Egy "független és átlátható kvázi Legfelső Bíróság";[1] a közösségi média óriás e gondolattal hozta létre a Facebook Oversight Boardot (a továbbiakban: "FOB", "Board" vagy "Oversight Board"), amelynek feladata elsősorban a platform által hozott tartalommoderálási döntések felügyelete.[2] Bár a nemzetközi - különösen amerikai - szakirodalom gazdagon dokumentálta a Board létrehozását[3] és múltbéli, illetve jelenlegi helyzetét,[4] csak néhány tudományos mű ad rálátást a FOB-bal kapcsolatos főbb aggályokra.[5] Ez a tanulmány ennek fényében kísérletet tesz arra, hogy holisztikus áttekintést nyújtson a FOB-ról; általános bevezetést nyújt az Oversight Board létrehozásához, alapszabályához és mechanizmusaihoz, és felvet megoldandó kulcsfontosságú kérdéseket, amelyek érintik a Board összetételét, mechanizmusait, eljárását és céljait. Ez utóbbi emberi jogi és platformszabályozási szempontból is rendkívül
- 227/228 -
fontos, mivel az Oversight Board létrehozása egyfajta válasz volt a közösségi médián zajló és érvényesülő demokratikus folyamatokra, a szólásszabadságra, a felhasználók biztonságára és a magánélet védelmére gyakorolt hatásával kapcsolatos növekvő aggodalmakra.[6] Bár a fent említett jogok és értékek védelme a FOB sarokköve,[7] a Facebook "elitbíróságát" kritikával illették az átláthatóság, a diverzitás, a függetlenség és az általános, kiterjedt jelentőség és hatás hiánya miatt.[8] Jelen írás célja, hogy bemutassa és kiemelje a Facebook Oversight Boarddal kapcsolatban az előbbiekben említett kérdéseket. A tanulmány struktúrája a következőképpen épül fel: első ízben rövid, de átfogó áttekintést nyújtok a következőkről: (1) a FOB létrehozása és kezdeti működése, (2) a FOB felépítése, tagjai, alkalmazandó szabályzatai és emberi jogi szempontok a FOB működésével és a rá kötelező jogi keretekkel kapcsolatban, valamint (3) a FOB jelenlegi jogalkalmazási gyakorlata, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos kérdésekre, mivel ez a jog az egyik legelterjedtebb és leggyakrabban felvetett kérdés a közösségi médiaplatformok tartalommoderálásával kapcsolatos vitákban.[9] Másodszor, egy nyolc szegmensből álló aggály-összeállításra teszek javaslatot. Az aggályok ismertetésével bemutatom a FOB jelenlegi állapotával kapcsolatos legjelentősebb problémát, és megoldási javaslato(ka)t teszek a különféle, leginkább a fenti kritikák tárgyait magába foglaló polémiákra. A tanulmány a FOB jövőjének megállapításával zárul, és a Board ötéves működésének értékelését kívánja szolgálni.
Amint arról Kate Klonick 2021-ben a FOB létrehozását részletező cikkében beszámolt,[10] a FOB eredeti ötletét Noah Feldman, a Harvard Law School professzora fogalmazta meg, miközben a kaliforniai Menlo Park közelében kerékpározott. A Facebook bíróságának grandiózus ötletét Sheryl Sandberg, majd később Mark Zuckerberg is jóváhagyta, aki a FOB-ra hivatkozva egy blogbejegyzésben vázolta fel a platformon a
- 228/229 -
tartalommoderálási döntések "legfelső bíróságáról" szóló elképzelését.[11] A holisztikus elképzelés egy olyan független testület létrehozása volt, amely érték-semleges, objektív és következetes megközelítést biztosíthat a moderált tartalmakat érintő döntésekhez.[12] Feldman ötlete ugyanakkor nem számít nóvumnak a privát platformszabályozás tekintetében: a tartalommoderálás független döntéshozó szerven keresztül történő javításának és az ellentmondásos esetek szakértői felülvizsgálatának eredeti motivációja ugyanis már korábban is ismerős ötlet volt akár a közösségi médiaóriás, akár a jogtudósok számára.[13] Mindenesetre fontos kiemelni, hogy a FOB létrehozása egyben ambiciózus válasz is volt a vitatott tartalmak kezelésével és a tartalommoderálással kapcsolatos növekvő aggodalmakra, valamint a gyűlöletbeszéd és az illegális tartalmak megjelenésére a platformon.[14] A FOB jóváhagyott koncepcióját különböző szakterületek szakértői csoportja dolgozta ki,[15] és a Board 2021 elején kezdte meg teljes körű, immár végleges döntéseket is eredményező működését.[16]
A Facebook tervei szerint és a FOB Chartában (Alapokmányában) is említettek szerint a Board célja, hogy független és átlátható mechanizmusokat biztosítson a Facebook által hozott tartalommoderálási döntések felülvizsgálatára. Az FOB feladata, hogy végleges és kötelező érvényű döntéseket hozzon a felhasználók és a Facebook által a platformról eltávolított vagy otthagyott tartalmakkal kapcsolatos fellebbezésekről.[17] A döntések a Facebook tartalomszabályozással kapcsolatos irányelvein (különösen a Közösségi irányelveken), a platform egyéb irányadó normáin[18] és a FOB Chartájában foglalt rendelkezéseken alapulnak, de a Board tagjai figyelembe veszik az emberi jogi elveket és a nemzetközi dokumentumokat és egyezményeket is.[19] Az Oversight Board független szervezetként működik, saját irányítási struktúrával és finanszírozással, amely egyben azt is jelenti, hogy a Board jogilag és pénzügyileg függetlennek tűnik és tekintendő a
- 229/230 -
Facebooktól.[20] A Board a tervek szerint 40 tagból áll majd, egyelőre viszont a célzott tagszám nem valósult meg az eddigi öt év működés alatt. A tagok kapcsán a Facebook kiemelt jelentőséget szánt az alapértéknek tekintett sokszínűségre; több kontinens több országa szolgáltat tagokat, akik különböző szakértelmet, illetve diszciplínát képviselnek, így különösen, de nem kizárólagosan jogi, újságírói, politikai és technológiai háttérből érkeztek a bírák.[21] Ahogy fentebb is utaltam rá, jelen cikk írásakor, 2023 áprilisában, csak 23 tagja volt, a testület legújabb tagja a 2023 februárjában bemutatott amerikai alkotmányjogász, Kenji Yoshino.[22] Elméleti szempontból a FOB alapvető célja a közösségi normákban rögzített értékek - mint például a szólásszabadság, a magánélet védelme, a hitelesség, a biztonság és az emberi méltóság - további garantálása még azokban az esetekben is, amikor ezek az értékek egymással versengenek vagy ütköznek.[23] A FOB mindenekelőtt a Facebook "magáncenzúra" visszaéléseinek orvoslására létrehozott szervként, illetve olyan önszabályozó irányítási és döntéshozói intézményként értelmezhető, amely felügyeli és felülbírálja a platform moderálási mechanizmusának esetleges szabálytalanságait és jogszerűtlenségeit.[24] A FOB-ot - de lege - szűk értelmezésben két, a Boardhoz kapcsolódó dokumentum szabályozza: (1) az Oversight Board Charter (a továbbiakban: "FOB Charter" vagy "Charter"), amely olyan elveket és alapvető értékeket határoz meg, amelyekkel a Board köteles összhangban lenni és amelyeket a döntések során mindig kötelesek a tagok szem előtt tartani, valamint (2) a "Bylaws", amely az eljárási szabályokat határozza meg. Az FOB Charter rendelkezik továbbá a Testület működéséről és feladatairól, hatásköréről és felépítéséről, továbbá általános keretek között meghatározza az eljárások típusait is.
