Jelen tanulmány célja a Facebook Oversight Board bemutatása kritikai szemszögből különös tekintettel az Oversight Board funkcióira, hatáskörére, és mechanizmusaira. A tanulmány struktúrája a bevezető és konkludáló szegmensek mellett három kiemelt témakörre építkezik: (1) a Facebook Oversight Board bemutatására, (2) az Oversight Board nyolc olyan polemikus kérdéskörére, amelyek megnehezítik, hátráltatják, illetve aggályokat vetnek fel a Facebook "magánbíróságának" működése kapcsán, és (3) egy alternatív megoldási javaslatra, nevezetesen a Facebook Oversight Board megszüntetésére. Az (1) témakör alatt betekintést nyújtok az Oversight Board kialakulása és működési szabályzatai kapcsán. E helyütt különös figyelmet szánok az emberi jogi bíróságok az Oversight Board közötti szerkezeti és jogi hasonlóságok, illetve különbségek ismertetésére. A (2) témakör tekintetében nyolc problémát vetek fel az Oversight Board vonzatában. A tanulmány célja e témakör alapos körbejárásával és a problémák beható ismertetésével kettős. Egyfelől alá kívánom húzni azokat a jogilag vagy hatékonyság szempontjából kényes aspektusokat, amelyek az Oversight Board funkcionálást megnehezítik. Másfelől egy proaktív kritikai attitűdöt proponálok azzal, hogy a problémák és kérdések felvetésén túl, a nevezett aggályok tekintetében megoldási javaslatokat is kínál az egyes alfejezetek végén. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozom ki a (3) témakört is, amely az Oversight Board megszüntetétésének témáját és lehetséges következményeinek taglalását proponálja. A tanulmány célja a fentiek fényében az Oversight Boarddal kapcsolatos tudományos diskurzus bővítése egy új, kritikai perspektívából.
Kulcsszavak: Facebook, Meta, online platformok, Oversight Board, szólásszabadság
The purpose of this paper is to provide a critical perspective on the Facebook Oversight Board, with a particular focus on the functions, powers, and mechanisms thereof. The structure of the paper is based on three main themes, in addition to the introductory and concluding segments: (1) an introduction to the Facebook Oversight Board, (2) eight polemical issues of the Oversight Board that complicate, impede, or raise concerns about the functioning of Facebook's "private court," and (3) an alternative proposal for a solution, namely the abolition of the Facebook Oversight Board. Under segment (1), I provide insights into the formation and operating rules of the Oversight Board. In this segment particular attention is paid to the structural and legal similarities and differences between the human rights courts and the Oversight Board. With regard to segment (2), eight issues are raised in the context of the Oversight Board. By providing a thorough overview of this topic and a detailed description of the problems, the scope of the paper is twofold. On the one hand, I wish to underline the legal and efficiency-related aspects which make the functioning of the Oversight Board difficult. On the other hand, I intend to exercise a proactive critical stance by offering, in addition to raising problems and issues, suggestions for solutions to the concerns raised at the end of each sub-chapter. Related to this, segment (3) is also emphasised, which proposes to address the issue of the abolition of the Oversight Board and its possible consequences. In the light of the above, the aim of this paper is to broaden the academic discourse on the Oversight Board from a new critical perspective.
Keywords: Facebook, Meta, online platforms, Oversight Board, freedom of expression
Egy "független és átlátható kvázi Legfelső Bíróság";[1] a közösségi média óriás e gondolattal hozta létre a Facebook Oversight Boardot (a továbbiakban: "FOB", "Board" vagy "Oversight Board"), amelynek feladata elsősorban a platform által hozott tartalommoderálási döntések felügyelete.[2] Bár a nemzetközi - különösen amerikai - szakirodalom gazdagon dokumentálta a Board létrehozását[3] és múltbéli, illetve jelenlegi helyzetét,[4] csak néhány tudományos mű ad rálátást a FOB-bal kapcsolatos főbb aggályokra.[5] Ez a tanulmány ennek fényében kísérletet tesz arra, hogy holisztikus áttekintést nyújtson a FOB-ról; általános bevezetést nyújt az Oversight Board létrehozásához, alapszabályához és mechanizmusaihoz, és felvet megoldandó kulcsfontosságú kérdéseket, amelyek érintik a Board összetételét, mechanizmusait, eljárását és céljait. Ez utóbbi emberi jogi és platformszabályozási szempontból is rendkívül
- 227/228 -
fontos, mivel az Oversight Board létrehozása egyfajta válasz volt a közösségi médián zajló és érvényesülő demokratikus folyamatokra, a szólásszabadságra, a felhasználók biztonságára és a magánélet védelmére gyakorolt hatásával kapcsolatos növekvő aggodalmakra.[6] Bár a fent említett jogok és értékek védelme a FOB sarokköve,[7] a Facebook "elitbíróságát" kritikával illették az átláthatóság, a diverzitás, a függetlenség és az általános, kiterjedt jelentőség és hatás hiánya miatt.[8] Jelen írás célja, hogy bemutassa és kiemelje a Facebook Oversight Boarddal kapcsolatban az előbbiekben említett kérdéseket. A tanulmány struktúrája a következőképpen épül fel: első ízben rövid, de átfogó áttekintést nyújtok a következőkről: (1) a FOB létrehozása és kezdeti működése, (2) a FOB felépítése, tagjai, alkalmazandó szabályzatai és emberi jogi szempontok a FOB működésével és a rá kötelező jogi keretekkel kapcsolatban, valamint (3) a FOB jelenlegi jogalkalmazási gyakorlata, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos kérdésekre, mivel ez a jog az egyik legelterjedtebb és leggyakrabban felvetett kérdés a közösségi médiaplatformok tartalommoderálásával kapcsolatos vitákban.[9] Másodszor, egy nyolc szegmensből álló aggály-összeállításra teszek javaslatot. Az aggályok ismertetésével bemutatom a FOB jelenlegi állapotával kapcsolatos legjelentősebb problémát, és megoldási javaslato(ka)t teszek a különféle, leginkább a fenti kritikák tárgyait magába foglaló polémiákra. A tanulmány a FOB jövőjének megállapításával zárul, és a Board ötéves működésének értékelését kívánja szolgálni.
