1966-ban születtem egy gyönyörű szép kis faluban, melynek neve: Nyíracsád. Középiskolába az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba jártam, majd a Nyíregyházi Hittudományi Főiskolán szereztem diplomát. Később a Miskolci Egyetemen jogászként doktoráltam.
2010 óta vagyok Nyíracsád polgármestere, amely munka nem tanítható, a "szék" tanítja meg az embert sok mindenre. Véleményem szerint ez a munka szolgálat és nem szolgaság. Szolgaság esetén mások veszik el tőlem szabadságomat, míg szolgálat tekintetében önként adom oda, fordítom azt a közösség javára.
Nyíracsád Hajdú-Bihar Megyében, Debrecentől 38 km-re, a román határhoz 12 km-re található település. A község közvetlen közelében található a nagy kiterjedésű gúthi erdő, amely észak felől szinte körbeöleli Nyíracsádot. Nyíracsád első hivatalos említése az Anjou oklevéltárban történt. Ennek ellenére elmondható, hogy a falu ezer éves település, amelyet bizonyít a község határában 1977-ben feltárt avar kori temető, valamint egy 1936-ban feltárt honfoglalás kori lovas sír. A Nyíracsád elnevezés csak a XIX. században terjedt el, jelezvén tájbeli hovatartozását, a Nyírséget. Az Acsa személynév a honfoglaló magyarság körében elterjedt személynév volt, jelentése: rokon, atyafi. Valószínű, hogy az Acsád helységnév személynévből alakult ki. A történelem során a település királyi várbirtok volt, majd a Gúth-Keled nemzetség tulajdonába került. A török időben a falu többször elpusztult, a veszély idejére elnéptelenedett, majd újra települt. Legnagyobb birtokosai a XIV. századtól a Vécsey bárók, akik több épületet emeltek, melyek közül néhány még ma is funkcionál. Ilyenek a Vécsey-kúria, a római katolikus templom és a zsidó templom stb.
A települést sajnos sokáig az elmaradottság jellemezte, a vezetékes villanyt is szinte utolsóként, 1960-ban vezették be Nyíracsádra. Jelenleg is gazdaságilag hátrányos helyzetben van. A település nagyobb mértékű fejlődése a '70-es, '80-as évek elején kezdődött. A község közel négyezer lelkes település, kiterjedt tanyavilággal. Sajnos az idősebb korosztály kihalásával, a zárt helyen lévő tanyacsoportok lassan megszűnnek.
A település ékessége a főtéren található Árpád-kori református műemlék templom, mely a XII. században épült. Hajdú-Bihar megye legrégebbi használatban lévő temploma, melynek freskói a '90-es években felújításra kerültek. A háromszög alakú főteret jelentős nevű művészek szobrai ékesítik, mely lehetőséget biztosít rendezvények lebonyolítására is. A felújított és jelenleg is felújítás alatt lévő Malom Galéria helyet ad a helyi, vagy vándorművészek alkotásainak, így az év minden szakában van kiállítás, melyet megtekinthetnek az érdeklődők.
Önkormányzatunknak nagy lehetőség a munkanélküliség kezelésére a közmunka programok minél többrétűbb kihasználása. Ezt az önkormányzatunk évről évre felvállalja, hiszen így is tudunk segíteni az embereken.
Mezőgazdasági mintaprogramunk lehetőséget adott az eddig nem hasznosított önkormányzati földterületek megművelésére, amely az értékteremtés és a mezőgazdasági ismeretek átadása kapcsán is újat jelenthet.
Start mintaprogram keretében tudtunk építeni a Csonkás Szabadidő Parkban faházakat, raktár épületeket, egy olyan szakműhelyt, amely faluszervizként funkcionál.
Nyíracsádon mindig is a föld megművelése és az állattenyésztés jelentette a legtöbb lakosnak a megélhetést. Ez a megélhetési forrás már a múlté, ma már sok helyen láthatunk korszerű telephelyeket, modern gépeket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
