Az emberkereskedelem az egyik legsúlyosabb emberi jogi jogsértés, valamint egyben a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb ága is, mely a bűnöző vállalkozások széles körét vonzza, a kis helyi csoportoktól kezdve egészen a nemzetközi hálózatokig.[1]
A háború és a konfliktusok megteremtik az emberkereskedelem virágzását, hiszen az erőszak elől menekülni kívánó személyek az emberkereskedőkhöz fordulhatnak a biztonságos menedék megtalálásának reményében, de általában kizsákmányoló helyzetben találják magukat.[2]
Az illegális tevékenységek más formáihoz hasonlóan az emberkereskedelem egyre vonzóbbá válik a nem állami fegyveres csoportoknak, nevezetesen a terroristaszervezeteknek. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos erőszakos cselekedetek központi szerepet játszanak többek között az Iszlám Állam, a Boko Haram és az Al-Shabaab működése kapcsán is.[3]
A nemzetközi határok egyre inkább kihívást jelentenek a terroristák számára, és arra ösztönzik őket, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsenek a szervezett bűnözéssel; nevezetesen az emberkereskedelemmel és az embercsempészettel.[4]
Az emberkereskedelem egy igencsak jól jövedelmező üzletág, melyet az a tény is bizonyít, hogy azok az emberkereskedők, akik 2015 nyarán minden héten emberek tízezreit tették partra Európában, mintegy 100 millió dollárt vágtak zsebre havonta. Az emberkereskedelem kapcsán a kereslet sokszorosan felülmúlja a kínálatot, az Európába való eljutás ára pedig egyre magasabbra kúszik.[5]
Hazánk és az Európai Unió egyre komolyabb biztonságpolitikai kihívásként szembesül az illegális migráció[6] jelenségével, tekintettel arra, hogy az elmúlt évben rekordszámú illegális migráns érkezett Európába, és számos esetben határainkhoz. Valós veszélye az ellenőrizhetetlenség, továbbá az ehhez kapcsolódó és abból hasznot húzó cselekmények (pl.: az embercsempészet, emberkereskedelem, szervezett bűnözés stb.), a következménye pedig a beilleszkedési zavarokon át a bűnözés növekedése, végső soron a terrorizmus megjelenése, terjedése.[7]
"A terrorizmus eltérő eszmerendszerekből merítő, sajátos logikának engedelmeskedő, változatos formákat öltő módszeres erőszak-alkalmazás, vagy ezzel való fenyegetés, melynek célja politikai törekvések elérése azáltal, hogy az áldozatban, a nézőközönségben, az államban, a társadalomban megalkuvó magatartás alakuljon ki. A meghirdetett cél általában politikai, ideológiai, vallási, etnikai tartalmú radikális változás kikényszerítése, a cél elérésére alkalmazott cselekménysor. Az eszköz viszont jogi lényegét tekintve köztörvényes, erőszakos bűncselekmény" - írja Korinek László.[8]
Az emberkereskedelem nem egy új jelenség, ennek felhasználása azonban egyre nagyobb teret kap a há-
- 83/84 -
borúk és a konfliktusok idején.[9] A nemzetközi határok kihívásai pedig tovább ösztönzik a terroristákat abban, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsenek a szervezett bűnözéssel, mint például az embercsempészettel és az emberkereskedelemmel.[10] Mind az emberkereskedelem, mind a terrorizmus kapcsán egyre nagyobb teret kap az internethasználat.[11] Az emberkereskedelem növekedését eredményezheti többek között politikai instabilitás, militarizmus, polgári felkelés, belső fegyveres konfliktus és - akár a klímaváltozással összefüggő - természeti katasztrófa is.[12]
Elismerve, hogy a terroristák és más nem állami fegyveres csoportok az emberkereskedelmet háborús fegyverként használják, az ENSZ Biztonsági Tanácsa az utóbbi években elnöki nyilatkozatot és két állásfoglalást fogadott el erről a jelenségről.[13]
Annak ellenére, hogy egyes terroristaszervezetek jelentős katonai és területi veszteségeket tapasztaltak, továbbra is folytatódott a nők és lányok elleni szexuális zaklatás és rabszolgaság, valamint a férfiak és fiúk erőszakos toborzása és kiképzése.[14]
Számos tanulmány mutatott ki egyértelmű kapcsolatot az emberkereskedelem és a terrorizmus között, ennek ellenére a két jelenséget továbbra is külön kezelik.[15]
A 2001. szeptemberi terrortámadás óta az emberrablások száma robbanásszerűen nő, és ezzel együtt az emberrablók által követelt váltságdíj összege is. 2004-ben egy Irakban fogva tartott túsz kiszabadulásáért még elég volt 2 millió dollár, ma már azonban meghaladhatja a 10 milliót is. Az olasz válságstáb egyik tagja azzal tréfálkozott, hogy két fiatal olasz nő - akiket 2014-ben Szíriában raboltak el, majd eladtak az Al-Nuszra Frontnak - kiszabadítása Olaszországnak 13 millió euróba került, ami a nyugat-ázsiai ország GDP-jének majdnem 1 százalékpontja.[16]
Az ENSZ egyik tagállam sem mentes az emberkereskedelemtől, valamint a terrorizmustól. A leginkább érintett államok azonban továbbra sem képesek megérteni a két jelenséggel szembeni kiszolgáltatottságukat és a közöttük fennálló lehetséges összefüggéseket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerint szükség van további kutatások elvégzésére és új bizonyítékok feltárására.[17]
