https://doi.org/10.59851/mj.72.06.7
Az utóbbi években a helyi szinten zajló politikai versengés egyik visszatérő kérdésköre volt az egyes, önkormányzati finanszírozással működő lapok politikai szerepvállalásának megítélése és azon esetek elemzése, amikor ezen sajtótermékek valamely jelöltet igyekeztek előnyben részesíteni, kiemelni. Jelen tanulmány az önkormányzati lapok jogi helyzetét és működési szabályait kívánja bemutatni a választási kampány időszakában egy választási eljárásjogi alapelv, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség szempontjából.
Jogesetek száma: Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2.; Kúria Kvk.37.569/2019/2.; Kúria Kvk.II.37.907/2014/3.; Kúria Kvk.I.37.394/2014/2., Kúria Kvk.38223/2019/4.; Kúria Kvk.III.37.236/2018/4.; Kúria Kvk.37.482/2018/2.; Kúria Kvk.IV.37.423/2018/2.
Kulcsszavak: sajtószabadság; választási eljárásjog; esélyegyenlőség
One of the recurring issues in local political competition in recent years has been the political role of certain newspapers with municipal funding and the analysis of cases where these press products have tried to favour or highlight a candidate. This study aims to describe the legal situation and the rules of operation of municipal newspapers during the election campaign period from the point of view of a basic principle of electoral procedural law, such as equality between candidates and nominating organisations.
Keywords: freedom of the press; electoral procedure; equal opportunities
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) alapelvként rögzíti a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget,[1] mely egy, a választójog egyenlőségéből és a jogállamiság eszményéből fakadó alapelvi rendelkezés. Az esélyegyenlőség elve azt jelenti, hogy az állam, az önkormányzatok és az egyes állami és önkormányzati szervek nem tehetnek különbséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, a választásokon indulóknak azonos feltételeket kell biztosítaniuk.[2]
Az esélyegyenlőség alapelvének betartása a választott személyek és testületek legitimitásának, a demokrácia működésének fontos biztosítéka. Ahogy azt a Kúria egy döntésében kiemeli, a demokrácia nem képzelhető el a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az állam és az önkormányzat mint a közhatalom birtokosai nem befolyásolhatják a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet, nem járulhatnak hozzá a már fennálló különbségek növeléséhez, nem foglalhatnak állást valamely jelölt vagy jelölő szervezet mellett vagy azzal szemben.[3]
Sólyom László az esélyegyenlőség elvéhez kapcsolódóan megjegyzi, hogy a pártok esélyegyenlőségével kapcsolatban alapvetően két nehézség merülhet fel: a tényleges különbségek léte és az állam mélységes érintettsége.[4] Az állam érintettségéhez kapcsolódóan fontos látnunk, hogy a politika sajátossága, hogy az egyes állami és önkormányzati szereplők mind valamely politikai párthoz, eszméhez kötődnek, megvan a saját szimpátiájuk és saját érdekrendszerük, melynek következtében fontos lehet számukra bizonyos jelöltek választási győzelme. Ezen érintettséget megszüntetni nem lehet, viszont megfelelő szabályozási környezettel és ellenőrzési mechanizmusokkal csökkenthető a választási folyamatokra gyakorolt hatása.
