2014 októberében a magyar kormányzat felvetette, hogy forgalom alapján adóztatni kívánja az internet használatát. A törvényjavaslat nagyon gyorsan szokatlanul nagy társadalmi ellenállásba ütközött, tízezrek vonultak utcára. A tömeges tiltakozás hatására a miniszterelnök bejelentette, hogy az adót ebben a formájában egyelőre nem vezetik be és nemzeti konzultációt kezdeményeznek a kérdésről. Itt tartunk jelen írás elkészítésének idején.
A miniszterelnök szerint az emberek nem értik, hogy miért van szükség erre az adóra, miért szeretné bevezetni azt a kormány - ezért kezdeményezik a nemzeti konzultációt jövő év elején az adóról.
Ezzel szemben a nemzetközi visszajelzések alapján is elmondható, hogy az internetadónak nagyon rossz az üzenete, mivel azt mutatja, a kormány egyáltalán nem érti az információs korszakot, ahol a net használatának forgalomalapú visszafogása több kárt okoz (közvetlenül, gazdasági értelemben is), mint amennyi hasznot hajt.
Jómagam tehát nem osztom a kormány álláspontját: az internetadó rossz ötlet (szándékosan írok ötletet, mert ötletszerű a megjelenése és a bevezetése is - erről később bővebben is szólok). Az internet ugyanis közmű, emiatt az extra adóztatása árt mindannak, ami erre a közműre épül. Szándékosan írok extra adóztatást, hangsúlyozandó, hogy mind a szolgáltatók, mind az előfizetők most is fizetnek az internet használat kapcsán adót - ellentétben azzal, amit a vitában a jobboldali média sugall a megtéveszthető választópolgárok számára.
A közmű jellegen túl fontos azt is észben tartani, hogy a legújabb internethez kötődő szolgáltatások jelentős része a korlátlan (7/24- es adatforgalom-mentes) net használatáról szól (pl. streaming vagy felhőalapú szolgáltatások...). Az ország kommunikációs szempontból inkább attól szenved, hogy a mobil internet nem korlátlan idehaza (a korlátlannak hirdetett csomagokban is csak a beszéd korlátlan, és nagyon alacsony szinten korlátozott az adatcsomag mérete). Ehhez képest a netes elérések teljes spektrumát korlátossá tenni egyáltalán nem előrefelé viszi az internet hazai használatát.
Bizonyos szempontból az adó szembemegy az EU-nak tett vállalásunkkal is, vagyis, hogy 2020-ra mindenki rendelkezzen szélessávú nethozzáféréssel - mert hiába lesz hozzáférés, ha egyes társadalmi csoportok (várhatóan a szegényebbek - ami sajnos a társadalom egyre nagyobb részét teszi ki, milliókról van szó) nem lesznek képesek kihasználni a szélessáv előnyeit, és korlátozni fogják saját internethasználatukat, csökkentendő a befizetendő adó mértékét.
Ahogy fentebb említettem (a már az Orbán-kormánytól megszokott módon), ezúttal sem volt előzetes egyeztetés, a szabályozás megalkotása ötletszerűnek látszik, a háttérszámítások elnagyoltnak tűnnek vagy feltehető, hogy egyáltalán nem is léteznek. Ez abból is látszik, hogy bár miközben az elmúlt hetekben elég sok vita folyt az internetadóról, sajnos elég kevés tényadat áll rendelkezésünkre arról. Vajon milyen számokra lenne szükségünk a tisztánlátáshoz, ehhez honnan lehetne adatokat beszerezni?
Például előzetesen tudnunk kellene becsülni, hogy mekkora a teljes adatforgalom Magyarországon, mekkora árbevételt tervez a kormányzat (és mihez), tehát mekkora mértékű legyen az adó. Ehhez kapcsolódóan a tiltakozások során bejelentett felső korlát (előfizetés jellegétől függően 700 vagy 5000 forint) megállapításának is számításokon kellene alapulnia… Arról már nem is beszélve, hogy a várható hatásokról is kellene modellel rendelkeznünk, vagyis, hogy melyik kulcsszereplőre várhatóan hogyan hat a szabályozás. Állam, szolgáltatók, fogyasztók (egyéni, vállalati)?
