglalkoztatási lehetőségeket, átképzésen vett részt, önállóan is törekedett üres álláshely felkutatására, álláshirdetésre jelentkezett, az alperes pedig nem bizonyította, hogy akár az eredeti szakmájában, akár a felmondáskor betöltött munkakörben, vagy a tőle elvárható átképzést követően más munkaterületen szerezhetett volna olyan új állást, ahol munkaerejét a tőle elvárható módon hasznosíthatta volna. [Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdés, 53. cikk (1) bekezdés, 54. cikk (1) bekezdés, 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pont, 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. § (4), (5), (8), (9) bekezdés, Mt. 167. § (2) bekezdés, 2012. évi I. törvény (Mt.) 172. § (1) bekezdés, 6/2016. (IX. 28.) KMK vélemény 7. pont]
I. Ha az egészségügyi intézmény megfelelő ideig nem teszi lehetővé, hogy az anya az inkubátorba helyezett gyermeke mellett lehessen, megsérti az anya kapcsolattartási jogát. E jog megsértése miatt az egészségügyi intézmény sérelemdíj fizetésére köteles, ha az anya nem tudja feldolgozni azt, hogy nem lehet gyermeke mellett úgy, hogy ezt az igényt még szakmai protokollok is támogatják, és a gyermeknek más egészségügyi intézménybe szállítására szánja el magát.
II. A sérelemdíj összegének meghatározásakor a jogában sértett nem vagyoni sérelmét kell elsősorban értékelni, és nem az egészségügyi intézmény gyakorlatának tényét és körülményeit, mert ez a sérelemdíj büntető funkciójának szükségtelen felerősödésére vezetne.
I. A protokoll betartása esetén is megállapítható a kórház felelőssége, ha az orvos nem tanúsította az elvárható gondosságot.
II. A kereseti kérelmen való túlterjeszkedést eredményez, ha a bíróság közbenső ítélettel az alperes kártérítési felelősségét állapítja meg olyan felperesekkel szemben, akiknek kártérítés iránti keresete nincs, keresetük kizárólag sérelemdíj megfizetésére irányul.
III. Kötelező jogi képviselet esetén a meghatalmazott munkavállaló a fél nevében joghatályos nyilatkozatot nem tehet.
IV. A közjegyző által a nemperes eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének minősül, és mint ilyen a perben felhasználható. Nem teszi aggályossá a más eljárásban kirendelt szakértő véleményét önmagában az a tény, hogy abban az eljárásban nem volt biztosított a felek kölcsönös részvételének a lehetősége.
I. A károkozás kártérítési jogviszonyt hoz létre a károsult és a kárért felelős személy között, amelyben a jogszabály által meghatározott szolgáltatásként a károk megtérítése követelhető. Nincs akadálya annak, hogy a felek a szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviszonyukat egyezségi megállapodással módosítsák, és a módosítással rendezzék a köztük lévő vitás kérdéseket. Egyezség esetén a kártérítési jogviszony módosul, és az egyezségben meghatározott fizetési kötelezettségen felül kártérítés iránti igény már nem érvényesíthető.
II. A kártérítés iránti igényt magában foglaló egyezségi megállapodás felmondással nem szüntethető meg.
III. A társasház nem tartozik a tulajdonosnak kártérítés felelősséggel amiatt, mert a közüzemi szolgáltatóval szemben nem intézkedik a gázszolgáltatás fogyasztó részére történő helyreállítása érdekében.
IV. Ha a felperes a keresetváltoztatásában olyan személlyel szemben terjeszt elő keresetet, aki pertársként nem vehet részt a perben, az elsőfokú bíróság részéről az idézés mellőzése nem minősül lényeges, a tárgyalás megismétlését szükségessé tevő eljárási szabálysértésnek, így az ítélet fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül történő hatályon kívül helyezését ez a körülmény nem alapozza meg.
Az éves beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével, valamint a Csődtv. 31. §-a szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos mulasztás esetén a felróhatóság alóli kimentés önmagában nem eredményezi a kereset alaptalanságát, csupán azt, hogy a keresetet a Csődtv. 33/A. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kell elbírálni, és ezáltal megváltozik a felperes által állítandó és bizonyítandó tények köre.
BDT 2023.4616.
A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránti perben a Csődtv. 33/A. § (5) bekezdésének alkalmazására nem ad alapot az a tény, hogy a vezető tisztségviselő a Csődtv. 31. §-a szerinti kötelezettségeinek nem az ott írt 30 napon belül, hanem csak késedelmesen tett eleget.
Az egyébként szabályosan közlekedő, a veszélyhelyzet kezdő szituációja előálltában vétlen biztosított által az annak elhárítása során hozott döntéssel és az emiatt elkövetett közlekedési szabálysértéssel (az úthiba kikerülése miatt a záróvonal átlépésével) felvállalt kockázat nem minősülhet a biztosító mentesülését megalapozó súlyos gondatlanságnak.
I. Megállapítható az okozati összefüggés, ha a fokozott veszéllyel járó technológia alkalmazója már a tevékenységének a megkezdése előtt tisztában volt a technológia alkalmazásának lehetséges következményeivel, és e következmények ismeretében előre láthatta a technológia alkalmazásával fenyegető károk bekövetkezését.
II. Nem minősül a károsult felróható közrehatásának, ha nem erősíti meg az avult, de egyébként a funkciójának megfelelő állapotú, és a rendeltetését megfelelően betöltő épületszerkezeti elemet kizárólag annak érdekében, hogy elhárítsa a szomszéd épületben alkalmazott építési technológiával fenyegető károkat.
III. Nem kell csökkenteni a kártérítést az avultságra tekintettel, ha a károsodott épületrész kár bekövetkezésének időpontjában fennállott, avult állapotba való helyreállítása sem műszakilag, sem jogilag nem lehetséges, vagy az nem észszerű, és a kárért felelős személyt a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért való tárgyi felelősség mellett vétkesség is terheli a kár bekövetkezéséért.
A gazdálkodó szervezet vezetőjének felelősségét megalapító - a gazdálkodó szervezet és harmadik személyekre irányadó általános szabályokat áttörő - kártérítési jogviszonyt a Csődtv. 33/A. § (1) bekezdésben meghatározott törvényi tényállási elemek megvalósulása keletkezteti. Ennek egyik együttes feltétele az igényérvényesítés időbeliségét szabályozó rendelkezés, amely szerint a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője kártérítési felelősségének megállapítása iránti igény kizárólag a felszámolási eljárás alatt érvényesíthető. A kártérítési kötelem keletkezésének a Csődtv. 33/A. § (1) bekezdésben szabályozott időbeli feltétele a felszámolási eljárás kezdetétől annak jogerős befejezéséig tart, és az ezt követő keresetindítás esetén nem illeti meg a jogosultság a felperest a vezető tisztségviselő felelőssége megállapításának követelésére, ezért a keresetet érdemben el kell utasítani. A felszámolási eljárás a megszüntető végzés jogerőre emelkedésével befejeződik, ezért ez az időbeli feltétel már nem köthető a jogerős befejezését tartalmazó végzés Cégközlönyben történő későbbi közzétételéhez. ■
Visszaugrás
