Folytatva a Cstv. 33/A. §-a szerinti megállapítási perbeli alanyváltozások vizsgálatát, a téma egy másik vetületét veszem górcső alá. E tanulmányban vizsgálom az adós cég felszámolása alatt a felperesi jogutódlás lehetőségének kérdéskörén belül 2019. október 11-én a Kúrián megrendezett, az új Ptk. jogegységi csoportok tanácskozása körében felvetett, a tanulmány címében szereplő kérdésfelvetés és az arra vonatkozó problémafelvetéseket bemutató vitaanyagban (a továbbiakban: Vitaanyag) ismertetett álláspontok alapján (i) a Cstv. 33/A. §-a szerinti függő követelés dologi és kötelmi jogi sajátosságait, (ii) a függő követelés adósi vagyontól való függetlenségét, (iii) engedményezhetőségét, (iv) a megállapítási perindítási jog közérdekű keresetindítási jogi jellegét, (v) a megállapítási perben a felperesi pertársaság típusát, továbbá (vi) a hitelező nyilvántartásba vételének aktív perbeli legitimációjával való kapcsolatát.
Ha a felszámolás ideje alatt a hitelezői pozícióban jogutódlás következik be, az egyik álláspont szerint nincs akadálya annak, hogy a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelező jogutódja a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján indítható felelősség megállapítása iránti perbe jogutódként, hitelezői minősége alapján belépjen. Ez akkor sem kizárt, ha a jogutódlásra olyan időben kerül sor, amikor a jogutódlást a felszámolási eljárás időközbeni befejezése miatt a hitelezői nyilvántartásban már nem lehet átvezetni.
Egy másik lehetséges álláspont szerint a felelősség megállapítása iránti perben - miután a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése megjelöli a perindításra jogosultak körét, és az egyes hitelezők nem a saját, hanem az összes hitelező érdekében indíthatják meg a megállapítási pert - jogutódlásra csak akkor kerülhet sor, ha a jogutód maga is megfelel a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontjában írtaknak, tehát nyilvántartásba vett hitelezőnek minősül.
- 10/11 -
A Cstv. 33/A. § (11) bekezdése szerint a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján kérhetik a hitelezők az adós volt vezetőjének az okozott vagyoni hátrány mértékéig történő kötelezését a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült (kártérítési) követelésének kifizetésére.
Azaz a kártérítésre marasztalási kereset sikeres érvényesítésének polgári eljárásjogi szempontból előfeltétele a kártérítési felelősség fennállása megállapítási keresetnek önálló eljárásban helyt adó ítélet jogerőssé válása.
Anyagi jogi szempontból a kártérítési igény a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 5. pontja alkalmazásában követelésnek minősül, ki kell azonban emelni, hogy e törvényhely a dolgokon, követeléseken és jogokon kívül nem minősíti kifejezetten vagyontárgynak sem a várományokat, sem a szerződéses pozíciókat, dacára annak, hogy utóbbi az újonnan szabályozott szerződésátruházás, előbbi pedig a biztosítási és a bizalmi vagyonkezelési szerződések, továbbá az alapítvány vonatozásában fennálló társadalmi, gazdasági jelentőségéhez nem férhet kétség. Ebből azonban a Kommentár szerint[2] nem következik az, hogy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 5. pontjabeli felsorolás ne volna taxatív. Eszerint a Ptk. e körben egyértelművé tette, hogy sem a tartozások, sem a szerződési pozíció nem minősül vagyontárgynak arra tekintettel, hogy ezek passzívumokat tartalmaznak, így az azokkal való rendelkezés során a dolgokra, a jogokra és a követelésekre egységesen érvényesülő szabályok nem érvényesülnek. Míg a dolog tulajdonosa, a jog és a követelés jogosultja a tulajdonosi, illetve jogosulti pozíciójából fakadó jogokkal szabadon rendelkezhet, ugyanez a jog a jogosult közreműködése hiányában a kötelezettet nyilvánvalóan nem illeti meg.
Menyhárd[3] a birtokba vehetőségüktől függetlenül a jogalanyok vagyonát képező javak körébe sorolja a várományokat is a jogok, követelések, szerződési pozíciók mellett. A bírói gyakorlat[4] is magabiztosan használja a váromány kifejezést és lényegében azt a függő jogi helyzetet érti alatta, amikor egy dolog, jog, követelés, szerződéses pozíció megszerzését eredményező törvényi tényállási elemek közül legalább egyetlen megvalósult, de még nem az összes, így az érintett vagyontárgyat a várományos még nem szerezte meg.
A Ptk. Kommentár[5] ilyen értelemben beszél a Ptk. 2:12. §-ának magyarázata körében a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata vonatkozásában addig, amíg a törvényes képviselő nem dönt arról, hogy beleegyezését vagy hozzájárulását megadja vagy megtagadja, függő jogi helyzet áll elő. Az a fél, akire nézve ebből a helyzetből a jogszerzés reménye származik, várományosnak tekintendő. Mivel a jogszerzés ebben az esetben egy meghatározott személy, a törvényes képviselő nyilatkozatától (beleegyezésétől, illetve jóváhagyásától) függ, relatív hatályú, kötelmi várományról van szó. A Kommentár a Ptk. 3:241. §-ához fűzött magyarázat körében ilyen értelemben beszélt a részvény-utalványosról, mint a részvényesi jogok várományosáról. A Kommentár ilyen értelemben beszél továbbá a Ptk. 3:86. §-ához fűzött magyarázatában arról, hogy az egyesület megszűnése során is előfordulhat, hogy csak a megszűnést követően derülnek ki olyan tények, amelyek alapján az egyesület vezető tisztségviselőjének a felelőssége felvethető. Az ilyen igények érvényesítése megfelelő jogosult nélkül nem lenne lehetséges, ezért a törvény perlési jogot ad meghatározott személyeknek, így az egyesület volt tagjának, vagy az egyesület megszűnése esetére kinevezett vagyoni várományosnak az egyesület vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igény érvényesítésére.
Meglátásom szerint a fentiek alapján dologi jogi értelemben a kártérítési követelésre vonatkozó várománynak is tekinthető a vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jogerős megállapítása, hiszen a kártérítési igény megszerzése előfeltételét jelenti, anélkül kárigény nem lehet sikeres, erre tekintettel nevezhetőek a hitelezők a kártérítés várományosának is.
Kötelmi jogi értelemben pedig a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján hozott ítéletben megállapított kártérítési felelősség feltételtől függő kártérítési követelés. A követelés fennáll, annak még az esedékessé válása idejét, azaz a kár bekövetkeztének idejét sem módosítja a Cstv. 33/A. §-a,[6] így annak egyetlen sajátossága felfüggesztő feltételtől függő jellege. Ahol a felfüggesztő feltétel, hogy jogerős ítéletben történik meg fennállásának megállapítása, amely azonban deklaratív és nem konstitutív hatályú, hiszen a megállapítási kereset arra irá-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