A Board az eljárások három nagy kategóriáját ismeri el, nevezetesen (1) a Facebook által hozott döntés felülvizsgálatát, (2) a gyorsított felülvizsgálatot, amelyet 2023 elején vezettek be a hatáskör kiterjesztése és a felülvizsgálandó ügyek számának bővítése érdekében,[25] valamint (3) a Facebook szabályaihoz kapcsolódó és azokból következő iránymutatás iránti kérelmeket, amely egy sajátos eljárási formája, tekintve, hogy ez az egyetlen olyan testületi felülvizsgálati forma, amely független a hozzá delegált ügytől, és kizárólag a Facebook politikáival kapcsolatos tisztázásra és iránymutatásra szűkül.[26] A Charter technikai rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek közül a legfontosabbak a FOB felépítésével és tagjaival kapcsolatosak. A Board felépítése a következő: a FOB-nak legalább 11 és legfeljebb 40 tagból kell állnia, a tagok (bírák) megbízatása há-
- 230/231 -
rom évre szól, amely opcionálisan kétszer három évvel meghosszabbítható.[27] A tagok kinevezését és leváltását a FOB Trust tagjai felügyelik, amely nem tévesztendő össze magával a Board-dal, mivel e két szervezet teljesen más funkciókat lát el és hatásköreit tekintve is szigorúan különböznek.[28] A tagok díjazása nem szerepel a FOB Chartában, és a fizetésekre vonatkozó nyilvános információk sem állnak rendelkezésre. Ennek ellenére cikkek sokasága számolt be arról, hogy a tagok - akik heti 15 órát dolgoznak -szakértelmét a Facebook "hat számjegyű" fizetéssel honorálja; e kiemelkedő díjazást a vállalat a Truston keresztül juttatott 130 millió dolláros alapból finanszírozza (amelyet nemrégiben a Facebook további 150 millió dollárral dúsított fel[29]), s amelyet elsősorban a Board létrehozására és működésére szántak.[30] Az egyik legfontosabb kérdés a Board elé kerülő ügyek típusainak áttekintése. A FOB gondosan ügyel arra, hogy az úgynevezett "nehéz" vagy "összetett" esetek kerüljenek a bírák elé.[31] A FOB Charter e "nehéz" ügyeket úgy határozza meg, mint olyan ügyeket, amelyek nagy jelentőségűek, azaz hatással vannak az offline világra, vagy nagy jelentőséggel bírnak a közbeszéd szempontjából; röviden: amelyek összetettek, jelentősek, globálisan relevánsak, és felhasználhatók jövőbeli Facebook-szabályok kidolgozásához.[32] Ha egy ügy a FOB elé kerül, a tagoknak 90 napjuk van arra, hogy döntsenek róla. Ez a viszonylag rövid döntéshozatali időszak eljárási szempontból részben cáfolja az Európai Emberi Jogi Bírósággal vagy az Amerikai Legfelső Bírósággal való gyakori összehasonlításokat,[33] ahol az ügyek jelentős részének eldöntése évekig tart. Az Oversight Board elsősorban a Facebook alapértékeinek kontextusában vizsgálja az ügyet. Bár a döntésekben rendszeresen hivatkoznak emberi jogokra, nemzetközi egyezményekre, sőt akár még jogi kötőerővel nem rendelkező emberi jogi ajánlásokra is,[34] a FOB-nak nincs kifejezett szerepe az általánosan elfogadott nemzetközi jogi eszközök, például akár az Emberi Jogok Európai Egyezményének, akár a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának közvetlen érvényesítésében. Mindazonáltal a Board kifejezetten ügyel arra, hogy döntéseiben rendszeresen hivatkozzon a vonatkozó emberi jogi jogszabályokra, és döntéseit jogilag kötelező erejű nemzetközi emberi jogi rendelkezésekkel támassza alá, amely az FOB tagjainak rendkívül komoly, alkotmányos elkötelezettségét
- 231/232 -
szimbolizálja az emberi jogok érvényesítése mellett a felhasználó és a Facebook közötti szerződéses viszonyban.[35]
A FOB legjelentősebb hatásköre a Facebookra nézve kötelező erejű döntések meghozatalára vonatkozó jogköre a FOB elé kerülő valamennyi ügyben.[36] Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Board felülbírálja a Facebook moderálási döntését, a Facebook köteles a tartalmat visszaállítani vagy újra elérhetővé tenni. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a FOB jogosult ajánlásokat tenni a Facebooknak bizonyos kérdésekben, például irányelvekkel és iránymutatásokkal kapcsolatban, de a platform nem köteles ezeket végrehajtani[37] - ezt a kérdést későbbiekben a kulcsproblémákkal kapcsolatos részben tárgyalom. A fenti hatáskör fényében Kate Klonick joggal teszi fel a kérdést: miért vesződik a világ egyik legnagyobb és legismertebb vállalata azzal, hogy létrehozzon egy olyan testületet, amely gyakorlatilag a saját sorsát nehezíti meg?[38] Klonick úgy véli, hogy a válasz az óriásplatformok társadalmi felelősségvállalásának lehetőségében rejlik, amely a Communications Decency Act (CDA) 230. szakaszának irgalmas szamaritánus elvéből ered, kiegészítve a vállalat pénzügyi céljaival, hogy megbízható környezetet biztosítson a felhasználók számára.[39] Másik kiemelt tényező lehet, hogy a Facebook kvázi delegálja a nehéz eseteket, egy platformtól elméletben független szervre - ezzel a felelősséget és a kényes döntéseket érintő médiafigyelmet és kritikákat is áthárítva.
A fent említettek szerint a technikai és konkrét eljárási szabályokat a Bylaws nevű dokumentum tartalmazza. Ezen túlmenően a Bylaws meghatározza a Board működésére vonatkozó elveket és azokat az eljárásokat, amelyek célja az FOB függetlenségének, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása.[40] A Bylaws-ban felvázolt egyik alapelv szerint a Board a Facebooktól függetlenül működik, és fentebb, a 2.2. fejezetben említettek szerint a Facebook tartalommoderálásával kapcsolatos panaszokat érintő ügyekben kötelező erejű döntéseket hozhat. Ennél is fontosabb, hogy a Bylaws felvázolja a Board által felülvizsgálandó ügyek kiválasztásának lépéseit és folyamatát. A vonatkozó rendelkezések szerint a Facebook minden felhasználója benyújthat ügyet felülvizsgálatra, de a FOB mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mely ügyeket tárgyalja meg. A testület saját maga is kezdeményezhet felülvizsgálatot olyan esetekben, amikor úgy véli, hogy jelentős közérdek áll fenn; a legtöbb esetben az ilyen ügyek a véle-
- 232/233 -
ménynyilvánítás szabadságával (pontosabban a gyűlöletbeszéddel),[41] erőszakkal (ld. az indiai tüntetés ügyét[42]), a fenyegető kárral (ld. a Trump-ügyet[43]), dezinformációval (ld. a Covid-ügyet[44]) vagy akár a szereket népszerűsítő tartalmakkal (ld. az Adderall-ügyet[45]) kapcsolatos ügyekre vagy eseményekre vonatkoznak.