Ahogy a Kúria egy másik döntésében megjelenik, az esélyegyenlőség egyik fontos eleme az, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek azonos objektív külső feltételek mellett képesek eljuttatni választási üzeneteiket a választókhoz, azonos eséllyel férnek hozzá azokhoz az eszközökhöz, melyekkel sikeresen és hatékonyan többszörözik meg a kommunikációjuk meggyőző erejét.[5] Az Alkotmánybíróság a 3096/2014. (IV. 11.) számú határozatában ezen gondolatmenethez hasonlóan kiemelte, hogy a jelölő szervezetek Alaptörvényen alapuló feladata a népakarat kinyilvánításában történő közreműködés, valamint a társadalmi problémák megfogalmazása és közvetítése a választópolgárok felé. Ezen alapvető feladatot csak akkor tudják ellátni a jelöltek és a jelölő szervezetek, ha mindannyiuknak azonos lehetőségek állnak rendelkezésre a választási kampányban. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán kiemelte: a szavazatokért folyó versenynek nyitottnak kell lennie.[6]
Az esélyegyenlőség megteremtésének talán a két legjelentősebb területe a média és a finanszírozás.[7]
A jelöltek és jelölő szervezetek kommunikációjának eszköze lehet többek között az önkormányzati fenntar-
- 391/392 -
tásban működő lap, mely mint az államháztartás részét képező önkormányzat forrásaiból működő sajtótermék a helyi közhatalmat jeleníti meg,[8] így az esélyegyenlőség alapelvének kötelezetti körébe tartozik, tehát nem tehet különbséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között működése során. Ezen pártatlan és részrehajlás nélküli működés egy közpénzből működő sajtótermék esetében nemcsak választási eljárásjogi szempontból fontos követelmény, hanem a kiegyensúlyozott és elfogulatlan tájékoztatás egyik alapfeltétele is.
A Ve. értelmezésében kampánytevékenységnek minősül a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb, kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.[9] A kampányeszköz kategóriájába esik minden olyan eszköz, mely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. Ezen eszközök körét a törvény maga is csak példálózó felsorolással határozza meg. Így kampányeszköznek minősül különösen a plakát, a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, a politikai reklám, a politikai hirdetés és a választási gyűlés.[10]
Az önkormányzati lapokban megjelenő, választással vagy az egyik jelölttel foglalkozó sajtóközleményeket alapvetően két kategóriába sorolhatjuk. A választói akaratot befolyásoló, vagy befolyásolni igyekvő közlemény lehet egyrészt politikai hirdetés, melynek fogalmi eleme az ellenérték. A politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól elkülöníthetőnek kell lennie, egyúttal pedig megjelentetésekor fel kell tüntetni a megrendelőjének nevét, lakhelyét, illetve székhelyét.[11]
Amennyiben a sajtóközlemény képes befolyásolni a választói akaratot (vagy megkísérli azt), de nem felel meg a politikai hirdetés fogalmi elemeinek, ugyanúgy kampányeszköznek minősülhet. Mind az önkormányzati lapban megjelenő politikai hirdetésre, mind pedig a politikai hirdetésnek nem minősülő, ámde kampányeszköznek tekintendő sajtóközleményre alkalmaznunk kell az esélyegyenlőség alapelvét, tehát meg kell vizsgálnunk azt, hogy az önkormányzati lap jogellenes különbséget tett-e jelöltek vagy jelölő szervezetek között a sajtóközlemény közzététele során. Ahogy arra a Kúria döntésében is kitér, az időközi kiadvány köteles felelősséget viselni az általa közzétett tartalmakért "abban az esetben is, amikor választási kampány idején tesz közzé politikai, közéleti tartalmakat".[12]
Az önkormányzati lapok különleges helyzete az esélyegyenlőség alapelvéhez kapcsolódóan nemzetközi jogirodalmi gyökerekkel is rendelkezik. A Velencei Bizottság 190/2002. számú véleménye, a választási kérdésekben követendő jó gyakorlatok kódexe a jelöltek esélyegyenlőségének kapcsán kiemeli a médiamegjelenéseket és különösen a köztulajdonú média jelentőségét.[13]
Az önkormányzati lapokban gyakran megjelenő, és sokszor vitákat kiváltó közleménytípus a választások időszakában az adott önkormányzat sikereit bemutató, gyakran egy jelölt vagy jelölő szervezet által használt színvilágra építő sajtóközlemény. A Kúria egy 2014-es döntésében foglalkozott Nyíregyháza város időközi lapjának, a Nyíregyházi Napló című folyóiratnak az egyik számával. A lapszám 16 oldalából négy oldalon egy jelölt választási programjához kapcsolódó tudósítást közölt, valamint megjelentetett egy, a város teljesítményét népszerűsítő és hirdető közleményt, mely a "közösen értük el - Nyíregyháza: az év feltörekvő települése", és a "Nyíregyháza többet ad! - www.nyiregyhaza.hu" szlogeneket alkalmazta. A közlemény színvilága megegyezett egy jelölő szervezet által használt arculattal, szövegezésében viszont nem népszerűsítette a jelölő szervezetet.
