Dr. Petrik Ferenc "Hogyan készítsünk Polgári Törvénykönyvet?" című írásában (Magyar Jog 2009. 11. szám] megidézi az olvasónak az 1896 januárjában alakult Általános Polgári Törvénykönyv tervezetét előkészítő kodifikációs bizottság munkájának történetét. írása végén felteszi a - meglehet választ valójában nem is váró - kérdést, hogy miként történt mindez "... a 2000-es évek elején?"
Az alábbiakban az általam koordinált (2007 nyarától 2009 őszéig tartó) több mint két esztendő szakmai tevékenységét jellemző módszertani elvekről és az azokat valóra váltó gyakorlatról szeretnék röviden számot adni. Ez az időszak a Vékás Lajos vezette kodifikációs bizottság első tervezetét követő társadalmi vita lezárultától a 2009. évi CXX. törvény (új Ptk. ) kihirdetéséig tartott, bár nem tagadom, hogy jelen áttekintés írása idején (vagyis 2009 decemberében) is segítséget nyújtok az új magánjogi kódex alkalmazásához szükséges feladatok teljesítéséhez.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) és személyesen magam is úgy tartottuk 2007 nyarán célszerűnek, ha döntés születik arról, hogy a Vékás professzor által vezetett kodifikációs bizottság keretei között kidolgozott és egyeztetett Ptk. tervezet mind tartalmában, mind az előkészítés módszertanát illetően érdemben módosul. (A tartalmi kérdésekről, problémákról ebben az írásban nem szólok, ezzel kapcsolatban lásd pl. "Eltérő és egyező álláspontok az új Ptk. előkészítése során" című írásomat, Magyar Jog 2008. 6. szám. ) Ami a módszertani szempontokat illeti, a kodifikációs bizottság vezetőjével folytatott megbeszélések azt az álláspontot erősítették meg, hogy a munka változatlan feltételek melletti folytatása esetén nincs esélye annak, hogy a kodifikációs bizottság által mérvadónak tekintett szakemberek felfogásával valódi, a siker esélyével kecsegtető vitába bocsátkozhassanak az eltérően gondolkodó szakértők, civil szervezetek, érdekképviseletek. Az IRM ezzel szemben mindvégig fontosnak tartotta, hogy a korrekt törvényelőkészítés követelményei az új Ptk. kidolgozása során ne sérüljenek. De mit is értek a "korrekt törvény-előkészítés" feltételein?
a) Mindenekelőtt mellőzhetetlen már a munka megkezdéséhez (különösen egy ilyen horderejű kódex esetén), hogy a javaslat kidolgozói határozott állásponttal rendelkezzenek a szabályozás irányáról, szemléletéről és ennek, a munkát mederben tartó felfogásnak világos társadalompolitikai karaktere is legyen. Meglátásom szerint a Vékás Lajos vezette testület munkájában esetenként nem volt fellelhető a valóságot progresszív módon alakítani kívánó társadalompolitikai meggyőződés, helyette olyan jogi "apró munkák" elvégzésére vállalkozott (pl. sok kis törvény egy nagy törvénybe foglalása), amely nem sérti a helyenként túlzottan is a fennálló jogi rezsimhez ragaszkodó bírói kar "érzékenységét".
b) Fontos továbbá, hogy a kódex előkészítését koordinálók biztosítsák a tervezettől eltérő álláspontok megjelenítésének lehetőségét, érdemi vitában történő ütköztetését, vállalják a nyilvános szakmai, politikai - a szó pozitív értelmében vett - konfrontációt. Úgy gondolom, hogy a Vékás Lajos vezette testület - bár senki sem volt elzárva attól, hogy a tárca honlapján közzétett tervezetre reflektáljon és sor került bírósági, ügyvédi fórumokon előadásokra, konzultációkra - nem kívánt lehetőséget adni arra, hogy a javaslatokról való döntést megelőzően egy-egy felvetés az érdekeltek és érdeklődők szélesebb köre által, különböző nézőpontból, a nyilvánosság kontrollja mellett szemrevételezésre kerüljön.
c) Harmadsorban, nélkülözhetetlen, hogy a törvényjavaslatot kidolgozó testület a viták nyomán ott, ahol az indokolt, korrigáljon, ne riadjon vissza az elkövetett hibák elismerésétől, képes legyen az érdemben másként gondolkodók álláspontját is magáévá tenni. A Vékás Lajos vezette testület ezen elvárásnak - véleményem szerint - meglehetősen szelektív módon tett eleget. Az igazságszolgáltatás véleményformáló testületei által tett javaslatokat tekintette mérvadónak, célja nem annyira a hibák feltárására és javítására irányult, hanem a tekintélyes szereplőkkel való kompromisszumok megkötésére.
d) Végül hangsúlyozni kell, hogy miközben a törvényelőkészítés óhatatlanul időigényes folyamat, hibás az a metódus, amely nem képes egy adott időpontban a viták lezárására, a még nyitott kérdések eldöntésére. A Vékás Lajos vezette testület az 1998-2007 között eltelt évtized során színvonalas előkészítő munkát végezve, kidolgozta a kódex első, ún. vitatervezetét. A törvényelőkészítés változatlan feltételek mellett történő folytatása esetén fennállt a veszélye annak, hogy az új Polgári Törvénykönyv sosem készül el (mint arra Sárközy Tamás több szakmai megbeszélésen is utalt), vagy olyan kódex kerül elfogadásra, amelynek nincs érdemi, aktuális mondanivalója a törvénykönyv kortárs olvasói, alkalmazói számára. Ez pedig álláspontom szerint az egész munka értelmét megkérdőjelezte volna.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