A fegyveres és erőszakos szélsőséges csoportok az emberkereskedelmet a háború közvetlen taktikájaként, haszonszerzésre és stratégiai céljaik előmozdítására használják fel.[18]
Közép-Afrikában lázadó csoportok a fogvatartottakat használták fel katonai és védelmi műveletek kibővítésére. Az áldozatok kénytelenek voltak katonai, hírvivői, konyhai, teherhordó és kémfeladatokat ellátni. Más terroristaszervezetek - köztük az Iszlám Állam és a Boko Haram - részt vesz a szexuális célú emberkereskedelemben, rabszolga nőket használnak fel a férfi harcosok beszervezésére, valamint jelentős bevételt generálnak belőlük. Csak 2014-ben az Iszlám Állammal kapcsolatos váltságdíjak összege 35-45 millió dollár volt. Összefoglalva az ilyen csoportok az emberkereskedelmet használják fel a hatalmuk és a lehetőségeik bővítésére.[19]
A terrorizmushoz szükséges anyagi javak megteremtésének módjai három nagy csoportot képeznek:[20]
1. Bűncselekmények elkövetése: embercsempészet, emberrablás, emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, pénzmosás, prostituáltak futtatása[21]
2. Adományok: értékpapír, készpénz, számlapénz, drágakövek, nemesfémek, vagy egyéb értékkel rendelkező forgalomképes vagyontárgyak ingyenes, ellenszolgáltatás nélküli átadása terroristák, vagy terrorszervezetek részére[22]
3. Legális gazdasági tevékenységek: a terrorizmus finanszírozásában egyre nagyobb szerepet töltenek be a legális gazdasági tevékenységek, hiszen mind a magánszemélyek, mind pedig a legális vállalkozások szabadon rendelkeznek a vagyonukkal.[23]
Dolan szerint az emberkereskedelem nem csupán az egyik első pénzügyi lépés a transznacionális bűn-
- 84/85 -
cselekmények kapcsán, hanem egyben azok alapja is, hiszen sokkal jövedelmezőbb, mint a kábítószer vagy a fegyverkereskedelem.[24]
Feltehetően az al-Kaida és további terroristacsoportok esetében az emberkereskedelem a hagyományos forrásokat váltja fel, például a gazdag adományozók hozzájárulásait, melyek az Egyesült Államok kormányának erőfeszítései miatt csökkentek 2011. szeptember 9. után. A bűnüldöző szervek egyetértenek abban, hogy az egyik legjobb stratégia az al-Kaida elleni küzdelem kapcsán az, hogy elvágják a készpénzforrásukat és éheztetik őket. Ez a stratégia ma magában foglalja az emberkereskedelem leküzdését is.[25]
Delphine Schantz a terrorizmus és az emberkereskedelem vizsgálatának fontosságát az alábbi indokokkal támasztja alá;
- Számos ENSZ biztonsági tanácsi határozat hangsúlyozza, hogy a terroristacsoportok részesülnek a szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységekből, ideértve az emberkereskedelmet is.
- Az emberkereskedelem a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb tevékenysége, melynek éves nyeresége körülbelül 150 milliárd dollár.
- Annak ellenére, hogy az emberkereskedelem és terrorizmus közti összefüggést nehéz bizonyítani, az emberkereskedelem bevételi forrást jelenthet a terroristák számára.
- A Főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a terrorizmus egyre inkább kapcsolódik a nemzetközi szervezett bűnözéshez, valamint az ember-, drog-, fegyvercsempészethez és korrupcióhoz.
- Vannak olyan esetek, amelyek bizonyítják, hogy a kapcsolat nem csupán elméleti, hanem gyakorlati is.[26]
Az emberkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek stratégiai felhasználása;
- A terrorizmus terjesztése és az ideológia támogatása;
- A lakosság megfélemlítése és a közösségek elleni támadások;
- A szexuális erőszak és a rabszolgaság intézményesítése;
- A toborzás ösztönözése, támogatása.[27]
Az emberkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek szintén képezhetnek lehetséges bevételi forrást;
- Fogvatartottak eladása rabszolgapiacokon, vagy online aukciókon keresztül;
- Fogvatartottak tárgyként történő használata szolgasági szerepekben,
- Fogvatartottak felhasználása váltságdíjak kifizetések biztosítása végett.[28]
A terroristák szisztematikusan használják fel az emberkereskedelemmel kapcsolatos erőszakos cselekedeteket, ami világosan bizonyítja, hogy az ilyen gyakorlatok rendkívül hatékony eszközök a stratégiai célok eléréséhez. A katonai és a területi veszteségek nem tartották vissza az egyes terroristacsoportokat attól, hogy emberrablást, nemi erőszakot, szexuális rabszolgaságot, rabszolgaságot és más hasonló cselekményeket alkalmazzanak a népesség alávetése és ideológiájuk előmozdítása céljából.[29]
A terrorszervezetek gyakran elrabolják, és szexrabszolgaságba kényszerítik a nőket és gyermekeket, továbbá gyerekkatonákat toboroznak. A konfliktus maga teszi lehetővé a növekvő kriminalitást és a kizsákmányolást.[30]
A terrorizmus kapcsán az emberkereskedelem áldozatait gyakran használják fel terrorcselekmény elkövetésére. A lakosság megfélemlítésének eszköze lehet többek között a szexuális kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem is.
