A szerző 2024. augusztus 29. és 2024. október 1. napja között félig strukturált interjúkat készített a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat nyolc volt tagjával és/vagy koordinátorával "Alternatív vitarendezés a munkajogban, különös tekintettel a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat munkásságára" (a továbbiakban: Kutatás) címmel. A Kutatás két nagyobb részből állt: a) egyes kérdések általánosan a munkajogi alternatív vitarendezéshez kötődtek, b) míg a kérdések másik része a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat munkásságához kapcsolódott. Jelen tanulmány célja kifejezetten a Kutatás vonatkozásában - a szervezet létrejöttére, szervezeti felépítésére, mindennapi működésére, a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat előtt megindult ügyekre, a felek hozzáállására, valamint a szervezet utóhatására vonatkozó gyakorlati tapasztalatok, kutatási eredmények ismertetése - jövőbeli kitekintéssel.
1. Bevezetés
2. A Kutatás módszertanának ismertetése
3. Az MTVSZ szervezeti előzményei és célkitűzései
4. Az MTVSZ működése a gyakorlatban
4.1. Az alternatív vitarendezési eljárásokkal szemben támasztott követelmények
4.2. Az MTVSZ működésének alapvető feltételei
4.2.1. Szervezeti és finanszírozási feltételek: a stabilitás mítosza
4.2.2. Valódi marketingstratégia: az informált, az elégedett és a visszatérő ügyfél
4.2.3. Szakmai tudásbázis
4.3. Eljárási tapasztalatok - esetpéldákkal
4.3.1. Felek hozzáállása
4.3.2. Ingyenes jogsegélyszolgálat?
5. Keretrendszer - jövőbeli kitekintéssel
6. Összegzés
A munkajog területén napjainkban számos klasszikus vagy újszerű konfliktusforrással találkozhatunk, a munkaviszony aszimmetrikus és szenzitív jellegére tekintettel.[1] Kiemelkednek például az individuális munkajog területén a) a munkaviszony megszüntetésének jogszerűségével kapcsolatos ügyek vagy b) a munkáltatói vagy a munkavállalói kártérítési felelősség megállapításával kapcsolatos ügyek, míg a kollektív munkajog területén - akár fokozott médiafigyelem mellett - előtérbe kerülnek c) a bérfejlesztési tárgyalásokból eredő konfliktusok, d) a sztrájkkészültség vagy e) a kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalásokból eredő vitás helyzetek. A közelmúltban például a győri AUDI HUNGARIA Zrt.-nél a gyártás leállításával is fenyegető helyzet alakult ki amiatt, hogy az egyik üzleti partnerénél, a Lear Corporation Hungary Kft.-nél - a 2025. évre vonatkozó bérköveteléseik munkáltató általi elutasítására tekintettel - kollektív munkaügyi vitát jelentett be a Lear Munkavállalók Szakszervezete azzal, hogy amennyiben a bérmegállapodás megkötése elmarad, akkor a munkavállalók rövidesen sztrájkba léphetnek.[2] A tárgyalások eredményeképpen ugyan sikerült megkötni a felek között a bérmegállapodást, így a munkáltatónál sztrájkra végül nem került sor, a kollektív érdekvita lezárásra került. Azonban a sikeres szakszervezeti fellépést követően a szakszervezet és munkáltató között a kommunikáció ismételten elmérgesedett a Munkástanácsok Országos Szövetsége tájékoztatása szerint, mely további bizalomvesztéshez vezetett, és az érintett szakszervezet kollektív munkaügyi jogvita kezdeményezését is kilátásba helyezte a felek közötti kollektív szerződés kötelmi részében foglalt, egyes munkáltatót terhelő kötelezettségek munkáltató általi megsértése miatt.[3]
- 48/49 -