Amint arról Kate Klonick 2021-ben a FOB létrehozását részletező cikkében beszámolt,[10] a FOB eredeti ötletét Noah Feldman, a Harvard Law School professzora fogalmazta meg, miközben a kaliforniai Menlo Park közelében kerékpározott. A Facebook bíróságának grandiózus ötletét Sheryl Sandberg, majd később Mark Zuckerberg is jóváhagyta, aki a FOB-ra hivatkozva egy blogbejegyzésben vázolta fel a platformon a
- 228/229 -
tartalommoderálási döntések "legfelső bíróságáról" szóló elképzelését.[11] A holisztikus elképzelés egy olyan független testület létrehozása volt, amely érték-semleges, objektív és következetes megközelítést biztosíthat a moderált tartalmakat érintő döntésekhez.[12] Feldman ötlete ugyanakkor nem számít nóvumnak a privát platformszabályozás tekintetében: a tartalommoderálás független döntéshozó szerven keresztül történő javításának és az ellentmondásos esetek szakértői felülvizsgálatának eredeti motivációja ugyanis már korábban is ismerős ötlet volt akár a közösségi médiaóriás, akár a jogtudósok számára.[13] Mindenesetre fontos kiemelni, hogy a FOB létrehozása egyben ambiciózus válasz is volt a vitatott tartalmak kezelésével és a tartalommoderálással kapcsolatos növekvő aggodalmakra, valamint a gyűlöletbeszéd és az illegális tartalmak megjelenésére a platformon.[14] A FOB jóváhagyott koncepcióját különböző szakterületek szakértői csoportja dolgozta ki,[15] és a Board 2021 elején kezdte meg teljes körű, immár végleges döntéseket is eredményező működését.[16]
A Facebook tervei szerint és a FOB Chartában (Alapokmányában) is említettek szerint a Board célja, hogy független és átlátható mechanizmusokat biztosítson a Facebook által hozott tartalommoderálási döntések felülvizsgálatára. Az FOB feladata, hogy végleges és kötelező érvényű döntéseket hozzon a felhasználók és a Facebook által a platformról eltávolított vagy otthagyott tartalmakkal kapcsolatos fellebbezésekről.[17] A döntések a Facebook tartalomszabályozással kapcsolatos irányelvein (különösen a Közösségi irányelveken), a platform egyéb irányadó normáin[18] és a FOB Chartájában foglalt rendelkezéseken alapulnak, de a Board tagjai figyelembe veszik az emberi jogi elveket és a nemzetközi dokumentumokat és egyezményeket is.[19] Az Oversight Board független szervezetként működik, saját irányítási struktúrával és finanszírozással, amely egyben azt is jelenti, hogy a Board jogilag és pénzügyileg függetlennek tűnik és tekintendő a
- 229/230 -
Facebooktól.[20] A Board a tervek szerint 40 tagból áll majd, egyelőre viszont a célzott tagszám nem valósult meg az eddigi öt év működés alatt. A tagok kapcsán a Facebook kiemelt jelentőséget szánt az alapértéknek tekintett sokszínűségre; több kontinens több országa szolgáltat tagokat, akik különböző szakértelmet, illetve diszciplínát képviselnek, így különösen, de nem kizárólagosan jogi, újságírói, politikai és technológiai háttérből érkeztek a bírák.[21] Ahogy fentebb is utaltam rá, jelen cikk írásakor, 2023 áprilisában, csak 23 tagja volt, a testület legújabb tagja a 2023 februárjában bemutatott amerikai alkotmányjogász, Kenji Yoshino.[22] Elméleti szempontból a FOB alapvető célja a közösségi normákban rögzített értékek - mint például a szólásszabadság, a magánélet védelme, a hitelesség, a biztonság és az emberi méltóság - további garantálása még azokban az esetekben is, amikor ezek az értékek egymással versengenek vagy ütköznek.[23] A FOB mindenekelőtt a Facebook "magáncenzúra" visszaéléseinek orvoslására létrehozott szervként, illetve olyan önszabályozó irányítási és döntéshozói intézményként értelmezhető, amely felügyeli és felülbírálja a platform moderálási mechanizmusának esetleges szabálytalanságait és jogszerűtlenségeit.[24] A FOB-ot - de lege - szűk értelmezésben két, a Boardhoz kapcsolódó dokumentum szabályozza: (1) az Oversight Board Charter (a továbbiakban: "FOB Charter" vagy "Charter"), amely olyan elveket és alapvető értékeket határoz meg, amelyekkel a Board köteles összhangban lenni és amelyeket a döntések során mindig kötelesek a tagok szem előtt tartani, valamint (2) a "Bylaws", amely az eljárási szabályokat határozza meg. Az FOB Charter rendelkezik továbbá a Testület működéséről és feladatairól, hatásköréről és felépítéséről, továbbá általános keretek között meghatározza az eljárások típusait is.
A Board az eljárások három nagy kategóriáját ismeri el, nevezetesen (1) a Facebook által hozott döntés felülvizsgálatát, (2) a gyorsított felülvizsgálatot, amelyet 2023 elején vezettek be a hatáskör kiterjesztése és a felülvizsgálandó ügyek számának bővítése érdekében,[25] valamint (3) a Facebook szabályaihoz kapcsolódó és azokból következő iránymutatás iránti kérelmeket, amely egy sajátos eljárási formája, tekintve, hogy ez az egyetlen olyan testületi felülvizsgálati forma, amely független a hozzá delegált ügytől, és kizárólag a Facebook politikáival kapcsolatos tisztázásra és iránymutatásra szűkül.[26] A Charter technikai rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek közül a legfontosabbak a FOB felépítésével és tagjaival kapcsolatosak. A Board felépítése a következő: a FOB-nak legalább 11 és legfeljebb 40 tagból kell állnia, a tagok (bírák) megbízatása há-
- 230/231 -
rom évre szól, amely opcionálisan kétszer három évvel meghosszabbítható.[27] A tagok kinevezését és leváltását a FOB Trust tagjai felügyelik, amely nem tévesztendő össze magával a Board-dal, mivel e két szervezet teljesen más funkciókat lát el és hatásköreit tekintve is szigorúan különböznek.[28] A tagok díjazása nem szerepel a FOB Chartában, és a fizetésekre vonatkozó nyilvános információk sem állnak rendelkezésre. Ennek ellenére cikkek sokasága számolt be arról, hogy a tagok - akik heti 15 órát dolgoznak -szakértelmét a Facebook "hat számjegyű" fizetéssel honorálja; e kiemelkedő díjazást a vállalat a Truston keresztül juttatott 130 millió dolláros alapból finanszírozza (amelyet nemrégiben a Facebook további 150 millió dollárral dúsított fel[29]), s amelyet elsősorban a Board létrehozására és működésére szántak.[30] Az egyik legfontosabb kérdés a Board elé kerülő ügyek típusainak áttekintése. A FOB gondosan ügyel arra, hogy az úgynevezett "nehéz" vagy "összetett" esetek kerüljenek a bírák elé.[31] A FOB Charter e "nehéz" ügyeket úgy határozza meg, mint olyan ügyeket, amelyek nagy jelentőségűek, azaz hatással vannak az offline világra, vagy nagy jelentőséggel bírnak a közbeszéd szempontjából; röviden: amelyek összetettek, jelentősek, globálisan relevánsak, és felhasználhatók jövőbeli Facebook-szabályok kidolgozásához.[32] Ha egy ügy a FOB elé kerül, a tagoknak 90 napjuk van arra, hogy döntsenek róla. Ez a viszonylag rövid döntéshozatali időszak eljárási szempontból részben cáfolja az Európai Emberi Jogi Bírósággal vagy az Amerikai Legfelső Bírósággal való gyakori összehasonlításokat,[33] ahol az ügyek jelentős részének eldöntése évekig tart. Az Oversight Board elsősorban a Facebook alapértékeinek kontextusában vizsgálja az ügyet. Bár a döntésekben rendszeresen hivatkoznak emberi jogokra, nemzetközi egyezményekre, sőt akár még jogi kötőerővel nem rendelkező emberi jogi ajánlásokra is,[34] a FOB-nak nincs kifejezett szerepe az általánosan elfogadott nemzetközi jogi eszközök, például akár az Emberi Jogok Európai Egyezményének, akár a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának közvetlen érvényesítésében. Mindazonáltal a Board kifejezetten ügyel arra, hogy döntéseiben rendszeresen hivatkozzon a vonatkozó emberi jogi jogszabályokra, és döntéseit jogilag kötelező erejű nemzetközi emberi jogi rendelkezésekkel támassza alá, amely az FOB tagjainak rendkívül komoly, alkotmányos elkötelezettségét
- 231/232 -
szimbolizálja az emberi jogok érvényesítése mellett a felhasználó és a Facebook közötti szerződéses viszonyban.[35]
A FOB legjelentősebb hatásköre a Facebookra nézve kötelező erejű döntések meghozatalára vonatkozó jogköre a FOB elé kerülő valamennyi ügyben.[36] Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Board felülbírálja a Facebook moderálási döntését, a Facebook köteles a tartalmat visszaállítani vagy újra elérhetővé tenni. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a FOB jogosult ajánlásokat tenni a Facebooknak bizonyos kérdésekben, például irányelvekkel és iránymutatásokkal kapcsolatban, de a platform nem köteles ezeket végrehajtani[37] - ezt a kérdést későbbiekben a kulcsproblémákkal kapcsolatos részben tárgyalom. A fenti hatáskör fényében Kate Klonick joggal teszi fel a kérdést: miért vesződik a világ egyik legnagyobb és legismertebb vállalata azzal, hogy létrehozzon egy olyan testületet, amely gyakorlatilag a saját sorsát nehezíti meg?[38] Klonick úgy véli, hogy a válasz az óriásplatformok társadalmi felelősségvállalásának lehetőségében rejlik, amely a Communications Decency Act (CDA) 230. szakaszának irgalmas szamaritánus elvéből ered, kiegészítve a vállalat pénzügyi céljaival, hogy megbízható környezetet biztosítson a felhasználók számára.[39] Másik kiemelt tényező lehet, hogy a Facebook kvázi delegálja a nehéz eseteket, egy platformtól elméletben független szervre - ezzel a felelősséget és a kényes döntéseket érintő médiafigyelmet és kritikákat is áthárítva.