Az emberkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek stratégiai felhasználásának körén belül az egyes etnikai kisebbségek elleni támadásra példa az Iszlám Állam által a Yazidi közösség ellen elkövetett bűncselekmények.[31]
A szexuális erőszak, a rabszolgaság és az ehhez hasonló gyakorlatok szisztematikus használata a terro-
- 85/86 -
rizmus terjesztésének, az ideológia előmozdításának, a közösségek megsemmisítésének és a lakosság - nevezetesen a nők - alávetésének céljából történő alkalmazása különös szerepet játszik többek között az Iszlám Állam, a Boko Haram és az Al-Shabaab működésében. Annak ellenére, hogy megpróbálták legitimálni és intézményesíteni ezeket az erőszakos cselekményeket - többek között teológiai vagy ideológiai igazolások révén -, egyértelmű, hogy az ilyen gyakorlatokkal opportunista okokból nem hagytak fel. A rabszolgákat elsősorban a következőkre használják;
- Toborzási eszközként új harcosok beszervezésére (például kényszerházasságok útján) vagy közvetlen katonai műveletekbe történő bevetésére (pl.: élő pajzsok, kémek, öngyilkos merénylők),
- Értékesíthető és újraértékesíthető áruk,
- Váltságdíjak ,
- Szolgasági szerepek.[32]
A terroristacsoportok egyre inkább a szexuális kizsákmányolás vonzerejét alkalmazzák fel a toborzásra, bevételszerzésre, valamint a félelem keltésére is.[33]
A terroristák és a terroristacsoportok az emberkereskedelmet mind az új terroristák erőszakos toborzásának eszközeként, mind pedig az olyan személyek ösztönzésére és beszervezésére is felhasználják, akik hajlandóak életüket áldozni a "cél" érdekében. Elsősorban az emberkereskedelem és a terrorcselekmény elkövetése céljából megvalósuló toborzás közötti kapcsolat azonnali és közvetlen, tehát a terrorcselekmény elkövetője az emberkereskedelem áldozata is egyben: erőszakkal toborozták, nevelték és képezték ki. A kapcsolat azonban lehet közvetett is. Ebben az esetben az emberkereskedelem áldozatait többek között toborzásra is használhatják.[34]
Az emberkereskedelem nemcsak kulcsfontosságú elemét képezi a kiszolgáltatott népesség alárendelt és uralkodó terrorista stratégiának, az ideológia előmozdításának és a toborzás ösztönzésének, hanem egy lehetséges haszonszerzési forrást is jelenthet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2331 (2016) és 2388 (2017) határozata megjegyzi, hogy az emberkereskedelmet többek között eszközként használják a terrorizmus finanszírozásának növelésére, de sok esetben a két jelenség közötti összefüggést nehéz azonosítani és bizonyítani. Ennek oka lehet a korlátozott információ, a büntetőeljárások hiánya vagy a közvetlen kapcsolat hiánya.[35]
A fegyveres, terrorista és transznacionális bűnözői szervezetek közvetlenül profitálnak az emberkereskedelemből. Az áldozatokat elrabolják, vagy jövedelmező munkára, biztonságos életre vonatkozó hamis ígéretekkel megtévesztetik. Mindez többek között megteremti a szexuális rabszolgaság és a kényszerprostitúció lehetőségét.[36]
Becslések szerint 45,8 millió ember él modern rabszolgaságban. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslései szerint a kényszermunkából származó globális nyereség meghaladja az évi 150 milliárd dollárt, ami arra utal, hogy a rabszolgaság, a kényszermunka és az emberkereskedelem jövedelmezőség szempontjából felülmúlja a globális fegyverkereskedelmet. Manapság olyan nem állami fegyveres csoportok, mint az Iszlám Állam és a Boko Haram, aktívan támogatják a rabszolgaságot mind a saját finanszírozásukban, mind a háború eszközeként.[37]
Annak ellenére, hogy a kábítószer-kereskedelem nagyobb árbevételt generál, a nőkkel való kereskedés sokkal jövedelmezőbb, hiszen a kábítószertől eltérően a nőt nem kell nevelni, termeszteni, desztillálni, csomagolni, a nőket az ügyfél újra és újra "felhasználhatja".[38]
Fentiekre tekintettel tehát a nő esetében arányaiban kisebb befektetett költségről beszélhetünk, mint a kábítószernél. Mindemellett pedig egy folyamatos kizsákmányolási helyzetet teremt, mellyel végső soron a terrorizmus finanszírozásához szükséges anyagi javak egy részét fedezi.