A sajtótermék kapcsán az első fokon eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság,[14] valamint a fellebbezési eljárásban eljáró Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) elutasította a kifogást arra hivatkozva, hogy a vitatott közlemények nem minősülnek politikai hirdetésnek.
A Kúria felülvizsgálati eljárásában megállapította, hogy bár a megjelent cikkek és a települési önkormányzati üzenet önmagában nem minősült politikai hirdetésnek, összességében a lapszám azonban alkalmas volt arra, hogy befolyásolja a választói akaratot és megbontsa a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget. A Kúria ezen döntésében kifejtette: "Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy je-
- 392/393 -
lölt mellett tűnik fel."[15] A közpénzből működő, önkormányzati fenntartású lapok nem hozhatnak működésük során előnyös helyzetbe egy jelöltet sem, nem biztosíthatnak számára a többi jelölttől eltérő, nagyobb mértékű kommunikációs eszköztárat és megjelenési lehetőséget.
A Kúria egy másik, "Erzsébetváros" nevű sajtótermékkel kapcsolatban hozott döntésében kifejtette: alapvetően az egyes jelölő szervezetek logójának, valamint jelmondatának képviselők által történő alkalmazása nem feltétlenül jelenti az egyenlő bánásmód követelményének, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének sérelmét. A hivatkozott ügyben az "Erzsébetváros" nevű sajtótermék "Képviselői híradó" című mellékletében több önkormányzati képviselő neve mellett szerepelt jelölő szervezetének logója, annak színvilága vagy a jelölő szervezetre történő szavazásra való buzdítás. Az ügyben a Kúria kiemelte, hogy "az önkormányzati képviselő az önkormányzat lapjában folytathat kampánytevékenységet, ez önmagában nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe. Az a tény, hogy az önkormányzati lapot helyi közpénzből finanszírozzák, nem jelenti azt, hogy az önkormányzati képviselő választókkal való kommunikációja csak a helyi közügyekre terjedhet ki, az országgyűlési vagy európai parlamenti választásokra nem."[16] Az érintett ügyben a "Képviselői híradó" elnevezésű melléklet kimondott célja volt, hogy az egyes képviselők megosszák gondolataikat, véleményüket a választópolgárokkal, ezen lehetőséggel pedig bármely képviselő élhetett. Ennek nyomán az esélyegyenlőség követelménye nem sérült, az önkormányzati lap minden képviselő számára lehetőséget biztosított gondolatainak megosztására, és arra, hogy ez jelölő szervezetének arculatával, szlogenjeivel történjen meg.
A választási kampány egyik jellegzetessége, hogy gyakran már hivatalban lévő, valamilyen tisztséget betöltő személyek indulnak újra egy pozícióért, válnak jelöltté. Az esélyegyenlőség szempontjából ilyen esetben vizsgálandó, hogy jogsértő-e ezen személyek szerepeltetése, tevékenységük bemutatása az önkormányzati lapokban.
A Kúria ezen kérdéshez kapcsolódóan a "Miskolci Napló" nevű folyóirat egyik lapszámát vizsgálta, melynek fedlapján egy jelölő szervezet fizetett politikai hirdetése szerepelt, tartalmát tekintve pedig egy "Közélet/választás" című rovatban foglalkozott a választási időszak aktuális híreivel, kérdéseivel. A beadványozó azt kifogásolta, hogy a fedlapon található politikai hirdetésen kívül az adott jelölő szervezet polgármesterjelöltje a folyóirat 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 11. és a 12. oldalán is szerepelt, összesen huszonkét helyen, ebből öt helyen fényképpel.
