Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyében, külterületen egy megművelés alatt álló földterületen az áramszolgáltató villanyoszlopain létesített optikai kábelt leszakította egy mezőgazdasági gép, amely következtében a hírközlési optikai kábel 120 méteres szakasza tönkrement és ki kellett cserélni. Az ügyet érintő szabványossági szakértői vizsgálat részeként megkeresést kapott a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának Automatizálási és Infokommunikációs Intézete azzal a céllal, hogy a hírközlési kábel belógásából adódó vezetékátvágás miatt indított bírósági eljárás során a mérlegelés alapját képező állásfoglalást készítsen. A publikáció az állásfoglalás és az igazságügyi szakértői vélemény figyelembevételével a megrongált hírközlő kábel kártérítési perében hozott bírósági ítéletet és annak hátterét kívánja bemutatni.
Kulcsszavak: hírközlő hálózat, optikai kábel, légvezeték, nyomvonal jellegű építmény, közös oszlopsor, vezetékjog
Egy hírközlési szolgáltatásokat nyújtó cég haszonbérleti szerződés alapján, mint ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett földhasználó 2009-ben megépítette optikai kábelvezetékét, amely egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei mezőgazdasági földterületen halad át. A hálózatot visszirányú adatátvitelre tervezeték, amely a műsorelosztáson kívül lehetővé teszi a digitális TV, IP-TV, szélessávú internet, valamint VOIP telefonszolgáltatás bevezetését is. A vezeték a már meglévő tartószerkezeten került elhelyezésre áramszolgáltatói oszlopokon az áramszolgáltató hozzájárulásával, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság engedélyével. Az áramszolgáltató a saját hálózatára, illetve a tartószerkezetek elhelyezésére vezetékjogot alapított, amely a perrel érintett ingatlan tulajdoni lapján is megtalálható.
A tervdokumentációban a tervező 4,5 m magasságot jelölt meg minimális magasságnak. A kivitelezést úgy kellett végrehajtani, hogy a jelátviteli hálózat és az áramszolgáltató tulajdonú légvezeték között a legkisebb távolság 2 m lehet. Az utak feletti minimális magasság 5,5 m-ben, a bejárók felett 4,5 m-ben, országos közút felett minimum 6 m-ben került meghatározásra. Előírás volt, hogy a középfeszültségű, 20 kW-os hálózaton csak vezető anyagot nem tartalmazó, karbantartást nem igénylő - kevláros szerkezetű - optikai kábel vezethető el. A kábelt a legalsó feszültség alatt lévő elemtől 2 m-re, az erősáramú vezeték alatt kellett elhelyezni.
2009. évben a kivitelezés a terveknek megfelelően készülhetett. A műszaki leírásban hivatkozott szabványok arra engednek következtetni, hogy az előírásoknak megfelelően zajlott a kivitelezés, az akkori üzembe helyezési, valamint műszaki átadás-átvételi dokumentációk alapján megfelelőnek találtak. Az átadás-átvételi eljárásban az MSZ 151-8 és az MSZ 2364 számú szabványra történik hivatkozás.
A szabványoknak való megfelelés azért kezelendő prioritással, mivel a szabványok figyelmen kívül hagyása súlyos gazdasági és jogi következménnyel járhat, tekintve, hogy a szabványok - az Európai Unió műszaki jogalkotásának egyik legalapvetőbb elve szerint - a jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítéséhez kínálnak önkéntesen alkalmazható megoldásokat. Ezek figyelembevétele esetében vélelmezni kell a jogszabálynak való megfelelőséget és ezt tilos vizsgálattal ellenőrizni. Az önkéntes szabványok, akár van, akár nincs kapcsolatuk a jogszabályokkal, közmegegyezéssel születnek. Kidolgozásukban a gazdasági élet minden szereplője és a jogalkotók is részt vehetnek. Tartalmuk azokat a kiadásukkor ismert műszaki követelményeket, technológiákat, vizsgálati ellenőrzési módszereket, tehát a technika aktuális állását tükrözik vissza, amelyek a közmegegyezésben részt vevők számára (esetenként kompromisszumok árán) elfogadottak. A szabványok általános és ismételten elfogadható eljárásokat és műszaki megoldásokat adnak, amelyeket tehát közmegegyezéssel fogadtak el és optimális megoldást kínálnak a különböző érdekelt felek számára. Érvényes szabvány szerinti termék, szolgáltatás esetén feltételezhető, hogy az azt alkalmazó, a műszaki fejlődés elfogadott színvonalának megfelelően kellő gondossággal jártak el. A szabványok figyelmen kívül hagyása esetén korlátlan ideig elhúzódhat és költségesebbé válhat a termék, szolgáltatás piacra jutása, mivel nem vélelmezhető a jogszabályoknak való megfelelősség, ezért külön eljárással kell igazolni, hogy a választott megoldás kielégíti a jogszabályi követelményeket.