A terroristaszervezetek az emberkereskedelem áldozatait különféle módon használhatják ki, melyek közül első ránézésre az áldozatok közvetlen értékesítése tűnik a legjövedelmezőbbnek. Az Iszlám Állam tagjai rabszolgájukat házi szolgákként is alkalmazzák, és arra
- 86/87 -
kényszerítik őket, hogy gyermekeikre főzzenek, takarítsanak, mossanak és gondozzák őket. A férfiakat és a fiúkat nemcsak erőszakkal toborozzák és nevelik, hanem számos esetben kényszermunkának vetik őket alá többek között mind a mezőgazdaságban, mind pedig az építési projektek során.[39]
Fentiekre példa Moszul utcái, ahol az Iszlám Állam az emberkereskedelem áldozatait használta fel egy alagútrendszer felépítésére.[40]
Az Al-Shabaab nőket és lányokat kényszerít arra, hogy takarítsanak és főzzenek, valamint hogy a gyermekeket neveljék. Úgy tűnik, hogy a csoport még inkább profitál a megtévesztő "toborzási" stratégia szisztematikus használatából, amely hamisan ígér foglalkoztatási vagy oktatási lehetőségeket. Ezt a gyakorlatot két olyan nő beszámolója is megerősíti, akiknek munkavállalási lehetőséget ígértek, de fizetésüket közvetlenül az Al-Shabaab tagjai adták.[41]
Az emberkereskedelem tehát lehetséges finanszírozási forrás a terroristák számára, akik sokféle módon képesek profitálni az áldozataikból, és "újrafelhasználható árukként" használják fel őket. Míg az Iszlám Állam rabszolga-kereskedelme némi befektetést igényel (ideértve a logisztika és a szállítás kifizetését is), valamint jelentős szervezettséget, a visszaélés más formái lehetővé teszik az áldozatok közvetlen kizsákmányolását további "költségek" nélkül.[42]
A váltságdíj a terrorista stratégiák egyik fő eleme, mivel ez egy rendkívül jól jövedelmező finanszírozási forrást jelent.[43]
A váltságdíj által felvetett fenyegetés kapcsán az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhívta a tagállamokat, hogy akadályozzák meg a terroristákat abban, hogy közvetlenül vagy közvetve részesüljenek a váltságdíjakból vagy politikai engedményekből, továbbá biztosítsák a túszok biztonságos szabadon bocsátását.[44]
Különösen az Iszlám Állam szemlélteti jól, hogy a nők és lányok elrablása gyakran elmossa az emberkereskedelem és a váltságdíj-követelés közötti határokat.[45] A Pénzügyi Akciócsoport elismeri az emberkereskedelem terroristák általi alkalmazását is, mint "váltságdíj-fizetési lehetőséget".[46]
Előfordulhat, hogy a háború szponzorai maguk is aktívan részt vesznek a túszokkal való kereskedelemben, és kifizetik a váltságdíjat annak érdekében, hogy ezzel álcázzák a finanszírozás tényét. Feltehetően ez történt akkor, amikor Katar 20 millió dolláros váltságdíjat fizetett a Nuszra Frontnak, hogy szabadon engedjenek Fidzsi-szigeteki ENSZ-katonát, akiket a Golán-fennsíkon ejtettek foglyul.[47]
Egyrészt a terrorizmus finanszírozása kapcsán jelentős szerepet játszik az emberkereskedelem áldozatainak szerveivel történő kereskedés, másrészt a szervek eltávolítása nem kizárólag pénzügyi szerepet tölthet be, hanem a terrorszervezet sérült, beteg tagjainak gyógyulásában is relevanciával bírhat.
Az Iszlám Állam például nem csupán foglyaik szerveivel kereskednek, de áldozataikat sérült katonáik vérbankjaként is használják.[48]
A 2331 (2016) ENSZ Biztonsági Tanács határozattal összhangban, 2017. március óta, a Terrorizmus Elleni Igazgatóság (CTED) ország értékelésébe beépítette az emberkereskedelemmel kapcsolatos elemeket. A fenti nyomon követés és ajánlásai révén a CTED célja: érzékennyé tenni a tagállamokat a terrorizmus támogatása céljából elkövetett emberkereskedelemmel kapcsolatban, ideértve a pénzügyi támogatást is.[49]
A 2388 (2017) ENSZ Biztonsági Tanács határozat arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák az emberkereskedelemmel kapcsolatos pénzügyi folyamatokkal, valamint a terrorizmus e bűncselekmény általi finanszírozásának mértékével és jellegével kapcsolatos adatok gyűjtését, elemzését és megosztására irányuló erőfeszítéseiket, valamint a CTED-nek és a megfigyelőcsoportnak az ezekkel kapcsolatos információkkal való ellátását.[50]
2018 januárjától a CTED tagja az Emberkereskede-
- 87/88 -
lem Elleni Ügynökségek Közötti Együttműködési Csoportnak (ICAT).[51]