A Nemzeti Választási Bizottság az ügyhöz kapcsolódó, 1293/2014. számú határozatában a kifogást nem találta alaposnak. Az NVB döntésében kiemelte, hogy bár a polgármesterjelölt valóban többször is szerepelt a lapszámban, ezen szerepeltetés indoka a helyi önkormányzat életéhez szervesen kapcsolódó események bemutatása volt. Az adott személy önkormányzati feladatokat látott el, az önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó kötelezettséget pedig a választási kampány és annak menete nem függeszti fel. Az esélyegyenlőség elvének alkalmazásakor a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens, közjogi tisztséget viselő személyeinek megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható. Az NVB kiemelte továbbá, hogy a "Közélet/választás" nevű rovatban a lap nemcsak az adott jelölő szervezettel kapcsolatos híreket közölt, hanem minden más jelölt és jelölő szervezet feltűnt a hírekben, akár említés szintjén, akár képek formájában.
Az NVB kiemelte, hogy a "Miskolci Napló" című lapban megjelent tudósítások, hírek és cikkek - az 1. oldalon olvasható politikai hirdetést és a kifejezetten választási híreket tartalmazó 2. és 4. oldalon közölt tartalmon kívül - név szerint kifejezetten egyetlen pártot vagy jelölő szervezetet sem említenek, jelölő szervezetre utaló szín vagy szimbólum sem volt található ezeken oldalon. Mindezek nyomán az NVB nem tartotta alaposnak a kifogást.[17]
A Kúria az ügyhöz kapcsolódó felülvizsgálati eljárásában az NVB döntését helyben hagyta, egyúttal kiemelte, hogy az esélyegyenlőség követelményének megsértése csak akkor állapítható meg, "ha a kifogásolt kiadvány kiemelten csak egy párttal vagy jelölőszervezettel összefüggő cikkeket tartalmaz, indokolatlan előnyt biztosítva ezzel annak a pártnak vagy jelölőszervezetnek". A Kúria felhívta a figyelmet arra, hogy a polgármester tevékenységének bemutatása tisztségével összefüggésben, az önkormányzati tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátása okán történt, így a közlemények nem minősülhetnek kampányidőszakban egy jelölt népszerűsítésének.[18] Ezen gyakorlatát a Kúria más döntéseiben is megerősítette.[19]
Hasonló szempontokat emelt ki a Kúria 2018-as döntésében is[20] akkor, amikor a "Józsefváros" elnevezésű önkormányzati lap egyik számát vizsgálta. A kifogás tárgya az volt, hogy a választókerületben induló egyik jelölt, aki a kerület egyik volt polgármestere, többször is szerepelt az újság 2018. március 21-én megjelent lapszámában, valamint egy külön cikk keretében foglalkoztak egy jelölő szervezet listavezetőjének, Magyarország miniszterelnökének március 15-ei ünnepségen elmondott beszédével. A kifogás benyújtója kifogásában kiemelte, hogy más jelölő szervezetek, illetőleg jelöltek nem jelentek meg az újságban. A kifogást az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) az 52/2018. (III. 26.) számú határozatával elutasította arra hivatkozva, hogy a polgármester lapban történő megje-
- 393/394 -
lentetése polgármesteri munkájához kötődő tudósítás, a miniszterelnökkel kapcsolatos tudósítás pedig egy nemzeti ünnep eseményeinek a bemutatását szolgálta.
Az ügy kapcsán másodfokon eljáró NVB az OEVB döntését megváltoztatta, egyben kiemelte, hogy a lapszámban megjelent közlemények egy része - bár a polgármester személyét felülreprezentálják - az aktuális polgármesteri tisztséghez kapcsolódó beszámolókat tartalmaz, egyes közlemények viszont kitérnek a jelölt következő parlamenti és kormányzati ciklusokra vonatkozó terveire, melyek jelentősége nem a polgármesteri szerepkör, hanem a jelölti minőség körében értékelhető. Ennek nyomán a beszámoló alkalmas volt arra, hogy népszerűsítse a polgármestert úgy is, hogy a jelöltsége tényét nem említi.