A fent említettek szerint a technikai és konkrét eljárási szabályokat a Bylaws nevű dokumentum tartalmazza. Ezen túlmenően a Bylaws meghatározza a Board működésére vonatkozó elveket és azokat az eljárásokat, amelyek célja az FOB függetlenségének, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása.[40] A Bylaws-ban felvázolt egyik alapelv szerint a Board a Facebooktól függetlenül működik, és fentebb, a 2.2. fejezetben említettek szerint a Facebook tartalommoderálásával kapcsolatos panaszokat érintő ügyekben kötelező erejű döntéseket hozhat. Ennél is fontosabb, hogy a Bylaws felvázolja a Board által felülvizsgálandó ügyek kiválasztásának lépéseit és folyamatát. A vonatkozó rendelkezések szerint a Facebook minden felhasználója benyújthat ügyet felülvizsgálatra, de a FOB mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mely ügyeket tárgyalja meg. A testület saját maga is kezdeményezhet felülvizsgálatot olyan esetekben, amikor úgy véli, hogy jelentős közérdek áll fenn; a legtöbb esetben az ilyen ügyek a véle-
- 232/233 -
ménynyilvánítás szabadságával (pontosabban a gyűlöletbeszéddel),[41] erőszakkal (ld. az indiai tüntetés ügyét[42]), a fenyegető kárral (ld. a Trump-ügyet[43]), dezinformációval (ld. a Covid-ügyet[44]) vagy akár a szereket népszerűsítő tartalmakkal (ld. az Adderall-ügyet[45]) kapcsolatos ügyekre vagy eseményekre vonatkoznak.
A Bylaws az Oversight Board Trustra és a Board tagokra vonatkozó kiválasztási folyamatra vonatkozó konkrét rendelkezéseket is előír. Az Oversight Board Trust kurátorai felelősek a FOB tagságának függetlenségéért és sokszínűségéért, amelynek különböző háttérrel, tapasztalatokkal és nézőpontokkal rendelkező személyeket kell magában foglalnia. A Bylaws elszámoltathatósági mechanizmusokat is megállapít a döntéshozatali folyamat átláthatóságának és integritásának biztosítása érdekében.[46] Az említett transzparenciára vonatkozó szabályok közül kiemelendő az, hogy a FOB-nak nyilvános jelentéseket kell kiadnia döntéseiről, amelyeknek részletes és követhető indokolást, valamint a vonatkozó közösségi normákat és emberi jogi normákat is kell tartalmaznia, amelyekre a tagok megállapodtak hivatkozni.
Ami a FOB előtt a nemzetközi emberi jogi szabályokat és standardokat illeti, a Board az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR) és más vonatkozó emberi jogi szerződésekre (különösen az ENSZ dokumentumaira, mint például a Rabati Akciótervre vagy más ENSZ véleményekre és jelentésekre[47]) és eszközökre támaszkodik, hogy a Facebook szabályzatait és elveit a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban értelmezze és alkalmazza. Eddig a Testület szinte minden általa vizsgált esetben hivatkozott a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a véleménynyilvánítás szabadságára, a magánélethez való jogra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó rendelkezéseire a Facebook tartalomeltávolításai és fiókfelfüggesztései jogszerűségének és arányosságának értékeléséhez.[48] Szintén megjegyzendő, hogy a nemzetközi emberi jogi szabályok és elvek érvényesítése és felhasználása a Facebook által alkalmazott szabályok önkorlátozó végrehajtásának egyik legfontosabb eleme. Úgy vélem, hogy ez a pozitív önszabályozó hozzáállás nemcsak a Board döntéshozatalának gyakorlati szempontjai szempontjából, hanem az emberi jogi elvek globális megértése és fejlődése szempontjából is üdvözlendő.[49] Kiemelendő, hogy a Board a "Facebook-precedensek" meghatározásával és ajánlások kiadásával arra vonatkozóan, hogy a Facebooknak hogyan kell kezelnie bizonyos típusú tartalmakat, hozzájárulhat a véleménynyilvánítás szabadságára és más emberi jogi kérdésekre vonatkozó globális normák és szabványok
- 233/234 -
kialakításához.[50] Erre példaként állhat a Board nemrégiben hozott, Donald Trump volt amerikai elnök posztjának eltávolításáról szóló határozata, amely kiemelte a kontextuális elemzés fontosságát és annak szükségességét, hogy figyelembe kell venni a politikai beszédnek a demokratikus intézményekre és az emberi jogokra gyakorolt lehetséges hatását.[51] Hasonlóan szignifikáns emberi jogi interpretációt eszközölt a FOB a Zwarte Piet-ügyben, ahol olyan határozatot hozott, amely alapos elemzést nyújtott a kulturális különbségek megkülönböztetéséről a közösségi normák érvényesítésével összefüggésben.[52]
Ebben a fejezetben nyolc olyan problémát vázolok fel, amelyeket a FOB-nak ajánlatos lenne szemrevételeznie, illetve megoldási javaslatokat nyújtania azért, hogy átláthatóbb, függetlenebb és kiemeltebb moderálási működést érjen el. Jelen fejezetet követően felvetendő a kérdést: mi lenne, ha a Boardot feloszlatná a Facebook, és értékeli-e lehetőségnek a közösségi médiaplatformra és annak felhasználóira gyakorolt lehetséges hatásait? A nyolc fő probléma, amelyet a következőkben behatóan elemzek, a következők:
(1) a Board korlátozottsága, értve ezalatt a korlátozott mandátumot,
(2) az elszámoltathatóság hiánya,
(3) a Board tagok diverzitásának hiánya és ehhez kapcsolódóan az ügyek kiválasztása tekintetében az elfogultság aggasztó lehetősége,
(4) a korlátozott hatás és
(5) a döntések, illetve a döntéshozatal korlátozott átláthatósága, továbbá
(6) a szűkített hatáskör,
(7) a Board mechanizmusait és működését érintő rendkívül kis mozgástér és
(8) a Board függetlenségének polemikus és ambivalens természete.