A terrorizmus és a transznacionális szervezett bűnözés közötti kapcsolatok nagy kihívást jelentenek a nemzetközi béke és biztonság szempontjából. Noha ezeknek a kapcsolatoknak különböző formái lehetnek, számos megnyilvánulásuk nyilvánvaló. A terrorizmus finanszírozásának globális hálózatainak megszakítása számos ismert terroristaszervezetet arra késztetett, hogy illegális eszközökhöz forduljanak műveleteik finanszírozására, például hamisított tárgyakkal, fegyverekkel, természeti erőforrásokkal, kulturális javakkal, valamint emberekkel kereskedjenek. Különösen a kábítószer-kereskedelem támogatta a felkeléseket és a terrorcselekményeket a világ különböző régióiban, így az illegális pénzszerzési tevékenységek listájának tetejére emelkedett. Ugyanakkor a transznacionális bűnözői csoportok egyre inkább erőszakos taktikákat folytattak, vagy pénzeszközökkel támogatták terrorista társaikat. Számos transznacionális bűnszervezet is részt vett az emberkereskedelemben. A növekvő verseny és a kockázat a globális kábítószer-kereskedelemben arra kényszerítette kereskedőket, hogy diverzifikálják bevételi forrásaikat az emberkereskedelem alkalmazásával, mint jól jövedelmező, alacsony kockázatú bűncselekménnyel. A terrorista szervezeteket is bevonják az emberkereskedelembe, akik zsarolásra, váltságdíjas emberrablásokra támaszkodnak a pénzeszközök előállítása érdekében.[52]
Az emberkereskedelem és a terrorizmus kapcsolatát vizsgáló program (The Program on the Trafficking/Terrorism Nexus) egy olyan adatgyűjtési és -elemzési projekt, amely az eurázsiai kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem és a terrorizmus arculatának feltárására és vizsgálatára szolgál, olyan földrajzilag meghatározott adatok alapján, amelyek alkalmasak lehetnek a prediktív modellezésre. Ezenkívül a program felméri az emberkereskedelem és terrorizmus kapcsolatának megválaszolásához szükséges nemzeti és nemzetközi képességeket, valamint azonosítja azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják a kormányokat és a nemzetközi ügynökségeket a kapcsolat felvételében.[53]
Eurázsia az emberkereskedelem és a terrorizmus kapcsolatának számos aspektusát szemlélteti. A küszködő gazdaságok, a megoldatlan konfliktusok, a porózus határok, a korrupció és az e területeket jellemző gyenge bűnüldözés lehetővé tette a szervezett bűnözés és a terrorizmus virágzását a térségben. Közép-Ázsia a világon az egyik legnagyobb központja a kábítószer-kereskedelemnek, amely támogatja mind a felkelő mozgalmakat, mind pedig a terrorizmust. Fontos tranzitpontként szolgál, lehetővé téve az afganisztáni termelőktől az oroszországi és európai vásárlók számára a kábítószer állandó szállítását. A tiltott fegyverkereskedelem az egész térséget jellemzi, és a helyi embereket - kényszerítés révén vagy olcsó munkaerő és szexuális kizsákmányolás céljából - gyakran vonják be az emberkereskedelembe. Dél-Kaukázus országai a határokon átnyúló csempészet központjává váltak, beleértve fegyverek (nukleáris anyagok is), emberek és más bűnügyi hálózatokat tápláló áruk tiltott szállítását. Oroszország - bár képes bizonyítani magát regionális hatalomként külföldön - ennek ellenére több olyan biztonsági fenyegetéssel is küzd, amelyeket súlyosbítanak a határ menti problémák, a nagy migrációs problémák, a kiterjedt kábítószer-kereskedelem, a mélyen elterjedt szervezett bűnözés és a terrorizmus.[54]
A régióban számos helyi és külföldi terroristacsoport működik, amelyek bizonyságot tettek az erőszakról és az eurázsiai, valamint az azon kívüli terrorcselekményekről. A kábítószer-kereskedelem nemcsak a terroristaszervezetek finanszírozásának forrássá vált, hanem az államközi konfliktusokévá is, melyre példa a 2010. évi etnikai összecsapások Dél-Kirgizisztánban.[55]
A terrorizmus és az emberkereskedelem különféle típusai közötti összetett és egymástól függő kapcsolatok alapos megértése szükséges ahhoz, hogy hatékony stratégiákat lehessen kidolgozni e bűncselekmények megelőzésére és felszámolására nemzeti, regionális és globális szinten.[56]
Nagyobb figyelmet kell fordítani az emberkereskedelmi hálózatok azonosítására a terrorista csoportokkal fennálló kapcsolataik megértése végett, és hogy meg lehessen szüntetni a meglévő ellátási láncokat. Az Iszlám Állam által vezetett és kiterjedt nyilvántartásokhoz való hozzáférés megszerzése lehetővé tenné a szexuális kizsákmányolás alapját képező pénzügyi értékesítések és kereskedelmek, valamint a terroristák és az emberkereskedők közötti olyan kapcsolatok átláthatóságát, amelyek bevételi forrásokként nyilvánulnak meg.[57]
A nemzetközi bűnüldözési segítségnyújtásnak - különösen az Egyesült Királyságtól és az Egyesült Álla-
- 88/89 -
moktól - nagyobb erőforrásokat kellene fordítania az emberkereskedők általános figyelemmel kísérésére, kiterjesztve a terrorszervezetekhez fűződő kapcsolataikra. A jövedelmezőség megszüntetése elengedhetetlen, így lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a terrorista csoportokkal üzletelő emberkereskedőkre gazdasági szankciók is vonatkozzanak.[58]
Az illegális tevékenységek más formáihoz hasonlóan az emberkereskedelem egyre vonzóbbá válik a nem állami fegyveres csoportok, nevezetesen a terroristaszervezetek számára.[59]