A törvény kapcsán láthatóan ezeket nem gondolták végig (már csak a törvényalkotásra szánt idő mennyisége is ezt sejteti), és nem rendelkeztek a megfelelő számokkal. Ezt az átgondolatlanságot mutatja az is, hogy 4-5 különböző ok hangzott el eddig a kormány részéről azzal kapcsolatban, hogy miért is kell bevezetni ezt az adót (extraprofit elvonása a szolgáltatóktól; költségvetési luk betömése; önrész teremtése az internetes infrastruktúra EU-s forrásokon alapuló továbbfejlesztéséhez; a távközlési adót az internet használatával elkerülők megadóztatása - mintegy "adótechnikai" lépésként).
Ki gondolta volna a kilencvenes évek második felében, amikor az internet elterjesztése a Matáv és néhány geek közti vitáról szólt (fókuszában a kérdéssel, hogy egyáltalán "drága-e az internet"), hogy 2014-re ez fog százezreket az utcára vinni és egy rendszerellenes (a NER-i értelemben) tüntetés alapjává válni? Azért tiltakoznak ennyien és ennyire az adó ellen, mert ez a demokrácia és a szólásszabadság szimbóluma is - nem véletlen, hogy Finnországban például az alkotmány része az internethez való jog.
Azt kell ugyanakkor a kormánynak és minden érintettnek megérteni, hogy az internet szabályozása vagy adóztatása nem csupán szakmapolitikai, adótechnikai vagy szólásszabadsági kérdés, főleg azért nem, mert ez a társadalom egészét érinti (közvetlenül vagy közvetve) és igen mélyen beágyazott a társadalom működésébe (szórakozás, kikapcsolódás, kommunikáció, tájékozódás és tájékoztatás, ügyintézés, a gazdaság működése)... Az internet az információs társadalom működéséhez elengedhetetlen infrastruktúra, nem csak azok élvezik előnyeit, akik közvetlenül használják és nem csak akkor, amikor éppen használják. Az internetes infrastruktúrát használjuk akkor is, amikor híreket hallgatunk a "hagyományos" rádióban (mert a rádiós hírszerkesztő az interneten keresztül kapja a világ egészéről a naprakész híreket), amikor bemegyünk a boltba és vásárolunk (mert az online pénztárgéptől kezdve az áruk logisztikáján és csomagolásán keresztül mindenhez internetre kötött eszközöket használnak) vagy, amikor például egy bankban vagy üzletben személyi kölcsönt veszünk fel (a hitelelbírálás során az ügyintéző által bevitt adatok interneten keresztül továbbítódnak és szinte azonnal meg is érkezik a döntés, hogy hitelképesek vagyunk-e). És ez csak néhány kiragadott példa. Az internet észrevétlenül beépült a mindennapokba, olyan, mint az áram, a folyó víz vagy a gáz - lehet élni nélküle, de egyrészt hozzátartozik az életünkhöz, másrészt a gazdasági és társadalmi rendszer működtetéséhez ma már elengedhetetlen. Gondoljunk csak bele, hogyha egyáltalán nem létezne internet, akkor hogyan nézne ki egy átlagos napunk, mi változna meg és mit hogyan oldanánk meg nélküle (nem egyszerűen egy napot kellene internet nélkül "kibírni", hanem mindent másképpen kellene megszervezni, amihez internet kell).
Nem véletlenül a világ inkább arrafelé megy, hogy ingyen vagy közel ingyen adjanak internet-hozzáférést Nemzetközi statisztikák alapján Magyarország alulteljesít az internetmutatók terén - ezen javítani kellene, nem pedig rontani rajta egy forgalomalapú adó bevezetésével. ■
Visszaugrás