A fenti aggályok rendkívül szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ezért, a problémák holisztikus megértésének fontosságát tovább hangsúlyozva, a kérdések között keresztreferenciákat teszek.
- 234/235 -
Jelenleg a FOB kizárólag a Facebook által hozott tartalomeltávolítási döntésekkel kapcsolatos fellebbezések felülvizsgálatára korlátozódik.[53] Számos kutató aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Board jogilag (értsd a Bylaws szabályzat miatt) nem képes felülvizsgálni vagy akár javaslatokat tenni a platform algoritmusaira, ajánlási folyamataira és mechanizmusaira vonatkozóan.[54] Ez a korlátozottság kétségkívül szembetűnő lehet egy olyan eset kapcsán, amely során az algoritmus hibás működés okozza a moderálási polémiát vagy az algoritmusok miatt adott felhasználó(k) jogellenes tartalommal találkoznak (vagyis az algoritmus működése miatt az érintett felhasználó illegális tartalmakat lát a Facebookon, függetlenül attól, hogy kereste volna az ilyen tartalmak megtekintésének lehetőségét). A FOB ebben az esetben nem tud semmilyen megelőző vagy átfogó döntést végrehajtani vagy tanácsot adni a Facebooknak a jobb algoritmikus teljesítmény és működés fejlesztésére. Ez jogi, technikai és gyakorlati aggályokat vet fel a platformszabályozással és az algoritmikus manipulációval[55] kapcsolatos kérdések tekintetében, mivel a FOB feladatköre leszűkül az egyedi, kiválasztott esetek felülvizsgálatára. E kulcsfontosságú kérdés alapjának további kibontása érdekében fontos ismételten kiemelni, hogy a tartalommoderálás kizárólag a FOB által folytatott eljárás által érintett ügy tartalmára és kontextusára vonatkozik (beleértve a képeket és videókat), nem érinti azonban az oldalneveket, URL-címeket vagy a felhasználók által generált alternatív tartalmak egyéb formáit, amelyek jogellenes tartalmat vagy gyűlöletbeszédet tartalmazhatnak. Példával egyszerűsítve a fentieket, ha egy Facebook-csoport testreszabott URL-neve antiszemita vagy rasszista szlogeneket vagy mottókat tartalmaz, a FOB-nak nincs hatásköre annak felülvizsgálatára.[56]
Egy lehetséges és logikus megoldás lenne, ha a FOB mandátumát kiterjesztenék más kérdésekre is, például az algoritmikus átláthatóságra, az adatvédelemre és a felhasználói biztonságra, beleértve a holisztikus felülvizsgálati jogkört az összes lehetséges felhasználó által generált tartalom felügyeletére.
Ezt úgy lehetne elérni, hogy a Boardon belül különböző bizottságokat vagy munkacsoportokat hoznának létre, amelyek a platformirányítás különböző területeire szakosodnak. A specifikus témákban, diszciplínákban és szakterületeken járatos munkacsoportok így képesek lennének az algoritmusokat jogi, társadalmi, elméleti és akár technikai szempontból is felülvizsgálni és az algoritmusokkal kapcsolatban tanácsot adni. E megoldási javaslat természetéből adódóan a Facebook azt kockáztatja, hogy elveszíti az algoritmikus mechanizmusok feletti abszolút hatalmát, azonban a fent említett, az illegális tartalomajánlással és az adatvédelemmel kapcsolatos kritikus hangok mélyebb és alaposabb választ kapnának, amely immáron elismert és független szakértők kutatásán és véleményén alapulna.
- 235/236 -
Mivel a FOB független szerv, nincs közvetlen elszámoltathatósága a felhasználók, a joghatóságok vagy akár nemzeti vagy nemzetközi szervek felé. Ennek oka természetesen a Facebook, a Board és a felhasználók közötti szigorúan magánjogi viszony,[57] azonban a FOB döntésének fent említett terjedelmét és hatáskörét tekintve a Testület elszámoltathatósága alapvetően a platformot (Facebook) érinti, nem pedig a felhasználók milliárdjait, akik felett precedensértékű döntést hozhat. Ez a kérdés erősen aláássa a döntéshozatal hitelességét, vagy radikálisabb értelemben, a döntéshozás legitimitását.[58] A Board alapvetően demokratikus és jogi elszámoltathatóságot nélkülöző módon "uralkodik" potenciálisan milliárdok véleménynyilvánítási szabadság felett. Bár a felhasználók javasolhatnak tagokat a Boardba való felvételre, végsősoron a Trust dönti el, hogy ki választható vagy távolítható el Board tagként. E körben fontos kiemelni, hogy a Board összességében önkényesen és előreláthatóság nélkül választja ki ügyeit, és a felhasználóknak nincs joguk fellebbezni a FOB döntései ellen.[59] Ez az elszámoltathatósági kérdés bizalmi problémák szülőhelyévé válhat, amely abból ered, hogy a döntések ellen fellebbezni kívánó felhasználóknak semmilyen hatalmuk vagy befolyásuk nincs az ügyek felülvizsgálatára és a döntésekre. A fenti problémát más oldalról megközelítve: a pénzügyi háttér és az ahhoz kapcsolódó átláthatóság hiánya szintén jelentős kérdéseket vet fel mind a pártatlansággal, mind a függetlenséggel kapcsolatban. Az is feltételezhető, hogy bár a 2023 márciusáig felülvizsgált ügyek többségében a FOB felülbírálta a Facebook eredeti tartalommoderálását, semmi nem utal arra, hogy a kiválasztott ügyek olyan kérdéseket és gyakran felvetett polémiákat taglalnának, amelyeket a felhasználók többsége jelentősnek tarthatna.[60]
Ennek a kritikus kérdésnek a megoldására egy vagy több független felügyeleti intézmény(ek) ("megbízható felülvizsgálók vagy megbízható szakértők") létrehozása jelenthetne megoldást. Ezek a szervek a Board felett működnének a demokratikus értékek, valamint az alkotmányos és emberi jogi jogszabályok érvényesítése érdekében. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) által javasolt megbízható bejelentőkre vonatkozó szabályokhoz[61] hasonlóan a különböző szakterületekről érkező megbízható szakértők, tényellenőrök, független civil szervezetek, valamint a marginalizált és kisebbségi csoportok képviselői státuszt kaphatnának a Board működésének felügyeletére. Kötelező erejű javaslatokat is tehetnének a döntéshozatali és végrehajtási elszámoltathatóság megoldására. Ez a megoldás alaposan és összességében súrló-
- 236/237 -
dásmentesen illeszkedne az Oversight Board alapfilozófiájába és narratívájába, amely a szakértelmet, az átláthatóságot és a független áttekintést helyezi előtérbe.[62] A FOB szigorúbb jelentéstételi mechanizmust is létrehozhatna, amelyet a fentebb részletezett megbízható felülvizsgálók áttekinthetnének. A jelentések részletesen megvizsgálnák, hogyan és miért választanak ki bizonyos eseteket, valamint alaposabb felügyeletet biztosítanának a Facebook által hozott döntések végrehajtásának hatékonyságáról.
