A közbeszerzési jogszabályok az elmúlt évek során a gazdasági-pénzügyi, illetve műszaki-szakmai alkalmasság igazolásának jól megszokott, merev szabályai mellett a kisebb értékű közbeszerzési eljárások esetében lehetővé tették az alkalmasság igazolásának egyszerűbb módját: az ajánlattevői nyilatkozat (a továbbiakban: megfelelőségi nyilatkozat) útján történő igazolást.
E körben az ajánlatkérők számos alkalommal szembesülhetnek azzal a problémával, hogy az általuk - a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásokban - előírt alkalmassági követelmények igazolása során az ajánlattevők nem egyértelmű, sőt, egyes esetekben egymással ellentétes nyilatkozatokat tesznek. Ezen problémakör egyik gyakori megjelenési formája tekintetében kívánunk segítséget nyújtani az ajánlatkérőknek a megfelelő eljárás alkalmazásához.
Az ajánlatkérők - főként a kisebb értékű beszerzések során - az eljárást megindító felhívásban rendszeresen lehetővé teszik az ajánlattevőknek, hogy alkalmasságukat [a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (8) bekezdése alapján] megfelelőségi nyilatkozatukkal igazolják. Tapasztalataink szerint az ajánlattevők - megijedve az alkalmasságuk igazolásának az eddigieknél jelentősen egyszerűbb módjától - a megfelelőségi nyilatkozatuk benyújtása mellett szükségtelenül csatolnak egyéb dokumentumokat (így például referenciamunkák, szakemberek bemutatása stb.) az alkalmasság igazolása érdekében.
Természetesen ilyenkor is alkalmazhatóak az ajánlattevők által az alkalmasság igazolásának a Kbt.-ben és a felhívásban meghatározott további formái is, azonban veszélyt hordoz magában, ha ezen dokumentumokat nem a Kbt.-ben vagy a felhívásban foglaltaknak mindenben megfelelően nyújtják be az ajánlattevők, hiszen a céljuk ellenére éppen, hogy kétségessé teszik az alkalmasságuk vizsgálatának kimenetelét. A megfelelőségi nyilatkozat formájában történő igazolás lehetővé tétele megkönnyíti az ajánlattevő pénzügyi-, gazdasági, illetve szakmai- és műszaki alkalmasságának megítélését. Mindez azonban kétélű fegyver, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy az ajánlattevők számos esetben pontatlan, nem egyértelmű, vagy a megfelelőségi nyilatkozatukkal ellentétes tartalmú egyéb dokumentumokat is csatolnak ajánlatukhoz az alkalmasságuk igazolására, s ezen dokumentumok gyakran ébreszthetnek gyanút az ajánlatkérőben a megfelelőségi nyilatkozat valóságtartalmát illetően.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