A Bylaws az Oversight Board Trustra és a Board tagokra vonatkozó kiválasztási folyamatra vonatkozó konkrét rendelkezéseket is előír. Az Oversight Board Trust kurátorai felelősek a FOB tagságának függetlenségéért és sokszínűségéért, amelynek különböző háttérrel, tapasztalatokkal és nézőpontokkal rendelkező személyeket kell magában foglalnia. A Bylaws elszámoltathatósági mechanizmusokat is megállapít a döntéshozatali folyamat átláthatóságának és integritásának biztosítása érdekében.[46] Az említett transzparenciára vonatkozó szabályok közül kiemelendő az, hogy a FOB-nak nyilvános jelentéseket kell kiadnia döntéseiről, amelyeknek részletes és követhető indokolást, valamint a vonatkozó közösségi normákat és emberi jogi normákat is kell tartalmaznia, amelyekre a tagok megállapodtak hivatkozni.
Ami a FOB előtt a nemzetközi emberi jogi szabályokat és standardokat illeti, a Board az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR) és más vonatkozó emberi jogi szerződésekre (különösen az ENSZ dokumentumaira, mint például a Rabati Akciótervre vagy más ENSZ véleményekre és jelentésekre[47]) és eszközökre támaszkodik, hogy a Facebook szabályzatait és elveit a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban értelmezze és alkalmazza. Eddig a Testület szinte minden általa vizsgált esetben hivatkozott a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a véleménynyilvánítás szabadságára, a magánélethez való jogra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó rendelkezéseire a Facebook tartalomeltávolításai és fiókfelfüggesztései jogszerűségének és arányosságának értékeléséhez.[48] Szintén megjegyzendő, hogy a nemzetközi emberi jogi szabályok és elvek érvényesítése és felhasználása a Facebook által alkalmazott szabályok önkorlátozó végrehajtásának egyik legfontosabb eleme. Úgy vélem, hogy ez a pozitív önszabályozó hozzáállás nemcsak a Board döntéshozatalának gyakorlati szempontjai szempontjából, hanem az emberi jogi elvek globális megértése és fejlődése szempontjából is üdvözlendő.[49] Kiemelendő, hogy a Board a "Facebook-precedensek" meghatározásával és ajánlások kiadásával arra vonatkozóan, hogy a Facebooknak hogyan kell kezelnie bizonyos típusú tartalmakat, hozzájárulhat a véleménynyilvánítás szabadságára és más emberi jogi kérdésekre vonatkozó globális normák és szabványok
- 233/234 -
kialakításához.[50] Erre példaként állhat a Board nemrégiben hozott, Donald Trump volt amerikai elnök posztjának eltávolításáról szóló határozata, amely kiemelte a kontextuális elemzés fontosságát és annak szükségességét, hogy figyelembe kell venni a politikai beszédnek a demokratikus intézményekre és az emberi jogokra gyakorolt lehetséges hatását.[51] Hasonlóan szignifikáns emberi jogi interpretációt eszközölt a FOB a Zwarte Piet-ügyben, ahol olyan határozatot hozott, amely alapos elemzést nyújtott a kulturális különbségek megkülönböztetéséről a közösségi normák érvényesítésével összefüggésben.[52]
Ebben a fejezetben nyolc olyan problémát vázolok fel, amelyeket a FOB-nak ajánlatos lenne szemrevételeznie, illetve megoldási javaslatokat nyújtania azért, hogy átláthatóbb, függetlenebb és kiemeltebb moderálási működést érjen el. Jelen fejezetet követően felvetendő a kérdést: mi lenne, ha a Boardot feloszlatná a Facebook, és értékeli-e lehetőségnek a közösségi médiaplatformra és annak felhasználóira gyakorolt lehetséges hatásait? A nyolc fő probléma, amelyet a következőkben behatóan elemzek, a következők:
(1) a Board korlátozottsága, értve ezalatt a korlátozott mandátumot,
(2) az elszámoltathatóság hiánya,
(3) a Board tagok diverzitásának hiánya és ehhez kapcsolódóan az ügyek kiválasztása tekintetében az elfogultság aggasztó lehetősége,
(4) a korlátozott hatás és
(5) a döntések, illetve a döntéshozatal korlátozott átláthatósága, továbbá
(6) a szűkített hatáskör,
(7) a Board mechanizmusait és működését érintő rendkívül kis mozgástér és
(8) a Board függetlenségének polemikus és ambivalens természete.
A fenti aggályok rendkívül szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ezért, a problémák holisztikus megértésének fontosságát tovább hangsúlyozva, a kérdések között keresztreferenciákat teszek.
- 234/235 -
Jelenleg a FOB kizárólag a Facebook által hozott tartalomeltávolítási döntésekkel kapcsolatos fellebbezések felülvizsgálatára korlátozódik.[53] Számos kutató aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Board jogilag (értsd a Bylaws szabályzat miatt) nem képes felülvizsgálni vagy akár javaslatokat tenni a platform algoritmusaira, ajánlási folyamataira és mechanizmusaira vonatkozóan.[54] Ez a korlátozottság kétségkívül szembetűnő lehet egy olyan eset kapcsán, amely során az algoritmus hibás működés okozza a moderálási polémiát vagy az algoritmusok miatt adott felhasználó(k) jogellenes tartalommal találkoznak (vagyis az algoritmus működése miatt az érintett felhasználó illegális tartalmakat lát a Facebookon, függetlenül attól, hogy kereste volna az ilyen tartalmak megtekintésének lehetőségét). A FOB ebben az esetben nem tud semmilyen megelőző vagy átfogó döntést végrehajtani vagy tanácsot adni a Facebooknak a jobb algoritmikus teljesítmény és működés fejlesztésére. Ez jogi, technikai és gyakorlati aggályokat vet fel a platformszabályozással és az algoritmikus manipulációval[55] kapcsolatos kérdések tekintetében, mivel a FOB feladatköre leszűkül az egyedi, kiválasztott esetek felülvizsgálatára. E kulcsfontosságú kérdés alapjának további kibontása érdekében fontos ismételten kiemelni, hogy a tartalommoderálás kizárólag a FOB által folytatott eljárás által érintett ügy tartalmára és kontextusára vonatkozik (beleértve a képeket és videókat), nem érinti azonban az oldalneveket, URL-címeket vagy a felhasználók által generált alternatív tartalmak egyéb formáit, amelyek jogellenes tartalmat vagy gyűlöletbeszédet tartalmazhatnak. Példával egyszerűsítve a fentieket, ha egy Facebook-csoport testreszabott URL-neve antiszemita vagy rasszista szlogeneket vagy mottókat tartalmaz, a FOB-nak nincs hatásköre annak felülvizsgálatára.[56]
Egy lehetséges és logikus megoldás lenne, ha a FOB mandátumát kiterjesztenék más kérdésekre is, például az algoritmikus átláthatóságra, az adatvédelemre és a felhasználói biztonságra, beleértve a holisztikus felülvizsgálati jogkört az összes lehetséges felhasználó által generált tartalom felügyeletére.