A miniszterelnök március 15-ei ünnepségen elhangzott beszédének közlésével kapcsolatban az NVB kiemelte, hogy a beszédben nagy hangsúlyt kapott a közelgő választás jelentősége, a saját jelöltekre történő szavazásra buzdítás, valamint az ellenjelöltekkel kapcsolatos negatív vélemény. Ezen közvetítés mindezek alapján az NVB álláspontja szerint alkalmas volt arra, hogy az önkormányzati lap - semleges pozícióját feladva - valamely jelölt vagy jelölő szervezet mellett foglaljon állást.[21]
A Kúria az NVB döntésével egyetértett, kiemelte, hogy az esélyegyenlőség elve akkor érvényesülhet, ha a jelöltek és jelölő szervezetek számára azonosak azon objektív feltételek, melyek keretében üzeneteiket eljuttathatják a választópolgárok felé. Ennek során nincs jelentősége annak, hogy a jogszabálysértő sajtótermék hány emberhez jutott el, hiszen a beszámoló tartalma jelenti a jogszabálysértést.[22]
Szintén a "Józsefváros" elnevezésű önkormányzati lappal kapcsolatban nyújtottak be kifogást a 2019-es helyi önkormányzati választások során annak 2019. szeptember 25-én megjelent 31. és 2019. október 2-án megjelent 32. számával kapcsolatban. Mindkét lapszámmal kapcsolatban azt emelte ki kifogásában a benyújtó, hogy a 20-20 oldalas kiadványokból lapszámonként tíz oldalon szerepeltek a polgármester, valamint az egyik jelölő szervezet jelöltjei; ezzel szemben más jelölő szervezet jelöltjeinek tevékenységéről nem számolt be a lap.
Az első fokon eljáró Fővárosi Választási Bizottság 232/2019. (X. 7.) számú határozatában részben helyt adott a kifogásnak, kiemelve többek között, hogy bár a VIII. kerület két országgyűlési egyéni választókerületet is érint, a két megválasztott országgyűlési képviselőből csak a polgármesterrel egy politikai közösségbe tartozó képviselővel készítettek interjút, a másik mandátumot szerzett országgyűlési képviselő egyik lapszámban sem mondhatta el a véleményét. A Fővárosi Választási Bizottság a körülmények vizsgálata után megállapította, hogy a sajtótermék megsértette az esélyegyenlőség alapelvét, ugyanakkor a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértését nem találta megalapozottnak.[23]
A fellebbezés során eljárt Nemzeti Választási Bizottság 432/2019. számú határozatával megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság döntését, kiemelve, hogy a Kúria gyakorlata szerint a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható. Az NVB döntésében felhívta a figyelmet a Kúria korábban - szintén a "Józsefváros" című lappal kapcsolatban hozott - Kvk.II.37.714/2018/2 számú határozatára, melyben kiemelte: "Nem sérül azonban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti eljárási alapelv akkor, ha a helyi önkormányzati lapban megjelent cikkek tartalmi vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy azok az önkormányzat, illetve a település életében időbeli és helyi aktualitással bírnak, más helyen és időpontban való megjelenésük az aktualitás szempontjából értelmezhetetlen lenne." Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a sajtótermék nem járt el jogszabálysértően akkor, amikor a helyi közélet prominens szereplőinek aktuális tevékenységéről tudósított.[24]