Az Oversight Board összetételét és döntéshozatali folyamatát különböző lehetséges elfogultságok, például földrajzi, ideológiai vagy kulturális elfogultságok befolyásolhatják.[63] Bár a Facebook azzal a kifejezett elképzeléssel hozta létre a FOB-ot, hogy a tagság és a szervezeti háttér sokszínű legyen,[64] a Board jelenleg minimálisan tükrözi ezt a filozófiát. Az Oversight Board Trust hat tagból áll; négy az Egyesült Államokból származik, egy az Egyesült Királyságból és egy dél-afrikai tag van.[65] A Board 23 jelenlegi tagja közül 6 származik az Egyesült Államokból, és bár a legfrissebb statisztikák szerint Indiában a legmagasabb a havi aktív felhasználószám a Facebookon, csupán egy tag származik Indiából.[66] A sokszínűség a tagok szakértelmének, illetve foglalkozásának tekintetében is limitált; a tagok túlnyomó többsége jogász, ügyvéd vagy jogi szakember. Kiemelendő, hogy az etnikai és szexuális kisebbségi csoportok alulreprezentáltak a tagok vonatkozásában.
Az emberi jogi bíróságokkal kapcsolatos analógiák kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a nemzetközi emberi jogi bíróságok történelmileg elkülönültek a nemzeti és a regionális bíróságoktól,[67] és mivel az egyes bíróságok sajátosságai kialakultak, a FOB előtt nyitva állhat az a lehetőség, hogy egyfajta "regionális testületté" váljon. E tekintetben a regionális testületek kontinensek szerinti bontásban működhetnének, amely azt eredményezné, hogy a helyi (regionális) nyelvek, kulturális szokások, jogi és társadalmi összefüggések ismerete alapján megalapozottabb döntéseket lehetne hozni a territoriális alapon illetékes ügyekben. Kiemelendő továbbá, hogy a regionális testületek sokkal több ügyet tudnának elbírálni, mint a FOB a jelenlegi formában. A sokszínűség kérdésének megoldására a másik lehetőség, hogy a Trust képzési és oktatási programokba proponál a tagok számára, annak érdekében, hogy tisztában legyenek saját lehetséges elfogultságaikkal, és képesek legyenek a döntéshozatali folyamatokban az elfogultságok felismerésére és mérséklésére. Az ilyen képzéseknek hangsúlyozniuk kell a kulturális kompetenciát, az empátiát és a különböző tapasztalatok és néző-
- 237/238 -
pontok iránti érzékenységet. Ez az oktatási szempont magában foglalja a fent említett kirekesztett és nem reprezentált csoportokkal kapcsolatos tudatosítást célzó oktatási kampányokat is.
A 3.2. fejezetben említett elszámoltathatóság hiányával szoros összefüggésben a másik kiemelendő probléma a döntések nagyobb, szélesebb, akár a Facebook kontextusán túlívelő hatásának hiánya.[68] Bár a FOB-ot a tartalommoderálásával kapcsolatos összetett és vitás kérdések lehetséges megoldásaként aposztrofálták, a Facebook moderálási mechanizmusaival kapcsolatban nem történt érdemi vagy lényegi változás. A FOB "mikroszkopikus" számú döntés hoz, emiatt működése nem okozhat jelentős változást a tartalommoderálásban - mindaddig, amíg a jelenlegi végrehajtási mechanizmusok változatlanok maradnak.[69] Szintén polemikus, hogy a FOB nem tudja valóban végrehajtani a döntéseit - ha a Facebook kitérne a FOB döntése elől, vagy akár radikálisabb értelemben teljesen figyelmen kívül hagyná azt, a Boardnak nincs eszköze arra, hogy érdemi nyomást gyakoroljon a platformra.[70] Ráadásul a Board végrehajtási hatáskörének hiánya azt is implikálja, hogy a döntései csak akkor hatékonyak, ha a Facebook úgy dönt, hogy betartja őket, amely aggasztó végrehajtási szakadékot teremt. E szakadék ugyanis végsősoron, alapjaiban véve annyit jelent, hogy a platform és a FOB közötti kapcsolat csak addig horizontális, amíg a Facebook diszkrecionális alapon úgy dönt, hogy ez horizontális legyen.
A hatásprobléma megoldására egy ambiciózus és egy gyakorlatias megoldást javasolok. Az ambiciózus javaslat a Facebook és a Board közötti alapvető kapcsolat holisztikus áttekintését vonná maga után, ahol a FOB kikényszeríthetné a döntések érvényesítését a vállalat bíróság elé vitelével vagy egy független közvetítői mechanizmusnak való alávetéssel. Természetesen ez a javaslat igen jelentős tőkenöveléssel és a Facebook hatáskörének radikális csökkentésével is járna, ugyanakkor a hatás szempontjából mindenképpen pozitív lehetőség lenne. A gyakorlati javaslat a hatékonyabb szabályzatok kidolgozásában áll, amelyek garantálhatnák, hogy a vállalat minden döntést kövessen és figyelembe vegyen. E szabályzatok átültetésén keresztül egy produktív és a felhasználók szempontjából előnyös párbeszéd kezdődhetne a FOB és a platform között.
Bár a Board igyekszik az átláthatóság zászlóshajója lenni a Facebook tartalommoderálásával kapcsolatban, lényegében ezt nem teszi meg. Az átláthatóság kérdését három különálló rész-problémára érdemes bontani: (1) a FOB tagjainak kiválasztása és kine-
- 238/239 -
vezése átláthatóságára, (2) az eljárások átláthatóságára és (3) a belső működés átláthatóságára. Először is, ami az átláthatóság hiányát illeti a tagok kiválasztása és kinevezése tekintetében, ismét meg kell jegyezni, hogy a végső döntéseket kizárólag a Trust tagjai hozzák meg. A pénzügyi kérdéseket és a sokszínűséggel kapcsolatos aggályokat figyelembe véve a tagok kiválasztására, kinevezésére és eltávolítására vonatkozó abszolút hatalom riasztó átláthatósági hiányosságokat okoz. Másodszor, a döntéshozatali folyamat részletes magyarázata általában hiányzik a döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó végleges határozatokból. Azt is meg kell jegyezni, hogy a döntéshozó tagok nevét soha nem hozzák nyilvánosságra, és a kisebbségi vélemények névtelenek. A döntéshozatali átláthatóság hiánya megnehezítheti a felhasználók számára a Board érvelésének megértését, és alááshatja a döntések hitelességét. Harmadszor, ami a belső működés átláthatóságát illeti, jelenleg nincs hivatalos vagy kötelező érvényű dokumentum vagy jelentés, amely bemutatná a Board finanszírozását vagy személyi összetételét, amely szintén nagymértékben hátráltatja és visszaveti az átláthatóságát képét mind a Board státuszának, mind működésének tekintetében.
A három problémára három hatásos megoldást proponálok. A tagok kiválasztásának átláthatóságának növelése érdekében a Trust részletes tájékoztatást vagy dokumentációt adhatna a kritériumokról és a kinevezési folyamatról. A döntéshozatallal kapcsolatos átláthatósági probléma megoldása érdekében a FOB-nak nyilvánosságra kell hoznia a döntést hozó tagok személyazonosságát, és részletes magyarázatot kell adnia a bíráló tagok főbb érveiről, valamint a kisebbségi véleményekről. Végül a belső működés átláthatóságával kapcsolatos problémák megoldásának egy nyilvánvaló - de meglehetősen valószínűtlen - forgatókönyve a Board személyi állományának, költségvetésének és működési költségeinek részletes dokumentálása.[71] Jelen állás szerint, mint fentebb említésre került, ez valószínűtlen, mivel a Trust eddig nem volt hajlandó felfedni az igazgatótanács pénzügyi hátterét.