Ezt úgy lehetne elérni, hogy a Boardon belül különböző bizottságokat vagy munkacsoportokat hoznának létre, amelyek a platformirányítás különböző területeire szakosodnak. A specifikus témákban, diszciplínákban és szakterületeken járatos munkacsoportok így képesek lennének az algoritmusokat jogi, társadalmi, elméleti és akár technikai szempontból is felülvizsgálni és az algoritmusokkal kapcsolatban tanácsot adni. E megoldási javaslat természetéből adódóan a Facebook azt kockáztatja, hogy elveszíti az algoritmikus mechanizmusok feletti abszolút hatalmát, azonban a fent említett, az illegális tartalomajánlással és az adatvédelemmel kapcsolatos kritikus hangok mélyebb és alaposabb választ kapnának, amely immáron elismert és független szakértők kutatásán és véleményén alapulna.
- 235/236 -
Mivel a FOB független szerv, nincs közvetlen elszámoltathatósága a felhasználók, a joghatóságok vagy akár nemzeti vagy nemzetközi szervek felé. Ennek oka természetesen a Facebook, a Board és a felhasználók közötti szigorúan magánjogi viszony,[57] azonban a FOB döntésének fent említett terjedelmét és hatáskörét tekintve a Testület elszámoltathatósága alapvetően a platformot (Facebook) érinti, nem pedig a felhasználók milliárdjait, akik felett precedensértékű döntést hozhat. Ez a kérdés erősen aláássa a döntéshozatal hitelességét, vagy radikálisabb értelemben, a döntéshozás legitimitását.[58] A Board alapvetően demokratikus és jogi elszámoltathatóságot nélkülöző módon "uralkodik" potenciálisan milliárdok véleménynyilvánítási szabadság felett. Bár a felhasználók javasolhatnak tagokat a Boardba való felvételre, végsősoron a Trust dönti el, hogy ki választható vagy távolítható el Board tagként. E körben fontos kiemelni, hogy a Board összességében önkényesen és előreláthatóság nélkül választja ki ügyeit, és a felhasználóknak nincs joguk fellebbezni a FOB döntései ellen.[59] Ez az elszámoltathatósági kérdés bizalmi problémák szülőhelyévé válhat, amely abból ered, hogy a döntések ellen fellebbezni kívánó felhasználóknak semmilyen hatalmuk vagy befolyásuk nincs az ügyek felülvizsgálatára és a döntésekre. A fenti problémát más oldalról megközelítve: a pénzügyi háttér és az ahhoz kapcsolódó átláthatóság hiánya szintén jelentős kérdéseket vet fel mind a pártatlansággal, mind a függetlenséggel kapcsolatban. Az is feltételezhető, hogy bár a 2023 márciusáig felülvizsgált ügyek többségében a FOB felülbírálta a Facebook eredeti tartalommoderálását, semmi nem utal arra, hogy a kiválasztott ügyek olyan kérdéseket és gyakran felvetett polémiákat taglalnának, amelyeket a felhasználók többsége jelentősnek tarthatna.[60]
Ennek a kritikus kérdésnek a megoldására egy vagy több független felügyeleti intézmény(ek) ("megbízható felülvizsgálók vagy megbízható szakértők") létrehozása jelenthetne megoldást. Ezek a szervek a Board felett működnének a demokratikus értékek, valamint az alkotmányos és emberi jogi jogszabályok érvényesítése érdekében. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) által javasolt megbízható bejelentőkre vonatkozó szabályokhoz[61] hasonlóan a különböző szakterületekről érkező megbízható szakértők, tényellenőrök, független civil szervezetek, valamint a marginalizált és kisebbségi csoportok képviselői státuszt kaphatnának a Board működésének felügyeletére. Kötelező erejű javaslatokat is tehetnének a döntéshozatali és végrehajtási elszámoltathatóság megoldására. Ez a megoldás alaposan és összességében súrló-
- 236/237 -
dásmentesen illeszkedne az Oversight Board alapfilozófiájába és narratívájába, amely a szakértelmet, az átláthatóságot és a független áttekintést helyezi előtérbe.[62] A FOB szigorúbb jelentéstételi mechanizmust is létrehozhatna, amelyet a fentebb részletezett megbízható felülvizsgálók áttekinthetnének. A jelentések részletesen megvizsgálnák, hogyan és miért választanak ki bizonyos eseteket, valamint alaposabb felügyeletet biztosítanának a Facebook által hozott döntések végrehajtásának hatékonyságáról.
Az Oversight Board összetételét és döntéshozatali folyamatát különböző lehetséges elfogultságok, például földrajzi, ideológiai vagy kulturális elfogultságok befolyásolhatják.[63] Bár a Facebook azzal a kifejezett elképzeléssel hozta létre a FOB-ot, hogy a tagság és a szervezeti háttér sokszínű legyen,[64] a Board jelenleg minimálisan tükrözi ezt a filozófiát. Az Oversight Board Trust hat tagból áll; négy az Egyesült Államokból származik, egy az Egyesült Királyságból és egy dél-afrikai tag van.[65] A Board 23 jelenlegi tagja közül 6 származik az Egyesült Államokból, és bár a legfrissebb statisztikák szerint Indiában a legmagasabb a havi aktív felhasználószám a Facebookon, csupán egy tag származik Indiából.[66] A sokszínűség a tagok szakértelmének, illetve foglalkozásának tekintetében is limitált; a tagok túlnyomó többsége jogász, ügyvéd vagy jogi szakember. Kiemelendő, hogy az etnikai és szexuális kisebbségi csoportok alulreprezentáltak a tagok vonatkozásában.
Az emberi jogi bíróságokkal kapcsolatos analógiák kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a nemzetközi emberi jogi bíróságok történelmileg elkülönültek a nemzeti és a regionális bíróságoktól,[67] és mivel az egyes bíróságok sajátosságai kialakultak, a FOB előtt nyitva állhat az a lehetőség, hogy egyfajta "regionális testületté" váljon. E tekintetben a regionális testületek kontinensek szerinti bontásban működhetnének, amely azt eredményezné, hogy a helyi (regionális) nyelvek, kulturális szokások, jogi és társadalmi összefüggések ismerete alapján megalapozottabb döntéseket lehetne hozni a territoriális alapon illetékes ügyekben. Kiemelendő továbbá, hogy a regionális testületek sokkal több ügyet tudnának elbírálni, mint a FOB a jelenlegi formában. A sokszínűség kérdésének megoldására a másik lehetőség, hogy a Trust képzési és oktatási programokba proponál a tagok számára, annak érdekében, hogy tisztában legyenek saját lehetséges elfogultságaikkal, és képesek legyenek a döntéshozatali folyamatokban az elfogultságok felismerésére és mérséklésére. Az ilyen képzéseknek hangsúlyozniuk kell a kulturális kompetenciát, az empátiát és a különböző tapasztalatok és néző-
- 237/238 -
pontok iránti érzékenységet. Ez az oktatási szempont magában foglalja a fent említett kirekesztett és nem reprezentált csoportokkal kapcsolatos tudatosítást célzó oktatási kampányokat is.
