Munkám során több gyakorlati alkalmazási, illetve fogalmi, értelmezési kérdés merült fel az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban, melyből most "közkinccsé" teszek néhányat a legjellemzőbbek, leggyakoriabbak közül.
Elsőként nézzük az egészet egy kicsit másként, mint az általánosan megszokott.
Az ingatlan-nyilvántartás nem telekkönyv, hanem annál sokkal több, mely strukturáltságából adódik. Két fő alappillére az ingatlan-nyilvántartási alaptérkép és a tulajdoni lap, s itt a sorrendiség elengedhetetlen. A történelem valamennyi ingatlan-nyilvántartása - nevezzék is azt bármiként - elsőként felmérés alapján létrehozza a terület megbízható térképi állományát, majd a szabatos mérési adatokból kiszámolja, meghatározza a földrészletek területét, melyet felfektet egy földkönyvben. Ha idáig eljutott, akkor tudja ezek mellé, az adatokkal lefixált ingatlanok mellé rendelni a tulajdonosokat, illetve a tulajdoni és egyéb jogviszonyok nyilvántartását.
Ennek szellemiségében hajtják végre az utóbbi néhány évben a földhivatalok - részben saját erőből, részben a Nemzeti Kataszteri Program Kht. felügyelete és irányítása mellett, vállalkozók által készíttetett munkák alapján - az analóg térképi állományok digitális átalakítását, felújítását, majd közszemle útján történő forgalomba helyezését - mindenkor összhangban az 1997. évi CXLI. tv. (továbbiakban: Inytv.) 5. § (7), ill. 84. § (1) bek.-ben foglaltakkal.
Az új digitális alaptérképek forgalomba adása felvet egy-két gyakorta visszatérő problémát. A legfontosabb a tulajdoni lapon nyilvántartott terület - esetleges - megváltozása. Ezzel kapcsolatban tucat szám születnek olyan beadványok, ahol azt sérelmezik, hogy a földhivatal megsértette a tulajdonos tulajdonjogát az átalakítás során történt területváltozással, valamint a közhitelesség elvét semmibe véve megingatták az ingatlan-nyilvántartásba vetett közbizalmat. (Természetesen itt - látszati - területcsökkenésre kell gondolni. Ugyanakkor ugyanilyen gyakoriságúak az esetleges területnövekedések, melyekért valahogy mégsem szoktak tiltakozni) A tiltakozás ilyetén felvetése hibás alapokra épít.
A bevezetőmben leírt logikai vonalnak megfelelően, azzal teljesen összhangban, az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását tanúsítja hitelesen, ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy ha a földrészlet tulajdoni lapon nyilvántartott területe és a térképről meghatározható területe eltér egymástól, akkor a térkép az elsődleges adatforrás. Inytv. 5. §.
Majd, hogy minden esetleges félreértést eloszlasson a jogalkotó, a 14-17. §-okban taxatíve felsorolja az ingatlan-nyilvántartásban szereplő elemek főfajtáit: az adatokat, a bejegyezhető jogokat és a feljegyezhető tényeket. Az ingatlan területe egyértelműen adat.
Területváltozás a következők miatt lehetséges: - Az új, számítógéppel kezelhető térképi átalakítással egy időben a térképeket átszerkesztik egy új Egységes Országos Vetületi rendszerbe (EOV), melynek - matematikailag levezetetten -lehetséges hektáronkénti 1 m2-es torzulása. - Új felméréssel történő felújítás esetén a tényleges helyszíni állapot figyelembevételével készül az új térkép. Ilyenkor szinte törvényszerűen adódnak esetlegesen 1-2%-os eltérések a korábbi térképen, illetve tulajdoni lapon nyilvántartott állapothoz képest.
Mindezek alapján még egyszer ki kell hangsúlyozni, hogy az ingatlanok nyilvántartott területének az esetleges változása semmiféleképpen sem érinti az ingatlan tulajdonosának a tulajdonjogát. (Ezt erősíti egy Legfelsőbb Bírósági végzésből való rövid részlet is: "Az ingatlan adataiban történt változás átvezetése olyan földhivatali eljárás, amely nem keletkeztet az ingatlanra vonatkozó jogot, egy harmadik személy jogát vagy jogos érdekét nem érinti.")
Ezen túlmenően fontos körbejárni néhány fogalmat, illetve gyakorlati kérdést.
Az egyik ilyen a "tulajdoni hányad" vagy másképp a "tulajdoni részarány" kifejezés.
A jogszabályok eléggé fukarul bánnak velünk a fogalom meghatározása terén. Ezért jobb híján hagyatkozzunk a tapasztalatunkra és egy logikus gondolati levezetésre, mely szerint:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
