11. A Vbt. 56. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a választottbírósági ítélet végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti. Az 58. § szerint pedig a választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadóak.
A bírói gyakorlat nem egységes annak a megítélésében, hogy a fenti rendelkezések összevetéséből következően a választottbírósági ítélet végrehajtásának a felfüggesztésére csak a Vht. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetben van lehetőség, vagy pedig az ítélet végrehajtása más okból is felfüggeszthető. ABH 1997.346 szám alatt közzétett eseti döntésből az a következtetés vonható le, hogy a választottbírósági ítélet végrehajtásának a felfüggesztésére csak a Vht. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetben van lehetőség.
Hasonlóképpen foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság az EBH 2001.554 szám alatt közzétett elvi határozatában is. "A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbtv.) 56. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság a választottbírósági ítélet végrehajtását felfüggesztheti. Ez a jogszabályhely a választottbírósági ítélet végrehajtása felfüggesztésénél irányadó szempontokat, a megkívánt feltételeket nem határozza meg.
A Vbtv. 58. §-a azonban akként rendelkezik, hogy a választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté, annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok az irányadók. Ezért a választottbírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a bírósági végrehajtásról szóló, 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni." A Legfelsőbb Bíróság tehát a Vht. 56. §-ának (1) bekezdése és az 58. §-nak az összevetéséből lényegében azt a következtetést vonta le, hogy mivel a választottbírósági törvény a felfüggesztés egyes lehetséges okairól nem tesz említést, ezért az ítélet végrehajtásának a felfüggesztésére csak a végrehajtási törvényben foglalt okok alapján van lehetőség.
Szintén erre az álláspontra helyezkedett a Fővárosi Bíróság, illetve a Fővárosi Ítélőtábla is a 15.G.41.914/2007. számon, illetve a másodfokú bíróság előtt 14.Gpkf.43.624/2008. számon folyamatban lévő ügyben. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott határozatában kifejtette, hogy a választottbírósági ítélet végrehajtásának a felfüggesztésére irányuló kérelem elbírálása körében a Vht. felfüggesztésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A Vht. 48. §-ának (3) bekezdéséből következően pedig a végrehajtás felfüggesztésére csak kivételes esetben kerülhet sor, ha az adós vonatkozásában olyan méltányolható körülmény merült fel, amely a felfüggesztésre okot adhat.
A Legfelsőbb Bíróság a BH 2001.80. szám alatt közzétett döntésében nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a fél más okból is kérje a választottbírósági ítélet végrehajtásának a felfüggesztését. Az adott ügyben csupán azért nem találta megalapozottnak a kérelmet, mert a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben a felperes a keresetlevelében a Vbt. 55. §-ában felsorolt érvénytelenítési okok közül egyet sem jelölt meg. Így erre tekintettel az eljárás adott szakaszában nem volt megállapítható, hogy a felperes keresete esetleg eredménnyel járna, s erre tekintettel a választottbírósági ítélet végrehajtásának elmaradása számára aránytalan sérelmet jelentene-e.
A Fővárosi Bíróság előtt 9.G.40.610/2005. számon indult ügyben a bíróság a felperes kérelme alapján a választottbírósági ítélet végrehajtását felfüggesztette. A felperes a keresetében a választottbírósági ítélet érvénytelenítését a Vbt. 55. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaira, valamint 55. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással kérte. Kérelme indokaként előadta, hogy a választottbíróság az ítéletét hamisított okirati bizonyítékokra alapította. Erre tekintettel az ügyben büntetőeljárás is indult, amely még nem fejeződött be. Kérelmében hangsúlyozta, hogy bűncselekménnyel létrehozott dokumentumok nem használhatók fel bizonyítékként polgári peres eljárásban, az ilyen bizonyítékokra alapított ítélet tehát sérti a társadalom értékítéletét és a jogbiztonság elvét, egyben megakadályozza az igazságos ítélkezést, következésképpen a magyar közrendbe ütközik.
Az elsőfokú bíróság az ítélet végrehajtásának a felfüggesztéséről rendelkező végzésének indokolásában rögzítette, hogy a választottbírósági ítélet végrehajtásának a felfüggesztését az indokolhatja, ha legalább a valószínűség szintjén megállapítható, hogy az érvénytelenítési kereset eredményre vezethet az érvénytelenítési ok fennállta miatt, illetve e valószínűség mellett a választottbírósági ítélettel megadott jogok, megállapított kötelezettségek határozatnak megfelelő teljesítése olyan eredménnyel is járhat, ami lehetetlenné teszi az egyébként csak valószínű érvénytelenítés következményeinek tényleges alkalmazását. A Vbt. 55. § (2) bekezdés b) pontjával nevesített érvénytelenítési ok esetén a végrehajtás megtagadásának lehetne helye a Vbt. 59. § b) pontja alapján. Miután a választottbíróság ítéletéből az következik, hogy a választottbíróság mérlegelt a döntése előtt, ez jelenti azt, hogy értékelte a felek előadásait, az általuk bemutatott bizonyítási eszközökből fakadó bizonyítékokat. Tekintettel arra, hogy a választottbírósági eljárásban felhasznált bizonyítási eszközök valótlan tartalmával összefüggésben bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a jelentős mértékű marasztalási összeg különös méltánylást érdemlő módon indokolja, hogy e jogvitára okot adó állapot mindaddig változatlan maradjon, amíg a büntetőeljárás nyomán megállapítást nem nyer, hamis bizonyítási eszközöket használtak-e fel a választottbírósági eljárásban. Abban az esetben ugyanis, ha a választottbírósági eljárásban kifejtett eljárási cselekmények egyúttal bűncselekmény elkövetéséhez is kapcsolódtak, sem a jogrend, sem a közerkölcs nem indokolhatja az azokra alapított marasztalást, ez a közrendbe ütközésként megnevezett érvénytelenítési okkal járna. Az a tény, hogy a bűncselekmény alapos gyanúja miatt érdemi eljárási cselekményekkel büntetőeljárás van folyamatban, az adott polgári eljárásban megalapozza az érvénytelenítési ok valószínűségére vonatkozó következtetést. Az elsőfokú határozatot a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.26.495/2006/4. számú végzésével azzal hagyta helyben, hogy az elsőfokú bíróság döntésével és annak jogi indokolásával is maradéktalanul egyetértett.
A magam részéről már a probléma megközelítését is dogmatikailag tévesnek tartom. Alapvetően kérdéses ugyanis, hogy a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perben az ítélet végrehajtása iránti kérelem elbírálása során a Vht. és ezen belül a Vht. 48. § (3) bekezdésében foglaltak egyáltalán alkalmazhatók-e. A Vht. 48. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés lényege, hogy magának a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló bírósági határozatnak jogszerűségét az adós nem kérdőjelezi meg. A már megindult végrehajtási eljárásban merül fel olyan méltányolható körülmény, amely alapot adhat a végrehajtás átmeneti jelleggel történő felfüggesztésére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