A döntéssel szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mely kérelem nyomán a Kúria megállapította, hogy bár a sajtótermék következetesen arra hivatkozott az eljárás során, hogy nem kíván teret adni a választási kampányhoz kapcsolódó vitának hasábjain, ezen állítás ellenére a választást, a választási kampány témáját nem zárta ki az egyes számaiból.[25] A Kúria kiemelte, hogy nem szükséges az esélyegyenlőség megsértésének megállapításához az, hogy a szövegben ténylegesen történjen utalás a választásra vagy a jelölti státuszra. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes kifogással érintett cikkekben megjelentek kampányelemeknek - így például a 32. lapszámban megjelent a "Hosszú volt az út a nyóckertől a Józsefvárosig" című cikknek - nincs "közjogi" aktualitása, az pusztán egy fakultatív időben és formában megvalósított "kerületi séta" volt, melyben az egyik képviselő egyrészt bemutatta az elmúlt évek kerületi eredményeit, valamint a hivatalban lévő polgármester jövőre szóló terveit.[26]
A helyi közélet prominens szereplőinek szerepeltetéséhez kapcsolódóan a "Csepeli Hírmondó" című lap kapcsán a Kúria döntésében kiemelte, "...a sajtótermék megjelenési területén széles körben eljut választókhoz. Az a körülmény, hogy a lapnak szinte minden oldalán megjelenik a jelölt neve, fényképe, a róla szóló tudósítás önma-
- 394/395 -
gában elegendő a választói akarat befolyásolására. Az ilyen mértékű túlzott szerepeltetés alkalmas arra, hogy helyi szinten a jelöltek egyenlő esélyét megbontsa a választói akarat kialakításában, mellyel sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont szerinti alapelv."[27]
Az esélyegyenlőség elvének megsértése esetén az önkormányzati lapok egyik leggyakoribb védekezési érve az egyes jelöltek megkülönböztetéséhez kapcsolódóan saját szerkesztői gyakorlatuk. Ezen érvhez kapcsolódóan az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a választási eljárás követelményei korlátozhatják az önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatának szabadságát. A Kúria gyakorlata szerint a Kúria elsődlegesen a Ve.-ben foglalt szabályok betartását ellenőrzi a választási eljárási ügyekben, más jogszabályokat a választási törvényekkel összhangban vizsgál.[28]
Ezen tárgyban az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1999-ben elfogadott, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény szólásszabadságról rendelkező 10. cikkéhez kapcsolódó ajánlása is kiemeli, hogy a nyomtatott sajtó esetében a tájékoztatás terén általában nem róható kötelezettség a szerkesztési gyakorlat alakítására. Ezen elv alól viszont a közhatalmi szervek által fenntartott kiadványok kivételt jelentenek. Ezeknek a sajtótermékeknek a választási kampányidőszakban a kiegyensúlyozott, elfogulatlan tájékoztatás kötelezettsége alapján kell eljárniuk, és egyik jelöltet vagy jelölő szervezetet sem támogathatják vagy diszkriminálhatják.[29]
Az Alkotmánybíróság fent ismertetett álláspontját követve hozta meg döntését a Kúria a "Mohácsi Önkormányzati Hírek" című önkormányzati lappal kapcsolatban. A lap 2018. április 6. napján megjelent lapszámában a polgármester nagy terjedelemben, a többi cikknél nagyobb betűmérettel hívta fel a választópolgárok figyelmét arra, hogy az egyik jelölő szervezetre és képviselőjelöltjére szavazzanak. Ezen lapban a képviselőjelölt is megszólalt, valamint a kiadvány közzétett egy képet róla és a polgármesterről.
A kifogásnak az első fokon eljáró Baranya megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság részben helyt adott, kiemelve, hogy a polgármester nagyobb terjedelemben és nagyobb méretben megjelenő szavazásra buzdító közleménye megsértette az esélyegyenlőség alapelvét.[30] A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB álláspontját osztotta, egyben kiemelte: a polgármester nyilatkozata "alkalmas arra, hogy megbontsa a választási versengésbeli esélyegyenlőséget, tekintettel arra, hogy hivatali minőségét felhasználva a helyi választópolgárokat egy önkormányzati hetilapban kifejezetten egy meghatározott képviselőjelölt támogatására ösztönözte".