A 3.2. fejezetben említett elszámoltathatóság hiányával szoros összefüggésben a másik kiemelendő probléma a döntések nagyobb, szélesebb, akár a Facebook kontextusán túlívelő hatásának hiánya.[68] Bár a FOB-ot a tartalommoderálásával kapcsolatos összetett és vitás kérdések lehetséges megoldásaként aposztrofálták, a Facebook moderálási mechanizmusaival kapcsolatban nem történt érdemi vagy lényegi változás. A FOB "mikroszkopikus" számú döntés hoz, emiatt működése nem okozhat jelentős változást a tartalommoderálásban - mindaddig, amíg a jelenlegi végrehajtási mechanizmusok változatlanok maradnak.[69] Szintén polemikus, hogy a FOB nem tudja valóban végrehajtani a döntéseit - ha a Facebook kitérne a FOB döntése elől, vagy akár radikálisabb értelemben teljesen figyelmen kívül hagyná azt, a Boardnak nincs eszköze arra, hogy érdemi nyomást gyakoroljon a platformra.[70] Ráadásul a Board végrehajtási hatáskörének hiánya azt is implikálja, hogy a döntései csak akkor hatékonyak, ha a Facebook úgy dönt, hogy betartja őket, amely aggasztó végrehajtási szakadékot teremt. E szakadék ugyanis végsősoron, alapjaiban véve annyit jelent, hogy a platform és a FOB közötti kapcsolat csak addig horizontális, amíg a Facebook diszkrecionális alapon úgy dönt, hogy ez horizontális legyen.
A hatásprobléma megoldására egy ambiciózus és egy gyakorlatias megoldást javasolok. Az ambiciózus javaslat a Facebook és a Board közötti alapvető kapcsolat holisztikus áttekintését vonná maga után, ahol a FOB kikényszeríthetné a döntések érvényesítését a vállalat bíróság elé vitelével vagy egy független közvetítői mechanizmusnak való alávetéssel. Természetesen ez a javaslat igen jelentős tőkenöveléssel és a Facebook hatáskörének radikális csökkentésével is járna, ugyanakkor a hatás szempontjából mindenképpen pozitív lehetőség lenne. A gyakorlati javaslat a hatékonyabb szabályzatok kidolgozásában áll, amelyek garantálhatnák, hogy a vállalat minden döntést kövessen és figyelembe vegyen. E szabályzatok átültetésén keresztül egy produktív és a felhasználók szempontjából előnyös párbeszéd kezdődhetne a FOB és a platform között.
Bár a Board igyekszik az átláthatóság zászlóshajója lenni a Facebook tartalommoderálásával kapcsolatban, lényegében ezt nem teszi meg. Az átláthatóság kérdését három különálló rész-problémára érdemes bontani: (1) a FOB tagjainak kiválasztása és kine-
- 238/239 -
vezése átláthatóságára, (2) az eljárások átláthatóságára és (3) a belső működés átláthatóságára. Először is, ami az átláthatóság hiányát illeti a tagok kiválasztása és kinevezése tekintetében, ismét meg kell jegyezni, hogy a végső döntéseket kizárólag a Trust tagjai hozzák meg. A pénzügyi kérdéseket és a sokszínűséggel kapcsolatos aggályokat figyelembe véve a tagok kiválasztására, kinevezésére és eltávolítására vonatkozó abszolút hatalom riasztó átláthatósági hiányosságokat okoz. Másodszor, a döntéshozatali folyamat részletes magyarázata általában hiányzik a döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó végleges határozatokból. Azt is meg kell jegyezni, hogy a döntéshozó tagok nevét soha nem hozzák nyilvánosságra, és a kisebbségi vélemények névtelenek. A döntéshozatali átláthatóság hiánya megnehezítheti a felhasználók számára a Board érvelésének megértését, és alááshatja a döntések hitelességét. Harmadszor, ami a belső működés átláthatóságát illeti, jelenleg nincs hivatalos vagy kötelező érvényű dokumentum vagy jelentés, amely bemutatná a Board finanszírozását vagy személyi összetételét, amely szintén nagymértékben hátráltatja és visszaveti az átláthatóságát képét mind a Board státuszának, mind működésének tekintetében.
A három problémára három hatásos megoldást proponálok. A tagok kiválasztásának átláthatóságának növelése érdekében a Trust részletes tájékoztatást vagy dokumentációt adhatna a kritériumokról és a kinevezési folyamatról. A döntéshozatallal kapcsolatos átláthatósági probléma megoldása érdekében a FOB-nak nyilvánosságra kell hoznia a döntést hozó tagok személyazonosságát, és részletes magyarázatot kell adnia a bíráló tagok főbb érveiről, valamint a kisebbségi véleményekről. Végül a belső működés átláthatóságával kapcsolatos problémák megoldásának egy nyilvánvaló - de meglehetősen valószínűtlen - forgatókönyve a Board személyi állományának, költségvetésének és működési költségeinek részletes dokumentálása.[71] Jelen állás szerint, mint fentebb említésre került, ez valószínűtlen, mivel a Trust eddig nem volt hajlandó felfedni az igazgatótanács pénzügyi hátterét.
A Board alapvető problémája, amelyet számos kutató is többször kiemel, a korlátozott hatáskör.[72] E korlátozott hatáskör magával vonja a 3.1-3.5. szakaszokban említett tartalmi kérdéseket, mint például az algoritmusok vagy akár a mesterséges intelligencia alapú tartalommoderálási mechanizmusok felülvizsgálatának képtelensége és a joghatósági kérdések. Felmerül a kérdés: miért csak és kizárólag Facebook ügyeket tárgyalhat a FOB, ha a Meta Platforms tulajdonában van a legnagyobb közösségi média- és csevegőplatformok többsége, így a Facebook mellett az Instagram vagy a WhatsApp is? Ami az utóbbit illeti, a csevegőplatform statisztikai aspektusból nézve messze a legnagyobb Messenger-alkalmazás kétmilliárd aktív havi felhasználóval, amelyet a WeChat követ "csak" 1,2 milliárd felhasználóval.[73] A FOB azonban nem rendelkezik
- 239/240 -
semmilyen ellenőrzéssel vagy kapcsolattal a Messenger-platform vonatkozásában, beleértve annak felhasználóit.[74]
Az Oversight Board hatáskörének kezelésére kézenfekvőnek tűnő megoldásként javasolható a Board hatáskörének kiterjesztése más, a Meta alá tartozó közösségi médiaplatformokra. Ez magában foglalhatná más szervezetekkel és érdekelt felekkel való kooperatív partnerséget akár azzal a célzattal is, hogy a szabályozás és a platformpolitikák egységesek és harmonizáltak legyenek az érintett felületeken.