A Board alapvető problémája, amelyet számos kutató is többször kiemel, a korlátozott hatáskör.[72] E korlátozott hatáskör magával vonja a 3.1-3.5. szakaszokban említett tartalmi kérdéseket, mint például az algoritmusok vagy akár a mesterséges intelligencia alapú tartalommoderálási mechanizmusok felülvizsgálatának képtelensége és a joghatósági kérdések. Felmerül a kérdés: miért csak és kizárólag Facebook ügyeket tárgyalhat a FOB, ha a Meta Platforms tulajdonában van a legnagyobb közösségi média- és csevegőplatformok többsége, így a Facebook mellett az Instagram vagy a WhatsApp is? Ami az utóbbit illeti, a csevegőplatform statisztikai aspektusból nézve messze a legnagyobb Messenger-alkalmazás kétmilliárd aktív havi felhasználóval, amelyet a WeChat követ "csak" 1,2 milliárd felhasználóval.[73] A FOB azonban nem rendelkezik
- 239/240 -
semmilyen ellenőrzéssel vagy kapcsolattal a Messenger-platform vonatkozásában, beleértve annak felhasználóit.[74]
Az Oversight Board hatáskörének kezelésére kézenfekvőnek tűnő megoldásként javasolható a Board hatáskörének kiterjesztése más, a Meta alá tartozó közösségi médiaplatformokra. Ez magában foglalhatná más szervezetekkel és érdekelt felekkel való kooperatív partnerséget akár azzal a célzattal is, hogy a szabályozás és a platformpolitikák egységesek és harmonizáltak legyenek az érintett felületeken.
Talán a leglényegesebb probléma a hozzáférhetőség rendkívüli korlátozottsága. A Testület által közzétett negyedéves jelentések szerint negyedévente közel 200 000 jogorvoslat iránti kérelmet nyújtanak be a FOB-hoz.[75] Megdöbbentő azonban, hogy ehhez a nagyságrendileg kiemelkedő számú bejelentésszámhoz képest a Testület negyedévente három-öt határozatot hoz. A megdöbbentő eltérés szemléltetésére javasolt, hogy maradjunk a számok tagadhatatlan tényszerűségénél. Ha a negyedéves átlagszámokat vesszük figyelembe, akkor az összes fellebbezés 0,000025%-át vizsgálják felül. Ez azt jelenti, hogy az embernek nagyobb esélye van arra, hogy a pókerasztalnál royal flush leosztást kapjon, és valamivel pechesebbnek kell lennie ahhoz, hogy villámcsapás érje (0,000001°%, a pesszimistább becslések szerint). Az elérhetőségi problémát számos tényező okozza. Amint a 3.3. szakaszban említésre került, az egyik fő tényező a nyelvi diverzitás hiánya a jelenlegi kontextusban. Bár a Facebook - a FOB döntései nyomán -pozitív erőfeszítést tett, amikor úgy döntött, hogy lefordítja a Közösségi irányelveket számos dél-ázsiai nyelvre, amely lehetővé tette, hogy mintegy 400 millió felhasználó megismerhesse a vállalat irányelveit, még mindig riasztóan sok az olyan nyelv, amelyekre egyelőre a Facebook szabályzatokat nem fordították le, ezért ezek a felhasználók más nyelvű (főként angol) dokumentumokból kénytelen tájékozódni.[76]
A fenti szakaszokból egy másik problémára is lehet következtetni. A hozzáférés hiánya értelmezhető technikai szempontból is: a tagok hiánya miatt nem tud több esetet felülvizsgálni a FOB. Ebben az értelemben konstruktív megvalósítás volt a gyorsított felülvizsgálat bevezetése, azonban kétségtelenül problémásnak hathat, hogy több évbe telt, mire felismerte a Facebook, hogy a nagyobb számú ügyhalmaz gyorsabb ütemben történő felülvizsgálatára kiemelkedően nagy szükség van és ehhez új eljárási mechanizmusok implementálása szükséges.[77]
- 240/241 -
A következőkben, gyakorlatilag szintetizálva és referálva a fenti hét polémiára, a Board függetlenségének ambivalens jellegére hívom fel a figyelmet. A függetlenség kérdését két szemszögből érdemes megközelíteni: (1) tagok kinevezésének átláthatatlansága és (2) a finanszírozási forma és a pénzügyi függőség kérdése.
A (1) tagok kinevezésének tekintetében fentebb említésre került, illetve a Board 2023. áprilisi híreiből is kiderül,[78] hogy az első tagok - azaz 17 tag - kinevezése során a Meta javasolt személyeket a Boardba. Ugyan a Board legfrissebb hírei szerint a Meta 2023 áprilisától kezdve "kivonul" a tagok nevezése és választása kapcsán, azaz ez a feladatkör innentől kezdve teljes egészében a Board hatáskörévé válik, kérdéses, hogy az eddigi gyakorlat és státusz függetlenségét mennyiben befolyásolta, illetve befolyásolhatta a Meta.[79] E kérdésesség feloldására és tulajdonképpeni megoldására alakult meg a Citizens nevű civil szervezet által alapított "The Real Oversight Board" ("az igazi Oversight Board", a továbbiakban: "TROB"), amely teljes mértékben független a Metától és annak bármilyen affiliációjától.[80] A TROB élesen bírálja a FOB működését és kialakítását, ideértve a FOB függetlenségét is.
A függetlenség polémiájának másik aspektusa a pénzügyi függetlenség zavaros értelmezése. Kérdés ugyanis: mennyiben független egy szerv, amelyet egy vállalat hoz létre a saját tevékenységének monitorozására, amelybe a nevezett vállalat maga delegál tagokat, továbbá amelynek működésére 130 millió amerikai dollárt biztosít a cég? A pénzügyi függőség potenciális befolyásolási kockázatot jelent, mivel ezáltal a platformok közvetett nyomást gyakorolhatnak a Boardra azáltal, hogy gyakorlatilag megszabják annak teljes költségvetését.[81] Egy ilyen finanszírozási struktúra kétségeket ébreszthet a Board autonóm egységként való működésével kapcsolatban, és sebezhetővé teszi a külső nyomásgyakorlással szemben, ami veszélyezteti a szabályozó testület hatékonyságát.
A megoldási javaslat terén e helyütt a Board, ahogy fentebb említettem, maga is intézkedik azzal, hogy többé nem lesz befolyása a Metának a tagok szelekciójára. Ugyanakkor két aggályra fontos rávilágítani. Egyfelől érdekes helyzetet teremt, hogy a FOB miért csak három évvel az alakulása után implementálta ezt az új rendelkezést, a fenti új szabályozás alapján percipiálva, hogy a Board függetlensége megkérdőjelezhető.[82] Másfelől kétségeket vet fel a fenti szabály mellett elfogadott legújabb rendelkezés is, amely szerint az eredetileg 40 fősre tervezett Board nem megfelelő, ezért a Meta jóváhagyásával a FOB úgy döntött, hogy "gyakorlati szempontból 26 fő az az optimális létszám".[83] Mindemellett megemlítendő az is, hogy a Meta által delegált tagok tagsá-
- 241/242 -
gát egyidőben a fenti döntésekkel meghosszabbították 3 évvel,[84] ennek értelmében a Board által immáron függetlenül választott tagok a következő években technikai szempontokból véve egészen biztosan kisebbségben lesznek a nem függetlenül választott tagokkal szemben.