Az ügyben döntést hozó Kúria kiemelte, hogy a közpénzből működtetett sajtótermékekkel szemben a választási kampány időszakában előírhatóak olyan követelmények, melyek esetlegesen a szerkesztői szabadságot is korlátozzák. A szerkesztői döntések a Mohácsi Önkormányzati Hírek című lap kapcsán azt eredményezték, hogy a lap megsértette az esélyegyenlőség követelményét azáltal, hogy az egyik jelölő szervezet és jelöltjein kívül más jelölő szervezet vagy jelölt álláspontja nem volt megismerhető a lapból.[31]
A Kúria a szerkesztői szabadság választási kampány során történő korlátozhatóságát más esetekben, így például a "Ferencváros" című kétheti lappal szemben benyújtott kifogás kapcsán is megfogalmazta.[32] Az NVB a szerkesztői szabadsághoz kapcsolódóan a 107/2019. számú határozatában kiemelte, a közhatalmat megtestesítő önkormányzati lapnak a válogatás során törekednie kell arra, hogy valamennyi szavazatokért versenyben lévő jelölő szervezet álláspontját tükröző cikkeket helyezzen el hasábjain.[33]
A szabad, állami beavatkozástól mentes sajtó elengedhetetlen feltétele a demokratikus közéletnek. A sajtó szabadságának viszont egyes alapjogok és társadalmi érdekek előtt meg kell hajolnia, különösen akkor, ha a sajtó működését közpénzből, állami vagy önkormányzati fenntartás keretében valósítja meg. Ezen sajtótermékek esetében alapvető elvárás a kiegyensúlyozott, esélyegyenlőség elvének megfelelő tájékoztatás a választási kampány során, az egyes jelöltek és jelölő szervezetek közötti különbségtétel elkerülése. A helyi sajtótermékeknek minden esetben tartózkodniuk kell a választási alapelvekbe ütköző különbségtételtől, melyre szerkesztői szabadságuk sem adhat alapot. ■
JEGYZETEK
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pont.
[2] Lásd Cserny Ákos - Péteri Attila: Nagykommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez (a jogtar.hu oldalán), és a 3/1991. (II. 7.) AB határozat.
[3] Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozat II. bekezdés 2.3. pont.
[4] Sólyom László: Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban. Budapest, Rejtjel Kiadó, 2004. 111.
[5] Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzés.
[6] 3096/2014. (IV. 11.) AB határozat [46].
[7] Petrétei József: A választások alkotmányi alapelveiről. In: Sükösd Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Markos György egyetemi adjunktus tiszteletére. Pécs, PTE állam- és Jogtudományi Kar, 2009. 226.
[8] Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzés és 3096/2014. (IV. 11.) AB határozat [10].
[9] Ve. 141. § és Trócsányi László - Schanda Balázs - Csink Lóránt (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2020. 189.
[10] Ve. 140. §.
[11] Ve. 148. § (2) és (3) bekezdések.
[12] A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozata.
[13] Code of Good Practice in Electoral Matters: Guidelines and Explanatory Report - Adopted by the Venice Commission at its 52nd session (Venice, 18-19 October 2002), CDL-AD (2002) 23 rev - 2.3. pont.
[14] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 2014. március 11-én kelt 45/2014. (III. 11.) számú határozata.
[15] A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozata.
[16] A Kúria Kvk.37.569/2019/2. számú határozata [33].
[17] A Nemzeti Választási Bizottság 1293/2014. számú határozata.
[18] A Kúria Kvk.II.37.907/2014/3. számú határozata.
[19] A Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozata.
[20] A Kúria Kvk.37.416/2018/3. számú határozata.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság 602/2018. számú határozata.
[22] A Kúria Kvk.37.416/2018/3. számú határozata [17].
[23] Fővárosi Választási Bizottság 232/2019. (X. 7.) számú határozata.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság 432/2019. számú határozata, valamint a Kúria Kvk.II.37.714/2018/2. számú határozata [13].
[25] A Kúria Kvk.38223/2019/4. számú precedensképes határozata [39].
[26] A Kúria Kvk.38223/2019/4. számú precedensképes határozata [43].
[27] A Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozata [25].
[28] 3096/2014 (IV.11.) AB határozat [41].
[29] Recommendation No. R (99) 15 of the Committee of Ministers to Member States on Measures Concerning Media Coverage of Election Campaigns, II. bekezdés.
[30] A Baranya megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 52/2018. (IV. 9.) számú határozata.
[31] A Kúria Kvk.37.482/2018/2. számú határozata [11].
[32] A Kúria Kvk.IV.37.423/2018/2. számú határozata.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság 107/2019. számú határozata.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanársegéd, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.
Visszaugrás