A terroristák szisztematikusan használják fel az emberkereskedelemmel kapcsolatos erőszakos cselekedeteket, ami világosan bizonyítja, hogy az ilyen gyakorlatok rendkívül hatékony eszközök a stratégiai célok eléréséhez. A katonai és a területi veszteségek nem tartották vissza az egyes terroristacsoportokat attól, hogy emberrablást, nemi erőszakot, szexuális rabszolgaságot, rabszolgaságot és más hasonló cselekményeket alkalmazzanak a népesség alávetése és ideológiájuk előmozdítása céljából.[60]
A terrorizmus és a transznacionális szervezett bűnözés közötti kapcsolatok nagy kihívást jelentenek a nemzetközi béke és biztonság szempontjából. Noha ezeknek a kapcsolatoknak különböző formái lehetnek, számos megnyilvánulásuk nyilvánvaló. A terrorizmus finanszírozásának globális hálózatainak megszakítása számos ismert terroristaszervezetet arra késztetett, hogy illegális eszközökhöz forduljanak műveleteik finanszírozására, például hamisított tárgyakkal, fegyverekkel, természeti erőforrásokkal, kulturális javakkal és emberekkel kereskedjenek. Különösen a kábítószer-kereskedelem támogatta a felkeléseket és a terrorcselekményeket a világ különböző régióiban, így az illegális pénzszerzési tevékenységek listájának tetejére emelkedett. Ugyanakkor a transznacionális bűnözői csoportok egyre inkább erőszakos taktikákat folytattak, vagy pénzeszközökkel támogatták terroristatársaikat. Számos transznacionális bűnszervezet is részt vett az emberkereskedelemben. A növekvő verseny és a kockázat a globális kábítószer-kereskedelemben arra kényszerítette kereskedőket, hogy diverzifikálják bevételi forrásaikat az emberkereskedelem alkalmazásával, mint jól jövedelmező, alacsony kockázatú bűncselekménnyel. A terroristaszervezeteket is bevonják az emberkereskedelembe, melyek zsarolásra és váltságdíjas emberrablásokra támaszkodnak pénzeszközök előállítása érdekében.[61]
Becslések szerint 45,8 millió ember él modern rabszolgaságban. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslései szerint a kényszermunkából származó globális nyereség meghaladja az évi 150 milliárd dollárt, ami arra utal, hogy a rabszolgaság, a kényszermunka és az emberkereskedelem jövedelmezőség szempontjából felülmúlja a globális fegyverkereskedelmet. Manapság olyan nem állami fegyveres csoportok, mint az Iszlám Állam és a Boko Haram, aktívan támogatják a rabszolgaságot, mind a saját finanszírozásukban, mind a háború eszközeként.[62]
• CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
• Delphine Schantz: The nexus between human trafficking and terrorism. 2018, New York. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2018/11/2.-Ms-Delphine-Schantz-CTED.pdf 2020.03.26.
• Elsie Gonzalez: The Nexus between Human Trafficking and Terrorism/Organized Crime: Combating Human Trafficking By Creating a Cooperative Law Enforcement System. 2013. https://scholarship.shu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1227&context=student_scholarship 2020.03.06.
• FATF/APG, Financial flows from Human Trafficking, 2018.
• Gál István László: A terrorizmus finanszírozása. Pécs, PTE Állam- és Jogtudományi Kar Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézete. 2010. 5. o. 23-26. o.
• Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek. Pécs, Penta Unió, 2009. 112. o.
• Gönczöl Katalin - Kerezsi Klára - Korinek László - Lévay Miklós: Kriminológia, Szakkriminológia. Budapest, Complex Kiadó, 2006. 708. o.
• Hayder Mili - Jacob Townsend: Human Smuggling and Trafficking 2008. https://ctc.usma.edu/human-smuggling-and-trafficking-an-international-terrorist-security-risk/ 2020.03.06.
• Jake Burman: ISIS ‚doctors' harvesting healthy prisoners' ORGANS and using them as living bloodbank. 2015. https://www.express.co.uk/news/world/609158/ISIS-harvest-organs-Doctors-Escape-Abo-Rida-Syria-Terrorism-Surgeons 2020.03.07.
- 89/90 -
• Jamille Bigio: ARGUMENT: Human Trafficking Helps Terrorists Earn Money and Strategic Advantage 2020. https://foreignpolicy.com/2020/01/31/human-trafficking-helps-terrorists-earn-money-and-strategic-advantage/ 2020.03.06.
• Kancsal Kitti: Terrorizmus egykor és ma - avagy a büntetőjog eszközei a terrorizmus elleni harcban, Büntetőjogi Szemle, 2012/3. szám 19-28. o.
• Kőhalmi László: A migráció és kriminalitás néhány összefüggése. = Jura, 2016. (22. évf.) 1. sz., 94-99. o.
• Loretta Napoleoni: Az iszlamista főnix. Budapest, HVG Kiadó Zrt., 2015. 2016. o.
• Loretta Napoleoni: Emberkereskedők - Hogyan tették a dzsihádisták és az Iszlám Állam milliárdos üzletté az emberrablást és az embercsempészetet. Budapest, HVG Könyvek kiadó, 2017. 320. o.
• Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) III. cikk (1) bekezdés.
• Nagy Melánia: Radikalizáció az online felületen. = Jog és Állam 22. szám XII. Jogász Doktoranduszok Országos Szakmai Találkozója, 2018. 273-284. o.
• Nagy Zoltán András: A virtuális világból a valóságba. = Tanulmányok "Biztonsági Kockázatok - Rendészeti Válaszok" című tudományos konferenciáról (XV. kötet), 2014. 135-140. o.