E helyütt egy másik, bizonyos értelemben szélsőséges alternatívát is be kívánok mutatni a fenti szakaszokban felvázolt aggályok kapcsán. Mi lenne, ha a Facebook figyelmen kívül hagyná a Board fejlesztésére vonatkozó proaktív megoldásokat, és a FOB jövőjét illetően egészen más utat választana? Mi történne, ha a Felügyeleti Testület "feloszlana"?
A felhasználókra és a platformokra gyakorolt lehetséges következményekről csak találgatni lehet, azonban néhány elképzelhető eshetőségeket mindenképpen meg kell említeni. Globális szempontból nézve nem lenne független testület, amely felülvizsgálná a Facebook által hozott tartalommoderálási döntéseket, amely az átláthatóság és a felhasználók és a platformok közötti kapcsolat iránti bizalom drámai csökkenéséhez vezethetne.[85] Pénzügyi szempontból a platformot bizalmatlanság érhetné, és elveszíthetné a régi és új felhasználók elkötelezettségét. A felhasználók számára a tartalommoderálásnak nem lenne felügyelete, ami azt jelenti, hogy a szisztematikus és folyamatosan előforduló mesterséges intelligencia és emberi tartalommoderálási hibák ellen nem lehetne élni egy ultima ratio felülvizsgálati eljárással. Ez szintén meghatározó tényező lehet a véleménynyilvánítás szabadsága és a dermesztő hatás (chilling effect) szempontjából. Erre példaként szolgálhat a Knin-karikatúra esete, ahol emberi moderátorok tucatjainak nem sikerült helyesen értelmeznie egy szatirikus karikatúrán keresztül ábrázolt, a szerbek elleni etnikai gyűlöletre vonatkozó, mélyen gyűlöletkeltő, idegengyűlölő és diszkriminatív tartalmat, felhasználók ezrei maradtak hatékony jogorvoslat nélkül a burjánzó gyűlöletbeszéddel szemben.[86] Jogi szempontból a Board feloszlatása a platform részéről a jelenlegi jogi és szabályozási tendenciákkal ellentétes lépést is jelent.[87] A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet ismét idézve: az európai szabályozás hangsúlyozza és egyértelmű és pontos mechanizmusokat hoz létre az alternatív döntéshozatalhoz kapcsolódóan.[88] Az innovatív felügyeleti mechanizmus derogálása következésképpen nemcsak a platform és a felhasználók számára lenne káros, hanem a peren kívüli (alternatív) vitarendezésre vonatkozó szabályozással és megoldásokkal kapcsolatos erős rosszallásról is tanúskodna.[89]
- 242/243 -
Jelen tanulmány átfogó áttekintést nyújtott a FOB mechanizmusainak, szerkezetének, státuszának és működésének értékelésével kapcsolatos főbb kérdésekről. Alternatív perspektívaként a FOB feloszlatását is felvázoltam, ideértve ennek lehetséges - és többnyire negatív - következményeit is. A FOB természeténél fogva korlátozott, mind a státusz, mind a hatás szintje tekintetében. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az a kezdeményezés, hogy a platform irányítását, a tartalommoderálását és a felhasználókkal kapcsolatos kérdéseket egy független szakértői testület létrehozásával közelítsék meg, gyümölcsöző és előnyös módja a megfelelő, felhasználóorientált platformhasználati élmény kialakításának. Bár a fentiekben részletezettek szerint a FOB még mindig alapvető elszámoltathatósági, hitelességi és legitimitási hiányosságoktól szenved, a tanulmány kiemelte a független, szakértelemmel rendelkező, szakértelemre épülő, pénzügyi és ideológiai szempontból független alapon finanszírozott felülvizsgálati testület fontosságát és jelentőségét. Továbbá, ha a javaslatokat a FOB kontextusában vizsgálnák meg, a Facebookon nagyobb biztonságot és védelmet élvezne a véleménynyilvánítás szabadsága és más szabadságjogok. ■
JEGYZETEK
[1] Ezra Klein: Mark Zuckerberg on Facebook's hardest year, and what comes next. Vox, 2018. április 2. https://tinyurl.com/3nta8rx2
[2] Ruby O'Kane: Meta's Private Speech Governance and the Role of the Oversight Board: Lessons from the Board's First Decisions. Stanford Tech. Law Review, vol. 25., no. 2. (2022) 168-170.
[3] Robert Gorwa: The platform governance triangle: conceptualizing the informal regulation of online content. Internet Policy Review, vol. 8., no. 2. (2019); Elettra Bietti: A Genealogy of Digital Platform Regulation. Georgia Law Tech. Review, vol. 7., no. 1. (2023).
[4] David Wong - Luciano Floridi: Meta's Oversight Board: A Review and Critical Assessment. Minds & Machines, (2022) 6-7.
[5] Ibid. Edward L. Pickup: The Oversight Board's Dormant Power to Review Facebook's Algorithms. Yale Journal on Regulation Bulletin, vol. 39., no. 1. (2021).
[6] Pickup (2021) i. m. 6-8.; Michael Lwin: Applying International Human Rights Law for Use by Facebook. Yale Journal on Regulation Bulletin, vol. 38, no. 53. (2020) 56-60.; Hillary A. Sale: Monitoring Facebook. Harvard Business Law Review, vol. 12. (2022) 403-411.
[7] Facebook Oversight Board Charter. https://tinyurl.com/v6u2p9er
[8] Ld. Lwin (2020) i. m.; Javier Pallero - Carolyn Tackett: What the Facebook Oversight Board means for human rights, and where we go from here. Accessnow, 2020. június 1. https://www.accessnow.org/facebook-oversight-board-where-we-go-from-here/
[9] O'Kane i. m. 175-184.; Evelyn Mary Aswad: The Future of Freedom of Expression Online. Duke Law & Technology Review, vol. 17. (2018); David Kaye: Report of the Special Rapporteur on the Promotion and Protection of the Right to Free-dom of Opinion and Expression. UN report, 2017.
[10] Kate Klonick: Inside the Making of Facebook's Supreme Court. New Yorker, 2021. február 21. https://www.newyorker.com/tech/annals-of-technology/inside-the-making-of-facebooks-supreme-court
[11] Kate Klonick: The Facebook Oversight Board: Creating an Independent Institution to Adjudicate Online Free Expression. The Yale Law Journal, vol. 129. (2020) 2425.
[12] Klein i. m.
[13] Ld. David Kaye: A Human Rights Approach to Platform Content Regulation. UN report, 2019.; Tarleton Gillespie: The Politics of 'Platforms'. New Media & Society, vol. 12., no. 3. (2010) 347-364.; Josh Cowls et al.: Constitutional Metaphors: Facebook's 'Supreme Court' and the Legitimation of Platform Governance. New Media & Society Online, 2022.
[14] Lendvai Gergely Ferenc: Az Oversight Board működése és bíráskodása a gyűlöletbeszéd kontextusában. In Medias Res, 2023/2. (megjelenés alatt); Kevin Frazier: Why Meta Users Need A Public Advocate: A Modest Means To Address The Shortcomings Of The Oversight Board. Richmond J.L. & Tech., vol. 28. (2022) 608-609.
[15] Chinmayi Arun: Facebook's Faces. Harvard Law Review Forum, vol. 135. (2022) 20-22.
[16] O'Kane i. m. 168.
[17] Pickup i. m. 8.
[18] Klonick (2020) i. m. 2432-2433.
[19] Susan Benesch: But Facebook's Not a Country: How to Interpret Human Rights Law for Social Media Companies. Yale Journal on Regulation Bulletin, vol. 38, (2020) 91.