Az optikai vezeték kiépítésekor az engedélyezési eljárás során a megfelelőségi vizsgálatkor az érvényben lévő előírásokat és szabványokat vették figyelembe, ettől kezdve a felperesre a szabványok alkalmazása kötelezővé vált, ez vonatkozik a perbeli vezeték létesítésére, illetőleg a létesítéskor alkalmazott szabványok szerinti állapot változatlan fenntartására. Az, hogy egy adott időpontban a felperes perbeli vezetékének állapota megfelelt-e a kivitelezéskor irányadó szabványok szerinti állapotnak, a kivitelezéskor és az engedélyezés idejében érvényes szabványt, illetőleg szabványokat kell figyelembe venni. A hírközlési nyomvonalas hálózat létesítésénél az MSZ 151/1 és 151-8 számú szabvány előírásainak betartása kötelező. Míg az MSZ 151/1 a nagyfeszültségű kábel megközelítésére vonatkozik, a minimális magasságok meghatározása a MSZ 151-8 szabványban van részletezve.[1],[2] Ennek 13.2. pontja értelmében kisfeszültségű szabadvezetékkel közös oszlopsorra szerelt nyomvonalas távközlő berendezés létesítése az 5. számú táblázat 2. pontja szerint külterületen általában, kertben, szőlőben 4,7 m a földtől mért legkisebb távolság. A perbeli optikai kábel megfelelő magassága külterületen 4,7 m.
A perben érintett 17 ezer ha alapterületű szántó megnevezésű területen a növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági műveleteket rendszeresen szabványos méretekkel rendelkező gépekkel végezték. 2015-ben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye külterületén lévő szántóföldön egy mezőgazdasági művelést végző gép (traktor) vontatmánya (trágyaszóró) beleakadt a felső légvezeték alá kifeszített, felperes tulajdonában lévő optikai légkábelbe és elszakította azt. Ennek a cselekedetnek a következtében a felperes által üzemeltetett internet-, tévé- és telefonszolgáltatás 26 órán keresztül szünetelt. Ezen eseményből eredően az optikai kábel tulajdonosa, mint felperes, kártérítési igény érvényesítésére keresetet nyújtott be a területileg illetékes járásbírósághoz. A Miskolci Járásbíróság 2017-ben jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki az alperest közérdekű üzem működésének megzavarása vétségében és ezért őt 2 évre próbára bocsátotta.
- 31/32 -
A szántóföldön mezőgazdasági művelést végző cég mint alperes, és az általa megbízott jogi képviselő meggyőződése volt, hogy az optikai kábel elhelyezése nem lehet szabályszerű akkor, amikor az a jogszerűen használt ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza. Erre tekintettel az alperes és jogi képviselője a bírósági ítélet ellen fellebbezéssel élt. Álláspontjuk szerint ugyanis az, hogy ha az optikai kábel szabályszerűen került volna elhelyezésre, úgy egy szabványos méretű gépnek el kellett volna alatta férnie. A bírósági eljárásban rendelkezésre állt az optikai kábel használatbavételi engedély iránti kérelem, amivel a felperes bizonyítani kívánta, hogy az elhelyezés szabályszerű volt. Ezzel kapcsolatban az alperes részéről a jogi képviselet álláspontja, hogy amikor ezt az optikai kábelt kiépítették, akkor az ilyen jellegű tevékenység még nem volt engedélyköteles, csupán bejelentésköteles, melyre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hívta fel a figyelmet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