• Nikita Malik: Human Trafficking Continues To Be Used By Terrorists: The ICC Must Address It. 2019. https://www.forbes.com/sites/nikitamalik/2019/06/20/human-trafficking-continues-to-be-used-by-terrorists-the-icc-must-address-it/#6b6958a2230b 2020.03.26.
• POLICE-Bűnmegelőzés: Bűnmegelőzési Szabadegyetem előadás-sorozat indul https://bunmegelozes.eu/2016/10/04/bunmegelozesi-szabadegyetem-eloadassorozat-indul/ 2020.03.25.
• Report of the Secretary-General on Conflict-Related Sexual Violence, 2018.
• Serbakov Márton Tibor A terroristák internethasználata. = Büntetőjogi Szemle 2018/2. 85-93. o.
• Szuhai Ilona: Migráció és emberkereskedelem válság idején - A szíriai konfliktus és a kiszolgáltatottság kapcsolatának dinamikája. = Magyar Rendészet 2017/3. 78-79. o.
• The Terrorism/Trafficking Nexus Program http://ipsr.ku.edu/trafficking/about.html 2020.03.26.
• Tóth Dávid: A terrorizmus típusai és a kiberterrorizmus. = Rab Virág (szerk.) XII. Országos Grastyán Konferencia előadásai. Pécs: PTE Grastyán Endre Szakkollégium, 2014. 286-296. o.
• United National University: Fighting Human Trafficking in Conflict https://unu.edu/fighting-human-trafficking-in-conflict 2020.03.07.
• United Nations University, Fighting human trafficking in conflict, 10 Ideas for Action by the United Nations Security Council, 2016. ■
JEGYZETEK
[1] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[2] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[3] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[4] Hayder Mili - Jacob Townsend: Human Smuggling and Trafficking 2008. https://ctc.usma.edu/human-smuggling-and-trafficking-an-international-terrorist-security-risk/ 2020.03.06.
[5] Loretta Napoleoni: Emberkereskedők - Hogyan tették a dzsihádisták és az Iszlám Állam milliárdos üzletté az emberrablást és az embercsempészetet. Budapest, HVG Könyvek kiadó, 2017. 320. o.
[6] Lásd: Kőhalmi László: A migráció és kriminalitás néhány összefüggése. = Jura, 2016. (22. évf.) 1. sz., 94-99. o.
[7] POLICE-Bűnmegelőzés: Bűnmegelőzési Szabadegyetem előadás-sorozat indul https://bunmegelozes.eu/2016/10/04/bunmegelozesi-szabadegyetem-eloadassorozat-indul/ 2020.03.25.
[8] Gönczöl Katalin - Kerezsi Klára - Korinek László - Lévay Miklós: Kriminológia, Szakkriminológia. Budapest, Complex Kiadó, 2006. 708. o.
[9] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[10] Hayder Mili - Jacob Townsend: Human Smuggling and Trafficking 2008. https://ctc.usma.edu/human-smuggling-and-trafficking-an-international-terrorist-security-risk/ 2020.03.06.
[11] Lásd: Nagy Melánia: Radikalizáció az online felületen. = Jog és Állam 22. szám XII. Jogász Doktoranduszok Országos Szakmai Találkozója, 2018. 273-284. o., Nagy Zoltán András: A virtuális világból a valóságba. = Tanulmányok "Biztonsági Kockázatok - Rendészeti Válaszok" című tudományos konferenciáról (XV. kötet), 2014. 135-140. o., Serbakov Márton Tibor A terroristák internethasználata. = Büntetőjogi Szemle 2018/2. 85-93. o., Tóth Dávid: A terrorizmus típusai és a kiberterrorizmus. = Rab Virág (szerk.) XII. Országos Grastyán Konferencia előadásai. Pécs: PTE Grastyán Endre Szakkollégium, 2014. 286-296. o.
[12] Szuhai Ilona: Migráció és emberkereskedelem válság idején - A szíriai konfliktus és a kiszolgáltatottság kapcsolatának dinamikája. = Magyar Rendészet 2017/3. 78-79. o.
[13] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[14] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[15] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[16] Loretta Napoleoni: Emberkereskedők - Hogyan tették a dzsihádisták és az Iszlám Állam milliárdos üzletté az emberrablást és az embercsempészetet. Budapest, HVG Könyvek kiadó, 2017. 320. o.
[17] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[18] Jamille Bigio: ARGUMENT: Human Trafficking Helps Terrorists Earn Money and Strategic Advantage 2020. https://foreignpolicy.com/2020/01/31/human-trafficking-helps-terrorists-earn-money-and-strategic-advantage/ 2020.03.06.
[19] Jamille Bigio: ARGUMENT: Human Trafficking Helps Terrorists Earn Money and Strategic Advantage.2020. https://foreignpolicy.com/2020/01/31/human-trafficking-helps-terrorists-earn-money-and-strategic-advantage/ 2020.03.06.
[20] Kancsal Kitti: Terrorizmus egykor és ma - avagy a büntetőjog eszközei a terrorizmus elleni harcban, Büntetőjogi Szemle, 2012/3. szám 19-28. o.
[21] Gönczöl Katalin - Kerezsi Klára - Korinek László - Lévay Miklós: Kriminológia, Szakkriminológia. Budapest, Complex Kiadó, 2006. 708. o.
[22] Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek. Pécs, Penta Unió, 2009. 112. o.