[20] Evelyn Douek: Facebook's Oversight Board: Move Fast with Stable Infrastructure and Humility. North Carolina Journal of Law & Technology, vol. 21, (2019) 15-17.
[21] Terry Flew-Rosalie Gillett: Platform Policy: Evaluating Different Responses to the Challenges of Platform Power. Journal of Digital Media & Policy, vol. 12, no. 2 (2021), 244.
[22] Facebook Oversight Board: Oversight Board announces plans to review more cases, and appoints a new board member. Facebook, 2023. február, https://tinyurl.com/bkkauem7
[23] Bayer Judit: A Facebook Ellenőrző Bizottság mont alternatív vitarendező szerv. Fundamentum, 2022/3, (2022) 5-16.
[24] Oversight Board Bylaws.
[25] Facebook Oversight Board (2023) i. m.
[26] Facebook Oversight Board Charter.
[27] Uo.
[28] Brent Harris: Establishing Structure and Governance for an Independent Oversight Board. Meta, 2019. szeptember 17., https://about.fb.com/news/2019/09/oversight-board-structure/
[29] Sara Fischer: Meta provides another $150 million in funding for its Oversight Board. Axios, 2022. július 22., https://www.axios.com/2022/07/22/meta-facebook-oversight-board-funding
[30] Allana Akhtar: Facebook is reportedly paying its Oversight Board 6-figure salaries only for it to tell the company to solve its own problems. Insider, 2021. május 6., https://tinyurl.com/ycysv9f8; Riku Neuvonen - Esa Sirkkunen: Outsourced justice: The case of the Facebook Oversight Board. Journal of Digital Media & Policy, 2022. 6.
[31] Lwin i. m. 56-66.
[32] Gosztonyi Gergely: Az internetes tartalomszabályozással kapcsolatos új gondolkodási irányok az Amerikai Egyesült Államokban. Miskolci Jogi Szemle, 2021/4. 44.
[33] Uo.
[34] Klonick (2020) i. m. 2462-2465.
[35] Laurence R. Helfer - Molly K. Land: The Meta Oversight Board's Human Rights Future. Duke Law School Public Law & Legal Theory Series, no. 2022-47. (2022) 7-13.
[36] Klonick (2021) i. m.
[37] Razier i. m. 606-608.
[38] Kate Klonick: The New Governors: The People, Rules, And Processes Governing Online Speech. Harvard Law Review, vol. 131. (2018) 1616-1624.
[39] Uo.
[40] Oversight Board Bylaws.
[41] Lendvai (2023a) i. m.
[42] Oversight Board case no. case 2020-007-FB-FBR.
[43] Oversight Board case no. case 2021-001-FB-FBR.
[44] Oversight Board case no. case 2020-006-FB-FBR.
[45] Oversight Board case no. case 2021-015-FB-UA.
[46] Helfer-Land i. m. 39-44.
[47] Ld. ehhez: Lwin (2020) i. m.
[48] Lendvai (2023a) i. m.
[49] Ehhez ld. Papp János Tamás: A közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében. Budapest, Wolters Kluwer, 2022. 231-237.
[50] Evelyn Douek: The Oversight Board Moment You Should've Been Waiting For: Facebook Responds to the First Set of Decisions. Lawfare, 2021. február 26. https://tinyurl.com/5n6vu2ym
[51] Ivana Vukčević: Facebook Oversight Board's Decision On The Indefinite Suspension Of Donald Trump's Account. Pravni Zapisi, vol. 12., no. 1. (2021) 295-311.; Dawn Carla Nunziato: Protecting Free Speech and Due Process Values on Dominant Social Media Platforms. Hastings Law Journal, vol. 73, no. 5. (2021) 1255-1280.
[52] Lendvai Gergely Ferenc: Zwarte Piet a Facebook Oversight Board kontextusában - a Zwarte Piet és a kulturális különbségek értelmezése. Arsboni, 2023/3-4. 22-31.
[53] Facebook Oversight Board Charter.
[54] Wong-Floridi i. m.; Pickup i. m.; Neuvonen-Sirkkunen i. m.
[55] O'Kane i. m. 192-194.; Pickup i. m. 9-15.
[56] Douek (2019) i. m 63.
[57] Mårten Schultz: Six Problems with Facebook's Oversight Board. Not enough contract law, too much human rights. In: Judit Bayer et al. (ed.): Perspectives on Platform Regulation: Concepts and Models of Social Media Governance Across the Globe. Baden-Baden, Nomos, 2021. 154-156.
[58] Helfer-Land i. m. 46-50.
[59] Oversight Board Bylaws.
[60] Evelyn Douek: What Kind of Oversight Board Have You Given Us? Chicago Law Review Online, 2020 május, (2020).
[61] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet), 2022. október 27., 56-57. o.
[62] Vö.: Zahra Takhshid: Regulating Social Media in the Global South. Journal of Entertainment and Technology Law, vol. 24., no. 1., (2021) 2-55.
[63] Wong-Floridi i. m. 10-12.
[64] Facebook Oversight Board Charter.
[65] Oversight Board Trustees. https://www.oversightboard.com/governance/
[66] Meet the Board. Oversight Board, https://www.oversightboard.com/meet-the-board/; Facebook statistics. Statista, 2023.05.08. https://www.statista.com/topics/751/facebook/#dossier-chapter2
[67] Human Rights in the Administration of Justice. New York-Genf, UN Publishing, 2003.
[68] Wong-Floridi i. m. 9-10.
[69] Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig: A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása. Budapest, Gondolat, 2022. 127-132.
[70] Wong-Floridi i. m. 9-10.
[71] Douek (2020) i. m.
[72] Wong-Floridi i. m. 9.; Pickup i. m. 11-12.
[73] Whatsapp statistics. Statista, 2023. május 10., https://www.statista.com/topics/2018/whatsapp/
[74] Klonick (2020) i. m. 2483.
[75] Oversight Board Q4 2022 Transparency Report.
[76] Maggie Fick - Paresh Dave: Facebook's flood of languages leave it struggling to monitor content. Reuters, 2019. április 23., https://www.reuters.com/article/us-facebook-languages-insight-idUSKONlRZ0DW
[77] Facebook Oversight Board (2023) i. m.
[78] Updates on Oversight Board membership. 2023. április 5., https://tinyurl.com/3c8ub9un
[79] Uo.
[80] The Real Oversight Board. https://the-citizens.com/campaign/real-facebook-oversight-board/
[81] Vö. Wong-Floridi i. m. 4.
[82] Andrew Morse - Queenie Wong: Facebook says it can't keep up with oversight board's recommendations. CNET, 2021. november 9., https://tinyurl.com/mt87zpkb
[83] Updates on Oversight Board membership. 2023. április 5., https://tinyurl.com/3c8ub9un
[84] Uo.
[85] Wong-Floridi i. m. 20-21.
[86] Oversight Board case no. 2022-001-FB-UA.
[87] Ld. Niva Elkin-Koren-Maayan Perel: Separation of Functions for AI: Restraining Speech Regulation by Online Platforms. Lewis & Clark Law Review, vol. 24., no. 3. (2020) 857-898.
[88] Digital Services Act, 54-56. o.
[89] Daniel Holznagel: A Self-Regulatory Race to the Bottom through Out-of-Court Dispute Settlement in the Digital Services Act. Verfassung, 2022. március 16., https://tinyurl.com/3jrejb85
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató (PPKE JÁK).
Visszaugrás