Talán a leglényegesebb probléma a hozzáférhetőség rendkívüli korlátozottsága. A Testület által közzétett negyedéves jelentések szerint negyedévente közel 200 000 jogorvoslat iránti kérelmet nyújtanak be a FOB-hoz.[75] Megdöbbentő azonban, hogy ehhez a nagyságrendileg kiemelkedő számú bejelentésszámhoz képest a Testület negyedévente három-öt határozatot hoz. A megdöbbentő eltérés szemléltetésére javasolt, hogy maradjunk a számok tagadhatatlan tényszerűségénél. Ha a negyedéves átlagszámokat vesszük figyelembe, akkor az összes fellebbezés 0,000025%-át vizsgálják felül. Ez azt jelenti, hogy az embernek nagyobb esélye van arra, hogy a pókerasztalnál royal flush leosztást kapjon, és valamivel pechesebbnek kell lennie ahhoz, hogy villámcsapás érje (0,000001°%, a pesszimistább becslések szerint). Az elérhetőségi problémát számos tényező okozza. Amint a 3.3. szakaszban említésre került, az egyik fő tényező a nyelvi diverzitás hiánya a jelenlegi kontextusban. Bár a Facebook - a FOB döntései nyomán -pozitív erőfeszítést tett, amikor úgy döntött, hogy lefordítja a Közösségi irányelveket számos dél-ázsiai nyelvre, amely lehetővé tette, hogy mintegy 400 millió felhasználó megismerhesse a vállalat irányelveit, még mindig riasztóan sok az olyan nyelv, amelyekre egyelőre a Facebook szabályzatokat nem fordították le, ezért ezek a felhasználók más nyelvű (főként angol) dokumentumokból kénytelen tájékozódni.[76]
A fenti szakaszokból egy másik problémára is lehet következtetni. A hozzáférés hiánya értelmezhető technikai szempontból is: a tagok hiánya miatt nem tud több esetet felülvizsgálni a FOB. Ebben az értelemben konstruktív megvalósítás volt a gyorsított felülvizsgálat bevezetése, azonban kétségtelenül problémásnak hathat, hogy több évbe telt, mire felismerte a Facebook, hogy a nagyobb számú ügyhalmaz gyorsabb ütemben történő felülvizsgálatára kiemelkedően nagy szükség van és ehhez új eljárási mechanizmusok implementálása szükséges.[77]
- 240/241 -
A következőkben, gyakorlatilag szintetizálva és referálva a fenti hét polémiára, a Board függetlenségének ambivalens jellegére hívom fel a figyelmet. A függetlenség kérdését két szemszögből érdemes megközelíteni: (1) tagok kinevezésének átláthatatlansága és (2) a finanszírozási forma és a pénzügyi függőség kérdése.
A (1) tagok kinevezésének tekintetében fentebb említésre került, illetve a Board 2023. áprilisi híreiből is kiderül,[78] hogy az első tagok - azaz 17 tag - kinevezése során a Meta javasolt személyeket a Boardba. Ugyan a Board legfrissebb hírei szerint a Meta 2023 áprilisától kezdve "kivonul" a tagok nevezése és választása kapcsán, azaz ez a feladatkör innentől kezdve teljes egészében a Board hatáskörévé válik, kérdéses, hogy az eddigi gyakorlat és státusz függetlenségét mennyiben befolyásolta, illetve befolyásolhatta a Meta.[79] E kérdésesség feloldására és tulajdonképpeni megoldására alakult meg a Citizens nevű civil szervezet által alapított "The Real Oversight Board" ("az igazi Oversight Board", a továbbiakban: "TROB"), amely teljes mértékben független a Metától és annak bármilyen affiliációjától.[80] A TROB élesen bírálja a FOB működését és kialakítását, ideértve a FOB függetlenségét is.
A függetlenség polémiájának másik aspektusa a pénzügyi függetlenség zavaros értelmezése. Kérdés ugyanis: mennyiben független egy szerv, amelyet egy vállalat hoz létre a saját tevékenységének monitorozására, amelybe a nevezett vállalat maga delegál tagokat, továbbá amelynek működésére 130 millió amerikai dollárt biztosít a cég? A pénzügyi függőség potenciális befolyásolási kockázatot jelent, mivel ezáltal a platformok közvetett nyomást gyakorolhatnak a Boardra azáltal, hogy gyakorlatilag megszabják annak teljes költségvetését.[81] Egy ilyen finanszírozási struktúra kétségeket ébreszthet a Board autonóm egységként való működésével kapcsolatban, és sebezhetővé teszi a külső nyomásgyakorlással szemben, ami veszélyezteti a szabályozó testület hatékonyságát.
A megoldási javaslat terén e helyütt a Board, ahogy fentebb említettem, maga is intézkedik azzal, hogy többé nem lesz befolyása a Metának a tagok szelekciójára. Ugyanakkor két aggályra fontos rávilágítani. Egyfelől érdekes helyzetet teremt, hogy a FOB miért csak három évvel az alakulása után implementálta ezt az új rendelkezést, a fenti új szabályozás alapján percipiálva, hogy a Board függetlensége megkérdőjelezhető.[82] Másfelől kétségeket vet fel a fenti szabály mellett elfogadott legújabb rendelkezés is, amely szerint az eredetileg 40 fősre tervezett Board nem megfelelő, ezért a Meta jóváhagyásával a FOB úgy döntött, hogy "gyakorlati szempontból 26 fő az az optimális létszám".[83] Mindemellett megemlítendő az is, hogy a Meta által delegált tagok tagsá-
- 241/242 -
gát egyidőben a fenti döntésekkel meghosszabbították 3 évvel,[84] ennek értelmében a Board által immáron függetlenül választott tagok a következő években technikai szempontokból véve egészen biztosan kisebbségben lesznek a nem függetlenül választott tagokkal szemben.
E helyütt egy másik, bizonyos értelemben szélsőséges alternatívát is be kívánok mutatni a fenti szakaszokban felvázolt aggályok kapcsán. Mi lenne, ha a Facebook figyelmen kívül hagyná a Board fejlesztésére vonatkozó proaktív megoldásokat, és a FOB jövőjét illetően egészen más utat választana? Mi történne, ha a Felügyeleti Testület "feloszlana"?