[23] Gál István László: A terrorizmus finanszírozása. Pécs, PTE Állam- és Jogtudományi Kar Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézete. 2010. 5. o. 23-26. o.
[24] Elsie Gonzalez: The Nexus between Human Trafficking and Terrorism/Organized Crime: Combating Human Trafficking By Creating a Cooperative Law Enforcement System. 2013. https://scholarship.shu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1227&context=student_scholarship 2020.03.06.
[25] Elsie Gonzalez: The Nexus between Human Trafficking and Terrorism/Organized Crime: Combating Human Trafficking By Creating a Cooperative Law Enforcement System. 2013. https://scholarship.shu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1227&context=student_scholarship 2020.03.06.
[26] Delphine Schantz: The nexus between human trafficking and terrorism. 2018, New York. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2018/11/2.-Ms-Delphine-Schantz-CTED.pdf 2020.03.26.
[27] Delphine Schantz: The nexus between human trafficking and terrorism. 2018, New York. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2018/11/2.-Ms-Delphine-Schantz-CTED.pdf 2020.03.26.
[28] Delphine Schantz: The nexus between human trafficking and terrorism. 2018, New York. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2018/11/2.-Ms-Delphine-Schantz-CTED.pdf 2020.03.26.
[29] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[30] Szuhai Ilona: Migráció és emberkereskedelem válság idején - A szíriai konfliktus és a kiszolgáltatottság kapcsolatának dinamikája, Magyar Rendészet 2017/3. 75-89. o.
[31] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[32] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[33] Nikita Malik: Human Trafficking Continues To Be Used By Terrorists: The ICC Must Address It. 2019. https://www.forbes.com/sites/nikitamalik/2019/06/20/human-trafficking-continues-to-be-used-by-terrorists-the-icc-must-address-it/#6b6958a2230b 2020.03.26.
[34] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[35] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29. 30.o.
[36] Report of the Secretary-General on Conflict-Related Sexual Violence, 2018.
[37] United National University: Fighting Human Trafficking in Conflict https://unu.edu/fighting-human-trafficking-in-conflict 2020.03.07.
[38] Report of the Secretary-General on Conflict-Related Sexual Violence, 2018.
[39] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[40] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[41] FATF/APG, Financial flows from Human Trafficking, 2018.
[42] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[43] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[44] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[45] United Nations University, Fighting human trafficking in conflict, 10 Ideas for Action by the United Nations Security Council, 2016.
[46] FATF/APG, Financial flows from Human Trafficking, 2018.
[47] Loretta Napoleoni: Az iszlamista főnix. Budapest, HVG Kiadó Zrt. , 2015. 2016. o.
[48] Jake Burman: ISIS ‚doctors' harvesting healthy prisoners' ORGANS and using them as living bloodbank. 2015. https://www.express.co.uk/news/world/609158/ISIS-harvest-organs-Doctors-Escape-Abo-Rida-Syria-Terrorism-Surgeons 2020.03.07.
[49] Delphine Schantz: The nexus between human trafficking and terrorism. 2018, New York. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2018/11/2.-Ms-Delphine-Schantz-CTED.pdf 2020.03.26.
[50] Delphine Schantz: The nexus between human trafficking and terrorism. 2018, New York. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2018/11/2.-Ms-Delphine-Schantz-CTED.pdf 2020.03.26.
[51] Delphine Schantz: The nexus between human trafficking and terrorism. 2018, New York. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2018/11/2.-Ms-Delphine-Schantz-CTED.pdf 2020.03.26.
[52] The Terrorism/Trafficking Nexus Program http://ipsr.ku.edu/trafficking/about.html 2020.03.26.
[53] The Terrorism/Trafficking Nexus Program http://ipsr.ku.edu/trafficking/about.html 2020.03.26.
[54] The Terrorism/Trafficking Nexus Program http://ipsr.ku.edu/trafficking/about.html 2020.03.26.
[55] The Terrorism/Trafficking Nexus Program http://ipsr.ku.edu/trafficking/about.html 2020.03.26.
[56] The Terrorism/Trafficking Nexus Program http://ipsr.ku.edu/trafficking/about.html 2020.03.26.
[57] Nikita Malik: Human Trafficking Continues To Be Used By Terrorists: The ICC Must Address It. 2019. https://www.forbes.com/sites/nikitamalik/2019/06/20/human-trafficking-continues-to-be-used-by-terrorists-the-icc-must-address-it/#6b6958a2230bc 2020.03.26.
[58] Nikita Malik: Human Trafficking Continues To Be Used By Terrorists: The ICC Must Address It. 2019. https://www.forbes.com/sites/nikitamalik/2019/06/20/human-trafficking-continues-to-be-used-by-terrorists-the-icc-must-address-it/#6b6958a2230b 2020.03.26.
[59] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[60] CTED: Identifying and exploring the nexus between human trafficking, terrorism, and terrorism financing. https://www.un.org/sc/ctc/wp-content/uploads/2019/02/HT-terrorism-nexus-CTED-report.pdf 2020.02.29.
[61] The Terrorism/Trafficking Nexus Program http://ipsr.ku.edu/trafficking/about.html 2020.03.26.
[62] United National University: Fighting Human Trafficking in Conflict https://unu.edu/fighting-human-trafficking-in-conflict 2020.03.07.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Visszaugrás