Jogosan merül fel a kérdés, hogy a fenti ügyhöz hasonló esetekben milyen vitarendezési lehetőségek segíthették volna a feleket, hogy a közöttük lévő munkaügyi vitát hatékonyabban, gyorsan, költségtakarékosan, a nyilvánosság és a sajtó kizárásával, továbbá a véglegesség igényével rendezni tudják? A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) vitarendezési rendszere alapján azt láthatjuk, hogy a vitafeloldás rendszere - kifejezetten kollektív vita esetén is - élesen elkülönül aszerint, hogy a) a vita tárgya a munkáltatóval szemben egy jövőben szabályozandó kérdés (például egyes bérelemek, béren kívüli juttatások) vonatkozásában áll fenn, és a vita feloldásának elmaradása konkrét jogi kockázatot nem hordoz (érdekvita), vagy b) a vita tárgya a feleknek az anyagi jogszabályból, valamint a kollektív szerződésből eredő jogaiknak és kötelezettségeiknek a kikényszerítése, mely esetben a vitás helyzet rendezetlensége további jogi kockázatot hordoz (jogvita), például akár foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzéshez vagy munkaügyi perindításhoz is vezethet.[4] Jogvita esetén az Mt. egyértelműen deklarálja, hogy "a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti",[5] valamint lehetőséget ad a feleknek békéltetési eljárás lefolytatására a keresetlevél beadása előtt.[6] Azonban a bérmegállapodások megkötése és az arra vonatkozó tárgyalások tipikusan az érdekviták közé sorolhatók, mely esetben a bírói út igénybevétele kizárt, a jogalkotó az Mt.-ben ezen viták rendezésére különösképpen a következő alternatív vitarendező eljárásokat tartja fenn:
a) konzultáció (közvetlen tárgyalás),
b) egyeztetés, egyeztetőbizottság,
c) döntőbíráskodás.[7]
Amint a fenti példa is alátámasztja, a gyakorlatban előforduló problémákat álláspontom szerint elsődlegesen az okozza, hogy ezen eljárások sikeressége alapvetően a felek együttműködési szándékán, kommunikációs készségein, a jövőre vonatkozó érdekeik (például bővítés vagy létszámcsökkentés, "harci" készültség vagy kompromisszumkeresés) megfelelő mérlegelésén múlik, tehát jelenleg nincsen egy olyan kijelölt intézményrendszer, sem részletes eljárási szabályrendszer, amely például egyik fél teljes elzárkózása vagy bojkottja esetén elősegíthetné a vitás helyzet feloldását, előmozdíthatná a feleket helyzetük reális megítélésében. A közelmúltban mintaként "a kollektív munkaügyi érdekviták, illetve békéltetés esetén kollektív munkaügyi jogviták [megoldásának] - országos, egységes elveken nyugvó - szakmailag független támogató rendszer[eként]"[8] a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat vagy MTVSZ) tekinthető, amely két működési ciklusban, 2016 novemberétől 2019 júniusáig, továbbá 2019 júliusától 2022 januárjáig látta el feladatait.[9] Az MTVSZ működésének jelentőségét jól szemlélteti a szervezet honlapján közzétett egyik eset, ahol kifejezetten bérfejlesztési ügyben működött közre a Szolgálat. A konkrét ügyben a szakszervezet nem értett egyet a munkáltató által ajánlott bérfejlesztési összeggel, annak ellenére, hogy alapvetően a munkavállalók elfogadták volna a munkáltató ajánlatát. A szakszervezet felhívta a munkavállalókat, hogy éljenek nyomásgyakorlással a munkáltató felé. A tárgyalások elakadására tekintettel kifejezetten a munkáltató kereste meg a Szolgálatot, amely tanácsadás keretében előzetes segítséget nyújtott a munkavállalói érdekképviselettel történő tárgyalás folytatásához (tehát a tárgyalásokon külső, harmadik fél nem vett részt), amelynek eredményeképpen sikeres béralkuval tudták zárni a felek a tárgyalási folyamatot.[10]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