A felhasználókra és a platformokra gyakorolt lehetséges következményekről csak találgatni lehet, azonban néhány elképzelhető eshetőségeket mindenképpen meg kell említeni. Globális szempontból nézve nem lenne független testület, amely felülvizsgálná a Facebook által hozott tartalommoderálási döntéseket, amely az átláthatóság és a felhasználók és a platformok közötti kapcsolat iránti bizalom drámai csökkenéséhez vezethetne.[85] Pénzügyi szempontból a platformot bizalmatlanság érhetné, és elveszíthetné a régi és új felhasználók elkötelezettségét. A felhasználók számára a tartalommoderálásnak nem lenne felügyelete, ami azt jelenti, hogy a szisztematikus és folyamatosan előforduló mesterséges intelligencia és emberi tartalommoderálási hibák ellen nem lehetne élni egy ultima ratio felülvizsgálati eljárással. Ez szintén meghatározó tényező lehet a véleménynyilvánítás szabadsága és a dermesztő hatás (chilling effect) szempontjából. Erre példaként szolgálhat a Knin-karikatúra esete, ahol emberi moderátorok tucatjainak nem sikerült helyesen értelmeznie egy szatirikus karikatúrán keresztül ábrázolt, a szerbek elleni etnikai gyűlöletre vonatkozó, mélyen gyűlöletkeltő, idegengyűlölő és diszkriminatív tartalmat, felhasználók ezrei maradtak hatékony jogorvoslat nélkül a burjánzó gyűlöletbeszéddel szemben.[86] Jogi szempontból a Board feloszlatása a platform részéről a jelenlegi jogi és szabályozási tendenciákkal ellentétes lépést is jelent.[87] A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet ismét idézve: az európai szabályozás hangsúlyozza és egyértelmű és pontos mechanizmusokat hoz létre az alternatív döntéshozatalhoz kapcsolódóan.[88] Az innovatív felügyeleti mechanizmus derogálása következésképpen nemcsak a platform és a felhasználók számára lenne káros, hanem a peren kívüli (alternatív) vitarendezésre vonatkozó szabályozással és megoldásokkal kapcsolatos erős rosszallásról is tanúskodna.[89]
- 242/243 -
Jelen tanulmány átfogó áttekintést nyújtott a FOB mechanizmusainak, szerkezetének, státuszának és működésének értékelésével kapcsolatos főbb kérdésekről. Alternatív perspektívaként a FOB feloszlatását is felvázoltam, ideértve ennek lehetséges - és többnyire negatív - következményeit is. A FOB természeténél fogva korlátozott, mind a státusz, mind a hatás szintje tekintetében. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az a kezdeményezés, hogy a platform irányítását, a tartalommoderálását és a felhasználókkal kapcsolatos kérdéseket egy független szakértői testület létrehozásával közelítsék meg, gyümölcsöző és előnyös módja a megfelelő, felhasználóorientált platformhasználati élmény kialakításának. Bár a fentiekben részletezettek szerint a FOB még mindig alapvető elszámoltathatósági, hitelességi és legitimitási hiányosságoktól szenved, a tanulmány kiemelte a független, szakértelemmel rendelkező, szakértelemre épülő, pénzügyi és ideológiai szempontból független alapon finanszírozott felülvizsgálati testület fontosságát és jelentőségét. Továbbá, ha a javaslatokat a FOB kontextusában vizsgálnák meg, a Facebookon nagyobb biztonságot és védelmet élvezne a véleménynyilvánítás szabadsága és más szabadságjogok. ■
JEGYZETEK
[1] Ezra Klein: Mark Zuckerberg on Facebook's hardest year, and what comes next. Vox, 2018. április 2. https://tinyurl.com/3nta8rx2
[2] Ruby O'Kane: Meta's Private Speech Governance and the Role of the Oversight Board: Lessons from the Board's First Decisions. Stanford Tech. Law Review, vol. 25., no. 2. (2022) 168-170.
[3] Robert Gorwa: The platform governance triangle: conceptualizing the informal regulation of online content. Internet Policy Review, vol. 8., no. 2. (2019); Elettra Bietti: A Genealogy of Digital Platform Regulation. Georgia Law Tech. Review, vol. 7., no. 1. (2023).
[4] David Wong - Luciano Floridi: Meta's Oversight Board: A Review and Critical Assessment. Minds & Machines, (2022) 6-7.
[5] Ibid. Edward L. Pickup: The Oversight Board's Dormant Power to Review Facebook's Algorithms. Yale Journal on Regulation Bulletin, vol. 39., no. 1. (2021).
[6] Pickup (2021) i. m. 6-8.; Michael Lwin: Applying International Human Rights Law for Use by Facebook. Yale Journal on Regulation Bulletin, vol. 38, no. 53. (2020) 56-60.; Hillary A. Sale: Monitoring Facebook. Harvard Business Law Review, vol. 12. (2022) 403-411.
[7] Facebook Oversight Board Charter. https://tinyurl.com/v6u2p9er
[8] Ld. Lwin (2020) i. m.; Javier Pallero - Carolyn Tackett: What the Facebook Oversight Board means for human rights, and where we go from here. Accessnow, 2020. június 1. https://www.accessnow.org/facebook-oversight-board-where-we-go-from-here/
[9] O'Kane i. m. 175-184.; Evelyn Mary Aswad: The Future of Freedom of Expression Online. Duke Law & Technology Review, vol. 17. (2018); David Kaye: Report of the Special Rapporteur on the Promotion and Protection of the Right to Free-dom of Opinion and Expression. UN report, 2017.
[10] Kate Klonick: Inside the Making of Facebook's Supreme Court. New Yorker, 2021. február 21. https://www.newyorker.com/tech/annals-of-technology/inside-the-making-of-facebooks-supreme-court
[11] Kate Klonick: The Facebook Oversight Board: Creating an Independent Institution to Adjudicate Online Free Expression. The Yale Law Journal, vol. 129. (2020) 2425.
[12] Klein i. m.
[13] Ld. David Kaye: A Human Rights Approach to Platform Content Regulation. UN report, 2019.; Tarleton Gillespie: The Politics of 'Platforms'. New Media & Society, vol. 12., no. 3. (2010) 347-364.; Josh Cowls et al.: Constitutional Metaphors: Facebook's 'Supreme Court' and the Legitimation of Platform Governance. New Media & Society Online, 2022.
[14] Lendvai Gergely Ferenc: Az Oversight Board működése és bíráskodása a gyűlöletbeszéd kontextusában. In Medias Res, 2023/2. (megjelenés alatt); Kevin Frazier: Why Meta Users Need A Public Advocate: A Modest Means To Address The Shortcomings Of The Oversight Board. Richmond J.L. & Tech., vol. 28. (2022) 608-609.
[15] Chinmayi Arun: Facebook's Faces. Harvard Law Review Forum, vol. 135. (2022) 20-22.
[16] O'Kane i. m. 168.
[17] Pickup i. m. 8.
[18] Klonick (2020) i. m. 2432-2433.
[19] Susan Benesch: But Facebook's Not a Country: How to Interpret Human Rights Law for Social Media Companies. Yale Journal on Regulation Bulletin, vol. 38, (2020) 91.
[20] Evelyn Douek: Facebook's Oversight Board: Move Fast with Stable Infrastructure and Humility. North Carolina Journal of Law & Technology, vol. 21, (2019) 15-17.
[21] Terry Flew-Rosalie Gillett: Platform Policy: Evaluating Different Responses to the Challenges of Platform Power. Journal of Digital Media & Policy, vol. 12, no. 2 (2021), 244.
[22] Facebook Oversight Board: Oversight Board announces plans to review more cases, and appoints a new board member. Facebook, 2023. február, https://tinyurl.com/bkkauem7
[23] Bayer Judit: A Facebook Ellenőrző Bizottság mont alternatív vitarendező szerv. Fundamentum, 2022/3, (2022) 5-16.
[24] Oversight Board Bylaws.
[25] Facebook Oversight Board (2023) i. m.
[26] Facebook Oversight Board Charter.
[27] Uo.
[28] Brent Harris: Establishing Structure and Governance for an Independent Oversight Board. Meta, 2019. szeptember 17., https://about.fb.com/news/2019/09/oversight-board-structure/
[29] Sara Fischer: Meta provides another $150 million in funding for its Oversight Board. Axios, 2022. július 22., https://www.axios.com/2022/07/22/meta-facebook-oversight-board-funding
[30] Allana Akhtar: Facebook is reportedly paying its Oversight Board 6-figure salaries only for it to tell the company to solve its own problems. Insider, 2021. május 6., https://tinyurl.com/ycysv9f8; Riku Neuvonen - Esa Sirkkunen: Outsourced justice: The case of the Facebook Oversight Board. Journal of Digital Media & Policy, 2022. 6.
[31] Lwin i. m. 56-66.
[32] Gosztonyi Gergely: Az internetes tartalomszabályozással kapcsolatos új gondolkodási irányok az Amerikai Egyesült Államokban. Miskolci Jogi Szemle, 2021/4. 44.
[33] Uo.
[34] Klonick (2020) i. m. 2462-2465.
[35] Laurence R. Helfer - Molly K. Land: The Meta Oversight Board's Human Rights Future. Duke Law School Public Law & Legal Theory Series, no. 2022-47. (2022) 7-13.
[36] Klonick (2021) i. m.
[37] Razier i. m. 606-608.
[38] Kate Klonick: The New Governors: The People, Rules, And Processes Governing Online Speech. Harvard Law Review, vol. 131. (2018) 1616-1624.
[39] Uo.
[40] Oversight Board Bylaws.
[41] Lendvai (2023a) i. m.
[42] Oversight Board case no. case 2020-007-FB-FBR.
[43] Oversight Board case no. case 2021-001-FB-FBR.
[44] Oversight Board case no. case 2020-006-FB-FBR.
[45] Oversight Board case no. case 2021-015-FB-UA.
[46] Helfer-Land i. m. 39-44.
[47] Ld. ehhez: Lwin (2020) i. m.
[48] Lendvai (2023a) i. m.
[49] Ehhez ld. Papp János Tamás: A közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében. Budapest, Wolters Kluwer, 2022. 231-237.
[50] Evelyn Douek: The Oversight Board Moment You Should've Been Waiting For: Facebook Responds to the First Set of Decisions. Lawfare, 2021. február 26. https://tinyurl.com/5n6vu2ym
[51] Ivana Vukčević: Facebook Oversight Board's Decision On The Indefinite Suspension Of Donald Trump's Account. Pravni Zapisi, vol. 12., no. 1. (2021) 295-311.; Dawn Carla Nunziato: Protecting Free Speech and Due Process Values on Dominant Social Media Platforms. Hastings Law Journal, vol. 73, no. 5. (2021) 1255-1280.
[52] Lendvai Gergely Ferenc: Zwarte Piet a Facebook Oversight Board kontextusában - a Zwarte Piet és a kulturális különbségek értelmezése. Arsboni, 2023/3-4. 22-31.
[53] Facebook Oversight Board Charter.
[54] Wong-Floridi i. m.; Pickup i. m.; Neuvonen-Sirkkunen i. m.
[55] O'Kane i. m. 192-194.; Pickup i. m. 9-15.
[56] Douek (2019) i. m 63.
[57] Mårten Schultz: Six Problems with Facebook's Oversight Board. Not enough contract law, too much human rights. In: Judit Bayer et al. (ed.): Perspectives on Platform Regulation: Concepts and Models of Social Media Governance Across the Globe. Baden-Baden, Nomos, 2021. 154-156.
[58] Helfer-Land i. m. 46-50.
[59] Oversight Board Bylaws.
[60] Evelyn Douek: What Kind of Oversight Board Have You Given Us? Chicago Law Review Online, 2020 május, (2020).
[61] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet), 2022. október 27., 56-57. o.
[62] Vö.: Zahra Takhshid: Regulating Social Media in the Global South. Journal of Entertainment and Technology Law, vol. 24., no. 1., (2021) 2-55.
[63] Wong-Floridi i. m. 10-12.
[64] Facebook Oversight Board Charter.
[65] Oversight Board Trustees. https://www.oversightboard.com/governance/
[66] Meet the Board. Oversight Board, https://www.oversightboard.com/meet-the-board/; Facebook statistics. Statista, 2023.05.08. https://www.statista.com/topics/751/facebook/#dossier-chapter2
[67] Human Rights in the Administration of Justice. New York-Genf, UN Publishing, 2003.
[68] Wong-Floridi i. m. 9-10.
[69] Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig: A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása. Budapest, Gondolat, 2022. 127-132.
[70] Wong-Floridi i. m. 9-10.
[71] Douek (2020) i. m.
[72] Wong-Floridi i. m. 9.; Pickup i. m. 11-12.
[73] Whatsapp statistics. Statista, 2023. május 10., https://www.statista.com/topics/2018/whatsapp/
[74] Klonick (2020) i. m. 2483.
[75] Oversight Board Q4 2022 Transparency Report.
[76] Maggie Fick - Paresh Dave: Facebook's flood of languages leave it struggling to monitor content. Reuters, 2019. április 23., https://www.reuters.com/article/us-facebook-languages-insight-idUSKONlRZ0DW
[77] Facebook Oversight Board (2023) i. m.
[78] Updates on Oversight Board membership. 2023. április 5., https://tinyurl.com/3c8ub9un
[79] Uo.
[80] The Real Oversight Board. https://the-citizens.com/campaign/real-facebook-oversight-board/
[81] Vö. Wong-Floridi i. m. 4.
[82] Andrew Morse - Queenie Wong: Facebook says it can't keep up with oversight board's recommendations. CNET, 2021. november 9., https://tinyurl.com/mt87zpkb
[83] Updates on Oversight Board membership. 2023. április 5., https://tinyurl.com/3c8ub9un
[84] Uo.
[85] Wong-Floridi i. m. 20-21.
[86] Oversight Board case no. 2022-001-FB-UA.
[87] Ld. Niva Elkin-Koren-Maayan Perel: Separation of Functions for AI: Restraining Speech Regulation by Online Platforms. Lewis & Clark Law Review, vol. 24., no. 3. (2020) 857-898.
[88] Digital Services Act, 54-56. o.
[89] Daniel Holznagel: A Self-Regulatory Race to the Bottom through Out-of-Court Dispute Settlement in the Digital Services Act. Verfassung, 2022. március 16., https://tinyurl.com/3jrejb85
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató (PPKE JÁK).
Visszaugrás
